Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

1997. február 13., csütörtök Hazai krónika Az EU mozgó célpontja A versenyképesség a túlélés kulcsa Magyarország, mintegy mozgo célpontra lo, amikor az Európai Unió agrárstratégiájához szeretné illesz­teni sajátját - tudatta teltházas hallgatóságával dr. Székely Csaba egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem rektora a magyar mezőgazdaság és az Európai Unió kapcsolatáról tartott szerdai előadásán a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. Munkatársunktól_________ A jelentős nyugat-európai gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakember véle­ménye szerint a magyar ag- rárium mai potenciáljával a csatlakozás szinte egyenlő a szektor öngyilkosságával. A termelési körülmények, a technikai feltételek, a jöve- delmezhetőségi mutatók elégtelensége miatt a közösségi szabadpiaci ver­senyben nem tudnák a hazai termelők állni a sarat. Emiatt alaposan kalkulálniuk szük­séges a gazdálkodóknak, meg kell tanulniuk az alkal­mazkodást az EU szabályzó­ihoz, a kormánynak viszont fel kell készülni a gazdasági ágazat átrendeződésére és az ahhoz kapcsolódó hatások kezelésére. Az 1958-as Római Szerző­déssel megszülető Európai Gazdasági Közösség a II. vi­lágháború utáni korszak problémáinak orvosolása miatt preferálta a mezőgaz­dasági termelés nagyarányú növekedését, az ellátás sta­bilizálását és a gazdálkodók jövedelmi helyzetének javí­tását. A program túl jól sike­rült, s a gazdaságossági mu­tatók meredek emelkedése mellett a ’90-es évekre je­lentős túltermelési válság és labilis, de túlfűtött piaccá vált a szaporodó tagállamé EU. Az elkerülhetetlen re­form drasztikusan csökken­tette, a világpiaci árak alá süllyesztette az agrártermé­kek árát, szigorú termelés- korlátozó intézkedéseket léptetett életbe, s hatalmas kiegészítő támogatásokkal fogták vissza a termelést. Az EU stratégiája folyama­tosan változik, így a magyar állam legfontosabb teendője, hogy napra készen figyeli az információkat, s az alapján készíti fel a mezőgazdasági szektort. Fontos, hogy a csat­lakozás időpontjára verseny- képes legyen az agrárium, a gazdasági mutatók közelít­sék meg az EU gyakorlatát. Száz fegyver hiányuk MTI Mintegy száz fegyver, több­ségében pisztoly tűnt el - még nem végleges adatok szerint — a határőrség budapesti, Ady-ligeti laktanyájából. Nováky Balázs altábor­nagy, a határőrség országos parancsnoka szerdán az MTI- nek elmondta, hogy az ügy kapcsán másfél hete előzetes letartóztatásba helyezett fő­hadnagyot időközben elbo­csátotta, valamint felfüggesz­tett állásából egy tisztet és két tiszthelyettest. A tényfeltáró vizsgálatot nehezíti, hogy a főhadnagy éppen a fegyverek tárolásáért volt felelős. Az illetőről kiderült, hogy a nyugdíjba vonult, illetve a le­szerelt katonák visszaadott fegyvereit fiktív módon iga­zolta, és azokat a feketepia­con civileknek értékesítette. Ez a folyamat már egy éve tart, és mostanáig azért nem derült ki, mert a korábbi fegyverellenőrzések során éppen ez a tiszt készítette a leltárjelentéseket. Influenzajárvány MTI Újabb 15 ember vesztette életét az elmúlt héten influ­enza következtében. Ezzel a járvány áldozatainak száma 34-re emelkedett - hangzott el az Országos Közegészség- ügyi Intézet szerdai sajtótá­jékoztatóján. A három hét­tel ezelőtt kezdődött orszá­gos influenzajárvány a szak­emberek szerint e tragikus események ellenére a tava­lyihoz hasonlóan mérsékelt­nek mondható. A járvány kezdete óta a lakosság mind­össze 1,6 százaléka jelent­kezett orvosnál. Az influenzás megbetegedé­sek száma az elmúlt héten 32 százalékkal emelkedett: több mint 81 ezren fordultak orvos­hoz. Az ország több megyéjé­ben ugyanakkor stagnált, Bu­dapesten pedig kifejezetten csökkent a betegek száma. Jelentős emelkedés ezek alap­ján nagy valószínűséggel nem lesz a megbetegedések számá­ban, az viszont nem zárható ki, hogy a mostani járványt, ame­lyért az influenza A-vírus felelős, esetleg egy újabb kö­veti. A környező országokból ugyanis egyre több helyről érkeznek hírek B-vírus okoz­ta megbetegedésekről. Veszélyes ostobaság... Brit vétó a magyar NATO-tagság ellen? A Brit Atlanti Tanács aielnöke a Daily Telegraphnak adott keddi nyilatkozatában „veszélyes ostobaságnak” nevez­te a NATO keleti bővítését. Palotai István (Új Kelet) Hugh Hanning úr azzal ér­velt, hogy nem kell kötelezett­séget vállalnia Magyarország majdani megvédésére annak a brit kormánynak, amely még az európai valutauniót sem támo­gatja egyöntetűen. Hugh Hanning egyenesen brit vétót javasol a bővítés el­len, mondván: Moszkva és a ka­tonai szövetség különböző el­képzelései olyan félreértéseket szülhetnek, amelyek ebben a században már öt háborúhoz vezettek - jelentette ki Han­ning. Mindez olyan „vadul” hang­zik, hogy legjobbnak láttunk megkérdezni két mértékadó magyar politikust, mielőtt sa­ját véleményt alkotunk.... Jeszenszky Géza (MDNP) országyűlési képviselő, a Ma­gyar Atlanti Tanács elnöke:- Megbízatásomnál fogva különösen élénk figyelemmel követem azokat a nyugati vé­leményeket, amelyek a magyar NATO-tagság kérdéskörét érin­tik. Sajnos tudomásul kell ven­nünk, hogy hiába vannak jó hivatalos kapcsolataink a NATO-tagállamok kormányai­val, hiába támogatják egytől egyig felvételünket a katonai szervezetbe, mégis léteznek olyan nézetek, amelyek ezek­nek homlokegyenest ellent­mondanak. Ez még önmagá­ban nem adna okot aggodalom­ra, csakhogy ezek a nézetek egyre hangosabbak, és már időnként kampányjelleget is öltenek. Főleg az Egyesült Ál­lamokban, Kanadában, Nagy- Britanniában és Olaszország­ban hallatják hangjukat, de ez az első eset, amikor egy komoly pozícióban lévő angol politi­kus - aki ugyan nem tagja a kormánynak - ilyen kijelenté­seket tesz. Ez azonban sokkal inkább bosszantó, mintsem ag­gasztó.- Nem fordulhat elő, hogy esetleg ezt az egész ellenkam­pányt az oroszok vezénylik?- Mindig azt kell vizsgálni, hogy mi kinek használ... Mel­lesleg, a magam részéről már többször is emlékeztettem a külföldi politikusokat, hogy az ilyen és ehhez hasonló „béke­politika” mekkora károkat és milyen tgragédiákat okozott a világnak. Elég, ha annyit mon­dok, hogy a hitleri Németor­szággal szembeni gyenge po­litikai ellenállás és békülékeny politika vezetett a második vi­lágháború kitöréséhez és esz­kalációjához... A jelenlegi NATO-bővítés elleni kam­pányt mindezek egyenes kö­vetkezményének tartom, törté­nelmileg ehhez kapcsolom, és egyben fel kívánom hívni a fi­gyelmet a történelem tanulsá­gaira!- Végül is Hanning úr nem kormánypolitikus, túl nagy sza­va nincs...- Nem is ebben rejlik a ve­szély forrása, hanem abban, hogy ezek a vélemények nem szalonok mélyein hangzanak el, hanem leginkább nagygyű­léseken és a sajtó hasábjain, így negatív közhangulat keltésére is alkalmasak. Erre pedig köz­tudottan a kormányoknak oda kell figyelniük, elvégre nem fumigálhatják a választópol­gárok nézeteit...- Ön szerint hogyan reagál majd a történtekre a hivatalos magyar külpolitika?- Minden valószínűséggel - szokásukhoz híven - igyek­szenek majd bagatellizálni az ügyet, holott nagyon is fontos lenne nem negligálni ezeket a jelenségeket. Nem a kormány tiltakozására van szükség, ha­nem ellenkampányra a nyuga­ti sajtóban és a tudományos élet területein. Nem is igazán nekünk kéne megszólalni, ha­nem a velünk - a felvételünk­kel - egyetértő és viszonylag azonos nézeteket valló külföl­di személyiségeknek. Széles­körű tájékoztatási offenzívára volna szükség .- Ön mint a Magyar Atlanti Tanács elnöke, tervez valami­lyen ellenlépést?- Ami tőlem telik, megte­szem, mint ahogy már eddig is megtettem. Az már más kérdés hogy a nyugati sajtóorgánu­mok leközlik-e ezeket az írá­sokat vagy nem... Természete­sen minden fórumon elmon­dom majd érveimet és ellenér­veimet... * * * Szentiványi Gábor, a Magyar Köztársaság Külügyminisztéri­umának szóvivője:- Hanning úr véleménye meglehetősen egyoldalú, azon­ban tény, hogy a NATO bőví­tése ugyanúgy, mint itt, ott is a közvélemény előtt folyik, és a döntést társadalmi vita előzi meg... A kormányok a válasz­tott népképviseleti demokráci­ának köszönhetik parlamenti többségüket és ezek támogat­ják is felvételünket - akárcsak a NATO központja. Időnként azonban megjelennek ezzel el­lentétes vélemények is. Tény, hogy a kérdés nem babra megy, és a döntés komoly horderejű, hiszen adott esetben egymásért kell kiállni. Ha - ne adj isten - minket megtámadnak, akkor — többek között - Portugáliának is ki kell állni értünk, akárcsak Kanadának, és a kölcsönösség elve alapján nekünk is, ha a portugálokat fenyegetik, vagy Kanadát megtámadják az esz­kimók...- Hogy lehetne kihúzni a méregfogát ennek a problémá­nak?- Érvelni kell. Ha kell, száz­szor is el kell mondanunk, hogy miként járultunk - és járulunk- hozzá a közös biztonsághoz. Érdemeink jelentősek. Az AWACS gépek a kilencvenes évek legelejétől kezdve hasz­nálhatják légterünket, holott ez akkoriban egyáltalán nem volt rizikómentes, gondoljunk csak az akkor nagyon is feszült szerb-magyar viszonyra. A nemzetközi bojkott is jelentős anyagi kieséseket okozott, de vállaltuk ennek ódiumát. Részt vettünk és részt veszünk az IFOR, illetve a SFOR tevékeny­ségében, rendelkezésre bocsá­tottuk Taszárt és Pécset, ahol a SFOR leginkább amerikai erőin kívül helyet kapott az Északi Törzs hadiszáílása is svéd, norvég, dán, finn és len­gyel katonák részére is. Hozzá­járultunk és hozzájárulunk a biztonsághoz, és tagadhatatla­nul szolgáljuk a nyugati érde­keket! A reálpolitikában nem lehet a nándorfehérvári győze­lemre hivatkozni, mert a jelen érdekrendszere szerint kell a kérdéseket kezelni. Ezt is tesz- szük. A magyar külpolitika ér­velése is erre öszpontosul, va­lamint a tájékoztató munkára- mondta Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. A magunk részéről örömmel vesszük tudomásul, hogy eb­ben a kérdésben viszonylag közel áll egymáshoz a hivata­los magyar külügyi kormány­zat és az ellenzék szakembere­inek véleménye. Nagyon re­méljük, hogy ez tettekben is megnyilatkozik majd, és nem válik kérdésessé felvételünk a NATO tagjainak sorába. A fel­vételnek ugyanis nincs éssze­rű alternatívája, és abban az esetben, ha kimaradnánk - ismerevén a politikai és kato­nai vákuum természetét -, ez az ország automatikus keletre tolódásához vezetne. Arról már nem is beszélve, hogy - bár el­vileg semmi köze a két ügynek egymáshoz - gyakorlatilag bú­csút inthetnénk az Európai Uni­ónak is, amiben nem a bekerü­lés a lényeges, hanem a kintma- radás megengedhetetlen... Hírről hírre P. I. (Új Kelet) Ha valami igazán ártott az MSZP népszerűségének és támogatottságának, akkor az Boldvai László - a párt pénz- tárnoka - keddi viselkedése a Tocsik-ügyet vizsgáló bi­zottság előtt, amit - lénye­gére nézve - a TV Híradó is közvetített! Régi módszer, általában be is válik: támadni, ha vé­dekezni kell. Azonban eh­hez is tehetség szükségelte­tik, és főleg igazság! Ezen­kívül nemcsak a mit, hanem a hogyan kérdése is lénye­ges, márpedig Boldvai ezen a téren is csődöt mondott. Az a felháborítóan pimasz viselkedés és „frekk” hang­nem, amit produkált, engem mint nézőt is sértett, amel­lett egyáltalán nem méltó a parlamentarizmushoz, és nem más, mint a Tisztelt Ház arculcsapása! „Nem kívánok asszisztál­ni az önök vizsgálóbizottsá­gi tevékenységéhez, mert ez az egész nem más, mint kí­sérlet pártom és személyem lejáratására” - mondotta fel- fuvalkodottan, majd kivo­nult a teremből. Attól tartok, hogy Boldvai úr óriási téve­désben van! (Valamint azok is, akik jóváhagyták pártjá­ban ezt a viselkedési módot és hangnemet, mert ugye az világos, hogy előtte a pénz- tárnok „egyeztetett” elvtár­saival — elvégre első a párt­fegyelem...) Tévedésben van, mert igaz, hogy négy évre választ­juk a parlamentet, de a nép­hangulat - azt ne mondjam, népharag — ma már koránt­sem a szociál-liberális kor­mányt támogatja, hanem az ellenzéket! Elméletileg a parlamentben ma már polgá­ri többségnek kellene lenni, és hogy ez gyakorlatilag nem így van (egyelőre), az kizá­rólag múltbeli döntés bal­lasztja, és nem a mai közhan­gulat tükre! Boldvai úr tehát a népet, az országot sérti, amikor a jelenlegi népaka­rat vizsgálóbizottságának „nem akar asszisztálni”! Kí­váncsian várjuk, hogy a bí­róság színe előtt is ilyen pi­masz lesz-e, és megfelel-e majd neki a bíróság összeté­tele, vagy ott is maga kíván­na majd kijelölni viselt (vagy nem viselt) dolgainak vizs­gálóit? Az MSZP „szavazóbázi­sa” is tisztességes magyar emberekből áll. Az igazságot - minden valószínűséggel - ők akarják tudni a legjob­ban, hiszen esetükben ez az ügy immár nemcsak párthű­ség kérdése, hanem lelkiis­mereti kérdés is. Fórum Új Kelet-információ Dr. Kávássy Sándor or­szággyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke február 14- én, pénteken 15 órától fo­gadóórát tart Tomyospál- cán, a polgármesteri hivatal­ban, majd 18 órától a helyi művelődési házban kisgaz­da-nagygyűlésen vesz részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents