Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

1997. február 12., szerda Törvény a polgári szolgálatról A polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vi­tájában Kiss Péter munkaügyi miniszter elmondta: a honvé­delmi törvény rendelkezései értelmében, valamint a gyakor­lati tapasztalatok és a jogszabályi környezet megváltozása miatt indokolt a kérdés törvényi szabályozása. A miniszter a - megfogalmazása szerint európai színvonalú - jogszabály­javaslat főbb elvei közül kiemelte, hogy az a polgári szolgá­latot - például a jogosultságok szempontjából - igyekszik a katonai szolgálattal egyenértékűvé tenni. A szolgálati időt a katonai szolgálat idejének másfélszeresében állapítja meg, tartalmát pedig humanitárius - egészségügyi, szociális, kör­nyezetvédelmi, kulturális, oktatási - tevékenységekre kor­látozza. Miből lenne nyugdíjemelés? Sepsey Tamás (MDF) azt fejtegette, hogy az MSZP és a miniszterelnök nem tartotta be a nyugdíjak reálértékének megőrzésére tett ígéreteit, hiszen tavaly az infláció csaknem 25 százalékos, a nyugdíjemelés viszont mindössze 12,6 szá­zalékos volt. A képviselő ennek alapján azt firtatta: valóban nem volt forrás a tisztességesebb nyugdíjemelésre? Horn Gyula aláhúzta, hogy nagyobb emelést nem hajthattak vég­re, hiszen a kormány '94-ben üres kasszát és sokmilliós köte­lezettséget vett át elődjétől. Hóm Gyula ennek kapcsán meg­jegyezte, hogy a Sepsey által vezetett kárpótlási hivatal annyi pénzt költött el, amennyiből 40 százalékkal lehetett volna emelni a nyugdíjakat. Sepsey Tamás reagálásában úgy vélekedett, hogy a kormányfő nem tudott érdemben vála­szolni, csak vádaskodni, s e téren valóban az ország első embere. A miniszterelnök viszont újból aláhúzta, hogy a kormány csak azzal tudott gazdálkodni, amit elődje ráha­gyott. Az interpeilálónak pedig nem ártana tükörbe néznie, hiszen végkielégítéséből egy átlagnyugdíjas tíz évi jöve­delmét lehetett volna fedezni. Van-e jó példa a gyerek előtt? A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szó­ló törvényjavaslat általános vitájában Pokorni Zoltán (Fi­desz) kifejtette: a törvényre nagy szükség van, a gyermekvé­delmi intézményrendszer átalakítása nem halasztható to­vább. A képviselő üdvözölte, hogy a javaslat családcentrikus. Véleménye szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a család intézménye válságban van. A békés gyermek­kort veszélyezteti a család felbomlása, a növekvő szegény­ség, a televízióból áradó „kulturális környezetszennyezés” és agresszió. További veszélyeztető tényezőként értékelte a képviselő az immár az óvodában is jelentkező teljesítmény­elvű elvárásokat s a gazdasági szempontok mindenek fölöt­ti hangoztatását. Véleménye szerint a törvény adós marad a világos emberkép, világos gyermekkép körvonalázásával, a szakemberek képzési feltételeinek javításával. Mit tartalmaz az ár? Mit tartalmaz a villamosenergia és a vezetékes földgáz hatósági ára? - érdeklődött Bleyer Jenő (MSZP) annak kap­csán, hogy tudomása szerint a szolgáltatók a hatósági áram- és gázdíjon túl a rendelkezésre állásáért úgynevezett alap­díj bevezetését tervezik. A mérőóránként kivetett havi 100 forintos díjból pedig 7 milliárd forint pluszbevételre ten­nének szert. A képviselő kérte, amennyiben így van, leg­alább a nyugdíjasokat ne sújtsák újabb fizetési kötelezett­séggel. Fazakas Szabolcs ipari miniszter elmondta, hogy valóban folynak tárgyalások az alapdíj bevezetéséről, mi­vel a szolgáltatóknak olyan költségei - mérőóra-leolvasás, számlázás - is vannak, amelyek függetlenek a fogyasztott energiamennyiségtől. Erre nyújtana részben fedezetet az alapdíj. Bevonulnak a sorkatonák MTI ____ Sz erdán és csütörtökön mintegy háromezerrel keve­sebb fiatal vonul be a hon­védséghez, illetve a határ­őrséghez, mint tavaly febru­árban. A Honvédelmi Mi­nisztériumban elmondták, hogy a létszámcsökkentés miatt mintegy 11 ezer fiatal kezdi meg sorkatonai szol­gálatát, míg az elmúlt esz­tendőben ilyenkor még 14 ezren kaptak behívót. Az ünnepélyes katonai esküt március 8-án teszik le az újoncok. A határőrségnél 1400 fi­atal kezdi meg a szolgála­tot, 1996 februárjában vi­szont még 1800-an vonul­tak be. A mostani újoncok még 12 hónapos szolgálatra számíthatnak. A tervek szerint ugyanis csak ez év novemberében csökkentik 9 hónapra a sorkatonai szolgálat időtartamát. Eh­hez azonban még kor­mánydöntésre van szük­ség, továbbá arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel módosítsa a honvédelmi törvényt. Hazai krónika A tilos jelzés ellenére... Leváltották Kálnoki Kis Sándort Miniszteri vizsgálat a MÁV-nál Lotz Károly közlekedési miniszter Kálnoki Kis Sándort, a MÁV Rt. Igazgatóságának elnökét, a cégnél folyamat­ban lévő vizsgálat befejezéséig - saját kérésére - fel­mentette az elnöki teendők végzése alól. Erről a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közlemény­ben tájékoztatta az MTI-t. MTI ___________________ Lo tz Károly a MÁV Rt. 1996. évi az elvárásoktól lé­nyegesen elmaradó teljesítmé­nye miatt a múlt év végén ren­delt el vizsgálatokat a MÁV Rt. Igazgatósága és felügye­lőbizottsága útján. Az eddig elkészült jelentéseket a MÁV Rt. Igazgatósága előre meg­hirdetett programjának meg­felelően szerdán tárgyalja. A vizsgálatok sorában folyamat­ban van a MÁV Rt. és a Pless Rt. közötti szerződések érté­kelése is. A miniszter azt kérte a MÁV Rt. Igazgatóságától, hogy a je­lentéssel összefüggésben érin­tett Kálnoki Kis Sándor felmen­tése idejére az elnöki teen­dőinek ellátásával Petőfi Lász­lót bízza meg. Lotz Károly a MÁV Rt. felügyelőbizottsá­gának hozzá eljuttatott és a tárgyhoz kapcsolódó jelentésé­vel összhangban felkérte az igazgatóságot, hogy a vizsgá­latot független külső szakértők bevonásával folytassa le, és an­nak eredményéről sürgősen tá­jékoztassa. * * * A MÁV Rt.-től származó in­formációk szerint a vizsgálatok többek között kiterjednek a MÁV teherszállító kocsijainak korszerűsítésére. Erről elké­szült az ellenőrzési osztály je­lentése, amely az igazgatóság szerdai ülésének napirendjén is szerepel. A KHVM által kezde­ményezett további vizsgálatok kiterjednek a társaság vagyoni gazdálkodására, az idei üzleti terv megvalósíthatóságára, az orosz államadósság rendezésé­ben a MÁV-val kapcsolatos kérdésekre, a bér-és létszámada­tok alakulására. Egyre többen támogatják a csatlakozást Folyamatosan növekszik a NATO-csatlakozást támoga­tók köre, s a legutóbbi felmérések szerint már eléri az 52 százalékot. Erről Keleti György honvédelmi miniszter beszélt kedden, a tárca és a honvéd parancsnokság tá­jékoztatási feladatait áttekintő szakmai konferencián. A miniszter hozzátette, hogy a NATO-csatlakozást ellenzők aránya jelenleg 20-21 százalék között van, míg a meg­kérdezettek mintegy 25-30 százaléka nem foglalt állást ebben a kérdésben. A felmérést a Honvédelmi Miniszté­rium rendelte meg az egyik nagy közvéleménykutató cégtől, amely kéthavonta szolgáltat adatokat. MTI A honvédelmi miniszter ki­emelt feladatnak nevezte, hogy a lakosság részletes tájékozta­tást kapjon a NATO-csatlako- zás előnyeiről, illetve követ­kezményeiről. Mint rámutatott: erre azért van szükség, mert népszavazáson kell majd dön­teni az integrációról. Keleti György beszámolt arról is, hogy a katonák 57 százaléka támogatja Magyarország NATO-csatlakozását. Az ellen­zők tábora elsősorban azokon a helyeken jelentős, ahol ala­kulatokat számolnak fel, illet­ve sok katonát irányítanak át más helyőrségbe. Ugyanakkor a fiatal katonák körében jelen­tős a támogatottság, hiszen szá­mukra hosszú távú jövőt jelent­het a NATO-tagság. A miniszter kitért arra is, hogy a NATO-csatlakozásnak elsősorban politikai szempont­ból van jelentősége. Nem vé­letlen, hogy erről a NATO kül­ügyminiszterei tárgyaltak, és a csatlakozási tárgyalásokat ná­lunk is a diplomácia vezeti majd, természetesen katonai szakértők bevonásával. Közöl­te azt is, hogy márciustól nö­velik a Brüsszelben, illetve a NATO mons-i központjában szolgáló magyar katonák szá­mát. Erre azért van szükség, hogy a katonák felkészülhes­senek a csatlakozási tárgyalá­sokra. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO-tagságot olyan nemzeti ügyként kell felfogni, amelyet minden parlamenti párt támogat. Keleti György arról is beszélt, hogy az év végére befejeződik a honvédség szervezeti átalakí­tása. Kitért arra is, hogy folya­matosan növelni kell a szerző­déses katonák számát, mert így lehet megalapozni a később, 2005-2010 között létrehozan­dó hivatásos hadsereg bázisát. Az utánpótlást a leszerelő sor­katonákból is meg lehet terem­teni, hiszen sok fiatal nem talál állást a civil életben. Terjeszkedés Keletre Hajdú István A kormány következetes támogatáspolitikájának köszönhetően végre fejlő­désnek indult a magyar mezőgazdaság. Ez azt is eredményezte, hogy az IKR is jó évet zárt 1996-ban - mondta Szaxon Attila ve­zérigazgató, a cég kelet­magyarországi regionális tanácskozásán. A 17 milli­árd forintos forgalom arra is elegendő volt, hogy a korábbi időszakban kelet­kezett hiteleket törlessze a cég, és 300-350 millió fo­rintos eredménnyel kezd­hessék az új évet.- 1991-ben és 1992-ben vevőinkkel együtt a cég is válságos helyzetbe került - ismerte el a nagy vevő­partnerek előtt a cég vezér- igazgatója —, de 1994 óta elindult egy kilábalás, s az 1996-os évben valósággal megugrott a piac: felbáto­rodtak a termelők. Az álla­mi támogatás mellett az IKR garanciavállalása azt eredményezte, hogy a ban­kok készséggel hiteleztek a termelőknek, mert tudták, hogy egy esetleges nemfi­zetés esetén az IKR vissza­veszi a kombájnokat, me­zőgazdasági berendezése­ket. Boái Jenő, a cég hajdú­nánási területi igazgtója arról adott számot, hogy a keleti régióban kelt el a legtöbb kombájn, és a trak­torok értékesítésében is dobogós helyen van a ke­let-magyarországi régió. Az idei esztendő elkép­zeléseiről szólva a cég ve­zérigazgatója elmondta, hogy tovább folytatják az egykori keleti piacokra való előrenyomulást, ezt azonban a korábban bevált óvatossággal teszik. Gabo­nát például csak elsőosz­tályú nyugati bank garan­ciavállalása esetén szállíta­nak az egykori FÁK-orszá- gokba, más esetekben pe­dig előre fizettetnek. Oro­szországban, Szamara me­gyében részt vesznek egy 5 ezer tonna évenkénti ka­pacitású kukoricavető- mag-üzem létrehozásában. Üzbegisztánban az éghaj­lat lehetővé teszi a kétszeri betakarítást, ezért az ottani kormány felkérésére a múlt évben 1000 tonna rövid tenyészidejű kukoricát ve­tettek el, s tanácsadással is szolgáltak. 1997-ben Kazahsztánban részvénytársaság alapításá­val próbálják a korábban kialakított piaci pozícióikat megtartani. A Bábolna Rt.- vel közös cég egyrészt hi­telképesebb a privatizált hazai vállalkozásoknál, másrészt a szervizelés, kar­bantartás területén jó start­helyzetből indulhat: a ko­rábban odaszállított ter­melőberendezések kéthar­mada üzemképtelen. A hazai piacon 20-22 milliárd forintos forgalom­ra számolunk - becsülte meg az idei év forgalmát az Új Kelet kérdésére vála­szolva a cég vezérigazga­tója -, és arra, hogy folyta­tódik a magyar termelők spontán integrációja. A közös érdekek felismerésén túl csak az együttműködés­sel tud versenyképes lenni a magyar mezőgazdaság. Az országháziról lelentiBBL* MÁ V Sajtóiroda Kedden reggel nyolc óra­kor a negyvenhetes úton, a Debrecen és Sáránd állomások közötti vasúti átjáróban egy kamion személyvonattal ütkö­zött. A jól működő fénysorom­póval és félsorompóval is ellátott kereszteződés­ben várakozó járművek is álltak. A kamion ezek, és a sorompó tilos jelzé­se ellenére hajtott a sí­nekre, ahol nekirohant a megengedett sebességnél jóval lassabban közlekedő vonatnak. A baleset következtében a kamion vezetője a helyszí­nen életét vesztette. A vezető jegyvizsgáló, aki a köd okozta rossz látási viszonyok miatt a moz­donyvezető mellett tartóz­kodott, könnyebb sérülést szenvedett. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg. A mozdony a baleset kö­vetkeztében kisiklott, és a pályát elzárta. A kamion és a mozdony vezetőállása kiégett. A műszaki mentés ideje alatt Debrecen és Sá­ránd állomások között autóbuszokkal szállítot­ták az utasokat. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. A MÁV ezúton is kéri a gépkocsivezetőket, hogy a látási, és útviszonyok­nak megfelelő sebesség­gel közlekedjenek, és ne hajtsanak a sínekre a vasúti sorompók tilos jel­zése ellenére. Keleti kényelem

Next

/
Thumbnails
Contents