Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

Nyíregyháza 1997. január 29., szerda Az inzulin még ingyen jár Elkerülhetetlen az életmódváltozás A tanyavilág közbiztonságáért F. A. (Új Kelet) ________ So kunk fejében már meg­fordult, hogy adónk egy százalékát melyik szerve­zetnek, alapítványnak is kellene felajánlani. Bizo­nyára már sokan döntöttek is, hogy milyen hasznos célra szánják a pénzüket. Akik még tétováznak, és úgy látják, hogy a közbiz­tonság javulása érdekében tenni szeretnének, azoknak lehetőségük van Nyíregy­háza megyei jogú város Közbiztonsági Alapítvá­nyát támogatni. Az alapítvány 1991-ben jött létre, és most célul tűz­ték ki, hogy többek között javítani kívánják a várost körbevevő tanyabokrok közbiztonságát. Ezeken a területeken az utóbbi idő­ben elszaporodtak a külön­féle bűncselekmények. A sértettek legtöbbször idős emberek, akik inkább eltű­rik, hogy elvigyék értéke­iket, mint ellenszegülje­nek, mert sajnos előfordul, hogy az életükre törnek a bűnözők. A közbiztonság javítása érdekében nagy eredmény­nek számít, hogy jelenleg a tanyabokrokban öt lo­vasrendőr járőrözik rend­szeresen. További előrelé­pést jelentene, ha két terep­járó is segítené a bűn- megelőzést, és akkor már nem lenne akadálya annak, hogy állandó körzeti meg­bízott teljesítsen szolgála­tot. A két Niva terepjáró be­szerzéséhez kéri az alapít­vány az állampolgárok se­gítségét, hogy a befizetett személyi jövedelemadójuk egy százalékát az alapít­ványnak ajánlják fel. Az adószám: 19207779-1-15. ' Sikll Tímea (Új Kelet) Immár jó néhány éve műkö­dik Nyíregyházán a Cukorbe­tegek Egyesülete, mely a be­tegségben szenvedőkön pró­bál segíteni, könnyebbé téve a mindennapokat. A szervezet vezetőjével, dr. Czövek Lász- lónéval működésükről és az új esztendő terveiről beszélget­tünk.- Még számunkra is újsze­rű egy kicsit az a kezdemé­nyezés, melyet novemberben indítottunk útjára, megpró­bálva kicsit előrehaladni az oktatás terén. A városi mű­velődési házban minden hó­nap második keddjén várjuk azokat, akik tablettákkal tart­ják szinten állapotukat. Külön foglalkozásokra várjuk a cu­korbeteg gyerekeket és szü­leiket, amelyen megismertet­jük őket a betegség fogalmá­val, és megpróbálunk hasz­nos tanácsokat adni arra vo­natkozóan, hogy rendezhetik be „új életüket”. Azért mon­dom hogy új, mert minden­képpen gyökeres változás­ra van szükség ahhoz, hogy a cukorbetegség ne okozzon komolyabb egészségügyi problémákat. Ez azonban korántsem olyan nehéz fel­adat, mint azt elsőre sokan gondolják. Csak tudni kell, hogy miből mennyit lehet el­fogyasztani, és hogy egyes ételféleségek milyen rostok­ban gazdag anyagokkal pó­tolhatók.- Milyen megnövekedett ki­adásokkal „jár" a cukorbe­tegség?- Az inzulint a rászorulók ingyen, és a gyógyszerek jó részét is támogatás mellett kapják. Ez némileg meg­könnyíti a betegek helyze­tét, hiszen sokan vannak köztük, akik éppen a beteg­ség miatt csak a nyugdíjból vagy igen kis jövedelemből élnek. Míg az idősebb kor­osztály elsősorban tablettá­kat, addig a fiatalok főleg inzulint kapnak. Ehhez azonban mindenképpen na­gyon fegyelmezett életvitel­re kell átállni. Az életmód­változás leginkább az idő­sebbeknek okoz gondot, és nemcsak azért, mert az évek folyamán hozzászoktak bi­zonyos koszthoz, hanem azért is, mert nem biztos, hogy a nyugdíjból finanszí­rozni tudják a zöldféléket, a sovány húsokat, a mestersé­ges édesítőszereket. Pedig hosszú távon a kiadás meg­térül az egészség terén. — Hány cukorbeteg gyerek lehet nálunk?- Az országban körülbelül két és fél, háromezer cukor­beteg fiatal él. Örömmel je­lenthetem, hogy december 7-én megalakult a Diabétesz Gyer­mek- és Ifjúsági Országos Szövetség is, a megyében immár hat éve végzett mun­kánk tapasztalatai alapján. A szövetség nemcsak a táplál­kozás és a gyógyszeradago­lás terén, hanem a gyakorlati életben is segítséget ad majd. Emléktábla a főiskola aulájában 1940. májusában „hazakerül­tek”, és az Északi temető dísz­sírhelyében pihennek. Négy évtized múlva, 1982-ben ke­rült a hant fölé Ráthonyi Jó­zsef süttői márványból for­mált, modem vonalú emlék­műve. így a Morgóban már két memento is idézi Bes­senyei Györgyöt. (A Bán Ferenc terve alap­ján faragott emlékkő 1972 óta díszíti a központi ravatalozó előtti területet.) Nemcsak emlékhelyek őr­zik a nagy író-filozófus nevét, számos intézmény, szervezet, társaság, kiadó, könyvesbolt választotta névadóul. Ez az év - 1997 - számos kerek évfordulót hordoz. A legjelentősebb természetesen a már említett születési jubileum. Említésre méltó, hogy 1772- ben - tehát 225 éve - jelent meg először az Ágis tragédiája című remekmű, amely korszaknyitó jelentőségű a magyar irodalom- történetben. Emellett fél évszá­zada szerveződött újjá - a csak rövid ideig működő - a Kör, Bessenyei Társaság. Végül ne­gyedszázada vette fel a megye- székhely legnagyobb felső- oktatási intézménye Bessenyei György nevét. Itt, a főiskola aulájában találjuk a témánkhoz illeszkedő utolsó emlékjelet, az 1990 végén felavatott művet, Nagy Lajos szobrászművész alkotását. A tábla felirata mit sem veszített időszerűségéből: „Vezessétek... elméinket a szép tudományoknak és böl­csességnek fényes napjára Hadd lássuk meg ott: Mi­csoda az ember!” Eleven kövek - IV. Bessenyei György (1747-1811) bukkanó első köztéri szobruk­nak. Ez a műalkotás eredetileg a Hősök terén állott, csak 1928- ban költöztették át mai helyé­re, ahol azóta háborítatlan nyu­galommal szemléli minden­napjait. (Bessenyei Györgyről még két szobor látható Nyír­egyházán: Berky Nándor műve a színházban, Róna József fe­hér márványból készült alko­tása pedig a Tanárképző Főis­kola könyvtárában található.) A szoboravatás egyben a frissen megalakult Bessenyei Kör lendületes indulását is je­lentette. A város kulturális éle­tének megszervezését, irányí­tását felvállaló társaság magá­ba olvasztott, magához von­zott minden művészeti ágat és azok képviselőit. A Bessenyei Kör szerteágazó és fordulatok­ban gazdag tevékenységét itt most nem részletezhetjük, sze­mélyekhez kötődő jellegzetes korszakait sem különíthetjük el. Ezek az irányzatok azonban egy dologban, a Bessenyei-kul- tusz ápolásában mindig egysé­gesen cselekedtek. Megmutat­kozott az a könykiadási célok­ban és gyakorlatokban, az év­fordulós megemlékezésekben, a harmincas évek Szabolcsi Szemléjében, a Bessenyei-ser- leg elkészíttetésében, a relikvi­ák gyűjtésében... A Kör elévülhetetlen érde­me, hogy a névadó hamvai Az idén ünnepeljük megyénk hírességének 250. szü­letési évfordulóját. Közismert, hogy a közeli Tiszaber- celen látta meg a napvilágot, és fordulatokban bővelkedő élete során legfeljebb átutazóban időz­hetett városunkban. Neve mégis napjainkra szinte egybeforrt Nyíregyházával. Mivel magyarázható ez az ellentmondásos helyzet? Stevanyik András A válasz egyszerű, a ne­mes hagyományokkal, pati­nás múlttal nem rendelkező fiatal város a múlt század végén felfedezte magának az írót, és lelkesen felvállal­ta szellemi örökségének ápolását. Az önkéntes befo­gadás jelen eseten mindkét oldalról gyümölcsözővé vált: Nyíregyháza gazdago­dott egy szimbólum értékű példaképpel, és az akkortájt méltatlanul elfeledett író-fi­lozófus páratlanul gazdag életműve megmenekült az enyészettől. A mögöttünk maradt bő évszázadnyi idő igazolta, hogy a váratlan egymásra találás nem tünékeny szal­malángként lobbant, az egybefonódás fokozatosan bővült és folyamatosan mélyült. Ennek jeleit szeretnénk most tömören felvázolni, elsősorban az emléktáblák és emlékművek -segítségével. A daliás testőr nyugalmat árasztó, figyelmes szobor­alakja közel száz esztende­je vigyázza lépteinket. Meg­jelenését a fővárosban tanu­ló szabolcsi egyetemisták er­jesztő gondolata és a fogé­kony itthoni polgárság tenni akarása tette lehetővé. A főgimnázium önképzőköre már 1888-ban felsorakozott a nagy író „zászlaja” mögé, majd egy évtized múlva meg­alakult a város mindmáig legjelentősebb művelődési társasága, a Bessenyei Kör. A helyi sajtó által felkarolt szo­borállítási kezdeményezés egyre szélesedő körben talált megértésre. Hamar megtel­nek a városban kihelyezett nyilvános perselyek, rendez­vények bevételei, nagylelkű felajánlások gyarapítják a szoboralapot. Mai ismerete­inkkel nehéz elképzelni, hogy ekkor még egyetlen köztéri szobor sem díszítette a viharos gyorsasággal fej­lődő városka közterületét. A közös álom formába öntését arra a művészre - Kallós Ede - bízzák, aki a közeli Szat- máron felállított Kölcsey- szoborral már bebizonyítot­ta tehetségét. A nyertes pá­lyamű 1898-ban, a Bessenyei Kör alakulásakor készen ál­lott, de akkori felavatását meghiúsította az Erzsébet ki­rályné meggyilkolása miatt kihirdetett nemzeti gyász. Egy év múlva, 1899. május 9- én délelőtt került sor a rangos ünnepségre. Akkor még ter­mészetesen ismeretlen volt a második világháború után elhíresült „győzelem napja” kifejezés, de más értelemben illett ez az ünneplő városra is. Saját áldozatkészségük, a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodásuk is bele­olvadt a nemes szoboralakba. Győzedelmesen örvendeztek a lehulló lepel alól elő­A közgyűlésről röviden Új Kelet-információ A hétfői nyíregyházi közgyűlés levezető elnö­ke, Felbermann Endre al­polgármester javaslatára a képviselők nem tárgyalták meg a Dózsa György utca 6. szám alatti ingatlan ér­tékesítésének lehetősé­geit. Ugyancsak lekerült a napirendről az az előter­jesztés, amely az iskola­busz vásárlását és üzemel­tetését határozta volna meg. Elfogadta a testület a nevelési és oktatási intéz­mények fejlesztésének 2004 augusztusáig terjedő főbb tartalmi és irányelve­it. A képviselők hangsú­lyozták, hogy az elképze­léseknek pénzügyi vonza- tai lesznek. Az elképzelé­sek szerint javulnak az oktatás tárgyi feltételei, minőségének javítása ér­dekében gondot fordíta­nak a város vezető a peda­gógusok át- és tovább­képzésére. A 10. Számú Általános Iskola fennállásnak tize­dik, a 18-as pedig husza­dik évét ünnepli 1997-ben. A jubileumokra tekintettel a dolgozók kezdeménye­zésére a fenntartó képvi­selő-testület jóváhagyta, hogy az előbbi intézmény Petőfi Sándor, a másik pe­dig Herman Ottó nevét vegye fel. Ä városatyák megsza­vazták a Nyíregyháza és Nyírszőlős közötti terület részletes rendezési tervét. A szakemberek fontosnak tartják a Szegély utca nyu­gati folytatásának meg­hosszabbítását Nyírtelek irányába, így a 38. számú főút könnyebben meg­közelíthető lesz a város felől. A Búza tér rendezési tervének módosítása alapján a piaccal szem­ben lehetőség nyílik egy bevásárlóközpont és par­kolók építésére. A Búza utca-Rákóczi utca cso­mópontot bővítik, és köz­lekedési jelzőlámpát sze­relnek fel. Változott a testület szer­vezeti és működési sza­bályzata. A közgyűlés a polgármester helyettesíté­sére, meghatározott fel­adatainak ellátásához, munkájának segítésre két főállású alpolgármestert választ, és egy társadalmi alpolgármestert választ­hat. A város vezetőjét aka­dályoztatása esetén elsőd­legesen Felbermann Ender alpolgármester, másodla­gosan Giba Tamás alpol­gármester helyettesíti. Személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Két szociális intzémény igazgatójának - a korábbi elveknek megfelelően - vezetői pótlékát a közal­kalmazotti alapfizetés 300 százalékában határozták meg. Re hó Lajos látja el február 1-jétől a tanév vé­géig a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatói teendőit. Az önkormány­zat pályázatot ír ki a ve­zetői helyre, a képviselő- testület pedig felkérte a megbízott igazgatót pá­lyázatának benyújtására. Bessenyei-siremlék az Északi temetőben Bozsó Katalin felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents