Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-21 / 44. szám
Bírósághoz fordul az építőipari szakmához tartozó négy szakszervezet, mert csak így tudja megszerezni az 1,6 milliárd forint forgalmi értékűre becsült ágazati szakszervezeti vagyonból járó 10 százalékos részt. Miként a Herendi Független Szakszervezet, a Hídépítők Szakszervezete, a Munkástanácsok Faipari Szövetsége, valamint a Liga Építőipari Szövetségének képviselői csütörtöki sajtó- tájékoztatójukon elmondták: együtt 10 százalékot értek el az 1995-ös üzemitanács-választáson. A törvény értelmében ennek megfelelő vagyonrész jár nekik. Igényt tartanak az ingatlanhasznosításokból évek alatt származó több száz millió forintos bevétel 10 százalékára is. A Magyarok Világszövetségének Elnöksége úgy döntött: nem vesz részt a személyi jövedelemadó egy százalékának elnyeréséért indult versengésben. Azt javasolja a kormánynak és a parlamentnek, hogy hozzanak létre Nemzeti Szolidaritási Alapot azok adójának egy százalékából, akik nem jelöltek meg általuk kedvezményezett szervezetet vagy intézményt - közölte a szervezet főtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Bakos István elmondta, az MVSZ szerint alapvetően elhibázott az „egy százalékos törvény”. Az adózók jó része nem jelöl meg kedvezményezettet, szükséges valamilyen áthidaló megoldást találni, hogy az így befolyó pénzek ne az államkasszát gyarapítsák. A hazai kisebbségek kultúrája 0nazonosságának megőrzését és fejlesztését szolgáló pályázatot írt ki a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány. Az úgynevezett célpályázatokkal az oktatási programokat és életmód-táborokat, a közéleti szakemberek képzését, az anyanyelvű regionális és helyi média működését, a kiadói és színházi tevékenységet, a kisebbségi témájú kutatást, a hitélet anyanyelvű művelését, a könyvtárak és közgyűjtemények fejlesztését, illetve a kisebbségi képzőművészek alkotótevékenységét kívánják segíteni. A Független Kisgazdapárt javasolja az Országgyűlés Ónkormányzati Bizottságának, hogy világítsák át a Rendőrtiszti Főiskola vezetését és gazdálkodását. Tudomásuk szerint ugyanis több III/III-as múltú személy dolgozik az intézménynél, és gazdasági visszaélések is történtek - mondta Várhelyi András kabinetfőnök csütörtöki sajtótájékoztatón. Eljött az idő , hogy ne csak mi vállaljunk kötelezettségeket, hanem az Európai Unió is hozza meg a Magyarországért és a teljes kárpát-medencei magyarságért azt az áldozatot, amelyet történelmi küzdelmeink alapján kiérdemeltünk -jelentette ki Gicry György a kisgazdák Ekhardt Akadémiáján elmondott csütörtöki beszédében. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az FKGP fővárosi székházában megtartott rendezvényen elmondta: a következő kormány előtt nehezebb feladat áll majd, mint a rendszerváltás első kabinetje előtt. Giczy György beszédében leszögezte, hogy a jelenlegi kormány nem a nép boldogulásáért küzd. Ezért olyan kormányzat kell, amely biztos jövőt nyújt az embereknek, és betartja ígéreteit. A KDNP és az FKGP vállalkozik erre a nagy és történelmi feladatra. Kevesebb katonai vétek Az elmúlt évben 2 654 katonai bűncselekmény vált ismertté, ami 4 százalékos csökkenést jelent 1995- höz képest. Az esetek fele kötelességszegés és a szolgálati feladat alóli kibúvás volt, de az alárendeltek megsértése és a szolgálati visszaélés is gyakori bűncselekménynek számít. Erről Kovács Tamás altábornagy, katonai főügyész, a legfőbb ügyész helyettese számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján. MTI Mint elmondta: a katonai büntetőeljárásra a katonák, a határőrök, a rendőrök, a büntetésvégrehajtási testület és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai bűncselekmények, továbbá az említetteknek (a rendőrök kivételével) a szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben elkövetett köztörvényes bűncselekményei tartoznak. Az utóbbi esetek száma 1996-ban 2 227 volt, ami 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az ilyen bűncselekmények 53 százaléka vagyon ellen irányul, azok csaknem háromnegyede lopás volt. A vagyon elleni bűncselekmények a Magyar Honvédségnek 148 millió, a határőrségnek 5,7 millió, a rendőrségnek pedig 900 ezer forintos kárt okoztak. Lőszerrel, lőfegyverrel vagy robbanóanyaggal visszaélést 29 katona és 35 határőr követett el. Kábítószerrel visszaélés hét esetben fordult elő tavaly, szemben az 1995. évi tizenöttel. Hazai krónika Kormánypárti támadás után Székházak, Töcsik-ügy, kampánypénzek Új Kelet-információ —Összehangolt támadásba lendültek a kormánypártok, hogy értintettségüket leplezzék a Tocsik-Szokai-ügyben. Ennek részeként értékelhető, értelmezhető Horn Gábor napirend előtti felszólalása a parlamentben. Egy olyan „ügyet” feszeget a koalíció, amely keletkezése pillanatában sem volt a legcsekélyebb mértékben sem ügy, hiszen a pártok törvényesen juttatott saját tulajdonú székházaikat értékesítették, a vételárat a kampányokra költötték, hogy valamiféleképpen ellensúlyozhassák a jelenlegi kormánypártok hatalmas pénzbeli és infrastrukturális fölényét. Azt lehet tudni, hogy a Fidesz miből rendezte a választási hadjáratát. Lehet-e azonban tudni, hogy miből rendezték a hatalmon lévő pártok a kampányaikat? Erre a mai napig nem tudhatja a közvélemény a választ... Az MSZP a hatalmas átmenekített MSZMP vagyonból és „vállalkozói” bőkezűségéből. (Máté László volt párt- pénztámok saját, a Mozgó Világban tett nyilatkozata szerint egyedül milliárdos nagyságrendben szponzorálta a szocialisták kampányát.) Az SZDSZ-t is „vállalkozók” segítették, akik a kampány után benyújtották a „számlát”. Azért kellett kormányra lépniük, hogy a kormányzati hatalom birtokában törleszthesse- nek, és törlesztettek is értéken aluli privatizációval. Ami pedig az alapterületeket illeti. Az Új Magyarország azt állította, hogy az SZDSZ mintegy 2000 nm-rel több alapterületet használ, mint amennyi jogszerűen járna neki. A párt pert kezdeményezett az újság ellen, amit az SZDSZ első fokon elveszített. Ezek után az ellenzék azt indítványozta, hogy minden párt minden székházát mérjék le újra. Ezt a koalíciós többség leszavazta, így csak a Fidesz-MPP székházügyét vizsgálják - immár sokadszor. A széházakat vizsgáló testület kormánypárti többségi, aDeusch Tamás vezette Tocsik—Szokai bizottság paritásos alapon állt fel. Egyenlő arányban vannak benne koalíciós és ellenzéki képviselők. így ez a bizottság előre tudhatóan csak olyan határozatot tud hozni, amely nem nevezheti nevén a fő politikai felelősöket és pártokat. Világos, hogy koncepciós eljárásról van szó, mert Horn Gyula úgy beszél felelősségről, hogy még le sem zárult az a vizsgálat. Az Állami Számvevőség az ügylet jogszerűségét is vizsgálta eddig két alkalommal, de a párt áll minden további vizsgálat elé. Seszták Oszkár szerint sokkal inkább hivatott ez a pártsemleges szakmai szervezet a jogszerűség és szakszerűség vizsgálatára, mint egy politikai többségi elven felállt bizottság. Ha mégis ragaszkodik a hatalom a bizottsághoz, akkor pedig mérjenek egyforma mércével: minden párt minden székházügyét és minden párt minden vagyongyarapodását vizsgálják meg. Egy valami bizakodással tölti el a Fidesz-MPP megyei irodavezetőjét. Mégpedig az, hogy nincs más olyan ügy, amivel „visszavághatnának” a pártnak. Csak nem ezért kényszerülnek egy már jó néhányszor lerágott csont előszedésére? — kérdezi a politikus. Lapunk tegnapi számában olvashatták Horn Gábor szabaddemokrata honatya parlamenti felszólalását, amelyben a képviselő a Fidesz-MDF székházügyeit boncolgatta. Az állításokról Seszták Oszkár, a fiataldemokraták megyei irodavezetője a következőket mondta. Megújuló szabályok A kabinet előtt MTI A kormány kész a kompromisszumra a mezőgazdasági termelők követeléseit, az őstermelői igazolvány tartalmát illetően - jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Kiss Elemér államtitkár. Mint elmondta: csak szerdán jutottak olyan dokumentumok birtokába, amelyekből megismerhették a demonstrálok pontos követeléseit. Csütörtök délután a földművelésügyi miniszter vezetésével az FM és a Pénzügyminisztérium szakembereiből álló delegáció tárgyal a termelők érdekképviseleti és szakmai szervezeteinek képviselőivel. A tárgyalásokra a demonstráció szervezőit is meghívták. Tárgyalt a kormány a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény módosítására irányuló javaslatról is. Ä tervezet értelmében az önkormányzat tagjait a jövőben nem választanák, hanem az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói és munkaadói oldala delegálná őket. A két tb-önkormányzat a jelenleginél kisebb létszámú lenne. Megszűnne az önkormányzat elnöksége, s felügyelőbizottságában az ÉT képviselőin kívül a kormány által delegált tagok is részt vennének. Döntött a kormány a kolozsvári főkonzulátus és a konstantai tiszteletbeli főkonzulátus létrehozásáról, valamint arról, hogy lehetővé teszi a román fél számára is főkonzulátus létesítését (Szegeden vagy másutt), illetve tiszteletbeli főkonzulátus felállítását Győrben. MTI _______ A belügyi tárcánál az önkormányzatokat érintő jogszabályok egy részének szakmai megújításán munkálkodnak - közölte Kara Pál helyettes államtitkár az MTI-vel csütörtökön. Utalt arra, hogy bizonyos kérdésekben, így például abban, hogy a ciklus végéig még hátralévő időben indokolt-e, s milyen módon az önkormányzati módszer korszerűsítése, politikai döntésre van szükség. Kara Pál elmondta: a szakma, úgy, mint korábban, most is előterjeszti javaslatait. A beMTI Valószínűsíthető, hogy Tocsik Mártával politikai vádalkut kötöttek megbízói - nyilatkoztak a napokban többször is a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetői az úgynevezett Tocsik- ügy új fejleményei kapcsán. Ader János, a párt ügyvezető alelnöke az MTI-nek csütörtökön kifejtette, hogy a politikai vádalku kifejezés természetesen nem büntetőjogi értelemben vonatkozik az esetre. Valószínű azonban, hogy Tocsik Márta megbízói kérését teljesítve sározta be a Fideszt. Az alku szerint összefüggésbe hozta nevét a székház-eladással, és ezért cserébe talán megígérték neki, hogy a későbbiek során .jóváírják ezt számára”. A politikus úgy véli, hogy az ügy egyre inkább hasonlít a jelenkori politikai krimikre. Áder János feltette azt a kérdést is, a választ előre sejtetve: lügyminisztertől kapott felhatalmazás birtokában készül például a társulásokról, az ön- kormányzati képviselők jogállásáról, összeférhetetlenségéről, a területszervezésről szóló törvénytervezet. Ezek mellett még mintegy 30 olyan terület van, ahol módosítani kellene a mai szabályozáson, ilyenek például az aljegyzőkkel összefüggő előírások is. A megyei önkormányzati testületek választásánál célszerűnek tartanák, hogy a közvetlen választást oly módon szélesítsék ki, hogy a kistérségek képviselethez jussanak. vajon kinek, kiknek az érdekében állt, hogy a „korrupcióval azonosítható nevű” hölgy a székházügyeket vizsgáló testület ülésére elment, azonban nem tett eleget a néhány emelettel feljebb tanácskozó, To- csik-bizottságnak elkeresztelt grémium meghívásának. A Fidesz ügyvezető alelnöke elmondta, hogy sajtópert kezdeményeznek a Népszavával szemben, amennyiben a napilap nem tesz eleget péntekig a párt helyreigazítási kérelmének. (Mint ismeretes, a Népszavában jelent meg az az interjú, amelyben Tocsik Márta nyilatkozott a Fidesz-szék- ház eladásának körülményeiről, és ebben saját szerepéről.) Tocsik Mártát nem valószínű, hogy rágalmazásért bepereli a Fidesz, mert Áder János szerint „az elhíresült hölgy annyiszor cáfolta már meg önmagát, hogy senki sem veheti őt igazán komolyan”. Politikai vádalku SIC \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A Hom-kormány csak ad- dig-addig feszegette a parasztság idegeit, amíg ki nem tört az elégedetlenség. Használható és koncepciózus agrárpolitika híján ez nem is csoda. Az is közrejátszik a felháborodásban, hogy a szakminiszterek sorra mondanak csődöt. Nagy Frigyes jelenlegi földművelésügyi miniszter főleg azzal a hangvétellel utáltatta meg magát - és tegyük hozzá, nem alaptalanul -, amelyet alig két-három napja használt, amikor a tévében kijelentette: „Nekem nincs mit tárgyalnom azokkal, akik a tüntetéseket szervezik. Semmi dolgom velük. Az én tárgyalópartnereim a kamarák és a szakképviseletek”. Semmi dolga? Furcsa elképzelés. A kamarákra pedig hiába kíván támaszkodni, ha a parasztság nem tartja erre alkalmasnak a szervezetet, amelyről azt állítja, hogy a világon nem tett semmit a földművesekért, és nem más, mint egy sóhivatal. A spontán megválasztott „népvezérek” természetesen népszerűbbek, mint az egyezkedéskor a vélhetően teljes „lefekvésre” berendezkedett intézmény, amelynek tagjait gyakorlatilag kijelölték. A földművelésügyi miniszter pökhendi kijelentése meg is tette hatását. Hétfőtől úttorlaszokra számíthatunk ismét, útblokád- ra, amihez, azt hiszem, igazán nem szükséges sok, hogy a taxisok, és mondjuk a teherfuvarozók is csatlakozzanak. Az életidegen, végrehajthatatlan és csak a pénzügyi lobbi szűk látókörű érdekeit szolgáló technokrata rendeletek sora joggal háborította fel a parasztságot, amely mást sem lát, mint hogy keserves, veríté- kes munkája alig hoz valamit a konyhára. Eközben a terményekkel és az árakkal manipuláló kufárok hada tejben-vajban fürdik, és azt sem tudja, hogy rázza a rongyot! Ha már mást képtelen is lett volna tenni Nagy Frigyes, legalább ne alázta volna meg még jobban a földművesek millióit azzal, hogy képviselőiket senkiknek nevezi. Most már késő. Már senki sem akar vele tárgyalni. Immár jobban tenné, ha az ország érdekét nézné, és nem pártjáét, a kormányáét, mert sajnos nagyon úgy tűnik, nem egyezik a kettő. Jobban tenné, ha nem várná meg a feltehetőleg milliárdos károkat okozó blokádot, hanem szép csendben felállna, és elmenne isten hírével. Ha a kormány pedig békét akar az agrárium körül, jobban teszi, ha nem agrár- közgazdászt keres a miniszteri posztra, hanem olyasvalakit, aki látott már parasztot és ismeri gondjait.
