Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-07 / 5. szám
Munkatársunktól A közműfejlesztési hozzájárulás, mint nevében is szerepel, valamilyen közmű (villany, gáz, víz, szennyvíz, telefon stb.) megépítéséhez, vagy a hálózat bővítéséhez történő hozzájárulást jelent. A hozzájárulás kifejezés csak annyit takar, hogy a leendő használója nem fizeti ki a teljes beruházási költség ráeső részét, csak kiegészíti azt, ezért nem is válik tulajdonosává. Többek között ez is az oka annak, hogy nem számlát, hanem elismervényt kap a befizető. (Ezzel még a szolgáltatók nem sértik meg a számlaadási kötelezettséget.) Nézzük, miként lehet elszámolni az ilyen célú befizetéseket. Költségként egészen biztosan nem, mivel a szolgáltatók nem árbevételként veszik figyelembe ezeket az összegeket, hanem fejlesztési bevételként. Többek között ezért nem adnak róla számlát sem. Ha magáncélú a közműfejlesztés, akkor nem lehet semmilyen költségként elkönyvelni. Társas vállalkozások a hozzájárulás összegét saját célú iroda építése, vagy fejlesztésekor a tőke, illetve az eredmény- tartalék terhére számolhatják el. Bonyolultabb a helyzet, ha nem saját maguknak építenek irodákat, hanem további értékesítésre építtetnek ilyen célú helyiségeket. Ekkor a közműfejlesztési hozzájárulásokat egy teljesen külön számlán kell vezetni, a későbbi vevőkkel ki lehet fizettetni ezt, mint felmerülő költséget. (Ők már az előbb ismertetett módon írhatják le ezt az összeget.) A másik megoldás, hogy az építtetők elszámolják ugyan saját eredmény tartalékuk terhére a közműfejlesztési hozzájárulást, de végül mégis a vevőkkel fizettetik ki ezt a pénzt. A végeredmény ugyanaz lesz. Száz forintból szűkén kilenc lett Munkatársunktól Nagyon sok szó esik az inflációról, arról a gazdasági hatásról, amely ha egyszámjegyű, akkor felemelhet, ha két- vagy többszámjegyű, akkor romba dönt egy államot. A bér- és az árszínvonal-emelkedés folyamatos párharca Magyarországon okozott már krachot a II. világháborút követően. A ma 51 éves új magyar forint közel húsz éven keresztül megtartotta vásárlóértékét. A gazdasági megújulás kényszerét érezve, 1968- ban részleges gazdasági reformot hirdetett az állam vezetősége, de a korlátozott körű megújítás nem volt képes megtartani a pénz állandó vásárlóértékét. Az 1966-os reálkeresethez viszonyítva öt évvel később már 5 forinttal kevesebbet ért egy százforintos. A lakossági, mesterségesen fenntartott életszínvonalon nem érződött a későbbiekben sem a forint értékvesztése, pedig a nagy törés valamikor a ’70-es évek elején megtörtént. Ugyan az állam vezetősége fennen hirdette, hogy az 1972-es világválság nem gyűrűzött be a szocialista tábor berkeibe, de 1976- ban már a valós értékének csupán 80 százalékát érte a jó magyar forint. A következő egy évtizeden belül az inflációs hatás 43 százalékra zsugorította a forint értékét. A rendszerváltás utáni gazdasági összeomlás, a maga 30 százalék körüli inflációs rátája miatt mélyet zuhant a forint értéke, s a legutóbbi kormányváltás időszakában egy ’66-os százforintossal csupán kilenc forintnyi termék volt megvásárolható. A gazdaságstabilizációs program, a megszorító intézkedések hatására, a kibocsátás visszafogása miatt matematikailag 20 százalékosra csökkent az átlagos inflációs ráta, amely hatására ma olyan 8,7—8,8 forintot érhet egy 1966-os névértékű százforintos bankó... Inflációból eredő értékveszteség: 91% 28 éven keresztül 1966 1971 1976 1981 1986 1991 1994 1995 Gazdaság 1997. január 7., kedd Édes otthon, drága családi fészek A lakásfenntartás egyre drágább, így fejlődtek az építési költségek 1979-tól 1993-ig 7627 Ft 1979 1982 1985 1988 1991 1992 1993 Új Kelet-információ Csökkent a lakásépítések száma az elmúlt évhez képest, megközelítőleg 6 százalékkal. Az Építőipari Vállalkozók 'Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szakértőinek elemzése szerint az építőipar éves megtermelt értéke meg- haladhatjá a 10 milliárd forintot. Az építőipari beruházások költsége évek óta hatalmas mértékben emelkedett. Amíg például 1979-ben egy megépített lakás négyzetméterre vetített költsége nem érte el a 7700 forintot, addig idén már jelentősen megközelítette a 40 ezer forintot. Ugyan az építőanyagok költségemésztő előállítási ára jobban növekedett, mint a munkadíj, de az időközben életbe léptetett lakáscélú támogatások és szociálpolitikai kedvezmények olyannyira kompenzálták a drágulást, hogy az 1992-es gazdasági mélypont óta jól mérhetően nőtt az építkezési kedv. Amíg 1995-ben a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei megépített lakásszám arányaiban vetekedett a budapesti, illetve Pest megyei építkezésekével, addig tavaly dominánsan éreztette hatását a főváros- centrikusság. Az építőipari beruházásoknak több mint negyven százaléka Magyar- ország legfejlettebb, központi régiójában történt, a hátrányosabb helyzetű, északkeleti régióban visszaesést tapasztalt az ÉVOSZ. Részvények külföldön ! ■- -----------------------------1- : MT I ____________ En gedélyezték a Skála- Coop Rt. Skála-Coop T névre szóló törzsrészvé- i nyeinek bevezetését a Frankfurti Értékpapír- tőzsde szabadkereskedelmi forgalmába. Erről az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet határozott. A hétfőn nyilvánosságra hozott döntés szerint a Ská- i la-Coop kérte a bevezetés : engedélyezését, mivel egy értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó német cég a Skála-Coop T-papírokat kívánja Frankfurtban, tőzsdén kívül forgalmazni. Vadász Gusztáv, a Skála- Coop Rt. gazdasági igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ÁPTF engedélye még nem érkezett meg hozzájuk, a tervek szerint legkorábban február közepétől foroghatnak majd a Skála-Coop T-papí- rok a Frankfurti Értékpapírtőzsde OTC-piacán. A részvény tavaly sikeresen szerepelt külföldön, keresettnek bizonyult a Müncheni Értéktőzsde harmadik kategóriás piacán. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy a német Ballmayer and Schulz cég a frankfurti forgalmazás mellett döntött. A papírok külföldi szereplése egyébként a későbbi tőkeemelés szempontjából is kedvező. Ugyancsak engedélyezte a APTF az Ibusz Rt. részvényeinek bevezetését a Bécsi Tőzsde szabadkereskedelmébe. Az Ibusz-papí- rok jelenleg a BÉT A kategóriájában szerepelnek és jelen vannak a Bécsi Értéktőzsdén a jegyzett kategóriás részvények között is. APEH motorbenzin- és gázolajárak Továbbra sem szükséges számlát beszerezni MTI Megváltoztak az APEH által közzétett motorbenzin- és motorikus gázolajárak 1997. január elsejétől. Amennyiben a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény ugyanis felhatalmazza az APEH-et, hogy az üzemanyag- árakat közzétegye. Január elsejétől a következő árak érvényesek: MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek: EN 91 ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin MSZ 19950 ólmozatlan motorbenzinek: AB-98 ólmozatlan motorbenzin MSZ 1627 gázolaj: Gázolaj 0, 2, normál AROL-2T motorolaj 135,50 forint/liter 139.00 forint/liter 148.00 forint/liter 146.00 forint/liter-129,00 forint/liter 146.00 forint/liter Világgazdaság — sorokban Erős évkezdés az értéktőzsdén MTI Erős forgalom- és általános árfolyam-emelkedés jellemezte hétfőn a Budapesti Értéktőzsde részvény- piacát. A Fotex 16 százalékot erősödött és 116 forinton zárt. Átlépte a tízezres határt a Richter árfolyama. A gyógyszergyári részvény jelentős forgalom mellett 10 200 forinton fejezte be a kereskedést. Az Egis 9590 forintos záróárral, mérsékeltebb emelkedést könyvelhetett el. Folytatódott a Mol-papírok szárnyalása. Az olajipari részvény ára a zárásra elérte a 2200 forintot. A TVK árfolyama megközelítette a 2000 forintot, a nap végére azonban 1985 forinton stabilizálódott. Kisebb mértékben nőtt a másik vegyipari társaság, a Borsod- Chem papírjainak árfolyama. A nap végén 4205 forintért keltek el a cég részvényei. A bankpapírok sem maradtak ki az általános erősödésből. Az OTP 2995 forinton, az Inter-Európa Bank 37 000 forinton zárt. A kárpótlási jegy árfolyama viszont 653 forintra csökkent. MTI Ankara — Törökországban hétfőn 5 millió lírás bankjegyek kerültek forgalomba. A nagy címletű bankjegyekkel a készpénzforgalmat akarják köny-nyíteni — mondta a jegybank elnökhelyettese a pénz bemutatásakor. Törökországban az eddigi legnagyobb címletű bankjegy az 1 millió lírás volt (14 német márka), amely a forgalomban lévő pénz 82 százalékát tette ki. Az 1 millió lírás bankókat egy évvel ezelőtt bocsátották ki. Azok a tervek, hogy a bankjegyekről legalább három nullát töröljenek, eddig a vágtató infláció miatt meghiúsultak. Az állami statisztikai hivatal hét végén közzétett adatai szerint a fogyasztói árak tavaly 80 százalékkal emelkedtek. * Peking— Több mint 110 millió kínai parasztot mozgósítottak a nyári áradásokban tönkrement öntözőművek helyreállítására — jelentette hétfőn a kínai sajtó. A tavaly nyári árvizek 220 milliárd jüan (26,5 milliárd dollár) kárt okoztak — emlékeztetett az AFP. A helyreállítás közben 7,5 milliárd köbméter földet mozgattak meg, de már volt „bizonyos gépesítés” is — írta a China Daily. Földgyaluk és teherautók jelentek meg sokfelé, ahol korábban a parasztok puszta kézzel mentették földjüket. 1,4 millió munkagépet vetettek be, vagyis 120 százalékkal többet, mint egy évvel korábban — írta az újság. Az országos és a helyi hatóságok 21,5 milliárd jüannal (2,6 milliárd dollár) járultak hozzá a helyre- állításhoz. * Prága — A cseh állampolgárok fele úgy érzékelte, hogy reáljövedelme 1996-ban kevesebb volt, mint tavalyelőtt — ismertette hétfőn a CTK az IVVM ügynökség minap végzett felmérésének eredményét. A jövedelmük csökkenését érzékelők 33 százaléka „valamelyes” visszaesést vélt tapasztalni, 17 százalékuk viszont „jelentősét”. A cseh állampolgárok 34 százaléka szerint tavalyi jövedelmük értéke nem változott 1995-höz mérten. A válaszadók 11 százaléka csekély növekedésről, 2 százaléka pedig nagy növekedésről számolt be. 3 százalék pedig nem tudta megmondani, hogy érzett-e változást. Az 1989 előtti időszakkal egybevetve, a csehek 36 százaléka jóval kevesebbnek érzékelte tavalyi reáljövedelmét a szocialista időszakban kapottnál, 18 százalékuk csak valamivel csekélyebbnek. A válaszolni képtelenek aránya 8 százalék volt. A Cseh Statisztikai Hivatal elnökhelyettese nemrégiben azt mondta, hogy a reálbérek tavaly mintegy 8 százalékkal növekedtek. * Detroit — A General Motors 1996-ban 4,8 millió gépjárművet adott el az Egyesült Államokban, 2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a személyautóeladás 6 százalékkal 2,8 millió egységre esett visz- sza, a haszonjárművek (terepjárók, nagyrakterű limuzinok) értékesítése viszont 4 százalékkal 2 millióra emelkedett — közölte a v.i-; lág legnagyobb autógyártója. A General Motorsnak az év vége felé nehézséget okozott több sztrájk a be-, szállító üzemekben és néhány modell vontatott piaci bevezetése. Decemberben emiatt 13,9 százalékkal esett vissza a forgalom az előző decemberhez képest és csupán 346 ezer volt, az eladott autók száma.
