Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-27 / 22. szám
Tb-ellátási abc Gazdaság 1997. január 27., hétfő Pofon a kamatplafon? Nem változott a betegszabadság finanszírozása - ellentétben a táppénzzel a munkáltató dolga, ebben az egészségbiztosító nem vesz részt. Betegszabadságra továbbra is a munka- viszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állók jogosultak, s a betegség miatti keresőképtelenség idejére jár. Egyéb okokból, például üzemi baleset miatti keresőképtelenség miatt megigényelhető, ugyanis az ilyen esetekben táppénzt fizetnek. A betegszabadság időtartama továbbra is évi tizenöt munkanap lehet. A betegszabadság naptári évre jár, tehát nem vihető át egyik évről a másikra. A dolgozó tehát a tizenöt nap betegszabadság kimerítése után jogosult táppénzre. Nem változtak a betegszabadság idejére vonatkozó díjazás szabályai. Erre az időre az átlagkereset hetvenöt százaléka jár. A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvosnak kell igazolnai, azonban a munkavállaló évente egyszer - legfeljebb három munkanapra - igazolás nélkül is jogosult betegszabadságra. Nem változtak a beteg- szabadság kiadására vonatkozó szabályok sem. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányos mértékű betegszabadság jár. Ha azonban a munkavállaló a naptári év korábbi időszakában más munkáltatónál már állt munkaviszonyban, új munkaviszonyában jogosult a betegszabadság még igénybe nem vett részére is. Ha viszont a munkavállaló korábbi munkaviszonyában a naptári évre járó összes betegszabadságát kimerítette, új munkaviszonyában az már nem jár neki. Mindezek kiderülnek a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó munkáltatói igazolásból. A táppénz... ... nem változott. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy a biztosítottnak akkor jár táppénz, ha a biztosítás alatt vagy annak megszűnését követő napon belül lesz beteg. Nem kap táppénzt az, aki nem kötelezett a négy százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére. Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban, a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak nem kell négy százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetnie, következésképpen táppénzre sem jogosult. Továbbra sem jár táppénz annak, aki munkanélküli járadékot kap. A biztosított táppénzét változatlanul annál a munkáltatónál elért jövedelme alaján kell megállapítani, ahol megbetegedésekor dolgozott. Az, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll. betegsége esetén abban a jogviszonyban jogosult táppénzre, amelyből származó keresete után egészségbiztosítási járulékot fizetett. Ilyen esetekben a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultáság időtartamát és összegét kü- lön-külön kell megállapítani. A táppénz napi összegének kiszámításakor a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző naptári év bruttó jövedelmének egynapi átlagát kell alapul venni. A táppénz után adót kell fizetni. Ha a biztosítottnak a keresőképtelenséget megelőző naptári évben nem volt ösz- szesen húsz napi keresete, táppénzét a keresőképtelenség évében elért legalább húsz munkanapi keresete alapján kell megállapítani. A táppénzfolyósítás ... időtartama nem változott. A keresőképtelen személy részére legfejlebb egy évig jár táppénz, ha a betegsége előtt legalább ennyi ideig folyamatosan biztosított volt. (Folyamatos a biztosítási idő akkor, ha abban nincs harminc napnál hosz- szabb megszakítás.) A táppénz mértéke sem változott. A táppénz összege a figyelembe vehető napi átlagkereset hatvan százaléka, ha nincs meg a két év folyamatos biztosítás. Ha megvan, akkor az átlagkereset hetven százaléka. Ha a biztosított a táppénzfolyósítási időtartam alatt eléri a kétévi folyamatos biztosítást, jogosulttá válik a hetven százalékos táppénzre. A kórházi, klinikai ápolás idejére hatvan százalékos táppénz jár. A keresőképtelenség első napjától jár az úgynevezett gyermekápolási táppénz. Bizonyos esetekben a munkáltató „tehermentesítésére” megoldás lehet, ha a beteg munkavállaló nem saját, hanem a gyermeke betegsége okán nyilváníttatja magát beteggé. Munkatársunktól ____ A pofon-e a kamatplafon? kérdés az idei agrártámogatásokról szóló nyíregyházi regionális fórumon hangzott el dr. Rednágel Jenőnek, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkár-helyettesének címezve. A szakember ugyanis ismertette, hogy a többségében megpályázható mező- gazdasági támogatások egy részénél a kamattámogatás lehetőségével él az állam. Ezt úgy tervezik megoldani, hogy a mértékét a jegybanki alapkamathoz rögzítik. A fórum felszólalói gyanakvással megjegyezték, hogy a hitelfolyósító bankok a „bevételkiesésüket” a kezelési költségek emelésével fogják kompenzálni. Az államtitkár-helyettes ugyan nem zárta ki ennek lehetőségét, de leszögezte: ha ilyen jellegű tapasztalatokról tudomást szerez a minisztérium, akkor lehetőség lesz a pénzintézetek szankcionálására. Az agrártámogatási rendszer szinte valamennyi növényi kultúra minőségi-meny- nyiségi jelzőszámainak javítását segíti, amely alól csupán az évek óta jelentős piaczavarral küszködő burgonya- termelés és -értékesítés jelent kivételt. A fórum felszólalói meg is jegyezték, hogy mindhárom - Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar és SzaMTI _________________ Tavaly a sertések kivételével tovább csökkent az ország haszonállat-állománya — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Az adatok szerint szarvasmarhából 2 százalékkal, juhból 11 százalékkal, baromfiból 12 százalékkal kevesebbet regisztráltak 1996. december 1-jén, mint egy évvel korábban. Ugyanebben a viszonyításban a sertések száÚj Kelet-információ 1., A tb-törvény módosításával eltörölték a tb-járulék- fizetés felső határát. Emellett viszont változatlanul maradt a rendelkezés, miszerint visz- szamenőleges hatállyal állapíthatnak meg olyan járulékfizetési kötelezettséget, melynek járulékalapját a vállalkozó, a tárgyévben esetleg meg sem kereste. 2., A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége a törvénymódosítások következtében egyik évről a másikra négy és félszeresére növekedett, illetve a járulékfizetési kötelezettséget egy fiktív mértékhez (minimálbér, illetve napi 3300 forint) kötötték. bolcs-Szatmár-Bereg - megye termelőit, felvásárlóit komolyan érinti ez a hiányosság. Az államtitkár-helyettes véleménye szerint tárcaközi egyeztetés szükséges a probléma kezeléséhez, illetve a Burgonya Terméktanács azon állásfoglalására, hogy képes lesz-e megszervezni a burgonyapiacot. A pályázatkiírás időrendi egyeztetését sokan értetlenkedve fogadták. Amire be kell nyújtani az agrártámogatási pályázatokat, addigra jelenik csak meg a területfejma 5 százalékkal gyarapodott. A december havi házivágások miatt azonban az év végére ezen a téren is némi csökkenés volt tapasztalható. Szarvasmarhából a múlt év utolsó napjának adatai szerint 19 ezerrel kevesebbet tartottak a gazdaságok, mint a megelőző év végén. Ilyen alacsony szarvasmarha-állomány 1945 óta nem volt az országban. A baromfiállomány fogyása minden gazdálkodási formánál 3., Ellenszolgáltatás nélkül, kettős járulékfizetésre kényszeríti a társadalombiztosítási törvény a munkaviszony melletti egyéni vállalkozókat, de ennek ellenére többlet egészségügyi ellátásra nem számíthatnak. 4., Az egészségügyi hozzájárulás diszkriminációja: a dolgozó, illetve vállalkozó nyugdíjas után a munkáltatója, illetve saját maga, a munkanélküliek után az ön- kormányzatok kötelesek megfizetni az egészségügyi hozzájárulást. Azon nyugdíjasokra viszont nem terjed ki a fizetési kötelezettség, akikről az államnak kell gondoskodnia. 5., Egy rendeleti alapelv szerint: a tb-járulékot az szja alapját képező jövedelem lesztési tanács (TEFA) pályázati felhívása. Aki elnyer egy speciálisabb FM-segítséget, és a TEFA is megítél számára támogatást, az további FM- támogatásra is igényt tarthat. Sokan feltették a kérdést: mikor? Az FM-szakember véleménye szerint idén okozhat ez még némi átfedést, de jövőre már összehangolt lesz a pályázatkiírás. Az idei sietség oka, hogy a termelők a kezdéshez kapják meg a segítséget, ne csak utólagosan, mint tavaly. tapasztalható volt. Kedvező viszont, hogy a hazai és exportpiaci értékesítési lehetőségek javultak kacsából és pulykából, ezért a két szárnyasból az utóbbi időben gyarapodott az állomány. Bár a sertések száma 257 ezerrel nőtt egy év alatt, kedvezőtlen jel, hogy az anyakoca-állomány ugyanezen idő alatt 13 százalékkal csökkent, s ez erősen veszélyezteti a későbbi szaporulatot. alapján kell megállapítani. Viszont az új törvény megszerzett jövedelem nélküli - veszteség, nullszaldó - fizetési kötelezettséget ír elő (minimálbér alapán) a társas vállalkozásokra. 6., A részvényes is tőke- befektető. Ellenben, ha valaki a pénzét bankbetétként növeli, akkor az adó- és tb- mentes, ha részvényes lesz, akkor adózik, de tb-t nem fizet, társasági tagként viszont mind az adó, mind a tb-járu- lék fizetésére kötelezett. 7., Szintén diszkrimináció, hogy a járulékfizetési kötelezettség nem terjed ki a külföldi részvéttel működő gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén működő azon munkavállalójára, illetve tagjára, aki külföldinek minősül. 8., Ezentúl a munkáltatók fizetik meg eljárási költségként (500 forint óradíj) a tb- ellenőrök munkáját. Az e szankciókon kívüli plusz teher mértéke és körülményei ellenőrizhetetlenek. Társasági formák A társas vállalkozások alapításához minimum két fő szükséges, ez alól kivétel az egyszemélyes kft. és az egyszemélyes részvénytársaság (ez utóbbit csak jogi személyek alapíthatnak). Az alapításhoz társasági szerződést, alapító okiratot kell írni, és azt jegyeztetni az ügyvéddel. Továbbá közjegyző előtt aláírást szükséges hitelesíteni, a társasági szerződést beadni a cégbírósághoz, adószámot kérni az APEH-től, számlát nyitni valamelyik banknál, törzsszámot kérni a tb-től, bejelentkezni a kamarához, valamint a település adó- és illetékirodájához. Néhány társasági forma jellemzőit mutatjuk be Közkereseti társaság Alapíthatják természetes és/vagy jogi személyek. A társaság indításához indulótőke nincs meghatározva. Felelőssége korlátlan és egyetemleges. A tagok személyes közreműködése kötelező. Minden ingó és ingatlan vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A tagok közös gazdasági tevékenységet végeznek a közösen bevitt vagyonnal. A társasági szerződés szabályozza a nyereségből való részesedést. Ha nincs leírva, akkor automatikusan a bevitt tőke arányának megfelelően. A társaság felépítése: képviselő vagy üzletvezető az első ember. A közkereseti társaságok egyszeres könyvvitelt vezetnek. Egyesülés Csak jogi személyek alapíthatják. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. Indulótőke nincs meghatározva. Nem profitorientált, hanem a benne lévő tagok közös érdekképviseletén, gazdasági tevékenység előmozdítására hozzák létre. Elén az igazgató, ő szervezi az igazgatótanácsot. Nem kötelező a felügyelőbizottság és a könyv- vizsgáló megválasztása. A künyvvizságló a könyvelés helyességét ellenőrzi (mindent jó helyen könyveltek-e el). A felügyelő bizottság a célszerűséget is vizsgálhatja. Részvénytársaság Természetes és/vagy jogi személyek alapíthatják. A tagok felelőssége korlátolt, csak a részvényeit bukhatja el. Az indulótőke minimum tízmillió forint. Az indulótőkét részvények kibocsátásával szerzik. Felépítése: legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, ez a részvényesek közgyűlése, amely évente egy alkalommal ülésezik. Ezt követi az igazgatóság, amely negyedévente tanácskozik, majd az igazgató vagy a vezérigazgató. Felügyelő bizottság és könyvvizsgáló választása kötelező. M A A * 0 ____« Má r csak a sertések tartanak ki Hét érv, két törvény, egy alkotmány Érdekképviseleti szervezetek tiltakozása Az Ipartestületek Országos Szövetségének, valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének határozott tiltakozását váltotta ki az 1997. január 1. napján hatályba lépő, a társadalombiztosításról és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény. A munkaadói érdekképviseleti szervezetek szakértői több szempontból is alkotmánysértőnek tartják e két törvény több rendelkezését. Dr. Rednágel Jenő
