Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-11 / 35. szám
1997. február 11., kedd Tíznél több ember életét vesztette és közel száz megsebesült Kína északnyugati részén, Hszincsiang tartományban, ahol ismét zavarások törtek ki a zömében muzulmán ujgur lakosság körében. A hongkongi Ming Pao című lap hétfői beszámolója szerint a múlt hét közepén ujgur fiatalok a tartományi főváros, Urumcsi utcájára vonultak önálló állam megalakítását követelve. A lap szerint a fiatalok rátámadtak a város kínai - han nemzetiségű - lakosaira, mire a rendőrök kénytelenek voltak beavatkozni, és csak úgy tudták megfékezni a tömeget, hogy tüzet nyitottak. A hatóságok tartanak attól, hogy a szomszédos közép-ázsiai köztársaságokból átterjedhet az iszlám fundamentalizmus, ezért tavaly erélyes intézkedéseket tettek a szakadár központok felszámolására. Viktor Kiima osztrák kancellár megerősítette, amit elődje, Franz Vranitzky már januárban kilátásba helyezett: az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) akkor is állít saját jelöltet a jövőre esedékes államfőválasztásra, ha Thomas Klestil jelenlegi elnök mégis úgy dönt, ismét vállalná a megbízatást. Mint az osztrák kormányfő a hétfői Der Standard című független lapban elmondta: régi szociáldemokrata hagyomány, hogy a párt saját elnökjelöltet állít. Ez a kijelentés ismét találgatásokra ad okot Ausztriában. Bár leköszönésekor Vranitzky ismételten hangsúlyozta, hogy nem pályázik az elnöki posztra, és inkább a pénzvilágban tudja elképzelni további pályafutását, sokan vélik úgy, hogy esetleg meggondolja magát. „Nem mondanám, hogy ellene vagyok a NATO bármiféle bővítésének. Sohasem mondtam ezt. Azt viszont igenis kimondom, hogy ellene vagyok a NATO júliusi bővítésének anélkül, hogy előzőleg aláírtak volna egy szerződést Oroszország és a NATO között, mert ez negatív következményekkel jár mind Oroszország, mind egész Európa biztonságára nézve” — fejtette ki Anatolij Csubajsz a Time legújabb számában megjelent terjedelmes interjúban. Az orosz elnöki hivatal vezetője szerint azok a politikusok, akik az atlanti szövetség gyors bővítése mellett érvelnek, abban a hiszemben élnek, hogy Oroszországot,délre lehet tolni”, s általában is „mindörökre ki kellene zárni a civilizált világból”. Mindez szerinte hatalmas hiba, Oroszország nélkül ugyanis „nem lehet sem európai, sem globális stabilitást tervezni”. Ismét robbanások és kézifegyverekből leadott lövések döreje verte fel az éjszaka csendjét a hercegovinai Mostarban és környékén. A Habena boszniai horvát hírügynökség hétfői jelentése szerint az éjszaka nyolc robbanás történt a muzulmánok és a horvátok között megosztott város nyugati felében. Kézifegyverből rálőttek a horvátok ellenőrizte nyugati városrészben álló ferences kolostorra, valamint egy rendőrőrsre is, de sebesülés nem történt. Rendőrségi források szerint a muzulmánok kezén levő keleti városrészből automata fegyverekből lőtték a horvátok lakta Orlac, Bakina Luka és Rodoc településeket. A belgrádi katonai bíróságon kihallgatták Bállá Lajost, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szövetségi parlamenti képviselőjét, akit azzal vádolnak, hogy tevékenységével aláaknázta Jugoszlávia katonai és védelmi erejét. Az egyórás, korrekt légkörű kihallgatás után Bállá Lajos az MTI-nek elmondta: a vádindítvány szerint 1991 októberében - mint az oromhegyesi iskola igazgatója - megtagadta, hogy intézkedjen az érvényes készenléti tervekkel kapcsolatban, majd 1991. október 29-én megalakította a Háborús Veteránok Szervezetét, melynek alapvető feladata az volt, hogy megakadályozza a mozgósításokat. A vádiratban az is szerepel, hogy Bállá Lajosnak köze volt ahhoz, hogy 1992 decemberében negyven fiatal aláírt egy olyan nyilatkozatot, hogy nem hajlandó részt venni semmiféle katonai gyakorlaton. Tudjman áprilisban jön MTI _____________ Fr anjo Tudjman horvát köztársasági elnök áprilisban Magyarországra készül - adta hírül hétfői számában a Vjes- nik című zágrábi napilap. A kormánypárti újság a Magyarországon élő horvátok Zala megyei képviselőinek részvételével tartott kerékasztal-tanácskozásáról beszámolva kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt a 90 ezres horvát kisebbség jogainak érvényesítése terén, amióta aláírták a két ország közötti kisebbségvédelmi megállapodást. A Vjesnik idézte a budapesti horvát nagykövetség egyik tanácsosát, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Horvátország éppen Magyarországgal írta alá a legtöbb - nagyobb jelentőségű - megállapodást és egyezményt. A diplomata úgy fogalmazott, hogy a már ma is nagyon jó kapcsolatok további erősítését szolgálja majd Tudjman elnök áprilisi magyar- országi látogatása, amelyről most fejeződnek be a tárgyalások. (Az eredeti tervek szerint a horvát elnök tavaly novemberben látogatott volna Budapestre, de washingtoni gyógykezelése miatt a látogatást elhalasztották - a tudósító megjegyzése.) Világkrónika Több ezer tiltakozó Vlorában Az albániai államfő vasárnap párbeszédre szólította fel a Vlora városban tüntetőket, akik közül több mint negyvenen sebesültek meg a késő délutáni órákban, amikor a több tízezres tömeg a rendőrökkel összecsapott. Sáli Berisha, aki az albán fővárosban fogadta Vlora vezető tisztviselőit, felkérte a piramisjátékok miatt tönkrement befektetőket: működjenek együtt a kormánnyal, hogy minél gyorsabban enyhíthessék az anyagi csőd következményeit. MTI ______________________ Az államfő közölte: bízik abban, hogy a kormány képes lesz „középtávon” orvosolni a bajokat. Javasolta, hogy a póruljárt befektetők hozzanak létre egy vizsgáló bizottságot, valamint egy olyan testületet, amely a piramisjátékokba belebukott vállalkozások javait kezelheti. A Tiranától 150 kilométerre délre fekvő nagyvárosban mintegy 30 ezer ember tüntetett vasárnap. Az ötödik napja tartó megmozdulás résztvevőinek többsége a piramisjátékokat szervező négy társaság közül a Gjallica nevet viselő csoportra bízták rá pénzüket a busás haszon reményében. A tüntetések az első négy napon békésen értek véget, de vasárnap a feldü-. hödött tömeg kövekkel haji- gálta meg a rendőröket, s egyes jelentések szerint pisztollyal rájuk is lőttek. Ezt követően a rendőrök és a biztonsági erők alakulatai gumibottal támadtak a tüntetőkre, sőt - az EFE spanyol hírügynökség jelentése szerint - automata fegyverekkel tüzeltek a tömegre. A rendőrség hivatalosan azt közölte, hogy a levegőbe lőttek. A heves összecsapás következtében egy 34 éves férfi életét vesztette. Hivatalosan azt közölték, hogy halálát szívinfarktus okozta, de szemtanúk azt állították, hogy a férfit megverték, s vérben úszott, amikor a kórházba szállították. A 44 sebesült közül 17 állapota súlyos, őket kórházban ápolják. Január 15-e óta, azaz mióta a befektetők tízezreit nincstelen- ségbe döntő piramisjátékok szervezőinek összeomlása kormányellenes megmozdulásokat robbantott ki, még nem fordult elő, hogy egy nap alatt ennyi ember sebesült volna meg tüntetésen. Hétfőn ismét több ezren tüntettek Vlorában. Az albán kikötővárosban a feldőhödött emberek köveket és bútorokat ha- jigáltak és az épületek falának szorították a kivezényelt rohamrendőröket. A Reuter jelentése szerint a Sáli Berisha elnök ellen és az összeomlott piramisjátékok miatt tüntető felzaklatott tömegek elárasztották a Függetlenség tere környéki utcákat, ahol a korábbi napokban békésen folytak a tiltakozó megmozdulások. Idősebb férfiak és nők szedték fel az utcaköveket és adták a tüntetőknek, aki aztán a rendőrök felé dobálták őket. Újra és újra lövések is eldördültek. Hivatalos adatokat nem közöltek arról, hogy vannak-e sérültjei a tüntetők és a rendőrök összecsapásainak. Szemtanúk számos embert láttak vérző arccal távozni a város- központból. A tömeg a rendőrök egy csoportját egy ház falának szorította és alsónadrágra vetkőztette őket, majd egyenruhájukat és védőpajzsaikat tetszésnyilvánítás közepette elégette. Gil-Robles az EU-bovítésről Március 5-én és 6-án tartják az Európai Parlament és a társult országok parlamenti elnökeinek következő együttes ülését Brüsszelben - jelezte Jósé Maria Gil-Robles, az Európai Parlament elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. MTI Az EU közvetlenül választott testületének spanyol házelnöke, aki néhány hete vette át hivatalát német elődjétől, Klaus Hánschtől, elmondta: mindenekelőtt az európai integrációs folyamat, külön is az EU kormányközi konferenciájának állásáról kíván majd beszámolni kelet-európai kollégáinak, és persze kíváncsian várja az ő helyzetértékelésüket országaik tagsági előkészületeiről. Gil-Robles kifejtette: egyelőre nehéz pontosan behatárolni a bővítés majdani menetére döntő befolyással lévő „kormányközi” várható végét, de nem lehet kizárni, hogy a holland EU-elnökség eltökéltsége és az állam- és kormányfők óhaja ellenére is valamikorra szeptemberre, vagy legkésőbb októberre csúszik el. Mindez azért érdekes, mert korábbi EU- csúcsok állásfoglalásai hat hónappal a konferencia befejezte utánra teszik a tagfelvételi tárgyalások megkezdését Ciprussal, illetve ezt tartanák kívánatosnak a kelet-európai országokkal is. A tárgyalások megkezdését az Európai Parlament elnöke is - sok más EU-véleményhez hasonlóan — valamennyi tagjelölttel egy időben tartaná helyesnek, ami nem jelenti azt, hogy egyforma ütemben haladva, egy időben jutnának a folyamat végére is. Arra a kérdésre, vajon technikailag egyáltalán reális-e 11 küldöttséggel egy időben tárgyalni, válaszában Gil-Robles különbséget tett érdemi és formális tárgyalás között, érzékeltetve, hogy az előbbi sejthetően csak 5-6 országgal zajlik majd, míg a többiekkel kezdetben inkább formális, időben ritkábban zajló fordulók várhatók. Az a tény, hogy a „közös kezdés” többé-kevésbé már szinte mindenütt elfogadott koncepciónak tűnik, szerinte annak sem mond ellent, hogy hivatalosan az Európai Bizottság véleménye szolgálhat csak alapul a tárgyalások megkezdéséhez. „Van egy politikai szándék a folyamat közös megkezdésére, de azért az állam- és kormányfők ismerni szeretnék a bizottság ezzel kapcsolatos, tagországonkénti értékelését is, látni akarják, hogy mindez mennyiben kivitelezhető” — foglalta össze a kérdés jelenlegi megítélését a parlament elnöke. Gil-Robles egyúttal elismerte: ha a „kormányközi” a vártnál sokkal gyengébb eredménnyel zárulna, akkor számolni kell azzal, hogy az Európai Parlament minden bizonnyal elutasító véleményt formál majd a végső dokumentumról, sok esetben megkérdőjelezve ezzel a tagországonkénti ratifikálás esélyeit is. (A strasbourgi testület maga nem ratifikál, csupán véleményez.) Egy ilyen „incidens” nem maradna hatás nélkül a bővítés menetére sem - tette hozzá. Annak kapcsán, hogy a bővítési folyamathoz az Európai Parlament mennyiben járulhat hozzá, a házelnök utalt a konkrétumok felé fordulás fontosságára. Pozitív példaként említette az európai képviselő-testület és az Országgyűlés vegyes bizottságának munkáját: a legutóbbi találkozón, amelyen bizottsági alelnökként maga is jelen volt, nem általánosságokról, hanem a bővítés költségkihatásainak megvitatásával olyan lényegi kérdésekről volt szó, amelyek egyúttal érdemivé tették az itt folyó munkát - mutatott rá. Jelezte egyúttal, hogy azt fontolgatják: a legutóbbi bővítések előtti időszakhoz hasonlóan ezúttal is „bővítési munkacsoportot” hoznak létre Stras- bourgban, amelynek alapvető feladata az „eurohonatyák” tájékoztatásának, felkészítésének, a téma egyes elágazásaiban való eligazodásuknak a segítése lenne. Sáros* Clinton? MTI Sajtóértesülések szerint Bili Clinton egykori üzlettársa, James McDougal megváltoztatta korábbi vallomását, és azt állítja, hogy az elnök igenis jelen volt azon az 1986-ban lezajlott találkozón, amelyen egy szabálytalanul, titokban folyósított hitelről volt szó. Egykori partnerének pálfordulása különösen azért kínos az elnökre nézve, mert eskü alatt vallotta, hogy a háromszázezer dolláros hitel ügyében soha senkire nem gyakorolt nyomást, és mégcsak nem is találkozott a kölcsönt nyújtó bankárral, David Hale-lel. A fordulatról beszámoló New Yorker hetilap legfrissebb számában ugyanakkor aláhúzta: James McDougal módosított vallomása önmagában még nem elég ahhoz, hogy eljárást indítsanak az elnök ellen, és a szövevényes Whitewater- befektetési ügyben eljáró különleges ügyésznek, Kenneth Starrnak további bizonyítékokra volna szüksége. A Fehér Ház jogásza nem kívánt megjegyzést fűzni a magazin cikkéhez. A visszaélések és sikkasztások elkövetése miatt huszonnyolc hónapi börtönbüntetésre ítélt David Hale tavaly azt állította a bíróságon, hogy Bili Clinton arkansas-i kormányzóként nyomást gyakorolt rá annak érdekében, hogy bankja nyújtson hitelt Susan McDougalnak, aki egykori férjével együtt társtulajdonosa volt annak a Whitewater-üdülőtelep- nek, amelybe partnerként a Clinton-házaspár is befektetett. A nyolcvanas évekre visszanyúló vállalkozással kapcsolatban több gyanút keltő részlet merült fel az utóbbi években, és a különleges ügyészi vizsgálat eredetileg azok felderítésére indult. James McDougal korábban alátámasztotta az elnök vallomását, miszerint nem tudott a nagy összegű hitelről, és nem is találkozott David Hale-lel. Csakhogy azóta az esküdtszék bűnösnek mondta ki több- rendbeli csalás és sikkasztás vádjában, amelynek alapján az idős, beteges üzletembert akár nyolcvannégy évi börtönre is ítélhetik. A New Yorker cikkéből is kiviláglik, hogy az elnököt rossz fényben feltüntető „leleplezéseivel” nyilvánvalóan olyan megállapodást szeretne kicsikarni Kenneth Starból, amelynek eredményeként elérheti büntetése enyhítését. (Az amerikai törvények hasonló alkukötésekre lehetőséget adnak.) Már börtönben ül az ügy harmadik főszereplője, Susan McDougal is. Ő nem hajlandó Bili Clinton ellen vallani: egykori férjét beteges hazudozóként festi le, aki szerinte korábbi kijelentéseinek megváltoztatásával csupán saját irháját próbálja menteni.
