Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1997. február 20., csütörtök MTI-Panoráma Befejező szakaszába érke­zett annak a nemzetközi ex­pedíciónak az előkészítése, amely totorakákából font hajóval, úgynevezett piro- gával szeli át a Csendes-óce­ánt a Chiléhez tartozó Hús- vét-sziget és az ausztráliai Sydney között. A Mata-Rangit, a 30 méte­res, mintegy 60-80 tonna sú­lyú hajót bolíviai indiánok és fiatal húsvét-szigetiek fonták abból a totorakákából, amely Hanga-Roa sziget kráterei­ben, köztük a Rano Rara- kuban kialakult tavak partján terem - írta az AFP. A csoport vezetője a 40 éves spanyol Kitie Munoz, akinek öt évébe telt az ex­pedíció előkészítése. Mu­noz április elejére tervezi az indulást, hogy kihasznál­hassák az első, 4000 kilo­méteres szakasz megtételé­hez kedvező délkeleti sze­leket. A vállalkozás célja, hogy még egyszer bebizonyítsa a Kon Tiki-féle csendes-óceá­ni, a Rha-féle vörös-tengeri, valamint Munoz Peru és Po­linézia közötti átkelésében már sikerrel használt hajófé­le életképességét, és azt is, hogy a Húsvét-sziget európai hódítás előtti társadalma egyáltalán nem volt elvágva a külvilágtól. A Húsvét-szigeten még ma is készítenek kisebb káka­csónakokat móka vagy a ta­vakon való közlekedés cél­jára, de nagyobb, tengerjáró hajókat már nem tudnak fon­ni a kákából. Kitie Munoz ezért a Titicaca-tó bolíviai partjáról hívott tucatnyi ajmara indiánt, akik hónapo­kon át vágták, szárították és fonták a hajókészítéshez szükséges totorát. A legénység Munozon kí­vül Teiki Pambrun tahiti na­vigátorból, két ajmara indi­ánból és hét hús vét-szigeti­ből áll, köztük egy 70 éves nagymamából, aki az utazás idejére sem akar elszakadni gyerekeitől. Az egymillió dollárba kerülő Mata-Rangi expedíci­ót egy angol óragyár, egy spanyol tévétársaság, az UNESCO, valamint a chilei és a spanyol kormány finan­szírozza. ^2 Kaleidoszkóp Svédországi tavi szörny MTI-Panoráma A jelek szerint Svédország­nak is megvan a maga Loch Ness-i szörnye. Most a svédek mindent megpróbálnak annak érdekében, hogy a Nagy-tó­ban lakó szörny nemzetközi ismertségre tegyen szert. A skót Loch Ness-i szörny ugyanis hollywoodi filmek­ben is szerepelt már és más vonatkozásban is nagy üzleti sikereket hozott. Viszont a vi­lág többi, mintegy 250 tavi szörnye mindeddig viszony­lagos ismeretlenségben ma­radt, így a helybeliek által Storsjo néven ismert szörny is, amely a svéd Nagy-tóban él állítólag. A hagyományok szerint a Storsjo szörny 360 éve él a Svédország középső részén elterülő tóban és 1635 óta 150 alkalommal látta összesen 450 ember. A szörnnyel kap­csolatos történetek eddig azonban csak a helyi Jamtland tartományra korlátozódtak, amely mintegy 600 kilométer­re van Stockholmtól észak­nyugatra. A Nagy-tó partján, Oster- sund városában Bibbi Hog- strom vezeti a helyi turistairo­dát, aki akkor látta a tavi szőr­Illat nélkül MTI-Panoráma A természet mindig vissza­üt: a brit királyi kertészeti társaság megállapítása sze­rint aggasztó, hogy a virá­goknak manapság már nincs illatuk. Az illatvesztés pon­tos okainak feltárására tudo­mányos vizsgálatot kezde­ményeznek. A virágnemesítők - a tár­saság megállapítása szerint - a hangsúlyt az utóbbi időben mindenekelőtt a növények hosszú élettartamára és nagy­ságára helyezik. A virágok ma világosabb színekben pompáznak és négyszer olyan sokáig „élnek” mint tíz évvel ezelőtt. De a nemesítés­nek ára van: a virágok illata, úgy tűnik, áldozatul esik az egyéb jellemzők javításának. A blakunk párája csillo­gó jégvirágokká tündé­reden ama reggelre, amikor madáretetésre készü­lődtünk unokáimmal. Madza­gokra felfűzött tepertők, sza­lonnadarabkák fedték el a konyhaasztalt. Már a kabátok sem a fogason szunnyadoztak. így a tegnapi biztatást a nagy hideg ellenére sem lehetett visszavonni. El kellett hát in­dulnunk a házunk előtti tölgy­erdőbe. Talpunk alatt üvegesre fagyott a hó, és az ágakon ujjnyi vastag zúzmara, mely sziporkázva hul­lott a nyakunkba. Hát még az élel­mek felaggatásakor micsoda fe­hér csillaghullás volt! Ennél már csak a megelégedettségünk örö­me volt fényesebb. Különösen akkor, amikor megjelentek a ci­negék, csuszkák. Indultunk is vissza, azzal, hogy holnap visz- szatérünk, hozunk repetát. S akkor óriási örömmel nyug­táztuk, hogy minden eleség el­fogyott. De hová lettek a jól odagömölt madzagok? Azokat is lenyelte a cinege? Az a vékony torkú madár? Valami nagyobb­nyet, amikor még 13 éves kis­lány volt. Mindenesetre most azt vallja, hogy a svédek nem aknázták ki kellő mértékben a tavi szörny nyújtotta lehető­ségeket. Mivel Jamtlandban is nő a munkanélküliség és a tu­risták az egzotikus attrakció­kat keresik, a helyi hatóságok arra törekszenek, hogy adu­ként játszák ki a tavi szörnyet. Még 1987-ben társaságot hoztak létre a tavi szörny ki­vizsgálására és ez a testület tudományos konferencián fogja kidolgozni a szörny ügyének előmozdítására vo­natkozó cselekvési tervet. A szörny létezésének első írásos emléke még 1635-ből egy plébánia anyakönyvi be­jegyzése. Viszont csak a XIX. század végén szaporodtak meg a jelentések arról, hogy állítólag egyre többen és többször látták a misztikus svéd tavi szörnyet. 1894-ben Ostersund városában vállala­tot hoztak létre arra, hogy ki­nyomozzák és csalétek segít­ségével fogságba ejtsék a szörnyet. Ez a vállalkozás azonban a jelek szerint nem járt sikerrel. Legutóbb tavaly júliusban egy nyugdíjascsoport tagjai látták a svéd szörnyet, amikor Munkatársunktól ________ A világ minden népe a maga nyelvét beszéli, és minden egyes nyelv felségterületén a nép a maga nemzeti nyelvén belül számtalan nyelvváltoza­tot, nyelvjárást beszél, amely területenként változik, és né­hány esetben olyan szókincsbe­li és hangtani különbségekkel, hogy az a tájnyelv akár önálló nyelv is lehet. Vidékenként más-más főnévvel neveznek meg egy bizonyos tárgyat, vál­tozik a szavak kiejtése, elütnek egymástól a szólásmódok, más az igék használata, mások a mondatszerkezetek. Utazás közben bárki megállapíthatja, olyan nincs, hogy „a” francia ra gondoltunk: hollóra, fekete harkályra vagy rókára, kóbor macskára. Már kevésbé elége­detten ballagtunk hazafelé. Másnap csak vittünk le pót­eledeleket, s még erősebben odakötözgettük. Éjjel friss, laza hó fedte be a korábbit, az erdő alját is. így a korábbi nyomok, a mienk is, de még a leggyengébb fácánlépe- getések is eltűntek. Borús volt az ég, későn világosodott ki a táj, ezért későn is ébredtünk. Aztán elindultunk a cinegeszemlére. Megint sehol semmi az ágakon, még madzagok sem. Csak nagy, ormótlan nyomok, emberé. De ki ez? Miért? - tanakodtunk. Talán tovább vitte az eledeleket, az ablaka alá, hogy gyönyörködjön a színes és mohó madarakban? Az utolsó bokor alatti tapic- kolás nyomán egy keskeny ös­vényre tértünk rá. A nyomok sétahajó utat tettek a tavon. Harminc másodperces video­felvételt is sikerült készíteni­ük a szörnyről, amint kiemel­kedett a vízből és összesen mintegy három percig látha­tó volt. Mint a Reuter hírügynök­ség jelentése emlékeztet rá, szakértők szerint az eddigi szemtanúk megfigyelései a szörnnyel kapcsolatban két egymástól jól megkülönböz­tethető kategóriába sorolha­tók: vagy egy nagy angolná­ról van szó, amely három mé­ter hosszú és egy méter széles és a színe szürkésbama, vagy pedig egy nagy kígyóról, amelynek a hossza elérheti a 14 métert is, és amelynek kis kutyafeje és púpszerű kinö­vései vannak. A turistaszezon idején Ostersundban egyre többen állították azt, hogy látták a tavi szörnyet. Sokan azonban ezt a nagy hírverésnek tulaj­donítják, és annak a ténynek, hogy ebben a tóparti városban üzemel talán az egy főre eső legtöbb kocsma egész Své­dországban. Mindenesetre a helyi hatóságok annyira ko­molyan veszik a szörny léte­zését, hogy máris védett állat­fajnak nyilvánították. nyelv, „a” német nyelv stb., ha­nem másmilyen a francia nyelv Bretagne-ban, más franciasággal beszélnek a provánsziak, az el­zásziak és így tovább. Akkor hát hány nyelvet is beszélnek a föld­kerekségen? A nemzeti nyel­vek, a tájnyelvek, helyi nyelv­járások száma minden bizony­nyal több százezerre rúg, pon­tos számot azonban senki sem mondhat, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapít­hatók meg egykönnyen. Ha megmaradunk a jelentős meny- nyiségű ember által beszélt nyel­veknél, az már némi biztonság­gal kijelenthető, hogy ilyen kö­rülbelül 3500 van. A Biblia létező fordításainak száma van vagy 770, ha nem több! egyre élesedtek. Eldöntöttem, hogy utánajárunk, legalábbis követjük, hogy ki ő? Jócskán kiléptünk, unokáim bele-bele- ragadtak kabátom aljába. Né­hány kacskaringó és szálas fa után megállásra kényszerül­tünk. Odább, egy hármas törzsű tölgy tövében lehúzódva egy sötét, mocorgó csomót vettem észre. Medve? A, nem jól látok! Akkor farkaskutya, vagy mi a fene? Bot után szemlélődtem, de az unokáim riadalma most fontosabb volt. Rájuk intettem, hogy maradjanak csendben. Há­tulról megkerültem azt a facso­portot, s láttam, hogy egy ember az. Hallva köszönésemet, az uno­káim rögtön odaszaladtak.- Hát maga egy bácsi? - könnyebbült meg a nagyobbik gyerek, aki már másodikba járt.- Az vagyok, aranyos. En­gem kerestek? - tápászkodott Givenchy 70 éves MTI-Panoráma _______ Fe bruár 20-án ünnepli 70. születésnapját Hubert de Givenchy, a világírű di­vatkreátor, aki 1995-ben hagyott fel a tényleges munkával. Az általa alapí­tott divatszalonban eltöl­tött 43 esztendő alatt egyetlen pillanatra sem szűnt meg azt az eleganci­át képviselni, amelyet ezekkel a szavakkal hatá­rozott meg: „Az elegancia titka, hogy az ember önma­gát adja megjelenésében”. A Beauvais-ban (Oise megye) arisztokrata család­ban született Hubert de Givenchy 19A5-ben Jacques Fath-néX kezdett varrást ta­nulni. A későbbiekben ta­nára volt Lucien Lelong és Elsa Schiaparelli, majd 1952. február 2-án bemu­tatta első önálló kollekci­óját. Életére két találkozás gyakorolt meghatározó be­folyást: az egyik Cristobal Balenciagával, akinek épí­tészeti stílusa nagymérték­ben hatott rá, a másik pe­dig Audrey Hepburnnel, akihez 40 éven át baráti kapcsolatok fűzték. Az amerikai színésznő, aki az utcára éppen úgy öltözött, mint a filmforgatásra, mú­zsája lett Givenchynek. A divatház egyre na­gyobb hírnévre tett szert és 1957-ben Hubert de Givenchy „De” elnevezéssel piacra dobta első parfümjét. Ál­landó vevői közt volt a windsori hercegné, Lauren Becall, Jackie Kennedy, Grace Kelly monacói her­cegné és még sokan mások. 1988-ban Givenchy elad­ta a divatszalont a Louis Vuitton-Moet csoportnak, és csak a művészeti igaz­gatói tevékenységet tartot­ta fenn magának végleges nyugalomba vonulásáig. A régi műkincsek és fest­mények szenvedélyes gyűj­tője, Hubert de Givenchy hobbija a kertészkedés: minden évben kedvenc vi­rágaival árasztja el kertjét. fel. Oly kivárhatatlan lassún, mint olvadó jégcsapból az első cseppek.- Mi ismerjük egymást, ugye? Maga kapálta meg ná­lunk tavaly a kiskertünket - emlékeztettem.- Hát igen, jól tetszik mon- dani. De ugye nem hara- gusznak rám, hogy idejárok már napok óta, mert egy betevő falatom sincs odaha­za. - S kihúzta zsebeit, hogy abban sincs semmi. Mégis volt azokban valami: a zsí­ros madzagok, ahogy lehul­lottak a hóra. A gyerekek rámnéztek, némán és szomo­rúan. így álltunk még néhány másodpercig. S a kisebb, aki­nek otthon is legelőbb indul meg a szíve, megszólalt:- Tessék ezt is megenni - s odanyújtotta a kezében lógó szalonnadarabkát. Ezt tettük mi is. E ddig azt hittem, hogy a pusztulásban elfá­sult, fogyó ember ki­száradt arcából már könny sem hullhat. Most az ellenke­zőjét láttuk. Erdei történet Makay Béla tárcája Kákahajó az óceánon Hányféle nyelven beszélnek a Földön?

Next

/
Thumbnails
Contents