Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

Sport Vencsellő: soha rosszabb idényt Labdarúgó Suller Só megyei I. osztály 1997. január 6., hétfő Szorul a hurok az NYFC körül A tizen hármas szám bűvkörében 5. Gávavencsellő 15 7 5 3 23-15 26 Midőn ismertté vált, hogy a Gávavencsellő besorol- tatik a „megyei egybe”, a hozzáértők (ekkor még csak halkan...) arról értekeztek: ez a gárda befészkelőd- het a bajnokság elit alakulatai közé. Aki így okosko­dott — telibe talált. Az újonc fényesen igazolta azo­kat, akik szép karriert jósoltak a bemutatkozó együt­tesnek. Alig néhány forduló után mindenki meggyő­ződhetett róla: a vencsellőiek nemhogy partiban van­nak az ellenfelekkel, hanem rendre fölébük is kere­kednek. Üres az elnöki szoba. Kulimár János valahol másutt jár. A Nyíregyházi FC első embere január másodikán nem a Városi Stadion felé irányította autóját. Elindult dolgozni, csakhogy... nem a megszokott útvonalon haladt. A latyakos aszfalton manőverezve elhagyta a várost — meg sem állt Mátészalkáig. Aztán sebtiben leltározni kezdett. Egészen a hétvégéig ezzel fogla­latoskodott. Koncz Tibor (Új Kelet) Az is igaz. jó kezekben van a „zöldfülű" társaság. Vencsellőre „igazolt" az a Tuhitovics László, aki az NB II-ben aratott visszhan- gos sikereket. A mester új- fent bizonyított — az élcso­portba kormányozta a rábí­zott fiúkat. — Összességében elége­dett lehetek az elért ered­ménnyel. és időnként a já­ték is elnyerte tetszésemet. Ez persze nem jelenti azt. hogy hátradőlhetünk, hisz további fejlődésre van szükség. így például széle­síteni kell a taktikai reper­toárt. valamint technikailag is csiszolódnia kell a csa­patnak. — Mekkora nehézséget okozott a magasabb osz­tályra való átállás? — Az az igazság, öt he­tünk volt arra. hogy felké­szüljünk a bajnokságra. Ez olyannyira rövid idő. hogy sem fizikailag, sem taktika­ilag nem tudtunk „toppon" lenni a rajtkor. Másrészt, a feljutást követően meg kel­lett szokni, hogy itt minden tekintetben komoly erőt képviselő vetélytársakkal kerültünk szembe. Úgy ér­zem. a csapat elsősorban az akarásának köszönheti, hogy túltette magát az osz­tályváltás gondjain. — A Sényöii szerzett ta­pasztalatokat miként sike­rült hasznosítani Vencsel- ló'n ? — Körülbelül olyan mér­tékben tudtam hasznosíta­ni. mint az ezt megelőzően eltöltött első vencsellői korszakom alatt felgyülem­lett tapasztalatokat Sényőn. Megmagyarázom. Már nem egyszer nyilatkoztam, hogy a labdarúgás fent és lent ugyanarról szól. Nincs nagy különbség... már ami a munkára vonatkozik. Más kérdés, hogy „lent” a játé­kosokat nehezebb „meg­fogni”... — Önről azt tartják, hogy mindenek fölé helye­zi a biztonságos védeke­zést. Ezt a felfogást hono­sította meg Vencsellőn is? — Mivel az edzői pálya­futásomat — 1993-ban — Vencsellőn kezdtem, a csa­pat már akkor is ebben a felfogásban futballozott. Nem szeretném, ha bárki is Új Kelet-információ Lassan körvonalazódik az a keret, amelyre nem ki­sebb feladat vár, mint hogy megkapaszkodjon a me­gyei első osztályú bajnok­ságban. A leveleki lab­darúgók — róluk van ugyan­is szó — vasárnap egybe- sereglettek. ezzel megkez­dődött számukra a téli fel­készülés. félreértené, amit most mon­dok. A Gávavencsellő játé­kosállománya a megyei első osztály szintjéhez képest jobb, mint az a keret, amellyel Sényőn, az NB II-ben dolgoz­tam. Ezért sokkal nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni a támadásvezetésre, ami a táb­lázaton is visszatükröződik. — Szemet szúrt, hogy a Gávavencsellő huszonhárom góljából Kelemen egymaga tízet „vállalt”. Mintha túlsá­gosan is az őformájától függ­ne a csapat támadójátéká­nak eredményessége... — Tény: Kelemen Robi olyan kvalitású labdarúgó, aki— ha tökéletes állapotban van — magasabb színvonalú bajnokságban is hely tál Ina. így aztán természetes, hogy nálunk is meghatározó szere­pet tölt be. Ettől függetlenül, igyekeztünk nem pusztán rá­építeni a csapatot, ám egy pil­lanatig sem kívántuk háttér­be szorítani. Sőt, mindent el­követünk azért, hogy csak­úgy mint valamennyi játékos, ő is kamatoztassa a benne rej­lő tehetséget. — Az utolsó forduló előtt furcsa nyilatkozatot adott. Arra célozgatott, hogy a já­Karakó László polgár- mester felvillanyozódik, ha kedvenc témájáról, a fut- ballrúl ejthet szót. O az, aki egyben a gávavencselló'i egyesület elnökeként is fel­karolta a község apraja- nagyját szórakoztató „aranylábúakat”. — Azzal, hogy a csapat megváltotta belépőjegyét a megyei első osztályba, nagy örömet szerzett mindannyi­unknak. A járulékos költsé­geink megnövekedtek a fel­jutással, mindez a hosszabb utazásokkal hozható kap­csolatba. Drasztikus kiadá­sokról azonban nem beszél­nék, ámbátor igyekszünk előteremteni a működéshez elengedhetetlenül fontos anyagiakat. Dicső múltja van a labdarúgásnak Gáva- vencsellőn, a hetvenes évek­ben Rakamazzal és Tisza- vasvárival vívtunk ádáz csa­tát a megyei első osztály­ban. Aztán... sokáig, 1988-ig A szakvezetés új edzővel próbálkozik, miután Horváth Imre váltotta fel a csapattal évek hosszú során át dolgozó Takács Jánost. Nem titok, hogy a Kisvárdáról „elszipkázott” Horváth nemcsak trénerként, hanem mint játékos is igyek­szik hasznára lenni az átalaku­ló gárdának. A huszonhat esz­tendős ifjú mester azt már tud­ja, hogy Bukta Mihály szemé­lyében egy fővel gyarapodott tékosok hamar befejezték a szezont, Záhonyba pedig „csak” azért utaztak el, mert a buszt már korábban meg­rendelték. Azért az ott kihar­colt döntetlen miatt nem kel­lett elbújdosniuk... — Tisztázzunk valamit: minden vencsellői játékos rendes ember, s morálisan is egységes a csapat. A vissza­esésnek lélektani okai van­nak, ami némiképpen érthe­tő. Régi „jó” magyar szokás szerint, ha jönnek az eredmé­nyek, tudatosan vagy tudat alatt leeresztünk. Sajnos ebbe a hibába mi is belees­tünk... — Tehát nincs miért so­pánkodni... — Tényleg nincs. A játéko­sok akarják a sikert, s hajlan­dók dolgozni. Ezért azt gon­dolom, ha továbbra is ilyen lesz a hozzáállás, akkor tel­jesítjük az elnökség által meghatározott célt — a biz­tos középcsapattá válást. nem sikerült olyan községi ve­zetőt megnyerni, aki odaállt volna a fiúk mellé. Majd ’91- ben mondtuk ki, hogy újra meg kell próbálni a felkapasz­kodást. A járási bajnokság utolsó helyéről indulva kezd­tük meg a menetelést, s végül megvalósult az álmunk. Jó a csapatunk, sok munkánk van benne, így most büszkék lehe­tünk. Tavasszal a szinten tartásra törekszünk, az NB III-ról szó sem esik. A közép­mezőnyben szeretnénk zárni, és lehetőleg mindenkit le­győzni... Persze az élet nem áll meg. Ennek jeleként némileg mó­dosulni fog a gárda összeté­tele... — Ami biztos: Mudróczki makacs sérülése miatt abba­hagyja a focit. Két középpá­lyás és egy csatár igazolását határoztuk el, pillanatnyilag a kiszemeltek válaszára vá­runk — súgta meg Együd Sándor szakosztályvezető. a létszám, a középpályás Vásá- rosnaményból tért vissza ko­rábbi társulatához. Nagy a va­lószínűsége annak, hogy Svelta Zoltán is hamarosan bekap­csolódik a munkába, mivel a kállósemjéni csatárt szívesen látnák a „főnökök”. Nem kizárt továbbá, hogy egy másik, egy­koron szintén Leveleken sze­replő futballista is hazatér — nevét azonban egyelőre nem fedték fel az illetékesek. Koncz Tibor (Új Kelet) A piros-kékek főkormá­nyosa tehát civil munkahe­lyén keresi a kenyérrevalót. Az NYFC pedig... Nos, a csa­pat elnök nélkül maradt. Kiss Miklós edző január nyolca- dikán gyűjti egybe alakula­tát, majd kezdetét veszi a monoton felkészülés. Amíg a futballisták a „becsenge- tésre” várnak, addig a klub vezetése sorsdöntő napok elé néz. — Megválasztásom pilla­natában kikötöttem, ameny- nyiben az év végéig nem rendeződik megnyugtatóan a klub pénzügyi helyzete, felállók. Nem rendeződött... Ezek után úgy tekintem, hogy megbízatásom lejárt, emiatt vagyok távol — indokolta „eltűnését” Kulimár János. Talán még nincs minden veszve. Bár... A búcsúzni ké­szülő Kulimár János az'utol­só órákban hosszú távú programot terjesztett elő. A kérdés csak az: ki vagy kik váltják valóra a tervet? Na és lehet, hogy mégis van visszaút? — Az eddigi munkámról beszámolót készítettem, amit az elnökség „elé vittem”. Ebben három évre előre, haj­szál pontosan leírtam a teen­dőket. Az anyagban rögzítet­tem azt is, hogy kik azok a játékosok (hat név szerepel Új Kelet-információ Az új év első bajnoki mér­kőzésére majdnem úgy ér­keztek a nyíregyháziak, hogy ott látták egymást elő­ször 1997-ben. Kuznyecov Moszkvából hosszú utazás után csak a mérkőzés előtti nap érkezett Nyíregyházára, Veres Péter az ifi válogatot­tal szerepelt az NB I-es baj­nokságban. 1. játszma Úgy látszik, már megszo­kott, hogy idegenben a hosszú út után az első játsz­mában a nyíregyháziaknak nem sok babér terem. Ezút­tal talán az is hozzájárult a sikertelenséghez, hogy ke­veset edzett együtt a csapat. A lendületesen, jól játszó gárda biztosan nyerte az első játékot. 2. játszma A Szabolcs Gabona együttese a második szettre teljesen megváltozott. Egy­re jobban teljesítettek, és 10-9-ig felváltva estek a a listán...), akik más csapatok­kal tárgyalhatnak. Mindez per­sze abban az esetben lehetsé­ges, ha az általunk kiszemelt hat labdarúgó Nyíregyházára igazol. Valamint... Számítá­som szerint 13 millió forintra lenne szükség a beindulásra. Ennyi kellene ahhoz, hogy fe­dezzük az év eleji kiadásain­kat. Ha ezt az összeget január 13-áig előteremtjük, lehet szó arról, hogy újra elfoglalom az elnöki tisztséget. Miért e szo­ros határidő? Erre a napra esik a játékosok alapbérének kifi­zetése. Ha nem tudunk fizet­ni, annak beláthatatlan követ­kezményei lesznek. ...és ez még nem minden. Az NYFC-nek egyébb kötelessé­gének is eleget kell tennie. — Sajnos így igaz. Január 20-áig törlesztési részletként 2,5 millió forintot kell átutal­ni az APEH és a Társadalom- biztosító számlájára. Ha erre nem kerül sor, működéskép­telenné válik a klub. Akkor semmivé foszlik az a munka, amit az ősszel elvégeztünk. Ez a csőddel egyenértékű! Egyébként kísért minket a ti- zenhármas szám. Nagyon sze­rettük volna elérni, hogy ti­zenhárom játékost szponzo­roknál helyezzünk el, ami je­lentősen csökkentette volna a kiadásokat. Fel nem foghatom miért — senkit sem sikerült. Egy 120 ezres nagyvárosban ekkora közöny veszi körül a pontok a két térfélen. Ekkor azonban a nyíregyháziak nyi­tásfogadásban bizonytalan­kodtak, és ez a játék hajrájá­ban azt jelentette, hogy már 2-0 a dunaújvárosiaknak. 3. játszma Tovább javult az NYVSC- sek játéka, és 12-11-nél még ők vezettek. Ekkor Dragichi egy kontralabdánál hibázott, amiből a vasgyáriak egyenlí­tettek. Még egy pontot meg­szereztek a nyírségiek, de a 1. Atalanta—Verona 2. Cagliari—Piacenza 3. Fiorentina—Napoli 4. Internazionale—Roma 5. Parma—Juventus 6. Perugia—Reggiana 7. Udinese—Sampdoria 8. Vicenza—Bologna 9. Cosenza—Ravenna 10. Chievo—Padova 11. Castel di Sangro—Lecce 12. Torino—Reggina 13. Salemitana—Pescara Pluszmérkőzés: 14. Bari—Palermo futballt! Mi lett volna itt, ha a csapat „leég” a bajnokság­ban... Ennyit erről. Nyilván sokakat izgat: vajon megy vagy kitart Nyíregyháza mellett Domokos Béla? A csatár kelendő portéka, leg­inkább a DVSC-Epona epe- kedik utána. — Domokos ügyében kedden tárgyalunk a Debre­cennel. Mint azt már nyilat­koztam: játékoscserében gondolkodunk, azaz a táma­dót fél évre kölcsönadnánk. A „Lokitól” Bagolyt, Ko­vács Norbertét és még vala­kit kapnánk érte, s én amon­dó vagyok: van esély a meg­egyezésre. Nem született még végle­ges döntés Unchiás Rémusz további sorsáról sem. A Nyíregyházáról elcsábult védő árával „lóg” a Békés­csaba, ugyanakkor a nyírsé­giek részéről felvetett csere­megoldásra is késik a válasz. — Az ünnepek alatt nem tudtam felvenni a kapcsola­tot a csabaiakkal. Én is a Nemzeti Sportból értesül­tem arról, hogy felmerült: a mi jelöltünket, Kasikot a Békéscsaba kölcsönadja a Diósgyőrnek. Mindebből arra következtetek, hogy Unchiást — szintén köl­csönben — megveszik tő­lünk. Persze ez csak az én véleményem — fejtegette Kulimár János. A rossz hírek után annyi vigasszal szolgálhatunk, hogy kedden este — Brüsszel érintésével — meg­érkezik Nyíregyházára az a három guineai fiatalember, akik ha beválnak, „színes” tavaszról gondoskodhatnak a szurkolók számára... konyábban játszott. Dicsér­hető a nyíregyháziak legfi­atalabb játékosa, Veres Pé­ter, az ifista korú röplabdás már szombaton az ifjúsági válogatottnál is bizonyított, és vasárnap az NYVSC fel­nőtt csapatában is jól telje­sített. Balázs István: — A jól ját­szó Dunaferrt szorongattuk, de legyőzni nem tudtuk. Eh­hez a viszonylagosan jó tel­jesítmény sem volt elég. 3-l 1 l-0 1 l-3 2 4-5 2 2-0 1 l-2 2 t-l X 2-l 1 4-2 1 l-O 1 l-l X Bukta igen, Svelta lehet.. Úgy, mint régen... Kikaptak mire belejöttek Röplabda extra liga, férfiak Dunaferr SE—NYVSC Szabolcs Gabona 3-0 (5, 10, 13) Dunaújváros, v.: Donkó, Herpai Dunaferr SE: Szabó, Szűcs, Nagy, Forgó, Klimenkó, Gerencsér. Csere: Gubik, Zsombók, Kiss. Edző: Kelemen István. NYVSC Szabolcs Gabona: Gebhardt, Kuznyecov, Pál, Pampuch, Dragichi, Bugyi. Csere: Drotár, Horváth G„ Zádor, Veres. Edző: Balázs István. végjátékban sokkal bizto­sabb volt a hazai gárda. A mérkőzés során egyre jobban belelendülő szabol­csi csapat egy szerencsétlen hiba folytán elvesztette az esélyt, hogy ennél sokkal szorosabb mérkőzést vív­jon. Ráadásul ezt a hibát pont az a Dragichi vétette, aki a meccs során addig a legbiztosabban és leghaté­A TOTÓ 1. játékhetén szereplő mérkőzések eredményei: i-o i-o 3-0

Next

/
Thumbnails
Contents