Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-30 / 25. szám
2 1997. január 30., csütörtök Hazai krónika Mérlegen az MSZOSZ észrevételei G. Nagyné Maczó Ágnes bepereli a Kurírt MTI G. Nagyné Maczó Ágnes hitelrontás miatt bepereli a Kurírt, ha a lap csütörtöki számában a címlapon nem kér elnézést a róla közölt hamis információk miatt. Erről a kisgazda alelnök asszony tájékoztatta az MTI-t szerdán. G. Nagyné Maczó Ágnes közleményében nehezményezi, hogy a Kurír szerdai számában tényként közölte: nem egyeztetett az FKGP elnöksége által elfogadott tizenkét pontról az Egyesült Államokban tartózkodó Torgyán Józseffel. A dokumentum szerint az alelnöknek tanúi vannak arra, hogy egyeztetett a pártelnökkel, sőt Torgyán József elutazása előtt még idézett is ezekből a pontokból egy rádióműsorban.- Úgy látszik, bizonyos provokátoroknak fáj, hogy a Független Kisgazdapártnak működőképes és ütőképes elnöksége van, és az elnök az elnökséggel együtt irányítja a pártot, s természetesen nem fideszesek írják programpontjainkat - szögezi le a közlemény. Lányi Zsolt, a kisgazda frakció szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére cáfolta, hogy a pártban óriási felháborodás lenne az elnökség által közzétett tizenkét pontos állásfoglalás miatt, sőt szerinte a tagság örömmel fogadta a dokumentumot. A Kisgazdapárt ugyanis ezzel az állásfoglalással nyilvánvalóvá tette, hogy milyen pontok mentén kezdődhet el az egyeztetés az ellenzéki erők között. A szóvivő utalt arra is, hogy a tizenkét pont nem „szentírás”, egy-két pontja akár meg is változhat az esetleges megbeszélések során. Lányi Zsolt leszögezte: egészen biztos abban, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes az elnökség ülése előtt egyeztetett Torgyán Józseffel, és csak ezt követően terjesztette a testület elé a tizenkét pontban leírt álláspontot, amelyet az elnökség egységesen támogatott is. A szóvivő úgy vélekedett, hogy a Kurír cikke „külső indíttatású” volt, ugyanis sokan szeretnék - elsősorban a hatalom -, hogy az FKGP körül is legyenek botrányok. MTI __________________ A népjóléti és a pénzügyminiszter is részt vett az MSZOSZ elnökségének szerdai ülésén. A napirenden a kormány nyugdíjreform-elképzelései szerepeltek. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője az MTI-nek elmondta: a két miniszter vállalta, hogy a reformtervezet átdolgozása során mérlegelik az MSZOSZ észrevételeit. A szakszervezeti szövetség és a miniszterek egyaránt további egyeztető tárgyalásokat tartottak szükségesnek. A tagszervezetek, illetve az elnökség véleménye alapján MTI__________________ A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerdán tanácskozáson összegezte a középszintű és vállalati bérmegállapodások tapasztalatait. A szakszervezeti konföderáció az Érdekegyeztető Tanács országos 17,5 százalékos bérajánlását nem fogadja el, és azt javasolja tagszervezeteinek, hogy az átlagosan 20 százalékos béremelés legyen a mérce tárgyalásaik során. A szerdai egyeztetésen elhangzott az is, hogy az Érdekegyeztető Tanács által megjelölt átlagos bérMTI Az idén december 31 -éig meg kell szüntetni minden Kölcsönös Segítő Takarékpénztárat (KST). Erről rendelkezik a január 1-jén hatályba lépett hitelintézeti törvény. A jogszabályi előírásnak megfelelően január 1-jétől e szervezetek már nem gyűjthetnek betétet, és hiteleket sem nyújthatnak. Az MTI érdeklődésére az OTP illetékese elmondta, hogy jelenleg országosan mintegy 2000 KST létezik, s ezek közel egynegyede működik Budapesten. Az OTP Bank Rt. mint a KST-k folyószámla-vezetője, összesen mintegy 1,4 milliárd forintnyi KST-betétet és több mint 1,3 milliárd forint KST-kölcsönt tart nyilván. E pénzügyi önsegélyező forma létrehozását egy 1957-es pénzügyminiszteri rendelet rögzítette. Miután akkor az egyetlen lakossági pénzintézet az OTP volt, e bank feladata lett a KST-k folyószámlájának vezea szakszervezeti szövetség szociálpolitikai munkabizottsága a közeli napokban véglegesíti a nyugdíjreformmal kapcsolatos álláspontját. Ennek lényege, hogy jobban érvényesüljenek a munkavállalói érdekek. Az elnökségi ülésen a szakszervezeti szövetség képviselői, illetve a miniszterek egyetértettek abban, hogy széles körű társadalmi támogatás szükséges a nyugdíjreformhoz. Az elnökségi üléssel kapcsolatban az MSZOSZ-hez tartozó Vasutasok Szakszervezete közleményt juttatott el az MTI- hez. A tagszervezet gesztus éremelési minimumot és maximumot sem fogadják el. Mint ismeretes, az országos érdekegyeztető fórum minimummértéknek 14, a maximumnak pedig 22 százalékot jelölt meg. A szövetség azt javasolja a tag- szervezeteknek, hogy minimumként a 17-18 százalékos mértéket érvényesítsék. A szak- szervezeti szövetség a felső mértékre vonatkozó ajánlást nem tartja szükségesnek, erre á vállalat gazdasági lehetőségei adnak eligazítást. A Munkástanácsok Országos Szövetsége javasolja a tagszervezeteknek, tése, és egyben az OTP kötelezettsége a KST-k működésének ellenőrzése is. Az egyes KST-k önálló alapszabályban rögzítették, hogy milyen feltételekkel nyújtanak kölcsönt, illetve gyűjtik a betéteket. Az utóbbi időben maximum négy hónapra adhattak kölcsönt tagjaiknak, egyszeri 6 százalékos kezelési költség ellenében. (Ez mintegy évi 24 százalékos kamatnak felel meg.) Ugyanakkor a tagok betétjeikre az OTP-nél szokásos, a lekötetlen betétekre járó folyószámla- kamatot kapták, ami jelenleg 8 százalék. Az OTP-nek ez az üzletág nem jelentett nyereséget, sőt a KST-k ellenőrzése jelentős feladatot rótt a pénzintézetre. Problémát jelenthet, hogy egyes KST-k a múlt év végén is kötöttek betéti és hitelszerződéseket, ám azok a tagok, akik az idén szerettek volna ezen a módon hitelhez jutni, ezt már nem tehetik. Az OTP a jogszabályváltozásról valamennyi KST vezetőjét levélben tékűnek tekinti, hogy a két szakminiszter megjelent ezen a rendezvényen. A szakszervezet lényegesnek tartja azt a pénzügyminiszteri ígéretet, miszerint a szaktárca alapvető kérdéseket is hajlandó újraértelmezni. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a reformtervezet csak a társadalom többségének támogatásával terjeszthető a parlament elé. Az állampolgárok helyzetét alapvetően befolyásoló és évtizedekre meghatározó változások csak ilyen egyetértéssel vezethetők be a társadalmi béke veszélyeztetése nélkül. hogy mérlegeljék az adott vállalkozás lehetőségeit, gazdálkodásának helyzetét, piaci kilátásait, a termelékenység alakulását, a létszámhelyzetet, illetve a bérköltségeket. A Munkástanácsok Országos Szövetsége arra is figyelmeztette a tagszervezeteket, hogy a középszintű, vagy a helyi bérmegállapodásokban szerepeltessék az év közbeni módosítás lehetőségét is. A Munkás- tanácsok Országos Szövetsége igényli, hogy országosan kidolgozott bértarifa-rendszer segítse a tárgyalásokat. értesítette, és egyben felajánlotta a KST-tagoknak lakossági folyószámla szolgáltatását. A pénzintézet nemrég indította el a nála folyószámlát vezetők számára nyújható szolgáltatását, amely automatikusan igénybe vehető hitelkeretet biztosít, amennyiben a számlára rendszeres utalás érkezik. A KST-tagság megszűnése általában három módon történhet. (A részleteket a szervezetek alapszabályában rögzítik, így lehetnek eltérések is.) Az egyik mód a kilépés, amikor az adott dolgozó foglalkoztatása megszűnik a cégnél. A másik a kizárás, amely csak bizonyos esetekben lehetséges, illetve a szerződés felmondása, ami azonban csak a befizetési időszak végére vonatkozhat. A rendkívüli megszűnés egyik módja a felszámolás, amiről a KST tagjai dönthetnek, ennek feltétele azonban a szervezet összes kintlévőségének, vagyis a nyújtott hiteleknek a behajtása. Bérmegállapodási tanácskozás A munkahelyi takarék utolsó éve Verseny a felügyelő bizottsági helyekért Nagy várakozás előzte meg a nagyobb nyíregyházi közüzemi vállalatok egyesülését. Hosszú előkészítő munka után alakult meg a Piac- és Vagyonkezelő Kft., illetve a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság. Három frakcióvezetővel beszélgettünk az átszervezés politikai vonzatairól. Annyit elárulhatunk, hogy az új FEB-elnökök között két szocialista (Tukacs István- Piac és Vagyonkezelő Kft., Békésiné Nagy Julianna -Városüzemeltetési Közhasznú Társaság) és egy független képviselő (dr. Soltész János- Nyírtávhő Kft.) van. A Nyírtávhőnél azért kellett új elnököt választani, mert Tukacs István - miután szóba került a neve a Piac- és Vagyonkezelő Kft.-nél - önként lemondott erről a tisztségéről. Száraz Attila (Új Kelet)- Mennyire voltak szakmaiak, illetve mennyire politikaiak ezek a választások? - erről kérdeztük először Tukacs Istvánt, a nyíregyházi közgyűlés MSZP-frakcióvezetőjét.- Én csak a saját választásomról tudok beszélni, nem tudok és nem akarok másokról véleményt alkotni. Azt tudom, hogy amikor engem megválasztottak, mellettem szólt a mérnök-közgazdász végzettségem, az elmúlt kétéves önkormányzati munkám, illetve az, hogy már töltöttem be hasonló funkciót. Nem egyedül voltam jelölt, hanem Gyulai Gáborral. O végül is elfog- , laltságaira hivatkozva nem vállalta az esetleges megbízatást.- Van-e még „üres” FEB- hely?- További változások várhatók. Több önkormányzati vállalkozásnál személycsere. Ilyen lehet a Nyírcentrum, ahol önkormányzati tulajdonrész és felügyelő bizottsági tag is van, de itt meg kell várni, hogy mi lesz az önkormányzati tulajdonrész sorsa.- Mennyire tükrözi a FEB- helyek száma a pártok súlyát, és mennyire volt érezhető a választásokkor, hogy képviselők igyekeztek maguknak pozíciót szerezni?- Mi mindig is tiltakoztunk az ellen, hogy a felügyelő bizottságokat a pártok ambícióinak megfelelően alakítsuk kisebbre vagy nagyobbra. Végül is nem lett ez szempont. Az átszervezés nem hozott drasztikus csökkentést a FEB- helyek számában. A változás, a kimaradás a szocialista pártban nem okozott feszültséget. A frakciónk fele tölt be valamelyik felügyelő bizottságban funkciót. ' Tormássi Géza, a KDNP frakcióvezetője, a városüzemeltetési bizottság elnöke a kezdetekkor maga is szorgalmazta az átalakulást. Véleménye több szempontból is érdekes lehet. - Már az átalakítással szemben komoly fenntartásaim voltak. Annak a szakmai bizottságnak, amely előkészítette az átszervezést, nem vették figyelembe a véleményét. A most már élő struktúra közgyűlési döntésként jött létre, arról egyetlen szakmai bizottság sem tárgyalt. A szakmai bizottságokat kész tények elé állították anélkül, hogy az előkészítés folyamatában a véleményüket kikérték volna. A felügyelő bizottsági helyek szétosztása egyértelműen hatalmi és politikai kérdés, mely természetesen bizonyos súlyozással alakult ki. A két gazdasági társaságnál a 10 bizottsági helyből mindössze kettő hely jutott az ellenzéknek. Az arányok tehát nem igazán hízelgők az ellenzék számára. Akik bekerültek tőlünk, azok szakemberek. A koalíció által delegált képviselők összetétele rendkívül vegyes, van, aki már foglalkozott közülük az adott szakterülettel, van, aki még nem. Majd meglátjuk, mit fog csinálni... Mindenesetre én úgy gondolom, hogy a szakmai bizottságoknak, illetve a közgyűlésnek kell továbbra is a szakmai kérdésekben állást foglalni.- Ón szerint az átszervezések jelentettek megtakarítást a FEB tagjainak díjazásában?- Korábban 12-13 FEB-tag volt, most van tíz, de emelkedtek a tiszteletdíjak. Ha ehhez hozzászámolom a tb-t is, akkor egyértelmű, hogy nincs szó ilyen téren költségmegtakarításról.- Miért nem törekedett az ellenzék FEB-elnöki poszt megszerzésére?- A felügyelő bizottságok ötfősek. Ezek közül mindössze egy az ellenzéki képviselő. Hiába van neki más véleménye, esetleg jobb ötlete, mint a koalíciós képviselőknek, az utóbbiak négy szavazata dönt. Ilyen összetételben tehát nem lenne túl hálás feladat ellenzéki képviselőként felügyelő bizottsági elnöki helyet betölteni. Áz SZDSZ most kimaradt a FEB-elnöki helyek osztásából. A kis koalíciós partnernek nem jutott, pedig nekik is be volt tervezve egy...- Valószínűleg azért maradtunk ki, mert az SZDSZ-nek nem az a célja a helyi politikában, hogy üyesfajta pozíciókat megszerezzen, hanem az, hogy a város dolgai minél jobban menjenek - állítja minden sértődés nélkül Lövei Csaba, a szabaddemokraták frakció- vezetője. - Egyszerűen nem tartottuk olyan fontosnak a kérdést, hogy emiatt bárkivel konfliktusba kerüljünk. Én magam és a társaim sem fordítottak arra energiát, hogy városi cégeknél vezető pozíciókat töltsenek be.- Ezek szerint az SZDSZ-ben nem okozott különösebb zavart, hogy az önöknek felajánlott helyet más tölti be?- Nem zavar bennünket, mint már mondtam, a mi politizálásunknak nem a FEB-elnöki hely valamelyikének megszerzése a célja. Áz átszervezés után egyébként eggyel kevesebb helyet töltünk be, mint korábban. Törekedtünk a szakmai jellegű betöltésre. A két hely közül az egyikre például nem képviselőt delegáltunk, hanem külső szakértőt. Ez nem gyakorlat a nyíregyházi pártoknál, szinte mindenki képviselőt szokott delegálni. Mint megtudtuk, a két új városi cégnél a F*EB-elnökök burttó 30-35 ezer forintot kapnak majd, a bizottsági tagoknak 25 ezer forint körüli szintén bruttó összeg jut. I - Nem bírálni akarok... De így dolgoznak külföldön...
