Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-07 / 32. szám
A bizottságok nyitottak Hack Péter a szakmai fórumon Tegnap délután dr. Hack Péter (SZDSZ) országgyűlési képviselő, a parlamenti Alkotmányügyi Bizottság elnöke szakmai fórumot tartott a városi művelődési központban, melyen rajta kívül jelen volt még Iványi Tamás {SZDSZ) országgyűésl képviselő, a megyei képviselőcsoport vezetője, valamint Lövei Csaba, az SZDSZ megyei irodájának vezetője. Palotai István (Új Kelet) Hack Péter bevezető előadásában a magyar igazságszolgáltatás megújhodásáról, ennek jogi, gazdasági és nemzetközi vonzatairól beszélvén elmondta, hogy a helyzet kényszere és az európaijogharmonizáció szükségessége az a két erő, amely többek között fontossá teszi a reformok végrehajtását. Beszélt továbbá a táblabíróságok felállításának tervezetéről és az ettől várt eredményekről is, majd a fórum résztvevőinek kérdéseire válaszolt. Hajzer László megyei rendőrfőkapitány felvetette - a jogbiztonság egyik zálogaként - a rendőrség szakmai színvonala emelésének szükségességét, és elmondta, hogy ennek akadályát leginkább az anyagiak hiányában látja. Keserű szavakkal szólt arról, hogy hat éve nem jött jogi végzettségű jelentkező a rendőrséghez... Hack Péter válaszában elmondta, hogy ő a kitörés lehetőségét abban is látja, hogy a rendőrségen dolgozó adminisztratív dolgozókat nem kéne rendőri állományba venni, és az így nyert összegek a tényleges munkát végző rendőrök ja- vadalmaztatására szolgálnának. „A mai világban igenis lehetne találni adminisztratív munkaerőt és kiszolgáló személyzetet nem rendőri fizetésért is” mondta nyoma- tékkal... Egy bírónő, aki huszonöt éve dolgozik, kérte az Alkotmányügyi Bizottság elnökét, hogy győzze meg őt a táblabíróságok szükségszerűségéről, és felvetette, hogy a tárgyi és személyi feltételek hiánya veszélyezteti a jogegységet... Hack Péter kijelentette, hogy pontosan a bíróságok leterheltsége miatt is szükséges a szerkezeti változtatás, hiszen manapság - például - a Pest megyei Bíróságon kétszáz-két- százhúsz ügy van egy egy bíró kezében, márpedig ennyiben képtelenség elmélyülni. Az átszignálgatások sem segítenek a helyzeten, mert estik lassítják az eljárásokat, mégis számtalanszor csak ez a megoldás, mert akkora a bírók elvándorlása. A két évnél régebbi, le nem zárt első fokú ügyek aránya meghaladja az öt-hat százalékot... Dr. Kovács András megyei főügyész, szintén a táblabíróságok létrehozásáról kérdezett, nevezetesen arról, hogy a táblák mellett vajon helyet kapnak-e majd az ügyészségek is? Felvetette a kérdést: nem lenne-e célszerűbb a tábalabíróságok létrehozására szánt komoly összegeknek legalább egy töredékét a mostani áldatlan állapotok megszüntetésére fordítani? Majd kijelentette, hogy hiába is lenne lehetősége a megyei ügyészség állományának bővítésére, mert egyszerűen nem tudná hová leültetni az új munkaerőket... Hack Péter - még néhány kérdés és felvetés meghallgatása után - összefoglaló válaszában megköszönte a felvetéseket, és kijelentette, hogy bár nem mindegyikkel ért egyet, sok ésszerű gondolat is elhangzott. „Az Alkotmányügyi Bizottság Reform Albizottsága még korántsem zárta le a tervezeteket, és nyitott a helyesnek tetsző javaslatok megvitatására, ezért az itt hallottakat személyesen is fel fogom vetni” — mondotta végezetül. Központok találkozója Öt megye együttes fejlesztése K. I. (Új Kelet) Megbeszélést tartott tegnap Nyíregyházán a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány inkubátorházában öt megye vállalkozói központjának vezetője és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. BorsodAbaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Heves, Jász-Nagykun- Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg megye hasonló adottságokkal rendelkezik, s a regionális fejlesztési programról is közös elgondolásaik vannak. A vállalkozói központok szakértelmükkel vesznek részt a marketing- munkában. A hír nem tűr? Lapzárta előtt sikerült/vány/ Tamást, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét utolérnünk telefonon, és arra kértük kommentálja lapunk korábbi információját, dr. Lenti István lemondását a megyei közgyűlés frakcióvezetői posztjáról.- A hír valójában nem hír. Mint ahogy dr. Lenti István a mai közgyűlésen felolvasott nyilatkozatából egyérteműen kiderül: nem akar a párttól, a frakciótól megválni, és a frakcióvezetőséget is azért adja át, mert letelt az egy év, és automatikusan új elnök következik. f'ebuár 7., péntek Megyei döntések (Folytatás az 1. oldalról) A nagyegyüttesek nyolcmillió forintos támogatását - más dolgok mellett - a 6- os melléklet tartalmazta. Sulyok József szerint az 1997- es megyei költségvetésben magas a bérjellegű kifizetés, miközben kevés jut „dologi” kiadásokra... Ezt követően majd másfél órás vita következett, mely jó részt a nem kötelező feladatok, pontosabban a nagyegyüttesek támogatásáról szólt. Ellenzéki és koalíciós oldalról is megfogalmazódott az az igény, hogy az 5/b mellékletet és a nagyegyüttesek támogatását egyelőre ne tárgyalják. Kárpáti Tibor azt kérte, hogy a kulturális feladatokra szánt pénzek legyenek összevonva, azok sorsáról széles körű vizsgálat után döntsenek. Dr. Juhász Miklós az. egész 5/b melléklet kivételét javasolta. Hamvas László nem kevés iróniával jegyezte meg, hogy úgy látszik, a kulturális támogatás a költségvetés neuralgikus pontja, hiszen mindenki ahhoz szól hozzá. Ezt követően megpróbálta megnyugtatni képiviselőtársait, hogy a pénzek elosztása szakmai alapon történt. Az elbírálásnál figyelembe vették a rangos rendezvényeket éppúgy, mint az országos hírnévvel rendelkező kulturális együttesek mun kaját. Dám László szerint a megyének hosz- szabb ideje nincs kulturális stratégiája. A támogatások ad hoc jellegűek, személyi kapcsolatokon múlnak... Végül is a képviselők abban egyeztek meg, hogy az 5/b melléklet lekerül a napirendről. A hatos viszont maradt, tekintettel arra, hogy a Szabolcs Szimfonikus Zenekar (2,5 M Ft) és a Koncert Fúvószenekar (1,5 M Ft) támogatására korábban már kötelezettséget vállalt a megye. Aztán az is kiderült, hogy a Mandala Színház (3 M Ff), Cantemus, Pro-Mu- sica kórusok (200 E Ft), Nyírség Táncegyüttes (500 E Ft), Nyíregyházi Vegyeskar(2ÜOER) és a Prima vera (100E Ft) esetében az a helyzet, hogy a yáros ugyanannyi pénzt ad, mint a megye... így szól ame- gye-város egyeztető bizottság ülésén született megállapodás. Temendi László az intézmények költségvetésében évről évre jelentkező „bázisszemléletet” kifogásolta. Mint elmondta, szerencsésebb lenne ezen a téren is az alulról jövő kezdeményezés. Az intézmények tavalyi átvilágítása után nem ért egyet az újabb 500 fős leépítéssel. Az újabb elbocsátások után a működőképesség kerülhet veszélybe. A vitában elhangzottakra válaszolva dr. Zilahi József elmondta, szerinte az a baj, hogy a jelenleginél több együttest a megye nem tud támogatni, szomorú, amiért nincs megyei kulturális koncepció. O is úgy látja, hogy a bázisszemlélet korrekcióra szorul, és igyekeznek is kiegyenlíteni az esélyeket. A megyei önkormányzat komoly erőpróbája lesz 1997, hiszen az idén kötelező bérrendezést kell végrehajtani, miközben a létszámleépítést meg kell állítani. 1997. Olcsóbban juthatnak telefonhoz A Matáv szeretné, ha a jövőben a közületi előfizetők növelnék vonalaik számát. Ezt ösztönzi a Magyar Távközlési Rt. azzal az intézkedésével, hogy január közepétől csökkentette a fő-, illetve az ikerállomások bekapcsolási díját a cégek részére. A közületi fővonal áfa nélküli ára 90 ezer forint helyett 72 ezer lett, míg az ikervonal ára 75 ezer forintról 60 ezerre csökkent. L. Gy. (Új Kelet) A megyénkre vonatkozó bővebb információért fordultunk Balogh Jánoshoz, a Matáv Debreceni Távközlési Igazgatóság igazgatójához.- Igazgatóságunk kiemelt fontosságúnak tartja az üzleti ügyfélkör bővítését és teljes mértékű kiszolgálását. Erre bizonyság a mostani intézkedés is. Néhány országos adattal szolgálva: a Matáv az elmúlt évben közel 300 ezer új telefonvonalat kapcsolt be, a beruházásokra mintegy 70 milliárd forintot fordított. Szolgáltatási területén a bekapcsolt fővonalak száma meghaladta a 2 millió 100 ezret az év végén. A hálózatfejlesztés eredményeként 1996-ban a telefonellátottság 100 lakosonként több mint 28-ra, Budapesten több mint 43-ra emelkedett. A privatizáció óta eltelt időszak dinamikus fejlődését jelzi az a tény, hogy tavaly ősszel köszönthettük a Matáv kétmilliomodik vonalának előfizetőjét. További siker, hogy százszázalékosan automatizálttá vált a teljes hálózat. Az utolsó kézi kapcsolású köz- pont lecserélése éppen a megyében, Kömörő községben történt. Az igazgatóság Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi, a mátészalkai és a kisvárdai primer körzetekben nyújt helyi távbeszélő szolgáltatást, amellyel az egész megyét lefedi. A privatizáció időszakában a távközlési ellátottság szempontjából az ország legelmaradottabb területeihez tartozott. A legfejlettebb országokban ekkor már 45 fölötti volt a 100 lakosra jutó főállomások száma, a magyarországi átlag ezzel szemben csupán 9,6; s ez a mutató a megyében mindössze 3,0 volt. E csöppet sem hízelgő, mondhatni „képtelen kép” mára már végérvényesen a múltté. így például 1995-ben 20 376 új lakossági, közületi és nyilvános előfizetői állomást kapcsoltunk be a megyében, s akkor ezzel több mint 11 fölé „szépült” a szám, míg az elmúlt év végére már 15-re módosult. Ez azt jelenti, hogy a megyében átlagosan majdnem minden második családra esik egy telefonvonal! Rekordnak számít az új vonalra várakozók számának csökkenése is. Eleget tettünk azon kötelezettségünknek is, hogy az 500 lakosnál kevesebb lakosú településen legalább egy, míg az attól nagyobb lélekszámú helyeken minden 500 lakosra legalább egy nyilvános állomás jusson. Ez év január 1-jétől a Matáv a várólistán szereplő kérelmezők 90 százalékának igényét 6 hónapon belül köteles teljesíteni, míg 98 százalékának bekötését a benyújtástól számított 12 hónapon belül köteles elvégezni. Jelenleg a megyében 80 ezer az egyéni, és 10 ezer a közületi előfizető. A már említett közületi bekötések árcsökkentése mellett további jó hír szolgáltatási körünk újonnani bővítése is. Itt gondolok például az ISDN (integrált szolgáltatású digitális hálózat) bevezetésére, amely jobb beszédérthetőséget, új telefonszolgáltatásokat, gyors telefax-adatátvitelt, mozgó-, állókép és hang egyidejű átvitelét, videokonferenciát, közvetlen alközpont' beválasztást tesz lehetővé. E szolgáltatást a közeljövőben Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében már megvalósítjuk. Szemtől szembe a tb-vel Lefler György (Új Kelet) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségbiztosítási Pénztár az állandó kifizető- helyi ügyintézők részére szakmai tájékoztatót és konzultációt tartott február 3-án és 6-án délelőtt Nyíregyházán, a Jurányi TIT Centrum negyedik emeleti előadótermében. Hétfőn a nyíregyházi, míg csütörtökön a vidéki ügyintézők töltötték meg zsúfolásig a termet. Az évente legalább egy alkalommal sorra kerülő szakmai fórumot ezúttal Ladányi Jánosáé dr.. a MEP igazgatóhelyettese nyitotta meg. A fórumon szó volt az ez évi jogszabályváltozásokról, így az egészségbiztosítási és a járulékfizetési kötelezettség tudnivalóiról, mindez Matécsa Tibor főosztályvezető előadásában. Virág Gyuláné osztály- vezető a családi pótlékkal kapcsolatos változásokra hívta fel a résztvevők figyelmét, Dolgos Sándor osztályvezető pedig a betegségi-anyasági ellátásokról adott általános tájékoztatót. Az új nyomtatváMegyei krónika nyok általában gondot jelentő kitöltéséhez az egyes témakörök előadói nyújtottak segítséget.
