Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

1997. február 4., kedd Hazai krónika Napirend előtt Tavaszi ülésszakának első napját kezdte meg hétfőn délután az Országgyűlés. A honatyák először egy­perces néma felállással adóztak K. Csontos Miklós kisgazda képviselő halála, illetve Herczeg János és Solt Ottilia, az első szabadon választott parlament képviselőinek elhunyta okán. Gál Zoltán házelnök beje­lentette, hogy a Független Kisgazdapárt országos listá­járól K. Csontos Miklós he­lyére Bánk Attilát jelölte or­szággyűlési képviselőnek. Géczi József Alajos (MSZP), a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke elmondta, hogy a bizottság szabályosnak ta­lálta az országos listáról képviselővé váló Bánk Atti­la megbízólevelét. A T. Ház 222 szavazattal, ellenvoks és tartózkodás nélkül igazol­ta Bánk Attila mandátumát. A kisgazda honatya letette az esküt. Ezt követően a házel­nök bejelentette, hogy az MDNP képviselőcsoportja Raskó Györgyöt frakcióve­zető-helyettessé választotta. Akar László pénzügymi­nisztériumi államtitkár a bankprivatizáció helyzetét ismertette. Mint elmondta, 1996-ban a bankok tőke- ellátottsága javult, a szolgál­tatások köre nőtt. Beszámolt arról, hogy elkészült a Buda­pest Bank (BB) privatizáci­ós szerződésének több száz oldalas fordítása. Kiemelte, hogy a BB vételekor állami kézben maradt a részvények 23 százaléka, ami jelentős bevételt jelent majd. „A Bu­dapest Bank eladása hasznos lépés volt, a szerződésben végrehajtott módosításokra szükség volt” - mondta az ál­lamtitkár. Akar László reagá­lásában azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottak mintegy 69 százaléka él bérből és fizetésből, s nem lenne igazságos, ha nekik kellene a tb-járulék 89 szá­zalékát megfizetni. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője kétperces hozzászólásában úgy véle­kedett, hogy a Horn-kor- mány hibás gazdaságpoliti­kája következtében harma­dik éve nem fejlődik a gaz­daság, nő az infláció, s hát­térbe szorítják a nemzeti ér­tékeket. „Ebben a folyamat­ban a tb-járulékok kivetése csepp a tengerben, ám mégis kérjük a felelősök megjelö­lését és a kormány korrekci­óját az ügyben” — mondta. Torgyán József (FKGP) A kormányzati felelősségről, a politikai kultúráról és elké­pesztő közállapotokról, va­lamint a médiáról címmel szólt hozzá. Torgyán megfo­galmazása szerint a „Hom- Bauer kormány a Rákosi- korszakot hozza vissza, mert a vidéki lakosság megsarco­lásával már a padlásellen­őrzések és jószágösszeírások visszatérésétől kell tartani.” A kisgazda frakcióvezető a kormány lemondását, s elő­rehozott választások kiírását követelte. „Csak így lehet jogi alap és felhatalmazás a gyökeres változtatásokra” - vélekedett. Energiaár*felfilvizsgalat MTI ___ A M agyar Energia Hivatal­hoz eddig hét kérelem érke­zett a január 1-jétől érvényes energaiárak felülvizsgála­tára. A hivatalnak azonban az elmúlt két hét során foly­tatott egyeztetéseken vala­mennyi termelő és szolgálta­tó társaság bejelentette: él a lehetőséggel, és kéri a felül­vizsgálatot. A cégek szerint ugyanis az új árak nem biz­tosítanak fedezetet vala­mennyi, az energia termelé­sével és szolgáltatásával kapcsolatos költségre. Szabó Imre, a MÉH főigaz­gatója az MTI-nek hétfőn el­mondta: a társaságoknak egyenként kell beadniuk ké­relmeiket. A hivatalnál érvé­nyes felülvizsgálati rendszer lényege az, hogy a cégek azonos formában dolgozzák ki észrevételeiket. A főigaz­gató emlékeztetett rá, hogy tavaly a hivatal elvégzett egy részletes felmérést, ezért most nincs szükség teljes át­világításra. A társaságok ugyanis csak bizonyos költ­ségtényezőkre vonatkozóan tettek észrevételt, nem kér­dőjelezték meg a teljes vizs­gálatot. A felülvizsgálat elvégzé­sére a MÉH 2-3 fős függet­len szakértői csoportokat kér fel, amelyek javaslatot tesz­nek. Ezeket bírálja el végül a hivatal. A MEH-nek a jog­szabály értelmében a vizsgá­latot három hónapon belül el kell végeznie. Szabó Imre hangoztatta: tekintettel arra. hogy az energia hatósági áras, az esetleges további költsé­gek csak kisebb változást eredményezhetnek a végfo­gyasztói árban. Amennyiben a vizsgálat feltárja, hogy van olyan költ­ség, amelyet mégis szükséges beépíteni, erre az árautoma­tizmus idei alkalmazásával nyílik majd lehetőség. A főigazgató hozzátette: a költ­ségek elismerése elsősorban az erőműveknél kérdéses, hi­szen a januári áremeléskor ezeknél deklaráltan elhalasz­tották több költség elismeré­sét, például bizonyos kör­nyezetvédelmi feladatok költségeit, illetve a paksi atomerőmű lebontásáét. A Co-Nexus Rt. vagyonátadása A bukott cég nem partner a munkában Az ÁPV Rt. hétfőig négy társaság - a Royal Rt., a Haldex Rt., a Kaliber Kft. és a Napi Gazdaság Kft. - állami tulaj­donú részesedéseit és az azokhoz tartozó iratanyago­kat átvette a Co-Nexus Rt.-től. A Port Rt. iratanyagai­nak átadás-átvétele során azonban jogi problémák merültek fel, így ez akadályozza a vagyonátadási fo­lyamat további menetét. MTI ___________________ Mi ndez abból a sajtóközle­ményből derül ki, melyet az ÁPV Rt. hétfőn juttatott el az MTI-hez. Mint ismeretes, az ÁPV Rt. az igazgatóság dönté­se alapján ez év január 16-án megkezdte a Co-Nexus Rt.-nek vagyonkezelésbe átadott port­folió átvételét. A Port Rt. irat­anyagainak átadása során azon­ban kiderült: a dokumentumok alapján az sem kizárt, hogy a Port Rt. nem része az ÁPV Rt. által vagyonkezelésbe adott portfoliónak. Ennek megálla­pítására az ÁPV Rt. további vizsgálatot tart szükségesnek, és addig, amíg erre egyértelmű választ nem kap, a Port Rt.-t tekintve a tulajdonosi jogok gyakorlására továbbra is a Co- Nexus, illetve annak végelszá­molója jogosult. (A Port Rt. je­lenleg csődeljárás alatt áll.) Az ÁPV Rt. vizsgálja azt is, hogy a vagyonkezelő tevékeny­sége során felszámolás alá ke­rült társaságok részvényeit, üz­letrészeit felelősséggel át tudja-e venni a privatizációs társaság. Az ÁPV Rt. szerint a Co-Ne- xus Rt. nem tanúsít kellő együttműködést a folyamat so­rán, mivel a Co-Nexus a Port Rt. részvényeinek átvételétől teszi függővé a vagyonkezelés­be adott portfolió további ele­meinek átadását. Tábornoki tárgyalás MTI JozefTuchyna mérnök vezér- ezredes, a Szlovák Köztársaság Hadseregének vezérkari főnö­ke Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsno­ka, vezérkari főnökének meg­hívására - delegáció élén - hétfő délelőtt háromnapos hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezett - tájékoztatta az MTI-t a HM sajtóirodája. Tudatták: a megbeszélések során a felek kölcsönösen tájé­koztatják egymást a két ország hadseregének helyzetéről, át­alakításáról, áttekintik a ma­gyar-szlovák kétoldalú kato­nai kapcsolatokat, véleményt cserélnek a kapcsolatok fej­lesztésének további lehetősé­geiről. A szlovák delegáció lá­togatást tesz a Magyar Hon­védség Klapka György önálló gépesített dandárnál Tatán és a Magyar Honvédség Szent- györgyi Dezső harcászati repü­lőezrednél Kecskeméten.- A vírus régóta ismert! Neve: közép-európai nacionaliz­mus... Elmaradt a pedagógusok illetménye MTI A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete (PDSZ) til­takozik amiatt, hogy a múlt héten pénteken kilenc megyé­ben és a fővárosban 320 ezer közalkalmazott és köztiszt­viselő - köztük számos peda­gógus - nem jutott hozzá il­letményéhez. Molnár Péter ügyvivő a PDSZ hétfői sajtótájékoztató­Eltűnt fegyverek MTI________ Őrizetbe vettek Budapesten a hét végén egy határőrtisztet lőfegyverrel és lőszerrel visz- szaélés bűncselekményének alapos gyanúja miatt. Az MTI információja szerint a Buda­pesti Katonai Ügyészség munkatársai „csapdát állítot­tak” a tisztnek, akinél több géppisztolyt és pisztolyt is ta­láltak. Ezek a fegyverek a bu­dapesti Ady-ligeti laktanyá­ból tűntek el, ahol jelenleg is leltároznak a hiány pontos fel­mérése érdekében. Az ügyész­ség egyúttal eljárást indított a tiszt társai ellen is, akik a fegy­verek megrendelői voltak, il­letve segíthettek azok kicsem­pészésében. ján hangoztatta: elképzel­hető, hogy a kifizetések elma­radását adminisztratív hiba okozta, de a szakszervezet nem mehet el szó nélkül amel­lett, hogy emiatt a közszolgá­latban dolgozók ilyen nagy köre került nehéz helyzetbe. Az ügyvivő a pedagógusok február 15-éig elkészítendő új közalkalmazotti bérbesorolá­sa kapcsán ismételten bírálta MTI ________________ Me galakult a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete. Az érdekvédelmi feladatokat is célul tűző szakmai szervezet elnökévé Radnay Józsefet, a Legfelsőbb Bíróság Munka­ügyi Kollégiumának vezetőjét, elnökhelyettessé Breznay Ti­bort, a Fővárosi Munakügyi Bíróság elnökét, titkárrá Tál né Molnár Erika legfelsőbb bíró­sági bírót választották. Az elnökség további tagjai: Ádám Lóránt, a Legfelsőbb Bí­róság bírája; Boda Ilona, a Kecskeméti Munkaügyi Bíró­ság elnöke; Gyenge András, a Pécsi Munkaügyi Bíróság elnö­ke és Jován János, a Veszprém Megyei Bíróság Gazdasági és Munkaügyi Kollégiumának vezetője. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megjelen­tetett úgynevezett útmutatót, amely véleménye szerint szű­kítő értelmezést ad. Ezzel szemben hangsúlyoz­ta: álláspontjuk szerint a pe­dagógusok kinevezési okmá­nyában minden végzettséget és szakképzettséget fel kell tüntetni, és nem csak azokat, amelyek a munkakör végzésé­hez szükségesek. A hétfői alakuló gyűlést követő sajtótájékoztatón Brez­nay Tibor elmondta: olyan időszakban hozták létre az egyesületet, amikor a jogalko­tók - pénzügyi szempontokra hivatkozva - a több évtizedes hagyományokra visszatekintő munkaügyi bíróságok szerve­zeti különállásának megszün­tetésére törekednek. Nem értenek egyet az általá­nos bírósági szervezetbe való integrálásával, hiszen az elmúlt években sokszorosára nőtt a munkavállalók és a munkálta­tók jogviszonyait, a munkahe­lyi csoportok kollektív jogo­sultságait, illetve a különböző érdekvédelmi szerveket érintő jogviták száma. Az egyesület céljai között szerepel a szakmai és munkahelyi érdekképviselet és érdekvédelem. Munkaügyi bírák egyesülete \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, a parlamenti pártok csak nem bírnak dűlőre jutni az úgynevezett összeférhetetlenségi tör­vényt illetően, és az Alkot­mánybíróságra hárul me­gint a feladat, hogy igazsá­got tegyen. De képes-e erre bárki, vagy bármilyen in­tézmény? Van-e igazság, tisztakezű politika ebben a vonatkozásban? Nem hiszem. Ha ugyanis úgy dönt a parlament (vagy az Alkotmánybíróság), hogy a képviselők a vilá­gon semmi mással ne fog­lalkozhassanak, ne lehesse­nek igazgatótanácsi, el­nökségi tagok, vezérigaz­gató-helyettesek és így to­vább, akkor nem tesz mást, mint újabb arcvonalat nyit a korrupció frontján. Az ugyanis magától értetődik, hogy a különjövedelmek- re a képviselőknek szüksé­gük van, legfeljebb majd a nénikéjük nevén veszik fel a busás összegeket. Nincs ez másképp sehol a világon. Akik a tűzhöz közel vannak, kisebb-na- gyobb cubákokat csak- csak kikapkodnak a húsos­fazékból, legfeljebb „ügyesebben” teszik, és nem jönnek rá az emberek. Se égen, se földön nem lát­tam még országgyűlési képviselőt, akit a „nyomor himbált volna”, és kenyér­gondjai vannak. Olyanról sem hallottam, hogy egy honatya ne tudta volna be­fizetni a villany- vagy a gázszámlát... Ez már csak „így van rendjén” a világon, és ha tet­szik nekünk, ha nem, attól még nem lesz másképpen. De miért is legyen? Nem a köznyomor a cél! Nem a po­litikai elitnek kell elnyomo- rodnia, hanem a „mezei” vá­lasztópolgárnak kellene fel­emelkednie! És ha egy képviselő (vagy több) na­gyobb falathoz is jut, de te­szi kötelességét - a haza fel­emelését -, és munkáját si­ker koronázza, hát Isten neki, fakereszt: keressen sokat, hiszen megérdemli! De ha nem érdemli meg, mert csak a maga pecsenyéjét sütöge­ti, az ország pedig egyre csak kínlódik, akkor legyen annyi tisztesség benne, hogy feláll és elmegy, átad­ván a helyét az arra alkalma­sabbaknak. Mert az az igazi összeférhetetlenség, és nem a pluszjövedelmek, ha vala­ki nem végzi el a rábízott fel­adatokat, és mégis lébecol! Nyugdíjreform MTI A munkahelyeken az üzemi tanácsok is kezde­ményezzék nyugdíjreform­tervek vitáját - javasolta Vágó János, a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat el­nöke az üzemi tanács tiszt­ségviselők hétfői budapesti tanácskozásán. Tanácsolta: ezekre a vi­tákra hívják meg a szaktár­cák reformtervének képvi­selőjét is, így ütköztethetők az eltérő álláspontok. Az országházból i , 1 A 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents