Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

I I A bér jellegű kifizetések Törvényes kiskapu-kereskedők Manapság az adótanácsadás a legnépszerűbb szakmák egyike. Az adófizetők többsége autodidakta módszerek­kel próbálja elsajátítani a számítások „gazdaságos” mód­szereit, ám az adóbevallások elkészítésének nehéz nap­jaiban sokan elmerülnek a számok tengerében. Számuk­ra nyújtanak mentőövet az adótanácsadók, akik nem csu­pán az adószámítás terhét vállalják magukra, de szük­ség esetén általános, csődmegelőzési praktikákkal is el­látják a rászoruló cégeket és magánszemélyeket. Fekete Tibor (Uj kelet) Bérnek számít mindaz, amit ön munkaviszonya alap­ján munkáltatójától az ott végzett tevékénységéért ka­pott. A munkabéren és a munkadíjon kívül bérnek minősül a gyed, a táppénz, a jutalom (a kitüntetésekért járó pénz is) és a prémium. Ha ön nem a munkáltatójá­tól kapott kitüntetést, akkor az ezért járó pénzjutalom összegét ne számolja a bér jellegű kifizetések közé. Nem számít azonban bér jellegű kifizetésnek, amit a munkáltatója biztosítási díj­ként vagy az önkéntes köl­csönös biztosítási pénztárba az ön javára befizetett. Ter­mészetesen erről is számot kell adni, de ezt az adóbeval­lás másik sorában kell feltün­tetni. A biztosításra kifizetett össszeg is munkáltatótól szár­mazójövedelem, de nem bér. Ez a pénz is beleszámít az adóalapba, de ezután önt adó- kedvezmény illeti meg. Gyakran okoz értelmezési zavarokat, hova írjuk be az élelmezési hozzájárulás össze­gét. Ha a munkáltató parázs pénzben fizette ki a „kaja­pénzt”, akkor az jövedelem. Ha utalványban fizette ki (ez a leggyakoribb módszer), akkor havi 1200 forintig adó­mentes, és nem is kell beval­lani. Az ezt meghaladó részt azonban már jövedelemként kell szerepeltetni a bevallás­ban. Ha pedig az üzemi ét­kezéshez járult hozzá a mun­K. Z. (Új Kelet) Az elmúlt év végén ala­kult meg a Nyitvicsav utód­jaként a Nyírségvíz Rt. A részvénytársaság tulajdono­sa a megyeszékhely és kör­zetének 29 önkormányzata, valamint a magyar állam. Az rt. igazgatósági tagja Bartha Lászó is, a nyíregyházi köz­gyűlés SZDSZ-es képvise­lője. A képviselő-testület utóbbi ülésén éles vita ala­kult ki a tervezett vízdíjeme­lés körül. Dr. Helmeczy Lász­ló (Fidesz-MPP) az árnöve­kedések ellen foglalt állást. Érvelése szerint a város­atyáknak a döntéseknél a vá­lasztópolgárok pénztárcáját is figyelembe kell venni. Bartha képviselő - mintegy a Nyírségvíz védelmében - a biztonságos és jó minő­ségű szolgáltatást hozta fel kaadó, akkor havi kétezer fo­rintig adómentes a támogatás összege. Egyre több munkahely ad a nyári szabadságolási idő­szak előtt üdülési támogatást dolgozóinak. Ha a munkálta­tó a dolgozója üdülését fizet­te (részben vagy egészben), akkor azután már nem kell adózni, mert azt már a mun­káltató egyszer megfizette. Ha azonban pénzben vagy utalványban kapták meg az alkalmazottak, akkor az is adó­köteles jövedelem. Ugyanígy, ha valakinek a szállás- vagy albérleti díjához járult hozzá a munkahelye, az is növeli az adóalapot. A munkáltatótól segély cí­mén is kaphattak pénzt. Ezt is be kell vallani, de nem a bér jellegű kifizetések kö­zött. Ez a segély nem tévesz­tendő össze az önkormány­zatoktól vagy a karitatív szervezetektől kapott támo­gatással. A munkáltatótól kapott egyéb természetbeni juttatá­sok egy része adómentes. Ami pedig adóköteles, azu­tán már a munkáltató megfi­zette a személyi jövedelem- adót, ezt nem is kell bevalla­ni. Ha viszont ezeket pénz­ben fizették ki, akkor az már jövedelemnek számít, és a szintén munkaviszonyból származó jövedelmek között kell szerepeltetni. Például ha az úgynevezett ruhapénzt a munkahelyen pénzben vál­tották meg, akkor azt is itt kell bevallani. az emelés mellett. Helmeczy doktor azon aggodalmának adott hangot, hogy képvi­selőtársa a testületi ülésen a részvénytársaság érdekeit védi, és az rt. igazgató taná­csában nem áll ki a városla­kók mellett.- Kinek az érdekeit képvise­li? - kérdeztük Bartha Lászlót.- Nem veszem magamra Helmecy László véleményét. Az tény, hogy a közgyűlésnek vannak olyan tagjai, akik cé­gek érdekeit képviselik a vi­ták és a döntések során. A Nyírségvíz Rt. igazgatótaná­csába engem az érintett pol­gármesterek delegáltak. Egy­szerre képviseltem az önkor­mányzatok és a települések lakóinak érdekeit, amikor az infláció alatti 13 százalékos vízáremelés melett foglaltam állást az igazgatótanácsban és a nyíregyházi közgyűlésben. MTI Amint azt Zara Lászlótól, a Magyar Adótanácsadók Orszá­gos Egyesületének elnökétől megtudtuk, hazánkban egyre többen veszik igénybe szolgál­tatásaikat. A megrendelők egy része nem csupán az adóbeval­lás elkészítését bízza a szakem­berre, hanem - megelőzendő az esetleges csődeljárást - általá­nos gazdasági, cégvezetési ta­nácsokat is kér. Magyarországon jelenleg mintegy 15 ezren foglalkoz­nak adótanácsadással, az egye­sületnek több mint 1200 tag­ja van. Zara László úgy véli, a szakemberek feladata nem az, hogy a törvényt ügyesen ki­játsszák, hanem az, hogy a jogszabályok előírásainak megfelelően (a törvényes ke­reteken belül) megtalálják az adócsökkentő, legális „kiska­pukat”. Az adótanácsadók segítségét bárki igénybe veheti. Informá­cióink szerint egy magán-adó­bevallás elkészítésének ára ezer és háromezer forint között van. Vidéken is könnyen hoz­zá lehet jutni a^szolgál tatáshoz. Az egyesület regionális irodái Tartályos gáztárolás MT[ ~ _______ A v ezetékes hálózatra csatlakozás tekintélyes költ­ségeit megtakarítva, a tar­tályos gáztárolás kialakí­tásával jutott korszerű fű­tési módhoz négy Jász- Nagykun-Szolnok megyei település. A megye legin­kább elmaradottabb régi­ójának falvaiban - Kő­telken, Tiszasülyön, Nagy­körűben és Hunyadfalván - immár ilyen pb-gáz rend­szerből kapják a lakások és a közintézmények a fűtő­energiát. Az alig több mint egy év alatt elkészült beru­házás 183 millió forintba került. A megvalósításhoz a Prímagáz Rt. 85 millió, az önkormányzatok 77 millió forinttal járultak hozzá, 21 millió forint pe­dig ÁFI-támogatás volt. A négy településen összesen 599 háztartás csatlakozott a rendszerre. A vezetékes propángáz- ellátó-rendszer a földgáz- hálózat nyújtotta kényel­met adja. Kialakítása ha­sonló anyagi vonzattal jár mint a földgáz esetében, viszont elmaradnak a táv­vezeték, illetve a nyomás- csökkentő és átadó állomá­sok kiépítésével járó ki­adások. A gáztartályok rendszeres feltöltését a gáz- szolgáltató a legmosto­hább téli útviszonyok kö­zött is garantálja. éppúgy megtalálhatók Győr­ben, Pécsett, Kecskeméten és Debrecenben, mint a fővá­rosban. Mindazok, akik lakó­körzetükben nem találnak meg­felelő szakembert, levélben is fordulhatnak az egyesülethez, amely postafordultával meg­küldi a helyi tanácsadó nevét és címét. (Az egyesület címe: Magyar Adótanácsadók Orszá­MTI A hazai tulajdonú vállalatok folyamatosan teret veszítenek a magyar gazdaságban - álla­pítja meg a Privatizációs Kuta­tóintézet jelentése, amely a külföldi tőkebefektetések hely­zetének alakulását elemzi 1989 és 1996 között. Az MTI-hez eljuttatott jelentés megállapít­ja: a külföldi befektetéseknek kedvezett az eddigi privatizá­ciós stratégia, amely a kész- pénzbevételek maximalizálá­sát tűzte ki célul. Ma már lát­ható az is, hogy a korábban belföldi befektetők által priva­tizált cégek kevésbé állják a versenyt a tőkeerős külföldiek­kel szemben. Piacvédelem hi­ányában, rossz hitelfelvétele­iknek köszönhetően, valamint a belföldi kereslet visszaesése miatt a hazai tulajdonú válla­latok kiszorulnak a piacról. Az előzetes adatok szerint 1996 végéig Magyarországon 15,05 milliárd dollár külföldi befektetés valósult meg, a tu­lajdonosi hitelekkel együtt a befektetés állománya 16 milli­árd dollár. Az állami vagyon 1996. évi hajrában végrehaj­tott privatizációja nagyban hozzájárult a befektetések emelkedéséhez. Egyidejűleg a zöldmezős beruházók is bő­vítették beruházásaikat. A leg­több tőkét a német cégek hoz­ták hazánkba. Elsősorban az energiaipari befektetéseknek köszönhetően a német cégek a külföldi tőkéből 1996 végén 28 százalékkal részesedtek. Az gos Egyesülete: 1067. Buda­pest, Csengery u. 53.) Az elnök kérdésünkre el­mondta: az adótörvények gya­kori és bonyolult változása egyre több tanulásra, alkalmaz­kodásra készteti az adófize­tőket, A szigorító intézkedések következtében folyamatosan romlik hazánkban az adómo­rál, aminek következménye­ként mind nagyobb teret hódít a feketegazdaság. A döntésho­zóknak érdemes volna vissza­gondolni 1995-re, mikor js a társasági adó csökkentését követően ugrásszerűen meg­nőtt az adózók száma - java­solja Zara László. - Legyen ez jó példa a jövőre nézve! USA 26 százalékkal, Ausztria 10,5 százalékkal részesedik, a portfólióberuházások pedig az EBRD és IFC tőkével együtt elérik a 8,5 százalékot. A régiók közötti megoszlás nem változott az elmúlt évek­ben: a legnagyobb szerep to­vábbra is Budapestnek. Pest megyének és Észak-Dunántúl- nak jut, a befektetések 72 szá­zaléka ide érkezett. A zöld­mezős beruházások esetében a befektetők a két említett me­gyét kedvelik leginkább. Bu­dapesten szabad terület már nem áll rendelkezésre, ezért részaránya a következőkben várhatóan csökkenni fog. Egyi­dejűleg nőni fog az autópályák­hoz közeli térségek szerepe. Az elmúlt években a legtöbb tőkét a feldolgozóipar vonzot­ta, ezen belül is a gépipar és az élelmiszeripar, utóbb nőtt a vegyipar részesedése is. Az ipar nyelte el a befektetések 48,5 százalékát. A távközlésnek 14 százaléka jutott, az energia­iparnak pedig 12 százaléka. A legutóbbi adatok szerint az első 200 legnagyobb magyar- országi cégből 134-ben van külföldi érdekeltség, ebből 120 többségi külfödli tulaj­donban van. A külföldi jelen­lét dominanciáját jelzi, hogy a Budapesti Értéktőzsdére beve­zetett részvények árfolyamér­téke 1996 végén 5,3 milliárd dollár volt, amelyből 4 milli­árd dollárnyi külföldi intézmé­nyi befektetőké, 1 milliárdnyi az ÁPV Rt.-é, a maradék pedig hazai befektetőké. Lotz Úr! Számoljon! Fekete Tibor (Új Kelet) Közlekedési miniszte­rünk már számot adott ma­tematikusi képességeiről az M 5-ös autópálya úthaszná­lati díjának jóváhagyása­kor. A végeredmény ismert. A hazai autósoknak megfi­zethetetlen tarifa miatt leg­többen elkerülik a Buda- pest-Kecskemét közötti au­tópályát, és a vele párhuza­mos ötvenes utat választják. Az elviselhetetlen állapo­tok miatt az érintett telepü­lések lakói már a polgári en­gedetlenség gondolatával foglalkoznak, és útlezáráso­kat helyeztek kilátásba. Most újabb matematikai bukfencre készül közleke­dési miniszterünk. Jóváha­gyás előtt áll Budapest leg­újabb metróvonalának meg­valósítási terve. A Keleti pá­lyaudvart Kelenfölddel összekötő metró négy év alatt, közel százmilliárd fo­rintból épülne meg, a kama­tokkal együtt több mint száz- negyvenmilliáidba kerülne. Még ki sem írták a tervezői és kivitelezői pályázatokat, de miniszterünk már előre leszögezte: a magyar cégek résztvétele a beruházásban legjobb esetben is legfeljebb csak 40-45 százalék lehet. Most is a külföldi beruházók indulnak nagyobb eséllyel a pályázaton. Miért jó ez nekünk? Merthogy szép dolog a demokrácia, és az is tiszte­letre méltó törekvés, hogy az európai országok közös­ségébe igyekszünk. De ta­lán nem ilyen áron kellene jó pontokat begyűjteni az ország nem létező kartoté­kára. Talán nem kellene mindig ilyen látványosan körbeudvarolni a Nyugatot. Miniszter úr, számoljunk együtt! A beruházáson négy évig hatezer ember dolgoz­na folyamatosan. A kiszol­gáló iparágakban legalább még ennyien dolgozhatnak majd. Minimálisanl2 ezer új munkahelyet lehetne lé­tesíteni. Ennyi embernek nem kellene négy évig mun­kanélküli segélyt folyósíta­ni, és a családtagokat is be­leszámítva ötvenezerrel ke­vesebben állnának sorba szociális segélyért. Ez már évente is tetemes összeg. Ha külföldi pályázó nyerné el a megbízást, mit gondol, a 12 ezer munkahelyből há­nyat töltenének be a magya­rok? Hány jól fizető állás nem lenne a miénk, és hány jól kereső polgár adójától esne el a központi költség- vetés, amire állandóan hi­vatkoznak? Arról már nem is beszélve, hogy a magyar munkavállalók itthon köl­tenék el jövedelmüket, amiből (hála szeretett adó­rendszerünknek) szintén „csordogálna valami” a központi büdzsébe. Amikor majd felbontják a pályázatokat tartalmazó borítékokat, gondoljanak erre is. Ne csak a parázs szá­mokat figyeljék, és egy öt­tíz százalékos árcsökkentő ajánlatnak bedőlve annak adják, aki olcsóbban való­sítaná meg. Lehet, hogy egy külhoni beruházó öt-tíz milliárddal kevesebbet kér­ne, de emiatt tíz-húsz mil­liárddal lenne szegényebb az eklézsia. A megtakarítást elvinné az ötvenezer rászo­rult segélyezésére fordított összeg, és még nem említet­tük az adóbevételt. A dön­tés előtt ezzel is számolja­nak. Itt a zöldtelefon Új Kelet-információ _______ A nyíregyházi polgármesteri hivatal piac- és vásárgaz­dálkodási irodájának átszervezése miatt a korábban üzem­be helyezett zöldtelefon a városüzemeltetési irodához ke­rült. A 06-80/414-414-es ingyen hívható telefonszámon to­vábbra is várják a közvilágítással, közterületekkel kap­csolatos bejelentéseket, észrevételeket. A magnóra mon­dottjavaslatokat a szakemberek meghallgatják, és továb­bítják a hivatal illetékes vezetőinek. Zavarossá tett vizek? Érdekes érdekképviselet Háttérben a hazai ipar A Privatizációs Kutatóintézet jelentése- Stop! A tb és adóhátralékot rendezted-e, fiam, mielőtt feljöttél?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents