Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15 / 39. szám
1997. február 15., szombat Magyar Távirati Iroda Az amerikai CNN hírtelevízió már a következő hónapban megnyitja állandó irodáját Havannában. A tudósító az angol és a spanyol nyelvet egyaránt tökéletesen beszélő Lucia Newman lesz, aki 1993 óta a CNN mexikói irodáját vezeti. Az amerikai kormányzat szerdán jelentette be, hogy tíz kérelmezőnek engedélyezte a havannai képviselet felállítását. A kubai kormány azonban csak a CNN-nek engedélyezte, hogy irodát nyisson Havannában, a többieknek egyelőre várniuk kell az engedélyre. Bomba robbant Ban-anquilla város repülőterének egyik leszállópályáján, ahol pár perccel később landolt volna az Ernesto Samper kolumbiai államfőt szállító különgép. A holland Fokker típusú gép pilótáját időben értesítették a történtekről, így a gép ismét a magasba emelkedett, majd valamivel később sikeresen leszállt. A merényletkísérlet még szerdán történt, de Samper elnök csak csütörtökön, Bogotában számolt be róla. Megkezdte első űrsétáját a Discovery űrrepülőgép két űrhajósa greenwichi idő szerint pénteken hajnalba, amely során javítási munkálatokat végeznek, a hét éve az űrben keringő Hubble teleszkópon. Mark Lee és Steve Smith fehér szkafanderben lépett ki az űrrepülőgép rakodóterébe, ahol a csütörtökön befogott űrteleszkópot elhelyezték. A hatórásra tervezett űrséta során az űrhajósok két új műszert helyeznek el a Hubble teleszkópon. Jelcin rádióbeszéde MTI ________ Bo risz Jelcin pénteki rádióbeszédében ellenezte az államfőt széles jogkörökkel felruházó jelenlegi alkotmány megváltoztatását. Jelcin, aki tüdőgyulladása után először fordult az ország lakosságához, erőtlen és színtelen hangon beszélt. Kiállt az 1993-ban elfogadott alaptörvény mellett, amely érvelése szerint biztosítja a hatalmi ágak közötti kiegyensúlyozott viszonyt. Az orosz államhatalmi berendezkedés szakítópróbája korai, sőt esztelen lépés lenne - mondta. A duma azonban más véleményen van és a héten ismét elfogadta az alkotmány módosításának mikéntjéről szóló, Jelcin által korábban már megvétózott törvényt. Jelcin mindamellett nem zárta ki, hogy később esetleg valóban módosíthatják az alaptörvényt. Kinyilvánította továbbá, hogy a szövetségi kormány kész a párbeszédre az új, törvényesen választott csecsen vezetéssel, de jelezte, hogy nem lehet szó a függetlenségről. - Az oroszok és a csecsének évszázadok óta együtt élnek és így lesz ez a jövőben is. Egyoldalú döntéseknek nincs helye a kapcsolatokban - szögezte le. Jelcin kitért a nyugdíjak ügyére is. Elítélte a kormány egyes tagjainak kijelentéseit, akik azzal fenyegetőztek: nem fizetnek illetményt a jövőben a dolgozó nyugdíjasoknak. Emlékeztetett, hogy a kormány ígérete alapján nyárig rendezik a nyugdíjelmaradásokat és februártól időben fizetik már az illetményt. „Duma” a leváltásról MTI A duma pénteken elvetette a Jelcin elnök leváltására vonatkozó kommunista határozati javaslatot. Elfogadott ellenben egy másik indítványt, amely arra kötelezi az egészségügyi minisztériumot , hogy Jelcin orvosainak bevonásával március 1- jéig tegyen jelentést a törvényhozásnak az elnök egészségi állapotáról. A kommunista Viktor Ilju- hin képviselő által Jelcin leváltása végett előterjesztett indítványra az elfogadáshoz szükséges 226 helyett viszont csak 208 képviselő szavazott. Az Orosz régiók frakció nevében Oleg Morozov képviselő áthidaló megoldásként javasolta, hogy a duma kérjen írásos jelentést az egészségügyi minisztériumtól Jelcin állapotáról. Ezt az elnök kezelőorvosainak bevonásával kell elkészíteni. Az indítvány másik lényeges eleme, hogy a duma dolgozzon ki szintén március 1-jéig az államhatalom gyakorlásának folytonosságát biztosítandó törvény- csomagot. Erre az indítványra 271 képviselő szavazott igennel, 39 ellenezte, 14-en pedig tartózkodtak. A duma pénteki határozata moszkvai megfigyelők szerint újabb kihívás az elnökhöz, akit a hírek szerint nagyon megvisel a képviselők támadása. A határozat annak jele, hogy a duma változatlanul napirenden akarja tartani az elnök - megrendült egészségi állapota miatti - leváltásának kérdését, noha alkotmányosan erre nincs joga a törvényhozásnak. Világkrónika Kölcsönös és közös akciók Román-magyar katonai kapcsolatok Számos érv szól amellett, hogy Románia egy időben integrálódjék a NATO-ba Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal. Ez sok problémát megoldana és nem csupán Románia, hanem a NATO és az egész övezet érdekeit is szolgálná, beleértve az Oroszországgal való kapcsolatokat is - jelentette ki az MTI tudósítójának kérdéseire válaszolva hétfői debreceni látogatása előtt a román nemzetvédelmi miniszter. MTI __________________ Vi ctor Babiuc a két ország csatlakozási esélyeinek megítélésére vonatkozó kérdésre adott írásbeli válaszában hangsúlyozta, hogy a maga részéről őszintén hisz Románia NATO-csat- lakozásának reális esélyében. Romániának, mutatott rá, előnyös stratégiai helyzete van a NATO, annak keleti szárnya szempontjából. Hozzáfűzte: - Nem tudom, mennyire tudja a két ország kölcsönösen befolyásolni egymás integrációját, de kijelenthetem, hogy sajnálatos lenne és senkinek sem használna, ha fékezné. Mi nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk ebben a tekintetben. Victor Babiuc kifejtette: hisz abban, hogy minden országnak, amely megfelelő erőfeszítéseket tett az integráció érdekében, van esélye arra, hogy meghívják a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.- Ezért az integrációt nem plusz pontok elérése érdekében egymást gáncsoló jelöltek versenyének fogjuk fel. Az alapszerződés és a történelmi megbékélés szellemében Románia és Magyarország kölcsönösen segítheti, és kell is hogy segítse egymást az integrációs erőfeszítésben. A NATO felszerelési kritériumainak elérése tekintetében Románia és Magyarország problémái azonosak - fejtette ki a miniszter, aki szerint kétségkívül hasznos lenne az együttműködés erősítése ezen a területen Magyarországgal, de a többi szomszéd országgal és a katonai felszerelések nagy gyártóival is. Victor Babiuc megjegyezte, hogy Románia korszerűsíteni akarja védelmi iparát, ebben nagy szerepet szán a privatizálásnak és a piaci kritériumok érvényesítésének.- Ha országaink politikai-katonai fejlődése az euroatlanti szerkezetekbe való integrálódás felé tart, akkor természetes a katonai felszerelés korszerűsítésében való együttműködés növelése is — mutatott rá. A közös román-magyar béke- fenntartó egységre vonatkozó, Adrian Severin román külügyminiszter decemberi budapesti látogatása során felmerült javaslatról Victor Babiuc nem közölt konkrét részleteket, de a gondolkodás előkészítésében fontos lépésnek nevezte a két országban gyalogsági és páncélos alegységek által végrehajtott közös hadgyakorlatokat. Hasznos forrást jelent majd a francia-német közös egységek tapasztalatainak tanulmányozása. A román-magyar katonai kapcsolatok a múltban is jól fejlődtek, mert mindkét fél nyílt párbeszédre törekedett, amely a gyanakvások eloszlatására és a kölcsönös bizalom légkörének kialakítására vezet, legalábbis katonai téren - fejtette ki a román nemzetvédelmi miniszter. Victor Babiuc szerint ez nem vonatkoztatható el a két ország általános politikájától sem. A párbeszéd, a kölcsönös és közös akciók, a békepartnerség szellemének kiterjesztése egyes román-magyar katonai akciókra szilárdságot biztosított a hadsereg közötti kapcsolatoknak, amire más területeken is együttműködést lehetett alapozni. E katonai kapcsolatok eredményeként ma is lehetőség van további konkrét kezdeményezésekre -jegyezte meg. A kölcsönös kiegészítő bizalomerősítő intézkedésekre vonatkozó tavalyi aradi megállapodásról szólva Victor Babiuc kifejtette; annak révén a két ország fontos lépést tett abban az irányban, hogy forrása is legyen a biztonságnak a térségben, ami fontos része a holnapi Európa biztonsági architektúrájának. Aradon érdekes javaslatok hangzottak el, amelyek a jövőben konkrét programokban testesülnek meg. A miniszter megjegyezte, hogy hasonló megállapodása van Romániának Bulgáriával, ilyenre törekszik Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal, létrehozva a béke megőrzésének gyűrűjét az övezetben.- Ezt a biztonság egyik szintjének tekinthetjük, a békepartnerségi tevékenységek mellett. A harmadik szintet jelenti a NATO által teremtett és garantált biztonság, amely felé valamennyi közép-európai ország törekszik — mondta Babiuc, aki ebben az összefüggésben megjegyezte: - Reméljük, a NATO nyitott marad minden csatlakozni kívánó számára, kiterjesztése folyamat lesz és nem csupán egyszeri ajtónyitás. Victor Babiuc végül elmondta, hogy a két ország katonai téren a miniszterek kölcsönös látogatásától a különböző két- és többoldalú gyakorlatokon való részvételig igen gazdag közös programot bonyolít le idén is. Ami a békepartnerséget illeti, annak keretében Románia idén több mint 500 különböző eseményen vesz részt, így az idén Romániában dandár szinten rendezik meg a Cooperative Determination hadgyakorlatot. Mit akar a szlovák állampolgár? Népszavazás a NATO-tagságról A pozsonyi parlament pénteki döntése értelmében Szlovákiában rövidesen népszavazást tartanak, hogy így mérjék fel, vajon a lakosság támogatja-e az ország NATO- tagságának gondolatát. A választópolgároknak három kérdést kell majd megválaszolniuk. MTI Az első: Akarja-e, hogy a Szlovák Köztársaság a NATO tagja legyen? A második: Akatja-e, hogy a Szlovák Köztársaság területére atomfegyvereket telepítsenek? A harmadik kérdés arra keresi a választ, vajon az állampolgár akarja-e, hogy a Szlovák Köztársaság területén idegen katonai támaszpontok létesüljenek? Az alkotmány értelmében harminc napon belül kell kiírni a népszavazást, amelyet a következő kilencven napon belül kell megtartani. Nagy meglepetést okozott, amikor Vladimír Meciar két hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatos referendumot ez év májusában lenne esedékes megtartani. Az ellenzék és a sajtó azóta is ellenvetéseinek ad hangot, mondván, hogy a májusi időpont idokolatlanul korai. Időközben a Meciar vezette HZDS frakciója előterjesztette a kérdéseket, amelyek heves, ám foganat nélkül maradt ellenzéki kifogásokba ütköztek. Az ellenzék hiába hangoztatta, hogy a második és a harmadik kérdés megtévesztő, nem létező fenyegetettséget sugalmaz, egyúttal pedig indokolatlan is, hiszen a NATO többször kinyilvánította, hogy a csatlakozni kívánó keleti-közép-euró- pai országok területére nem kíván atomfegyvereket telepíteni. Ugyancsak pénteken szentesítette a parlament a határokon kívül élő szlovákokról szóló törvényt, amely az előterjesztő művelődési miniszter szerint hárommillió külföldön élő szlovákot hivatott kedvezményezni, elsősorban akkor, amikor Szlovákia területén tartózkodnak. Dusán Slobodnik bírálata MTI_____________ Dusán Slobodnik, a vezető szlovák kormánypárt (HZDS) politikusa, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke csütörtökön este a szlovák köz- szolgálati televízióban a szlovák külügyi tárca Magyarországot bíráló - ugyancsak csütörtöki keltezésű - nyilatkozatát támogató véleményt nyilvánított. A szlovák politikus úgy látja: mégiscsak „túlzás, hogy Magyarország Szlovákiára próbálja bizonyítani a bűnösséget, és holmi sújtásokkal, meg mindenféle büntetésekkel fenyegetőzik igaztalan adatok miatt”. Slobodnik így adott hangot a szlovák külügyi állásponttal azonosuló véleményének, amely szerint Magyarország hajlik arra, hogy a szlovák kisebbségpolitika helytállóságát megkérdőjelezve azt sugalmazza, mintha az alapszerződés kizárólag a nemzetiségekre vonatkozna. A politikus szerint Szlovákiában a nemzetiségek jogai igen magas szinten állnak, de „mi mégsem tettünk olyan lépést mint Kovács László, aki Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság ismerje el az etnikai autonómia jogszerűségét’fogalmazott Slobodnik. Palotai István (Új Kelet) Meciar eÍvtárs csak nem nyugszik! Még szerencséje, hogy itt vagyunk, különben nem lenne kire kenni a saját fogyatékosságait, nem lenne kire fogni, hogy okai a szlovákiai belpolitikai problémáknak. A mondva csinált ellenségkép, az ügyeletes bűnbak ostorozása régi jó módszer, csak éppen ebben az esetben legalább annyira sújtja annak kiagyalóját is, mint a szenvedő alanyt. Sőt, jobban! Ez a provinciális szintű, kiszámíthatatlan és politikailag tökéletesen kultúrálatlan, egy európai ország vezetésére tökéletesen alkalmatlan izomagyú politikus - a jelen helyzetben - többet árt hazájának, mint a törökvész. Az egész kontinens utálja, politikáját maga az EU, sőt az Európa Parlament és az ENSZ is csapnivalónak minősitit nyiltan kimondván: nemcsak hogy nem felel meg, de még a közelébe sem jár az európai normáknak. Hiszteroid alkatra valló oktalan sértődgetései, mániákus építkezései, a demokratizmus sárba- tiprása csak és kizárólag azt eredményezheti, hogy mind a NATO, mind az EU nemet fog neki mondani. Horn Gyula és Kovács László mindezek ellenére a folyamatos tárgyalások híve. Vajon miért? Természetesen ők sem hisznek benne, hogy szalonna lesz a kutyából, nagyon is jól tudják, hogy nincs az a megállapodás, amit Meciar fel ne rúgna, ha pillanatnyi kedve úgy diktálja, azonban Európa a tárgyalásokat várja el tőlünk, nem a huzakodást. A képlet, hogy ki a felelős mindezért, ami a két ország között feszül, szerencsénkre a Nyugat előtt is ismeretes, és így minket nem ér vád, hogy feszültségeket importálunk az Unióba. Szlovákia nagy Vlagyimirja, eközben tovább garázdálkodik, a Szlovák Köztársaság elnökét is ellenségnek tekintve. Még attól sem retten vissza, hogy hazája titkosszolgálatát sötét ügyekre használja fel és például Mihal Kovac fiát hajkurásztassa keresztül-kasul Európán, vagy embereket raboltas- son, ezzel is lejáratva az elnököt, aki kultúrált európai politikus. Mindez persze - a folyamatos „magyarozással” egyetemben - rettenetesen tetszik a szlovák nacionalistáknak, akiknek mozgalma él és virul, ami nem is csoda, hiszen remek táptalajra talált a miniszterelnök időszakos kirohanásaiban.
