Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-27 / 22. szám
1 Irigység Burgel Lajos jegyzete Kedves ismerősöm és szomszédim boltot nyitott. Nem árulázat, nem diszkontot, nem bemutatótermet, hanem boltot. Kicsit, takarosai. Egy pcnelbérház funkció nélküli á járóját alakította át, rendezte be. Hogy mit cürhődött ezzel több mint fél esztendőn át, azt csak azok tudják, akik figyelemmel kísérték a műveletet. Eladta használt és nem éppen luxuskocsiját is, hogy meglegyen a tőke - az természetes, a kisember így kezd valamihez. Aztán a házalás a lakók engedélyéért, a különböző hatósági ügyletek, a papírok beszerzése, a helyszíni bejárások, a veszkődés az iparosokkal - mindez így leírva korántsem ad hű képet arról, mit küzdött az immár kiskereskedő azért, hogy üzlete elkészüljön és megnyíljon. Tette ezt éppen akkor, amikor ctvállalkozások iránti gazdasági és politikai viselkedés finoman mondva barátságtalan. Nos, az üzlet kész, kinyitott, de ahogy ez már nálunk lenni szokott, a vevőkkel együtt megérkeztek az irigyek is. Az ilyenkor elhangzó megjegyzések skálája^ széles: miből telik neki erre? Így könnyű meggazdagodni! Pont ez az átjáró kell neki? Nekünk az életre is kevés a pénz, ez meg építtet! Vajon ki járta ki neki, hogy itt lehet a boltja? Kíváncsi vagyok, milyen szemét lesz az üzlet körül?! Ebből is kocsma lesz, mint a többi hasonlóból! Szóval ellendrukker van szépen, de a tárgyilagosság miatt hadd tegyem hozzá, sokan szurkolnak a kis boltnak, a kezdő kereskedőnek, a bátran vállalkozónak. Igen, hiszen sokan tudják, maguk is érzik: ha valaki nem iparkodik saját sorsán javítani, más bizony nem fogja segítő kezét nyújtani. Az irigyek a tehetetlenek közül kerülnek ki, akik inkább látszat-munkanélküliek, semmit cselekvők. A rossz- hiszeműek a lusták táborából valók, akik szívesebben kárognak, semmint valamibe belevágnának. Azok a nagyokosok, akiknek fogalmuk sincs arról, hány doboz gyufát, hány kiflit, mennyi olajat, tejet és sütőport kell eladni ahhoz, hogy a bérleten, a rezsin, az adón, a tébén kívül valami haszon is maradjon. Sajnos ez a kis példa nem egyedi. Egy, a vállalkozást, az önmegsegítést, a kockázatvállalást nem ismerő, ismerni nem akaró, avítt reflexekkel éldegélő, tehetetlen, és mindig valamire váró réteg sajátja az irigykedő, a rosszat látó, a gyanúsító és gyanakvó magatartás. Hogy ő is megpróbáljon valamit? Hogy kimozduljon a megszokottból? Hogy ne csak a száját, de az agyát is működtesse? Nos, ez nem megy. Kicsit gusztustalan, hogy nálunk ilyen mértékű a mindéhnél síémtiéni szurkolás. Sosem valakiéh vagy valamiért emelünk szót. Pedig sikeres társadalom csak sikeres emberekből jöhet létre. Talán éppen olyanokból, mint a mi boltosunk, aki mert váltani, tudott kockáztatni, vállalja a napi kemény cürhődéseket, aki hajnalban nyit, késő este zár, aki megtanult valamit, amit eddig nem tudott, aki olyat szolgáltat, ami hiányzik. Irigyelni? Nem. Tisztelni? Igen. Ha valaki mégis irigyelné, annak csak annyit: csinálja utána. Kétségtelen, dolgozni nehezebb, mint beszélni. Emelhető komfortfokozat Új Kelet-információ Harmadik alkolmmal vitatják meg január 27-én, hétfőn Nyíregyháza képviselői a megyeszékhely lakáskoncepcióját. A szakemberek egy városi lakásgazdálkodás érdekében feladattervet dolgoztak ki. Annak értelmében a polgármesteri hivatal hatósági ügyosztályának szeptember végéig a jelenlegi heterogén lakásügyi igazgatással összefüggő rendelete- ket egységes szerkezetbe kell foglalni. A Házkezelő Kft. ügyvezetőjének a bérlakások állapotának további romlását megelőzendő, az eddigi követő karbantartás helyett a megelőző karbantartásra kell a hangsúlyt fektetnie. Az e célra fordítható összeget jelentősen növelni célszerű, és annak éves felhasználásátütemezni kell. A feladatterv alapján a polgár- mesteri hivatal gazdasági, valamint városfejlesztési irodája vezetőjének is jut bőven feladat. A szükség- és az átmeneti lakások tervezése és kivitelezése során arra kell törekedniük, hogy azok komfortfokozata a későbbiekben emelhető legyen. El kell kerülni a nem környezetbarát fűtési megoldásokat. A program keretein belül lehetőséget kell adni vállalkozóknak, hogy az alacsony komfortfokozatú szociális lakások esetében önkormányzati támogatás mellett újszerű technológiával referenciaépületeket „húzzanak fel”. A szakembereknek ki kell dolgozniuk egy elosztási módszert, amely az alacsony jövedelmű fiatal családok telekhez jutását segíti. A részlegesen közművesített területeket önköltség alatti áron, meghatározott feltételek mellett kapnák az érintettek. A tervek alapján a nyíregyházi önkormányzat 2001-ig 629 millió forintot, ez évben 100 milliót fordítana lakáskoncepcióból adódó feladatok megvalósítására. Készülődő lakáskoncepció Fórum és bál Új Kelet-információ Népes küldöttség utazik február 1-jén, szombaton a Nyíregyháza-mandabokori tagóvodába. Az érdeklődőket lakossági fórumra várja dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Bányász Jánosné dr. országgyűlési képviselő, Csabai Lászlóné polgármester, Giba Tamás alpolgármester és Tukacs István, a megyeszékhely közgyűlése szocialista frakciójának vezetője. A rendezvényen részt vesznek még a polgármesteri hivatal irodavezetői és szolgáltató cégek igazgatói. A fórum után jótékonysági bál kezdődik a tagóvoda javára. Nyíregyháza 1997. január 27., hétfő Eleven kövek — III. Az országzászló tér és a Kálvin tér Egy-egy tér színeváltozásait nemcsak az évszakok ismétlődése szabályozza. A gyakran elkerülhertetlen bontások és építkezések lelkűnkben is átalakítják kötődéseinket a megszokott, nem egyszer megszeretett házakhoz, padokhoz, udvarokhoz. Azonosulásunkat sebezhetik a sűrű névcserék is. Kevés olyan tere van Nyíregyházának, ahol annyiszor szerelték át a táblákat, mint a mai Országzászló téren. Stevanyik András Másfél évszázada még Szénapiacnak emlegették, később az ide csábított tirpák telepesek gyökereire utaló Szarvas tér vált használatossá. A századforduló térképein már a míves cserepeikkel vásározó fazekasokat emelte ki a megjelölés. Rövidesen Széchenyi István nevét olvashatták a vaslapokról az arra járók. A két világháború közötti évtizedekben pedig Horthy Miklós kormányzó előtt tisztelegtek a névadó városatyák. 1945 után sem csillapodott a változtatási láz. Az itt élők igazolványai megtelték újabb és újabb módosításokkal. Előbb Széchenyi, majd a Szabadság, később Lenin neve került a megfelelő lakcímrovatba. A renszerváltás után nyerte el mostani, végleges (?) nevét a tér. Ez a gondozott zöldövezet lassan megtelik múltunk súlyos nehezékeivel. Az egymás mellett meghúzódó termetes emlékkövek és szobrok Nyíregyháza történetének egy-egy szomorú időszakát idézik. Gyurcsek Ferenc szobrászművész süttői fehér mészkőből faragott „Áldozati emlékműve” a n. világháborúban elesett vagy elpusztított 12 000 nyíregyházi mártír keserű sorsa előtt tiszteleg. Négy évtizedes elhallgattatás után kerülhetett sor halottaink méltó búcsúztatására. Az 1991-ben felavatott szobornál akkori miniszterelnökünk, Antall József mondott lelküsme- ret-ébresztő szép beszédet és gyújtotta meg az első gyertyát. Halottak Napján azóta is fellobbannak a lángok, de egyre fogyadoznak a gyertyagyújtó túlélők, az emlé- kezők. A szobor melletti emlékkövek egyikén a málenkij robotra elhur- coltaknak állított emléktáblát 1994-ben a TIB, a Városi Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei közgyűlés. A fiatalabb nemzedékek mindmáig alig tudnak erről a megalázó és kegyetlen eseményről. A város megszerzéséért folytatott, nagy vérveszteséggel járó többszöri harc után a szovjetek 1944. november 2-án — újabb kutatások szerint — mintegy hétezer ártatlan polgári személyt elfogtak és elhurcoltak otthonukból. A „kicsi munka” a beígért egykét napból évekig elhúzódó időre kerekedett, és az elhurcoltak zöme belehalt az embertelen robotba. A szerencsésebbek - kik hazatérhettek - magukkal vonszolták kénytelen szerzett betegségeiket, és többnyire idő előtt távoztak az élők sorából. A szomszédos emlékkő a nyíregyházi huszárok sok évtizedes jelenlétét, a város életében betöltött szerepét és harcainak emlékét próbálja megőrizni, mielőtt kitörölné közös emlékezetünkből a kíméletlenül felgyorsult idő. Hála Bene János muzeológusnak, hogy kitartó kutatásaival és könyveivel tovább élteti a hajdan dicsőséges helyi huszárok kultuszát. (Huszár-emléktábla— 1991. Állíttatta a Jósa András Múzeum és a Zichy Galéria). A nemrég átalakított téren ma már nyomait sem találjuk a korábbi évtizedekben meghatározó fontossági építményeknek, szobroknak. A középkorú városlakóknak még halványan feldereng egy-két lebontott ház körvonala: például a Gorkij Mozi és a TIT szerény földszintes sarokháza (az egykori Kaszinó), vagy a sajátos hangulatot árasztó virágcsarnok és a fagyizópavilon. És persze az ormótlan villamos is, amely negyedóránként felrázta az álmatag utcák csendjét. A még idősebbek emlékezhetnek még a szoborra is, amely tulajdonképpen a mai térnév alapját is képezi. Az 1920-as évektől gyorsan terjedő mozgalommá terebélyesedett hazánkban a zászlóállítási hullám. Nyíregyházán Osváth Imre szobrász készítette el 1930-ban a kettéhasadt magyar címert összetolni igyekvő férfialakokat ábrázoló emlékművet. A feldarabolt, odaveszett régi Magyarország emlékműve előtt vasárnaponként cserkészek álltak díszőrséget. (A méltatlanul elfelejtett Osváth Imrének van egy ma is látható műve Nyíregyházán — a múzeum emeletén —, a Jósa Andrásról készített mellszobor.). A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy 1980-tól egy évtizeden át itt állt a téren Olcsai Kiss Zoltán egészalakos Lenin-szob- ra is. Búcsúztatásáról a rendszer- váltás idején a Fidesz gondoskodott. Az Országzászló tér szinte egybefolyik a Kálvin térrel. Talán a karcsú református templom vagy a Pásztorlány című szobor (Kocsis András műve 1940-ből) tekinthető választóvonalnak. A templom vastag nagyajtaja mögött is találunk emléktáblát. A tíz esztendővel ezelőtt felavatott márványlap a református egyházközség kedves lelkészének, a jeles prédikátornak, Lukács Ödönnek a nevét örökíti az utókorra. Ugyancsak egy évtizede annak, hogy változatlan tartalommal újranyomtatták Lukács Ödön híres város- és egyháztörténeti munkáját. Főművének azonban maga a templom tekinthető, hiszen kitartó szervező munkája nélkül aligha épült volna meg ez a szenthely. (Melhosue János tervei szerint 1873-ban emelt, de csak 1883- ban készült el teljesen.) A református templom a korábbi templom helyére, annak elbontása után épült. Erre utal a közeli kis parkban emelt milleniumi emlékoszlop: „Ezen emléktől délnyugatra, 46 méter távolságra feküdt a Nyírségnek 1654-ben megújított, s 1873-ban elbontott őrségi egyháza melytől Nyíregyháza, község nevét vette. A honfoglalás ezredéves ünneplése alkalmából emeltette Szabolcs vármegye közönsége.” Hírek röviden Megbízott igazgató K. Z. (Új Kelet) Az 1996-97-es tanítási év kezdéstől kinevezett vezető nélkül működik a nyíregyházi Hunyadi Mátyás Általános Iskola. A korábbi igazgató mandátuma lejárt, a helyére kiírt önkormányzati pályázatok eredménytelenek voltak. A jólértesültek szerint egyes lobbiérdekek miatt a belső pályázókat nem támogatta a nyíregyházi közgyűlés. Az iskola nevelői közül megbízott igazgatók követték egymást a bársonyszékben, az utolsó mandátuma január 31-ével lejár. Lövei Csaba szabaddemokrata képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy a város vezetőinek ilyen helyzetben lépniük kellett. A polgármester több nagy szakmai gyakorlatú nevelőt kért fel a vezetői teendők ellátására. Az oktatási bizottság tagjai legutóbbi ülésükön Rehó Lajost, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola magyarorosz szakos tanárának jelölését támogatták. Személyéről január 27- én, hétfőn a közgyűlés dönt. Megbízatása az iskolai év végéig tart, tavasszal újabb pályázatot ír ki a nyíregyházi ön- kormányzat. Névadók Új Kelet-információ ___ A n yíregyházi 10. Számú Általános Iskola átadásának 10., a 18-as pedig 20. évfordulóját ünnepli 1997- ben. Az intézményekben a jeles dátumok alkalmából jubileumi műsorokat szerveznek. Az iskolák vezetői és dolgozói névváltozást is terveznek. A 10. Iskolában Petőfi Sándor, a 18-asnál Herman Ottó nevét támogatták a legtöbben. Az elképzelésekről a fenntartó, a nyíregyházi közgyűlés dönt január 27-ei ülésén. Jókedvűen, jótékonyan Új Kelet-információ Jótékonyan, jókedvűen a Jókaiért elnevezéssel második alkalommal tartanak bált Nyíregyházán a Jókai Mór Református Általános Iskoláért. A műsoros est január 31-én, pénteken este hét órakor kezdődik a Református Gyülekezeti Ház Kálvin Termében. A be- lépőkbő, a tombolasorsolásból és az aukcióból származó bevételt az oktatás eszközeinek és feltételeinek javítására fordítják.
