Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-19 / 42. szám
Nyíregyháza 1997. február 19., szerda Eleven kövek - X. Séták a temetőkben Sorozatunk újabb fejezetében a nyíregyházi temetőkben található emlékművekről, emléktáblákról és oszlopokról olvashatnak. Reméljük, nem riadnak vissza eddigi követőink. Bár az elmúlás, a temető sokunkat megmagyarázhatatlan menekvésre késztet, de a kegyelet és az elődök tisztelete kikerülhetetlenné teszi a visszatekintést. Stevanyik András írásunkban csak a város közössége vagy valamely szervezete által emeltetett mementókkal foglalkozunk. A családi síremlékek nyugalmát akkor sem bolygatjuk, ha a kőbe vésett szavak mögül a kívülállónak is felsejlik a hajdani híres közéleti személyiség em-léke. A város ősi temetkezési helyeiről, vagy a jelenleg is létező kilenc temetőjéről sem lehet itt részletesen beszámolni. Szívesen ajánljuk v iszont dr. Fazekas Árpád és Szekrényes András ezekről is szóló könyvét. (Dr. Fazekas — Szekrényes: Nyíregyháza temetői). Az Északi temető A század elején még égtájak szerint különböztették meg Nyíregyháza keresztény temetőit. Közülük 1930-tól az Északi temető kezdett központi szerepet betölteni. A keleti helyen a kórház, a nyugatinál a vasút terjeszkedett. A köztemetőnek nyilvánított Északi temetőt (a Morgó) Régi-Rerrich Béla tervei alapján alakították át. A jellegzetes hármasívű, aranyozott keresztet hordozó főbejárat és a klinkertéglás kerítés hamarosan elkészült. Nemsokára a csodálatos jegenyesorok, bokrok és a növényzet is belenőtt a megálmodott tervbe. Még szólnunk kell a temető köznapi elnevezéséről, a Morgóról. Jelenthet ez tetemkamrát, halottasházat, de őrizheti a rég elbontott Morgó kocsma, utca és köz nevét is. A főbejárat és az 1964-ben átadott ravatalozó közötti díszsírhelyeken találjuk az emlék művek zömét. Ezek közül kettőt már ismerünk (Új Kelet, 1997. I. 29.) a Bessenyei Györgyről szóló fejezet után. A többiek a magyar történelem és benne a várostörténet egy- egy szomorú időszakához kapcsolódnak. A második világháború végén, 1944 októberében többször cserélt gazdát Nyíregyháza. A németek kiűzése komoly áldozatot követelt a szovjet, s a velük szövetséges Tomasovszki András és Szilágyi László mellszobra Az Északi temető boltíves főbejárata Fotók: Bozsó román hadseregtől. A harcok utáni évben emelték a szovjet hősi emlékművet (nyugati oldal). A győzedelmes szovjet katonai vezetés nem elégedett meg a zárt temetői falak mögötti síremlékkel. A város két központi helyén újabb emlékműveket emeltetett dicsőségük hirdetésére. A lovas szoborról egy későbbi fejezetben szólunk, most csak a temetőbe 1956 után elhelyezett fekete gránitoszlopoknál időzünk. Ezek a város főterén, a Kossuth- szobor szomszédságában állottak, és egy másik viharos október (1956) sodorta le őket talapzatukról. Ezt a síremlék- együttest három éve egy ortodox kereszt felállítása és felszentelése tette teljessé. A nyíregyházi véres harcok során elesett 308 román katona emlékére emelt oszlop mellett, a temetőn kívül, a mai Pazonyi téren is van egy alkotás. A békeágat hozó harcos alakját M. Butunoin szobrász- művész készítette. Az emlékművet 1968-ban avatták fel mint Románia ajándékát. Tavaly ismeretlen kezek alattomosan eltávolították az oldalait díszítő rézdomborművet. Felesleges lenne politikai indíttatást keresni a tett mögött, a nyomok inkább valamelyik színesfémvásárlóhoz vezetnének. A szörnyű világháború legsötétebb borzalmait idézi az 1993-ban felavatott Cigány Áldozati Emlékmű. A kettétört kerék alatt olvasható a város egyetlen cigány nyelvű felirata: „Ande le modarde Ro- mengo szeroipe” (Gondolataink a cigány áldozatokra szállnak.) A szép mementó terve Vincze Istvánnak és Farkas Kálmánnak köszönhető, a pontos kivitelezés pedig Ré- pási István érdeme. Még soha annyi gyertya nem világította a temető körülbelül hatvan hektárnyi területét, mint a rendszerváltás idején. A hosszú hallgatás, elhallgattatás után felszínre töredeztek az eltemetett bűnök is. Ennek a fájdalmas örömnek csillanásait melengették a parányi lángok. A Határszél Kiadó, dr. Fazekas Árpád Elhurcoltak című munkája már 1989-ben jelezte a jégpáncél közelgő rianását. A következő tavasszal egy hajdani sírásó útmutatása alapján megkezdődött az 1958 májusában kivégzett nyíregyházi mártírok tetemének felkutatása. A XVIII. percella jeltelen sírjai között kellett rátalálni a temetetlen holtakra. Mintha Antigoné (és Kreon) tragédiája elevenedett volna meg e XX. századi változatban. Sorsszerű az is talán, hogy 33 év múltán mégis sor kerülhetett a méltóságteljes búcsúztatásra. Eleinte még kopjafák jelezték Szilágyi íjászló és Tomasovszki András hazatalálását, majd 1991- ben elkészült a Tóth Sándor szobrászművész által készített két mellszobor. Ez az emlékmű díszíti a díszkert nyugati oldalát. A túlsó oldalon található Szénfy Gyula 1848-as nemzetőr sírja. Hét éve a Déli temetőből helyeztette át a város ezt a sírkövet. Nemes hagyomány, hogy a Városvédő Égyesület minden év március 1-jén megemlékezik a nyíregyházi szabadságharcosról. Az 1956-os forradalomról számos emlékjel található a városban (erről külön fejezet készül), de itt, a temetőben is. 1994-ben avatták azt a díszes, gyönyörűen faragott kopjafát, amelyet a nyugati oldal hátsó bejáratának közelében találhat meg az érdeklődő. A kemény fába vésett reszketeg betűk egyszerű kérelmet fogalmaznak meg: „Emlékezzünk 1956 hőseire”. Ilyen egyszerű lenne? Igen, ha a szívünkre hallgatnánk. Néhány olyan nyíregyházi mártír is itt talált végső nyugvóhelyet, akik a fővárosi harcok során vesztették el fiatal életüket. És itt találjuk a Csányi Ferenc százados emlékére emelt, fehér márványból készült oszlopot. Nyíregyházán, 1956. X. 27-én tűzharc tört ki a Damjanich laktanyánál. Itt érte a halálos lövés a szolgálatot teljesítő fiatal tisztet. Bár a derékba tört márványtömb alatt korábban is volt emléktábla, a lényeg nem a gránittalapzat felirata, hanem a hófehér márványtorzó... A Morgó számtalan híres lelkészünk, tudósunk, művészünk örök lakóhelyévé vált. ígéretünket betartva nem bolygatjuk a családi síremlékek nyugalmát. Egy kivételt mégis teszünk, és megemlítjük, hogy az Állami Tűzoltóság 1984-ben emléktáblát emeltetett első tűzoltóparancsnokának. Sztárek Ferenc az 1884- ben megalakult helyi Önkéntes Tűzoltó Egylet kapitánya volt, és valóban fontos szerepet vállalt a nyíregyházi tűzvédelem megalapozásában. (Sírja a IX. parcellában található.) Itt nem lesz tiszteletdij-ügy Vasárnap este a Hét című műsorban összeállítást láthattak a nézők arról; Gyulán és Egerben a képviselő-testület úgy megemelte a saját javadalmazását, hogy az visszatetszést keltett a város lakosságának körében. A nyíregyházi költségvetést hétfőn tárgyalja a képviselő-testület. Száraz Attila (Új Kelet) Tukacs Istvánt, az MSZP frakcióvezetőjét kérdeztük arról, hogy emelik-e a megyeszékhelyen tiszteletdíjat vagy költségtérítést?- A költségvetés-tervezet- ben nem emelkedik a közgyűlés működésére szánt összeg, csak a jogszabály- változás miatti társadalom- biztosítás mértékével. A koalíciós megbeszélések alatt sok javaslat elhangzott azzal kapcsolatban, hogyan érjük el azt, hogy ne emelkedjenek a képviselő-testülettel kapcsolatos költségek. Olyan mértékű tiszteletdíjemelés biztos nem lesz nálunk, mint amilyen Gyulán és Egerben megfogalmazódott. A képviselőknek tekintettel kell lenniük a szerény lehetőségekre, illetve arra is, hogy ilyen esetben az állampolgárok igazságérzete igen erős, ami teljesen érthető. Tavaly a szocialista frakció azt képviselte, hogy a város nagyon nehéz helyzetében ne emelkedjenek a képviselői díjak. Javaslatunkkal magunkra maradtunk... Csabai Lászlónénak köszönhetően fél évig így sem emelkedtek a tiszteletdíjak.- A városban olyan hírek keringenek, hogy a tisztség- viselőknél lesz a húsz százalékos emelés, míg a képviselőknél marad minden a régiben...- Egyelőre egyeztetnek a koalíciós frakciók, nem tudok pontos számot mondani. Minden koalíciós frakción belül is megtárgyalják a javaslatokat, és a közgyűlésen mondják el javaslataikat. Azt viszont nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a polgármester és a tisztség- viselők között igen erős ön- korlátozás érezhető. Életrevalók Új Kelet-információ Tornaterem-avatónak is tekinthető az a verseny, amelyet tegnap rendeztek a nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskolában. Az évnyitón, szeptemberben még úgy tudták megjegyezni az elsősök, ki az igazgató, illetve ki a helyettese, hogy kire hullott a legtöbb vakolat az elhanyagolt kis tornacsarnok mennyezetéről. Hála a pályázati pénznek és a harminc- Amennyire én tudom, a polgármester asszony javadalmazása a miniszterelnöki fizetés bizonyos százaléka, a képviselők fizetése pedig a polgármesteri fizetés bizonyos százaléka. Állítólag ez alatt a ciklus alatt az Országgyűlés kétszer annyiba kerül, mint korábban, akkor miért nem érvényesül az automatizmus a tiszteletdíj-emeléssel Nyíregyházán. ugyanúgy, ahogy a megyegyűlésnél hekövetkezett az emelés? — A megyei önkormányzat bizonyára jobb anyagi viszonyok között van, mint a megyeszékhely, és ezt meg tudta tenni. Az automatizmust nem kötelező érvényesíteni, attól lefelé el lehet térni, mint ahogy most a nyíregyházi képviselő-tesiület iscselekszi majd... Fórum és előadás A Magyar Szocialista Párt Nyíregyházi Szervezetének szokásos péntek délutáni vendége február 21-én, 16 órától Bányász Jánosné dr.. a parlament tagja. Az országgyűlési képviselővel az érdeklődők a párt irodájában (Nyíregyháza, Jókai tér. 4) kötetlenül beszélgethetnek aktuális pártpolitikai és parlamenti kérdésekről. Az MSZP Nyíregyházi Szervezete vezetői által indított, A modernizáció, mint az európai uniós csatlakozás folyamata című előadássorozat harmadik rendezvénye február 25-én, kedden 16 órától lesz a megyeszékhelyen, a szakszervezetek székházában. Az előadó, Csabai Lászlómé, Nyíregyháza polgármestere a város EU-csatlakozási esélyeiről tart tájékoztatót. Sztárek Ferenc emléktáblája •’A Szovjet... ... és román hősök, cigány áldozatok Tukacs István közmunkásnak, most négy általános iskola csapata mérhette össze tudását különféle sorversenyeken a felújított teremben. A játék része az Életrevaló Plusssz programsorozatnak, amelynek legfrissebb feladata az volt, hogy a résztvevők hívjanak ki sporttusára más iskolákat. A Benczúr Gyula Általános Iskola meghívását, kihívását, a Hunyadi Mátyás, a Vécsey Károly és a nyírszőlősi általános iskola fogadta el.
