Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

1997. január 9., csütörtök Magyar Távirati Iroda Kolumbiában egy kábítószer-ellenes akcióban kedden életét vesztette egy amerikai pilóta. Gépe Kolumbia délkeleti részén, a távoli Guaviare tartomány­ban a dzsungelbe zuhant. A pilóta, akinek személyazonos­ságát nem fedték fel, amerikai bejegyzésű Turbo Thrush típusú permetezőgépével a kokain alapanyagául szolgáló kokacserje-ültetvények vegyszeres elpusztításában vett részt. Ő az első amerikai pilóta, aki ilyen küldetésben éle­tét vesztette. Nem tudni, miért zuhant le a gép. A roncsot és a pilóta holttestét egy őserdővel sűrűn borított területen találták meg szerdán. Az izraeli tüzérség szerdán reggel Dél-Liba­nont lőtte, ahol előzőleg három izraeli katona sérült meg aknarobbanás következtében. Az Izrael által megszállva tartott dél-libanoni övezetbe telepített izraeli tüzérség mint­egy hatvan gránátot lőtt ki az Irán-barát Hezbollah bástyá­jának számító, Bejruttól keletre lévő Iklim al-Tuffah hegy­vonulatra. Ezzel egy időben tűz alá vették Majdun falu környékét is a Bekaa-völgy nyugati részében, ahol a Hez- bollahnak szintén vannak állásai. A briteknek csaknem kétharmada továbbra is a korona fennhatósága alatt akar élni, de a mo­narchia intézményét reformoknak vetné alá, s nem feltétle­nül ragaszkodik ahhoz, hogy Károly, a botrányhős trón­örökös valaha is III. Károlyként a királyi trónra üljön — ez a végkicsengése minden idők legnagyobb szabású nagy- britanniai tévévitájának. Az ITV kereskedelmi tévétársa­ság szerda hajnalba nyúló monstre rendezvényén a stúdió­vá átalakított birminghami konferenciaközpontban három­ezren vettek részt, de a műsor alatt szintén véleményt nyil­váníthattak az otthonülő alattvalók, akik e lehetőséggel a brit tévézés története során eddig nem látott számban éltek is: összesen vagy 2,5 millió hívás érkezett az indulatoktól fűtött vita három és fél órája alatt. Két robbanás történt kedden az iraki szék­helyű Mudzsahedin Halk iráni ellenzéki szervezet bagda­di főhadiszállásánál. A feltehetően aknavetővel elkövetett támadás során öten megsebesültek — jelentette a Reuter a szervezet szóvivőjére hivatkozva. A szóvivő az inciden­sért az iráni vezetést okolta. Iraki forrásokból a hírt nem erősítették meg. Pokolgépes merényletet követtek el kedd este két, Londonderry utcáin járőröző rendőrségi gépkocsi ellen — jelentette az AFP. A merénylet következtében senki sem sérült meg. A rendőrség nem tudott pontos tájékoztatást adni az incidens körülményeiről. A merénylet néhány órá­val azután történt, hogy a rendőrség előállított két férfit, aki­ket azzal gyanúsítanak, hogy7 közük volt az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyveresei által a belfasti igazságügyi pa­lotát őrző rendőrök ellen elkövetett hétfői támadáshoz. Kényszerleszállás MTI Egy napnál is kevesebbet töltött a levegőben az a héli­ummal és forró levegővel töltött léggömb, amellyel Richard Branson, a különle­ges rekordjairól és nem ke­vésbé különleges üzleti si­kereiről ismert brit nagyvál­lalkozó 18 nap alatt akarta — a történelemben elsőként — leszállás nélkül körbelég- hajózni a Földet. A Virgin Challenger — Bransonnal és két társával a kisebb fürdőszoba méretű, túlnyomásos kabinban — kedd délelőtt indult neki Ma­rokkóból a 40 ezer kilométe­res útnak, amelyet a 10—12 kilométeres magasságban fújó nagy sebességű nyugati szél, az úgynevezett jet stream hátán tett volna meg. Branson már a felszállás után jelezte, hogy a 66 méter ma­gas repülő alkalmatosság túl gyorsan emelkedett, de az első órákban sikerült stabili­zálni a szerkezetet. Szerda reggelre azonban kiderült, hogy a biztonsági szelepeken — amelyek a fő felhajtógázként használt hé­liumot engedik ki túlzott ma­gasság elérése esetén — a kelleténél több gázt eresz­tettek a szabadba, olyan mennyiséget, amelyet a fe­délzeti készletekből nem le­het pótolni. A ballont elsőd­legesen a hélium tartotta volna a magasban, a forró levegőt csak éjszaka hasz­nálták volna, amikor a nap­sugárzás hiányában a fel­hajtógáz kihűl, s emiatt a szer­kezet magasságot veszít. A Virgin Challenger szer­da reggel az iszlám felkelők terrorjától sújtott Algéria déli részén, a sivatag egy la­katlan vidékén ért földet, Branson rádiójelentése sze­rint sértetlenül. A személy­zet a vállalkozás londoni irányítóközpontja szerint a biztonsági robbanótöltetek­kel leválasztotta a léggöm­böt a kabinról a leszállás pillanatában, így maga a fel­hajtóeszköz nyilvánvalóan elveszett, bár erről az első hí­rek nem szóltak. A brit üzle­ti élet fenegyereke egyelőre nem közölte, hogy nekiru- gaszkodik-e újból a távnak, vagy befejezettnek nyilvá­nítja a rekordkísérletet, ame­lyet három évi munka elő­zött meg. Világkrónika A szlovák nyelvtörvény és szankciói Félmillió korona is lehet a bírság MTI Január elsejétől érvényesít­hető az egyébként egy éve ha­tályos szlovák nyelvtörvény, amely szerint annak megsze­gőit immár félmillió koronáig terjedő bírsággal sújthatják. A legnagyobb példányszám­ban megjelenő szlovák napi­lap, a Novy Cas arra emlékez­tet, hogy a házasságra lépő szlovákiai magyarok az anya­könyvvezető előtt már csak szlovákul mondhatják ki a bol­dogító „ánót”, hogy az orvo­sok kerülni kötelesek a latin szakkifejezéseket, és a 12 évnél fiatalabb gyerekeknek ezentúl „nem lenne szabad kapcsolat­ba kerülniük a cseh nyelvvel”. Ezzel arra utal, hogy a cseh nyelvet értő szlovák gyerekek számára a cseh nyelvű vagy más nyelvből cseh nyelvre szinkronizált filmek, video­kazetták szlovákra szinkroni- zálandók — Donald kacsa te­hát csak szlovákul „szólalhat meg”. Mint a lap írja, a szlovák jégkorong-válogatott mezén sem állhat ezentúl az, hogy Slovakia — helyére a Slo­vensko felirat kerül. A magyar bácsika pedig a hivatalban nem szólalhat meg többé magyarul — emlékeztet a Novy Cas, és felteszi a kérdést: „Mi ez? Ta­lán a monarchiabeli évtizedek magyarosításáért járó elégté­tel? Vagy a második világhá­ború miatti bosszú? Vagy (csak úgy suttogva) a megtorlások kezdete talán?” Ezek után két lehetőség marad: vagy tiszte­letben tartani a törvényt, vagy keresni a kiskapukat. Az Új Szó munkatársa arról írt, hogy a pozsonyi pályaud­varon egymás közt magyarul beszélő árusok a magyarul beszélő vevőnek szlovákul vá­laszolnak; Jókán január elsejé­től már nem két nyelven szólal meg a helyi hangosbeszélő; hogy az egyik galántai orvos a nyolcvannégy éves páciensé­hez január elseje óta már csak szlovákul beszél — jóllehet ősszel még magyarul társalgóit vele, mert „biztos, ami biztos alapon most már csak állam­nyelven szólal meg”. „A somorjai templomban sem az ördögtől félnek, az el­len ott a szenteltvíz, hanem a nyelvőrtől, mert hátha rajta nem fog. Ezért a karácsonyi ünnepek előtt egy magyarul gyónni kívánó asszonyra rá le­hetett szólni a gyóntatószék rácsos ablaka mögül, hogy gyónjon csak szépen szlová­kul, elvégre ami a nyelvőröket foglalkoztató kultuszminiszté­riumnak tetszik, az bizonyára az úrnak is kedves” — írta a po­zsonyi magyar napilap. Az Új Szó szerint „mindehhez már csak hab a tortán, hogy Glatt Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Vasárnapi újság című rádióműsorban úgy beszélt a szlovák nyelvtörvény­ről, mint követendő példáról”— mert „a kiváló történész az ame- rikanizálódó Nyugat egyre szo­rosabb közelségében és a készülő nagy európai integrálódásban a kis népek nyelveit félti a világ­nyelvek expanziójától, s a szlo­vákiaihoz hasonló nyelvtör­vényben látja a védekezés lehe­tőségét”. A lap megjegyzi, hogy Glatz Ferenc „beállt kibicnek” a szlovák nyelvőrök mellé — „nem gondolva végig, hogy az (a szlovák nyelvtörvény) koránt­sem az angolt hivatott kiszoríta­ni a hivatalos érintkezésből, ha­nem a szlovákiai magyarok anyanyelvét”. Nem a váltságdíjról van szó Letartóztattak két japán újságírót MTI Az Asahi japán televízióál­lomás két riporterének kedden sikerült a rendőrkordonon át­jutva behatolni a limai japán nagykövetség rezidenciájába, ahol a baloldali gerillák három hete tartanak fogva 74 túszt — jelentette az AFP és a Reuter. A riporterek a túszejtők be­leegyezésével jutottak be az épületbe. Két órával később szemtanúk szerint a helyszínről egy fehér autóval távoztak, amely a perui terrorista-ellenes rendőrség tulajdona. Perui rá­diójelentés szerint az újság­íróktól elvették kameráikat és jegyzetfüzetüket, de a letartóz­tatás hírét hivatalos helyen nem erősítették meg. Nakaszone Jaszuhiro volt ja­pán miniszterelnök, aki Vanco­uverben 25 ázsiai ország tör­vényhozóinak értekezletén vesz részt, keddi sajtóértekez­letén Alberto Fujimori perui elnöknek a túszügyben tanúsí­tott kemény, kompromisszum nélküli politikájának támoga­tására szólította fel a résztve­vőket. Teljesen alaptalanok azok az állítások, miszerint a túszszedő perui gerillák foglyaik elenge­déséért 100 millió dolláros vált­ságdíjat kértek volna japán cégektől — cáfolta a napok óta keringő hírt a tokiói külügymi­nisztérium szóvivője. A japán vezetés mindeddig elzárkózott attól, hogy egyáltalán foglal­kozzék a lapokban megjelent híreszteléssel. A Mainicsi Simbun című lap adott hírt arról, hogy a Tupac Amaru gerillái, akik 74 túszt tartanak fogva a japán nagykö­vet limai rezidenciáján, „hábo­rús adó” címén 100 millió dol­lárt követeltek japán cégektől, majd igényüket 30 millió dol­lárra szállították le. A lap az egyik japán konszern elnökére hivatkozott, akit állítólag a múlt hónapban szólítottak föl a váltságdíj kifizetésére, de ő ezt elutasította. A japán kül­ügyi szóvivő sajnálatosnak nevezte az ilyen információk közlését, mert azok csak nehe­zítik a pérui kormánynak a túszválság megoldására irá­nyuló erőfeszítéseit. Kedden Tokióban a japán kormány és a fogva tartott japán túszok munkakadói tárgyaltak a hely­zetről, és ez alkalommal is le­szögezték: nincs szó arról, hogy a japán cégek váltságdí­jat fizetnének. A japán kormányfő szerint nehezítheti a megoldást az egyik japán tévéállomás ripor­tere is, aki a perui rendőrök fel­szólítása ellenére kapcsolatba lépett a gerillákkal, és órákat töltött velük a nagyköveti re­zidencián. Az ázsiai körúton tartózkodó Hasimoto Rjutaro kormányfő bírálta az Aszahi tévé azóta őrizetbe vett ripor­terének tettét. Nos, Giziké és Béla bácsi, most már csak magukon múlik, hogy az orosz fél megrende­li-e az emeletes autóbuszokat! A románok budapesti látogatásáról MTI Emil Constantinescu ál­lamelnök és maga Adrian Severin is nyilatkozott szerdán azokkal a sajtótá­madásokkal kapcsolatban, amelyek az elmúlt napok­ban érték a román külügy­minisztert budapesti nyi­latkozatai nyomán. A román elnök az Ade- varul című lap kérdésére vá­laszolva kijelentette, hogy a román—magyar alapszer­ződésben a két ország elha­tározta konzulátusok köl­csönös megnyitását, ezek helyének kijelölése a buda­pesti tárgyalásokon történt meg. A romániai egyete­mek vagy kétnyelvű fel­iratok Románia belügyei, és így nem képezték Seve­rin tárgyalási mandátu­mának részét — tartalmaz­ta még az államfő nyilatko­zata. Constantinescu állás- foglalásának ezt a monda­tát elsőoldalas címben emelte ki az Adevarul — másfelől viszont maga a külügyminiszter is azt hangsúlyozta az Evenimen- tul Zilei számára készített elemzésében, hogy az utób­bi témákról nem folytak tárgyalások Budapesten, csupán a magyar külügy­miniszter fejtette ki véle­ményét arról, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása növelhetné a két ország kö­zötti bizalmat. A külügyminisztérium új szóvivője, Gilda Lazar asszony külön nyilatko­zatban foglalkozott az Evenimentul Zilei hétfői és keddi, a külügyminisztert és a kolozsvári magyar konzulátus felállítására vo­natkozó ígéretét támadó írásaival. A szóvivő hang­súlyozta: a lap ahelyett, hogy saját tudósítójától vagy a külügyminisztéri­umtól beszerezte volna a vonatkozó információkat, inkább Gheorghe Funarra és Vadim Tudorra, olyan politikusokra hallgatott, akik számára a román— magyar kapcsolatok nor­malizálása létalapjuk meg­szűnését jelentené. Gilda Lazar nevetségesnek minő­síti, hogy a lap a korábbi Ceausescu-féle biztonsági szolgálat, a Securitate volt tábornokára hivatkozva hangoztat kémkedési vá­dakat az 1988-ban bezára­tott kolozsvári magyar fő­konzulátus ellen. Kárpótlás MTI Alfonse D Amato ameri­kai szenátor kedden Arnold Koller újonnan hivatalba lépett svájci szövetségi el­nökhöz intézett levelében sürgette, hogy minél előbb hozzanak létre pénzügyi alapot a holocaust túlélői kárpótlására. A szenátor felszólította az államfőt: ítélje el elődje, Jean-Pas- cal Delamuraz gazdasági miniszter kijelentését, aki „zsarolásnak” nevezte a náci népirtás túlélőinek a svájci bankok iránti köve­teléseit. A svájci kormány 250 millió dollárt ajánlott fel a holocaust áldozatai­nak kárpótlására.

Next

/
Thumbnails
Contents