Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

1997. január 31., péntek Hazai krónika Összeférhetetlenség Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága csütör­töki ülésén nem javasolta az összeférhetetlenségi törvény módosítását. A privatizációs törvény mó­dosításával kapcsolatban viszont a testület több­sége úgy döntött, hogy indokolt annak a passzus­nak az eltörlése, amely állami vagyon ingyenes át­adását tenné lehetővé szövetkezetek számára. Mint ismeretes, a decemberben elfogadott két jogsza­bályt Göncz Árpádköztársasági elnök küldte vissza megfontolás végett a parlamentnek. Borúlátók a szarvasmarha-tenyésztők A II. világháború óta, még 1945-ben sem volt olyan mélyponton a magyar szarvasmarha-tenyésztés, mint jelenleg. Akkor ugyanis az országban több mint 1 mil­lió szarvasmarha volt, most pedig valamivel több mint 900 ezer - hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szarvas­marha-tenyésztői Országos Választmányának csütör­tökön Budapesten tartott ülésén. MTI_________________ Bihari Mihály (MSZP) az összeférhetetlenségi tör­vény előterjesztője úgy vé­lekedett, hogy bár az állam­fő aggályai megfontolásra adtak okot, a jogszabályban nincs az alaptörvénybe üt­köző koherenciazavar. A bi­zottság ezt az álláspontot egyhangúlag magáévá tette. A privatizációs törvény módosításának egyik elő­terjesztője, az SZDSZ-es Bauer Tamás jogosnak ta­lálta az elnöki kifogásokat. Azt a megoldást tartotta cél­szerűnek, hogy a bizottság javasolja a parlamentnek a szövetkezeteknek történő ingyenes vagyonátadást lehetővé tevő szakasz eltör­lését, az önkormányzatok esetében viszont esetleg megmaradhatna ez a privi­légium. Érvelését más sza­baddemokrata, illetve el­lenzéki képviselők is alátá­1997. január 29-én meg­jelent, Ismét a hadiárva- segélyről című cikkünkhöz dr. Novák Péter, a Honvé­delmi Minisztérium hadi- gondozási és szociális osz­tályának vezetője az aláb­bi pontosítást fűzte. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény vég­rehajtására kiadott 1131 1994. (VIII. 31.) Korm. ren­delet 17. §-sa értelmében a hadigondozás állami irá­nyítása a Honvédelmi Mi­nisztérium feladata. A mi­nisztérium szervezetén be­lül a Jogi és Igazgatási Főosztály Hadigondozási és Szociális Osztálya látja el ezt a feladatot, amely magába foglalja jogsza­bályok értelmezését is. A hatályos hadigondo­zásról szóló törvény 10. §- a értelmében az a hadirok­kant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek az 1949. január 1-je előtt megállapí­tott hadigondozotti pénzel­látását ezen időpontot kö­vetően politikai okból meg­vonták, az elmaradt pénzel­látás kompenzálására egy­összegű térítésre jogosult. E szabály tehát nem alanyi jogon teszi lehetővé az egy összegű térítés megállapí­tását, hanem a jogellene­sen megvont juttatást kí­vánja kompenzálni. A cikkben nevesített volt hadiárvák esetében az egyszeri juttatás összege 50 000 forint. A leírtakból következően az egy össze­gű térítésre való jogosult­sághoz két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a korabeli hadiárva-jára- dékot 1949 előtt állapítot­ták meg, és 1949. január 1- je után vonták meg, a má­sik, hogy a megvonás „po­litikai okból” történt. A po­litikai ok tekintetében a már említett 113/1994. (Vili. masztották, rámutatva arra, hogy a szövetkezeteknek történő vagyonátadás - az­zal, hogy egy csoportot ki­emel a vállalkozások közül — sérti a versenysemleges­ség alkotmányban megfo­galmazott alapelvét, emel­lett súlyos veszélyeket hor­doz magában, ha a minden­kori kormány biankó lehe­tőséget kap vagyonátadás­ra. Az inkriminált passzus ugyanis — az önkormány­zatok számára biztosított lehetőséggel szemben - nemcsak ingatlanokra, ha­nem bármilyen állami tulaj­donban lévő vállalkozói vagyonra vonatkozik. Szo­cialista képviselők ezzel szemben azt a véleményt hangsúlyozták: az alkot­mány nem tiltja, hogy az állam beavatkozzon a gaz­dasági folyamatokba. A tes­tület többsége végezetül a Bauer Tamás által felvetett megoldást támogatta. 31.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés tartalmaz rendel­kezést oly módon, hogy ne­vesíti mindazon okokat, amelyek nem minősülnek politikainak. Ebből követ­kezően minden más - a jog­szabályban nem nevesített - ok politikai. A volt hadi­árva esetében az egyetlen nem politikai ok, ha az ár­vajáradék megvonása a jogszabályban előírt élet­kor (16. életév) betöltése miatt történt. Ha tehát a volt hadiárva hadigondo­zotti pénzellátását 1949 előtt megállapították, azt 1949 január 1-je után meg­vonták, és a megvonás más okból történt, mint a jog­szabályban előírt életkor betöltése, a kérelmező jo­gosult az egyösszegű térí­tésre. Szó sincs arról, hogy minden volt hadiárva jogo­sult az egyösszegű térítés­re, aki 1949-ben még nem volt 16 éves. Amennyiben az eljáró szerv meghozta az egyösz- szegű térítést megállapító határozatot, és az jogerőre emelkedett, megküldi az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely in­tézkedik az összeg folyósí­tásáról. A cikk utolsó bekezdésé­ben leírtakat úgy kívánjuk pontosítani, hogy az ország egész területén - így Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében is -, amennyiben igény van rá, szívesen tájé­koztatjuk az eljáró hivatalo­kat, és segítséget nyújtunk a jogszabályok alkalmazásá­ban az egységes jogalkalma­zás elősegítése érdekében. (A szerkesztő megjegy­zése: Ezek után bizonyára mindenki számára teljesen egyértelmű a jogszabály. Szerkesztőségünknek ettől bővebb információt nem áll módjában adni.) MTI __________________ Be rend Ferenc, a választ­mány elnöke vitaindítójában igen borúlátó képet festett az ágazat helyzetéről. Elmondta: még 1989-ben is több mint másfél millió szarvasmarha volt hazánkban, és a tejterme­lés meghaladta a 2,3 milliárd litert. Tavaly viszont már csak 1,5 milliárd liter tejet állítot­tak elő a gazdaságokban. Drasztikus mértékben csök­kent a tejelő tehenek száma is: 1989-ben mintegy 650 ezret tartottak az országban, jelen­Meghalt dr. Kiss Péter MTI ___ A M agyar Szocialista Párt mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Kiss Péter, az MSZP Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke 1997. január 30- án, 43 éves korában várat­lan hirtelenséggel elhunyt. Kiss Péter az MSZP ala­pító tagja volt. Az MTI-hez eljuttatott MSZP-közle- mény szerint elkötelezett baloldali értelmiségiként rendkívüli munkabírásá­val, áldozatos, önzetlen tár­sadalmi munkájával kie­melkedő szerepet töltött be a párt politikai és szerveze­ti megújulásában. Berki Antal (Új Kelet) Két évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Véradók Szö­vetsége, a MAVASZ. Célkitű­zéseikben szerepel az önkén­tes véradók segítése, a vér­adás gyógyításban játszott szerepének propagálása, és szoros együttműködés a Vö­röskereszt érdekvédelmi szervezetével, a VÉRKÉP- pel. Onódi János, a MAVASZ elnöke nemrég Fehérgyarma­ton járt, és Göncz Árpád köz- társasági elnök úr megbízásá­ból magas állami kitüntetést nyújtott át dr. Sánczi Gyula nyugalmazott főorvosnak. A kitüntetési ceremónia után kérdeztük az elnök urat a szö­vetség feladatairól.- Szövetségünk azt a célt tűzte maga elé, hogy a vér­adókat egyfajta egyesületbe tömörítsük, érdekeiket képvi­seljük. Tagunk csak az lehet, aki minimálisan tíz alkalom­mal adott már vért, és vállal­ja, hogy évente legalább két- szér részt vesz akcióinkban.- Mostanában nagy mér­tékben csökkent az önkéntes donorok száma. A társadalmi körülmények sem kedveznek az ilyesfajta adakozásnak. Tud-e ezen a helyzeten vala­mit segíteni a MAVASZ?- Valamit megpróbálunk tenni, de túl nagy mozgáste­rünk nincs. Különféle javas­latokat tettünk a Munkaügyi Minisztérium, a Népjóléti leg pedig már csak alig vala­mivel többet mint 400 ezret. A csökkenés oka a szarvasmar­ha-tartás jövedelmezőségének jelentős mérséklődése. A te­nyésztés a gazdaságok több­ségében ráfizetéses. A múlt évben a tej átlagos felvásárlá­si ára 34 forint 70 fillér körül alakult, míg az önköltsége meghaladta a 36 forintot lite­renként. Az idén a tenyésztők szerint 50 forintot valamivel meghaladó átlagos felvásárlá­si árat kellene elérni ahhoz, hogy jövedelmező legyen a tejtermelés. Az önköltség MTI ____ _____ Bé kés megye több telepü­lésén elrendelték a három hónapos ebzárlatot, miután az utóbbi hónapban ezeken a helyeken veszett rókákat ta­láltak. Az első jelzést decem­ber végén kapták a szakem­berek, amikor is Battonyánál, Magyardombegyházon és Dombegyházán találtak ve­szett róka tetemére, január­ban pedig Kisdombegyházán és Orosházán fedezték föl a veszettséget. Magyardomb- egyházán veszett macskát is találtak - tájékoztatták csü­törtökön az MTI munkatársát á Békés Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellen­őrző Állomáson. Az érintett Minésztérium, sőt a Vállalko­zók Országos Szövetsége felé, hogy valamilyen komp­romisszumra jussunk. Remél­hetőleg a munkáltatók is be­látják, hogy a véradás rend­kívül fontos társadalmi tevé­kenység, és nem zárkóznak majd el attól, hogy segítőkész dolgozóikat, véradási alkal­makkor felmentsék a munka­végzés alól.- Mostanában kevés a vér a véradó állomásokon. Mit te­het a szövetség a jobb vérel­látás érdekében?- Tagjaink szervezéssel is ugyanis mintegy 47 forint lesz, elsősorban a takarmány- és az energiaárak, valamint az egyéb járulékos költségek nö­vekedése miatt. Ugyanakkor a tejüzemek általában a garan­tált 43 forint körüli áron vásá­rolják fel a tejet. A hozzászólók elsősorban azt sürgették, hogy a kor­mányzat foglaljon végre ál­lást a magyar szarvasmarha­tenyésztés ügyében. Van-e rá szükség, vagy sem? Ameny- nyiben a válasz nemleges, úgy rövid időn belül több tíz­ezer szarvasmarhát kell le­vágni, ám tervszerűen. Ennek következményeként azonban több százmillió dollárt kitevő tejimportra lesz szükség. Má­sok úgy vélekedtek, hogy a választások közeledése miatt nem szabad hinni a a kormány ígéreteinek. településeken hatósági intéz­kedésként elrendelt ebzárlat miatt a kutyákat bezárva kell tartani s pótoltásra szükséges vinni. Ahol veszett macska kerül elő, ott a háziállattal érintkező embereket is beolt­ják. Békésben nem kivételes, hogy lakott helyeken veszett állatokat találtak, ugyanis ilyenkor télen gyakran elő­fordul, hogy a kiéhezett ró­kák élelemszerző útjuk során bemerészkednek a települé­sekre, s így az esetleges fertő- zöttséget a háziállatok is meg­kaphatják. Egy évvel ezelőtt a megye déli részén hasonló okok miatt ugyancsak el kel­lett rendelni az ebzárlatot. A veszettség nem járványos. foglalkoznak. Felkutatják az esetleges donorokat, valamint szövetségünk kidolgozott egy javaslatot a véradók megfe­lelő társadalmi elismerése ér­dekében. Kitüntetéseket alapí­tottunk a 10—20-30—40-50- szeres véradók elismerésére. Szeretnénk, ha a százszoros véradót az állam honorálná magas kormánykitüntetéssel. Ezektől a tervektől, elkép­zelésektől azt reméljük, hogy megnő a véradási kedv, és ami a legfontosabb, lesz után­pótlás, ha mi már kiöreged­tünk. „Ismét a hadiárvasegélyről” Veszett állatok A véradók megbecsüléséért Beszélgetés Onódi Jánossal, a MAVASZ elnökével Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, hogy immár szinte hetente meginog a föld az MSZP „legfelsőbb vezetőjének” lába alatt, persze az más kérdés, hogy- egészen rendkívüli „egyensúlyérzéke” miatt — szinte meg sem rezdül... A Tocsik-ügy - hiába is minden erőfeszítés - még mindig nem önálló je­lenség (amelyhez a „kor­mánynak semmi köze”), és nagyon is veszélyezte­ti a kormánypártok habi­tusát... Több MSZP-s és SZDSZ- es politikussal beszélget­vén egyre erősödni látszik az a vélemény, hogy tiszta vizet kéne végre önteni a pohárba, és akit csak meg is érintett a botrány szele, az fogja a cókmókját és menjen Isten hírével, míg jó dolga van. Luxus (és becstelenség) ugyanis a kormánypártok globális „beárnyékolása”, hiszen sokan vannak, akik még csak nem is tudtak az egészről (és talán ma sincs igazán mélységében fo­galmuk semmiről, ami az esettel kapcsolatos), és ennek ellenére - csupán pártállásuk miatt - viszik a balhé rájuk eső részét... Aki ugyanis arra kénysze­ríti a kormánypártok vala­mennyi tisztségviselőjét, hogy teljes ártatlansága ellenére elviselje a pofo­nokat, az ezzel egyidejű­leg magát a pártot is lejá­ratja! Joggal követeli tehát a „tiszták” tömege a tabula rasát, és éppen párthűsé­güket bizonyítja, hogy a felelősök menesztését kö­vetelik! Aki pedig mindezt úgy éli meg, hogy ezek az emberek ezzel megsértik a pártfegyelmet és kvázi el­árulják a pártot, az nem csinál mást, mint a ráko­sista felfogást reaktiválja, miszerint: amiről nem be­szélünk, az nem is létezik... Nem véletlen az sem, hogy maga Békési László is azonnali változást kö­vetel az MSZP élén! Mint ahogy az sem, hogy Sán­dor László (szintén MSZP- s) szakszervezeti csúcs­vezető is ezt teszi. Céljuk nem a párt lejáratása, ha­nem éppen ellenkezőleg: tisztára mosása. A szónak nem pejoratív, hanem va­lóságos tisztaságot jelentő értelmében. És ha valaki felveti a politikai fele­lősség kérdését, az sem teszi alaptalanul. Hiszen Suchmann is politikai fele­lőssége miatt kényszerült lemondásra, méghozzá akkor, amikor csak a .jég­hegy” csúcsa látszott. Most, amikor már többet láttunk, többről tudunk, amikor már az országos rendőrfőparancsnok és a KBI vezetője, valamint a főügyész is bizonyítékok­ról beszél, akkor már jog­gal vetődik fel a kérdés: vajon a politikai felelős­ség határai - egyes szemé­lyek esetében - „határta­lanok”?! Az ország helyzetének veszélyeztetéséről beszél­ni pedig módfelett arcátlan dolog, mert nem az a bű­nös, aki a bűnt kikiabálja, hanem aki elköveti...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents