Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-22 / 45. szám
Hazai krónika 1997. február 22., szombat Szembank Debrecenben Tudósítónktól __________ Ma gyarországon évről évre nő a szaruhártya, beültetések száma. 1995-ben 436 ilyen jellegű beavatkozást végeztek, de a műtétre várók száma ennek legalább kétszerese. A társadalombiztosítás a látást javító és egyáltalán lehetővé tevő műtét költségeinek csak 10%-át viseli. A debreceni Lions klub - amely az ország második szaruhártya-bankjának működését is segíti - egyik fő feladatának azt tekinti, hogy a szponzorok és a nemzetközi Lions mozgalom támogatását megszerezze az átültetések számára. A debreceni szembank 1994-ben alakult, de csak tegnap volt a hivatalos átadása. Az intézmény nemcsak beépíti az előzőleg konzervált szaruhártyát, hanem maga is végez tartósítást. Ez azért fontos, mert a szaruhártya-beültetések több mint felét ma már tartósított szervekkel teszik. A Debrecenben konzervált szaruhártyákat az ország különböző egyetemein, kórházaiban használják fel. A comea-átültetés költsége igen magas, elérheti a 140-180 ezer forintot is, de a társadalombiztosítás ennek csak töredékét fedezi. A kiadások részbeni csökkentésében is segít a Lions Klubok Nemzetközi Szövetsége. Ezért az ezredfordulóig 150 millió dollárt szeretne e célra fordítani a világ legkülönbözőbb országaiban. Bokros gazdák az utakon (folytatás az 1. oldalról) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legfrissebb információk szerint legalább három helyen, a 41-es főút vajai elágazásánál, a 4. számú főúton Újfehértónál, valamint a 38. számú főút Rakamaz-Vi- rányos közötti szakaszán lesz egyoldali, forgalomlassító demonstráció. A rendőrségtől engedélyeztetési eljárást kértek kisvárdai, apagyi és tisza- berceli termelők is. Az újfehértói demonstrációról Papp Ferenc elmondta, hogy a 4. számú út városi, belterületi szakaszára vonulnak ki gépekkel a termelők. Csak az út egyik sávját foglalják el, s akciójukkal szeretnék elérni, hogy érjen véget a a kormányzat gazdasági megszorítása. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Megyei Szervezete nevében Grajczárik Lajos főtitkár elmondta: a párt nem csatlakozik a tüntetőkhöz, de szolidárisak a demonstrálókkal. A megyei agrárkamara nem vesz részt a megmozdulásokon. Az Agrárszövetség elnöke dr. Solymosi József egyetértett a demonstrálok követeléseivel, s mint elmondta: mára a terhek olyannyira megnövekedtek, hogy szétrobbanhat az egész magyar agrárszektor. Jakab Ferenc, a MAGOSZ alelnöke, a szervezet megyei elnökének véleménye szerint a nyomást addig kell gyakorolni, ameddig a kormány nem javítja a mezőgazdaságból élők helyzetét. Amennyiben eredménytelenül végződnek a február 24.-e után újrakezdődő tárgyalások a kormánnyal, úgy március 10-én az egész ország területére kiterjedő demonstráció kezdődik. Demonstráció a 4-es úton Kozma Ibolya (Új Kelet) Demonstrációt szervez február 26-án, szerdán a megyei Vállalkozók Pártja. Elsősorban a társadalombiztosítási szabályok ellen tiltakoznak, amelyek hatalmas teherként hárulnak a vállalkozókra. A párt fehívással fordul a vállalkozókhoz, hogy a mezőgazdasági termelőkkel együtt szolidárisán lépjenek fel a lakosság minden polgárát sújtó kormányintézkedésekkel szemben. Horváth Sándor a Vállalkozók Pártja megyei vezetője szerint a kormány nem végez felméréseket, mielőtt döntene intézkedésedről. Tizenhárom pontban összefoglalt felhívásukkal fordulnak valamennyi vállalkozóhoz. A jelenlegi körülményeket tekintve leszögezik, hogy a kormánynyilatkozatokkal ellentétben a magyar nemzet többségének életszínvonala romlik. Az országot nem a nemzet adósította el, abban vétlen, de vétkesek helyett mégis a nemzet bűnhődik. Nem fogadják el az ország gazdasági erejének megtörtént kiárusítását, ezen szerződések felülvizsgálatát kérik. A privatizáció nem szolgál- hatja a költségvetési hiány pótlását. A termelőeszközöket és földet a magyarság kezébe kell adni és hagyni a magyar föld a magyar nemzeté és senki másé. Az adó- és tb-jogszabályok a magyarországi családok létét alapjaiban támadják és kilátástalanná teszik. A Vállalkozók Pártja egészséges és művelt Magyarországot akar, melyet a jelenlegi egészségügyi és oktatási reformfolyamatok nem szolgálnak. Esélyegyenlőséget akarnak a polgárok képességeinek kibontakoztatására. Kiszámítható jövőt a fiataloknak, akik a nemzet zálogai, nyugodt örökséget, tisztes megbecsülést a nyugdíjasoknak. A társadalom valódi fel- emelkedésének alapja a tudomány, a magas szintű nemzeti kultúra. Nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülést kell adni a közrend tisztes védőinek, rendőrségnek, honvédségnek, hivatásos és önkéntes rendfenntartóknak. Nem értenek egyet a társadalmi rétegeket felszeletelő és egymással szembeállító politikával. Magyar vállalkozó - legyen az ipari, kereskedelmi, szolgáltató vagy mezőgazda- sági termelő - többségében becsületes és tisztességes. A Vállalkozók Pártja február 26-án szerdán reggel kilenc órára a 4-es főút 266-os kilométerkövéhez hívja mindazokat, akik nem értenek egyet a vállalkókra kirótt terhekkel. Az útszakaszon félpályát zárnak le, de zavartlan lesz a közlekedés. Remélik, minél többen kifejezik együttérzésüket, s a demonstrálok hiszik, az összefogás a kormányzat részéről sem maradhat válasz nélkül. Fürgébb határvadászok Az Országgyűlés napirendre tűzte a határőrségről szóló törvény tervezetét, amely része annak a jogalkotási folyamatnak, amelynek befejeztével teljes körűvé válik a fegyveres erők, rendvédelmi szervek szabályozása. Új Kelet-információ Az ország nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségei, az európai integrációhoz való csatlakozás perspektívája azt követeli meg, hogy törvényi szinten, átfogó módon szabályozza a parlament a határőrség feladatainak leglényegesebb kérdéseit. Az új törvény felváltja az 1974-ben a határőrség szervezeti felépítésére, a határrendre készített jogszabályokat, amelyek a jelenlegi helyzetben már nem felelnek meg. A törvényjavaslat a határőrizetnek a jogszerűtlen magatartásokkal szembeni védekezés alapjául meghatározza a jogszerű magatartásokhoz szükséges jogi feltételeket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a határőrség eddig jogszerűtlenül működött. A szervezet munkájának legalapvetőbb feltételeit az Alkotmány, a honvédelmi törvény, feladataikat, egyéb rendészeti jellegű jogosítványaikat pedig a rendőrségről szóló, illetőleg az idegenrendészeti törvény tartalmazza. A határrendészet is feltételezi a jogellenes magatartásokkal szembeni fellépéshez szükséges, a jogállami működés és a nemzetközi jog szabályainak betartásával alkalmazott kényszerítő eszközök, az emberi jogokat esetenként korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségét. A törvényjavaslat erre vonatkozó része lényegében a rendőrségről szóló törvény előírásait adaptálja - természetesen a szükséges eltérésekkel —, illetőleg azok alkalmazására ad lehetőséget. A törvényjavaslat a testületet határrendészeti, igazgatási, bűnüldözési feladatokat ellátó szervezetként nevesíti, meghagyva ugyanakkor a fegyveres erő jellegét, valamint a sorállomány alkalmazásának lehetőségét is. A törvényjavaslat benyújtását - a szabályozás tárgyára és politikai jelentőségére tekintettel - kétfordulós hétpárti egyeztetés előzte meg. Az egyeztetés során teljes egyetértés alakult ki arról, hogy - tekintettel a külső és belső politikai, társadalmi, gazdasági folyamatokara - indokolt a határőrség működésének törvényi szabályozása. A pártok képviselői a törvényjavaslatot érdemben alkalmasnak tartották a parlamenti vitára. Szavalóverseny Békéscsabán Immár hatodik alkalommal rendezik meg Békéscsabán a tanító- és óvójelöltek szavalóversenyét február 22-23- án. A kétnapos vetélkedőnek a Körösi Csorna Sándor Főiskola ad otthont, melynek egyik szaka szintén foglalkozik tanítóképzéssel. Sikli Tímea (Új Kelet) A megmérettetésre az ország számos főiskolája mellett a határon túli intézményekből - Székely udvarhelyről, Maros- vásárhelyről, Nagyváradról, Kézivásárhelyről - is várják a résztvevőket. Az előzetes jelentkezések tanúsága szerint huszonnégyen készültek a szavalóversenyre. A főiskolai hallgatóknak két verset kellett választaniuk, magyar és külföldi szerzőtől, azzal a kikötéssel, hogy a művek a XX. század alkotásai legyenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar költők közül elsősorban Ady, Kányádi és Sinka, míg a külföldiek köréből Lorka és Neruda versei térnek vissza leggyakrabban. Az indulók háromtagú zsűri előtt adhatnak számot tudásukról. A zsűri elnöke már az első szavalóverseny óta minden esztendőben Bánffy György színművész, s az értékelésben munkáját még Szentirmai Éva, a békéscsabai Jókai Színház Jászai-díjas művésze, valamint Rauser Erzsébet, a nagyváradi Lícium igazgatóhelyettese segíti. Szombat délelőtt a világ- irodalmi, délután pedig a magyar alkotásokat adják elő a versenyzők. Az eredményhirdetést vasárnap délelőtt tartják, melyen Bánffy György személyre szólóan értékeli az előadásokat. Minden résztvevő kap könyvjutalmat, a legjobbakat pedig külön ajándékcsomaggal díjazzák. Parlamenti Nemzeti Agrárpárt? Az Agrárszövetség neve várhatóan Nemzeti Agrárpárttá fog változni, politikailag a nemzeti centrumban szeretné képviselni a mezőgazdaságból élők és a vidéki lakosság érdekeit. A tervezett változásról dr. Solymosi József, a szervezet elnöke, országgyűlési képviselő nyilatkozott lapunknak az Agárszövetség IV. Kongresszusának szünetében. Munkatársunktól A szekszárdi kétnapos, pénteken megkezdődött, sorsdöntőnek minősített konferencia központi kérdése a szövetség útkeresése. A megyei küldöttek többségében támogatják azt a javaslatot, hogy el kell kezdeni az intenzív választási előkészületeket amiatt, hogy a szervezet megszerezze a parlamenti képviselethez szükséges számú mandátumot. Azzal mindenki tisztában van, hogy a szervezet vagy a párt egymagában esélytelen az érdekek súlyozott megjelenítésére. Emiatt az elkövetkező egy évben sokoldalú tárgyalásokat kezdeményez a szervezet mind a koalíciós, mind az ellenzéki, valamint a parlamenten kívüli társadalmi szervezetekkel, választási szövetségest keresve. A cél egy olyan szövetséges, amelynek az agrár- és vidékpolitikája támogatja, erősíti az Agrárszövetség elképzeléseit. A kongresszuson személyi kérdésekről, tisztújításról is szó esik. Az elnök véleménye szerint, amennyiben a képviselők bizalmukkal megerősítik jelenlegi pozíciójában, abban az esetben az SZDSZ-es parlamenti székéből feláll, s a függetlenek sorában foglal majd helyet. Fekete Tibor (Új Kelet) Végül is kinek és milyen rendezőelv alapján építenek hazánkban autópályákat? Lotz Károly közlekedési miniszter a minap kinyilatkoztatta, hogy Magyarországot nemzetközi egyezmények kötik a tranzitútvonalakba eső autópályák megépítésére az országhatárig. Az első és legfontosabbként az M 7-est említette: a Balaton déli partjának túlsó végéig, Balaton- szentgyörgyig kétszer két sávban készülne el az út, majd félpályán folytatódna a szlovén határig. A miniszter szerint a kormányzat tanult az M 5-ös koncessziós szerződésének hibáiból, és a mostani beruházás döntően a központi költségvetési keretből készülne el. Hogy mindehhez a pénzügyi fedezetet is előteremtsék, változtatni kívánnak az útalap növelésére, emelésére. Az eddigi gyakorlattal ellentétben nem fix összegben határoznák meg az üzemanyagárból levonható útalapot, hanem százalékban. Az európai gyakorlatban 30 és 90 százalék között mozog ez az arány. Eddig szép is lenne, csakhogy kilóg a lóláb. Magyar- ország első autópályája éppen az M 7-es volt. Megépítését főként a pesti nép hétvégi balatoni kirándulása indokolta, természetesen a közös kasszából. Most megint velünk akaiják megfizettetni a fővárosiak kényelmét! Ha a kormányzat következetes maradna önmagához, és az M 5-öshöz hasonlóan, részben koncesszióban építtetné meg az utat, akkor egy Buda- pest-Balatonszentgyörgy közötti oda-vissza út pálya- használati díja több mint ötezer forintba kerülne egyetlen alkalommal. Ezt a békát a fővárosiak nem nyelnék le. Ezért kell változtatni az útalap kiszámításával, és ezért kell minden egyes liter benzinnel nekünk is fizetnünk. Bosz- szantó, hisz az M 7-es előnyeit mi, a keleti végeken élők élvezhetnénk legkevésbé, mégis nekünk is ugyanúgy fizetni kellene érte. Sántít a miniszter hivatkozási alapja is. Az a bizonyos nemzetközi egyezmény nemcsak a balatoni autópályára vonatkozik, hanem mindegyikre. Az M 3-asra is! Ha már egyszer a zsebünkbe nyúlkálnak, akkor mi is húzzunk belőle hasznot ugyanúgy, mint mások. Tudjuk, sok pénzt hagynak a külföldi turisták a magyar tengernél, a balatoni autópálya felújítása és hatvan kilométeres meghosszabbítása mégiscsak kényelmi szempontokat szolgálna. Az M 3-as megépítése viszont létkérdés, és nemcsak a keleti régiónak, hanem az egész országnak. Itt található a keleti kapu, és külkereskedelmi forgalmunk jelentős része még mindig ebbe a térségbe irányul, nem is beszélve a tranzitforgalomról. Úgy tűnik, a kormány a pestiekkel már nem meri ugyanazt megtenni, mint a kunsági vagy dél-alföldi honpolgárokkal. Itt már sokkal nagyobb ellenállásba ütközne, ráadásul minden ötödik szavazópolgár a fővárosban él. Az MSZP taktikájában a közérzetjavító intézkedések más szempontokat maguk mögé utasítanak. Főleg választások környékén.
