Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-20 / 43. szám
1997. február 20., csütörtök MTI-Panoráma Befejező szakaszába érkezett annak a nemzetközi expedíciónak az előkészítése, amely totorakákából font hajóval, úgynevezett piro- gával szeli át a Csendes-óceánt a Chiléhez tartozó Hús- vét-sziget és az ausztráliai Sydney között. A Mata-Rangit, a 30 méteres, mintegy 60-80 tonna súlyú hajót bolíviai indiánok és fiatal húsvét-szigetiek fonták abból a totorakákából, amely Hanga-Roa sziget krátereiben, köztük a Rano Rara- kuban kialakult tavak partján terem - írta az AFP. A csoport vezetője a 40 éves spanyol Kitie Munoz, akinek öt évébe telt az expedíció előkészítése. Munoz április elejére tervezi az indulást, hogy kihasználhassák az első, 4000 kilométeres szakasz megtételéhez kedvező délkeleti szeleket. A vállalkozás célja, hogy még egyszer bebizonyítsa a Kon Tiki-féle csendes-óceáni, a Rha-féle vörös-tengeri, valamint Munoz Peru és Polinézia közötti átkelésében már sikerrel használt hajóféle életképességét, és azt is, hogy a Húsvét-sziget európai hódítás előtti társadalma egyáltalán nem volt elvágva a külvilágtól. A Húsvét-szigeten még ma is készítenek kisebb kákacsónakokat móka vagy a tavakon való közlekedés céljára, de nagyobb, tengerjáró hajókat már nem tudnak fonni a kákából. Kitie Munoz ezért a Titicaca-tó bolíviai partjáról hívott tucatnyi ajmara indiánt, akik hónapokon át vágták, szárították és fonták a hajókészítéshez szükséges totorát. A legénység Munozon kívül Teiki Pambrun tahiti navigátorból, két ajmara indiánból és hét hús vét-szigetiből áll, köztük egy 70 éves nagymamából, aki az utazás idejére sem akar elszakadni gyerekeitől. Az egymillió dollárba kerülő Mata-Rangi expedíciót egy angol óragyár, egy spanyol tévétársaság, az UNESCO, valamint a chilei és a spanyol kormány finanszírozza. ^2 Kaleidoszkóp Svédországi tavi szörny MTI-Panoráma A jelek szerint Svédországnak is megvan a maga Loch Ness-i szörnye. Most a svédek mindent megpróbálnak annak érdekében, hogy a Nagy-tóban lakó szörny nemzetközi ismertségre tegyen szert. A skót Loch Ness-i szörny ugyanis hollywoodi filmekben is szerepelt már és más vonatkozásban is nagy üzleti sikereket hozott. Viszont a világ többi, mintegy 250 tavi szörnye mindeddig viszonylagos ismeretlenségben maradt, így a helybeliek által Storsjo néven ismert szörny is, amely a svéd Nagy-tóban él állítólag. A hagyományok szerint a Storsjo szörny 360 éve él a Svédország középső részén elterülő tóban és 1635 óta 150 alkalommal látta összesen 450 ember. A szörnnyel kapcsolatos történetek eddig azonban csak a helyi Jamtland tartományra korlátozódtak, amely mintegy 600 kilométerre van Stockholmtól északnyugatra. A Nagy-tó partján, Oster- sund városában Bibbi Hog- strom vezeti a helyi turistairodát, aki akkor látta a tavi szőrIllat nélkül MTI-Panoráma A természet mindig visszaüt: a brit királyi kertészeti társaság megállapítása szerint aggasztó, hogy a virágoknak manapság már nincs illatuk. Az illatvesztés pontos okainak feltárására tudományos vizsgálatot kezdeményeznek. A virágnemesítők - a társaság megállapítása szerint - a hangsúlyt az utóbbi időben mindenekelőtt a növények hosszú élettartamára és nagyságára helyezik. A virágok ma világosabb színekben pompáznak és négyszer olyan sokáig „élnek” mint tíz évvel ezelőtt. De a nemesítésnek ára van: a virágok illata, úgy tűnik, áldozatul esik az egyéb jellemzők javításának. A blakunk párája csillogó jégvirágokká tündéreden ama reggelre, amikor madáretetésre készülődtünk unokáimmal. Madzagokra felfűzött tepertők, szalonnadarabkák fedték el a konyhaasztalt. Már a kabátok sem a fogason szunnyadoztak. így a tegnapi biztatást a nagy hideg ellenére sem lehetett visszavonni. El kellett hát indulnunk a házunk előtti tölgyerdőbe. Talpunk alatt üvegesre fagyott a hó, és az ágakon ujjnyi vastag zúzmara, mely sziporkázva hullott a nyakunkba. Hát még az élelmek felaggatásakor micsoda fehér csillaghullás volt! Ennél már csak a megelégedettségünk öröme volt fényesebb. Különösen akkor, amikor megjelentek a cinegék, csuszkák. Indultunk is vissza, azzal, hogy holnap visz- szatérünk, hozunk repetát. S akkor óriási örömmel nyugtáztuk, hogy minden eleség elfogyott. De hová lettek a jól odagömölt madzagok? Azokat is lenyelte a cinege? Az a vékony torkú madár? Valami nagyobbnyet, amikor még 13 éves kislány volt. Mindenesetre most azt vallja, hogy a svédek nem aknázták ki kellő mértékben a tavi szörny nyújtotta lehetőségeket. Mivel Jamtlandban is nő a munkanélküliség és a turisták az egzotikus attrakciókat keresik, a helyi hatóságok arra törekszenek, hogy aduként játszák ki a tavi szörnyet. Még 1987-ben társaságot hoztak létre a tavi szörny kivizsgálására és ez a testület tudományos konferencián fogja kidolgozni a szörny ügyének előmozdítására vonatkozó cselekvési tervet. A szörny létezésének első írásos emléke még 1635-ből egy plébánia anyakönyvi bejegyzése. Viszont csak a XIX. század végén szaporodtak meg a jelentések arról, hogy állítólag egyre többen és többször látták a misztikus svéd tavi szörnyet. 1894-ben Ostersund városában vállalatot hoztak létre arra, hogy kinyomozzák és csalétek segítségével fogságba ejtsék a szörnyet. Ez a vállalkozás azonban a jelek szerint nem járt sikerrel. Legutóbb tavaly júliusban egy nyugdíjascsoport tagjai látták a svéd szörnyet, amikor Munkatársunktól ________ A világ minden népe a maga nyelvét beszéli, és minden egyes nyelv felségterületén a nép a maga nemzeti nyelvén belül számtalan nyelvváltozatot, nyelvjárást beszél, amely területenként változik, és néhány esetben olyan szókincsbeli és hangtani különbségekkel, hogy az a tájnyelv akár önálló nyelv is lehet. Vidékenként más-más főnévvel neveznek meg egy bizonyos tárgyat, változik a szavak kiejtése, elütnek egymástól a szólásmódok, más az igék használata, mások a mondatszerkezetek. Utazás közben bárki megállapíthatja, olyan nincs, hogy „a” francia ra gondoltunk: hollóra, fekete harkályra vagy rókára, kóbor macskára. Már kevésbé elégedetten ballagtunk hazafelé. Másnap csak vittünk le póteledeleket, s még erősebben odakötözgettük. Éjjel friss, laza hó fedte be a korábbit, az erdő alját is. így a korábbi nyomok, a mienk is, de még a leggyengébb fácánlépe- getések is eltűntek. Borús volt az ég, későn világosodott ki a táj, ezért későn is ébredtünk. Aztán elindultunk a cinegeszemlére. Megint sehol semmi az ágakon, még madzagok sem. Csak nagy, ormótlan nyomok, emberé. De ki ez? Miért? - tanakodtunk. Talán tovább vitte az eledeleket, az ablaka alá, hogy gyönyörködjön a színes és mohó madarakban? Az utolsó bokor alatti tapic- kolás nyomán egy keskeny ösvényre tértünk rá. A nyomok sétahajó utat tettek a tavon. Harminc másodperces videofelvételt is sikerült készíteniük a szörnyről, amint kiemelkedett a vízből és összesen mintegy három percig látható volt. Mint a Reuter hírügynökség jelentése emlékeztet rá, szakértők szerint az eddigi szemtanúk megfigyelései a szörnnyel kapcsolatban két egymástól jól megkülönböztethető kategóriába sorolhatók: vagy egy nagy angolnáról van szó, amely három méter hosszú és egy méter széles és a színe szürkésbama, vagy pedig egy nagy kígyóról, amelynek a hossza elérheti a 14 métert is, és amelynek kis kutyafeje és púpszerű kinövései vannak. A turistaszezon idején Ostersundban egyre többen állították azt, hogy látták a tavi szörnyet. Sokan azonban ezt a nagy hírverésnek tulajdonítják, és annak a ténynek, hogy ebben a tóparti városban üzemel talán az egy főre eső legtöbb kocsma egész Svédországban. Mindenesetre a helyi hatóságok annyira komolyan veszik a szörny létezését, hogy máris védett állatfajnak nyilvánították. nyelv, „a” német nyelv stb., hanem másmilyen a francia nyelv Bretagne-ban, más franciasággal beszélnek a provánsziak, az elzásziak és így tovább. Akkor hát hány nyelvet is beszélnek a földkerekségen? A nemzeti nyelvek, a tájnyelvek, helyi nyelvjárások száma minden bizonynyal több százezerre rúg, pontos számot azonban senki sem mondhat, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapíthatók meg egykönnyen. Ha megmaradunk a jelentős meny- nyiségű ember által beszélt nyelveknél, az már némi biztonsággal kijelenthető, hogy ilyen körülbelül 3500 van. A Biblia létező fordításainak száma van vagy 770, ha nem több! egyre élesedtek. Eldöntöttem, hogy utánajárunk, legalábbis követjük, hogy ki ő? Jócskán kiléptünk, unokáim bele-bele- ragadtak kabátom aljába. Néhány kacskaringó és szálas fa után megállásra kényszerültünk. Odább, egy hármas törzsű tölgy tövében lehúzódva egy sötét, mocorgó csomót vettem észre. Medve? A, nem jól látok! Akkor farkaskutya, vagy mi a fene? Bot után szemlélődtem, de az unokáim riadalma most fontosabb volt. Rájuk intettem, hogy maradjanak csendben. Hátulról megkerültem azt a facsoportot, s láttam, hogy egy ember az. Hallva köszönésemet, az unokáim rögtön odaszaladtak.- Hát maga egy bácsi? - könnyebbült meg a nagyobbik gyerek, aki már másodikba járt.- Az vagyok, aranyos. Engem kerestek? - tápászkodott Givenchy 70 éves MTI-Panoráma _______ Fe bruár 20-án ünnepli 70. születésnapját Hubert de Givenchy, a világírű divatkreátor, aki 1995-ben hagyott fel a tényleges munkával. Az általa alapított divatszalonban eltöltött 43 esztendő alatt egyetlen pillanatra sem szűnt meg azt az eleganciát képviselni, amelyet ezekkel a szavakkal határozott meg: „Az elegancia titka, hogy az ember önmagát adja megjelenésében”. A Beauvais-ban (Oise megye) arisztokrata családban született Hubert de Givenchy 19A5-ben Jacques Fath-néX kezdett varrást tanulni. A későbbiekben tanára volt Lucien Lelong és Elsa Schiaparelli, majd 1952. február 2-án bemutatta első önálló kollekcióját. Életére két találkozás gyakorolt meghatározó befolyást: az egyik Cristobal Balenciagával, akinek építészeti stílusa nagymértékben hatott rá, a másik pedig Audrey Hepburnnel, akihez 40 éven át baráti kapcsolatok fűzték. Az amerikai színésznő, aki az utcára éppen úgy öltözött, mint a filmforgatásra, múzsája lett Givenchynek. A divatház egyre nagyobb hírnévre tett szert és 1957-ben Hubert de Givenchy „De” elnevezéssel piacra dobta első parfümjét. Állandó vevői közt volt a windsori hercegné, Lauren Becall, Jackie Kennedy, Grace Kelly monacói hercegné és még sokan mások. 1988-ban Givenchy eladta a divatszalont a Louis Vuitton-Moet csoportnak, és csak a művészeti igazgatói tevékenységet tartotta fenn magának végleges nyugalomba vonulásáig. A régi műkincsek és festmények szenvedélyes gyűjtője, Hubert de Givenchy hobbija a kertészkedés: minden évben kedvenc virágaival árasztja el kertjét. fel. Oly kivárhatatlan lassún, mint olvadó jégcsapból az első cseppek.- Mi ismerjük egymást, ugye? Maga kapálta meg nálunk tavaly a kiskertünket - emlékeztettem.- Hát igen, jól tetszik mon- dani. De ugye nem hara- gusznak rám, hogy idejárok már napok óta, mert egy betevő falatom sincs odahaza. - S kihúzta zsebeit, hogy abban sincs semmi. Mégis volt azokban valami: a zsíros madzagok, ahogy lehullottak a hóra. A gyerekek rámnéztek, némán és szomorúan. így álltunk még néhány másodpercig. S a kisebb, akinek otthon is legelőbb indul meg a szíve, megszólalt:- Tessék ezt is megenni - s odanyújtotta a kezében lógó szalonnadarabkát. Ezt tettük mi is. E ddig azt hittem, hogy a pusztulásban elfásult, fogyó ember kiszáradt arcából már könny sem hullhat. Most az ellenkezőjét láttuk. Erdei történet Makay Béla tárcája Kákahajó az óceánon Hányféle nyelven beszélnek a Földön?