Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

Társaságok kiegészítő adója Gazdaság 1997. január 6., hétfő Államkincstár a Nemzeti Bank helyett Nagy falat az önkormányzati rendszer Megszűnt Szabolcs-Szatmár:Bereg megyében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), nyír­egyházi épületébe a Magyar Államkincstár (MÁK) megyei igazgatósága költözött. Az államháztartási reform részének tekinthető költségracionalizálás miatt a korábbi 12 megyei MNB-kirendeltség helyett nyolc regionális központ jött létre. A kelet-magyar­országi területi igazgatóság Debrecenbe került, a feladatok nagy részét a megyei kincs­tár viszi tovább. Régi épület, új tábla, új feladat Fotó: Racskó Tibor Munkatársunktól Cégek alakulnak, meg­szűnnek, csődbe mennek, vagy egyszerűen csak átala­kulnak. Nincs ebben semmi szokatlan. Az adószabályok évente változnak és a vállal­kozók minden évben keresik azt a társasági adózási for­mát, amelyet abban az évben a legkedvezőbbnek ítélnek meg. Nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik bízva a törvény végrehajtói­nak lassúságában, így akar­nak kibújni adózási kötele­zettségük alól. Mire évek múltán rájönnek a turpisság­ra, addigra köd előttük, köd mögöttük. Nézzük, milyen adókat kell megfizetni a társaságok­nak megszűnésük esetén. A halmozott adózás utáni ered­ménynek a külön nyilvántar­tás szerint fel nem használt része után kiegészítő adót kell fizetni. Ennek egyik oka, hogy sokan úgy kívánták egyik évről a másikra adó­mentesen átmenteni az évi bevételüket, hogy áruba, vagy gépbe fektették ezt az összeget, illetve különböző keresztbeszámlázási manő­verekkel tüntették el a kimu­tatható jövedelmet. Mindez előbukkanhat a cég megszű­nésekor. És ekkor már elke­rülhetetlen az adózás. Koráb­ban (1996. január elseje előtt) csak a jogutód nélküli meg­Új Kelet-információ A Hongkongi Kereskede­lemfejlesztési Tanács (HKT- DC) 553 millió hongkongi dollárt irányoz elő a külke­reskedelem támogatására ebben az évben — jelentet­te a HKTDC/PROMO, a ta­nács ügynöksége. — Ez csaknem tizenöt százalék­kal magasabb az előző évi­nél, és 376 külkereskedel­mi rendezvény szervezésé­re fordítják. Különös tekin­tettel segítik a gyártókat, exportőröket, kereskedőket, kis- és középvállalkozáso­kat. Továbbra is hangsú­lyozzák Hongkong szabad és becsületes kereskedelmi alapállását, és azt, hogy vá­rosállamuk fontos szerepet tölt be a nemzetközi keres­kedelmi, pénzügyi és szál­lítási piacon. Hongkong Ázsia regionális üzleti köz­pontja, vásárok és kiállítá­sok helyszíne. Michael Sze, a HKTDC ügyvezető igazgatója sze­rint az idén várhatóan tíz százalékkal bővül Hong­kong külkereskedelme. En­nek érdekében sajátos stra­tégiát dolgoztak ki. Követ­kezetesen ügyelnek arra, hogy Észak-Amerikában és Nyugat-Európában meg­őrizzék az eddig elért piaci szűnéskor lépett hatályba ez a szabály, de egy éve már a jogutódlással történő meg­szüntetésre is bevezették a tör­vény szigorát. Csak egy módon lehet ki­kerülni ezt az adót, ha az el­különített eredménytartalékot tőkésítik, ugyanis a tőke­emelésre már nem vonatkozik a kiegészítő adózás. Feltétele azonban az adómentességnek, hogy három éven belül nem szűnhet meg jogutód nélkül a cég, illetve ebből a „félig adó­zott eredmény”-ből a jegyzett tőkét három éven belül nem szállítják le, azaz nem próbál­ják meg idő előtt kimenteni a pénzt.Á jegyzett tőkeemelés­sel csökkentett, rendelkezés­re álló külön nyilvántartott eredmény összege után kie­gészítő adót kell tehát fizetni. Az egy éve bevezetett tör­vénymódosítás nem vissza­menőleges hatályú, de az 1995-ben képződött és ’96- ban elszámolt adóévre is vo­natkozik. A ’95-ben képző­dött eredménytartalék után még akkor is kiegészítő adót kell fizetni, ha időközben jog­utódlással megszűnt a társas vállalkozás. De a két évvel ezelőtt képződött és adóköte­lezettség alá tartozó ered­ménytartalék összegét csök­kenti a közbenső felhasználás. Ugyanígy csökken ez az adó­alap, ha ebből az összegből leírják az időközben keletke­zett veszteséget. részesedést és új, magasabb értékű termékekkel jelenje­nek meg. Nagy és attraktív hongkongi kiállítási pavilo­nokban jelentős exportter­mékeket mutatnak be a kiál­lításokon, vásárokon. Fel­gyorsítják a hongkongi cé­gek exportmegrendeléseit, bővítik kapcsolataikat a Kí­nai Népköztársasággal, mi­nél hamarabb továbbítják a kereskedelmi és üzleti infor­mációkat, igyekeznek a „Hongkong Kína kapuja” szemléletet mélyíteni. A szolgáltatások jelenleg nyolcvanhárom százalékát, a foglalkoztatás hetven száza­lékát adják a nemzeti bruttó terméknek, egyértelmű tehát, hogy Hongkong jövőbeni fejlődése a szolgáltató szek­tor fejlesztésén múlik. Ázsia legnagyobb elektro­nikai vásárán, az októberben megrendezett 16. Hong Kong Electronic Fairen huszonki- lencezer néző is regisztráltat­ta magát. Köztük harmincki­lenc magyar vásárló. A követ­kező Hongkongi Divathét kiállítást és vásárt január 21—24. között rendezik meg. Az esemény egyik csúcspontja a fiatal ázsiai, csendes-óceáni divatterve­zők bemutatója lesz, ahol ti­zenöt divattervező mutatja be legújabb munkáit. Munkatársunktól A megyeszékhelyeken még Bokros Lajos pénzügyminiszter 1995 júniusi kezdeményezésé­re létrejött az államkincstári in­tézményrendszer, amely idén január elsejétől teljes jogkörrel látja el hármas alapfeladatát. Vass Jánossal, a MÁK megyei igazgatójával beszélgetünk a kincstár megyei gazdasági élet­ben betöltött szerepéről. — A Nemzeti Bank és az ál­lamkincstár között a munka át­adása fokozatosan, az ügyfelek számára észrevétlenül ment végbe. Ez évtől milyen felada­tokat lát el a kincstár megyei igazgatósága? — Az egyik legfontosabb dolgunk az államházartás három nagy alrendszerének pénzügyi, számlavezetési ügyintézése. A központi költségvetési szervek, például a honvédség, a rendőr­ség; a társadalombiztosítási ala­pok mint az egészség- és nyug­díjbiztosítás; illetve az elkülö­nített pénzügyi, többek között a munkaerő-piaci, területfej­lesztési alapokkal kapcsolatos számviteli ügyek kezelését lát­ja el az igazgatóság. Emellett az intézmény átvette a több mint negyvenfajta állampapír forgal­mazásának munkáját, illetve a pályázatos — például a földmű­velésügyi — beruházások pén­zeinek kezelését, amelyet ko­rábban az Állami Fejlesztési In­tézet látott el. —Az államháztartás megha­tározó tényezője az önkormány­zati költségvetés. A települések számlavezetését kereskedelmi bankok és pénzintézetek látják el. Várható, hogy e feladatkör kincstári hatáskörbe kerül? — Bokros pénzügyminiszter két évvel ezelőtti elképzelésé­ben az szerepelt, hogy 1998. ja­nuár elséjével az intézményünk­höz kerül a települési pénz­ügyek kezelése. Tavaly nyáron Medgyessy Péter pénzügymi­niszter módosította a korábbi határozatot olyan értelemben, hogy 1997. június 30-áig kell felülvizsgálni a feladatátválla­lás lehetőségét. A miniszter vé­leménye szerint az önkormány­zati számlavezetés gyakorlati­lag csak az ezredforduló után kerülhet át a kincstárhoz. — Nyugat-Európában nagy hagyományokkal rendelkezik, míg Magyarországon újkeletű intézmény a kincstár. Milyen az állami feladatmegosztás rend­szere egy konszolidált gazda­ságban ? Munkatársunktól Erősödő verseny jellemzi a hazai konzervipart. A nyolcva­nas években mindössze tizenöt nagyvállalat foglalkozott a me­zőgazdasági termékek tartósítá­sával. Ma ebben az iparágban több mint százan tevékenyked­nek. A termelés nagy részét to­vábbra is a volt vállalatok idő­közben privatizált utódcégei adják. Valaha a magyar kon- zervtermékek nyolcvan száza­lékát exportálták, de a kelet­, — Franciaország rendelkezik a legfejlettebb államkincstári rendszerrel Európában. Egy fran­cia település önkormányzata például a helyi adók ügyében csak az elvekről dönt, az adóha­tóság és az illetékhivatal kidol­gozza a módozatot és a mérté­ket, s az államkincstár intézi a gazdasági ügyeket. Franciaor­szágban 3600 fiókintézetben több mint 60 ezer munkatárs fog­lalkozik, ezzel szemben hazánk­ban 18 megyei kirendeltség van és például a megyében 24 mun­katárssal dolgozunk. Emiatt egyelőre lehetetlen lenne átvál­lalni az önkormányzati számla- vezetést. Egy állam ereje a gazdaság­ba újra befektethető lakossági megtakarítások mértékétől je­lentősen függ. Az állampapírok forgalmazásában tapasztalható a pozitív lakossági várakozás? — Egyre fokozódó, állampa­pírok iránti keresletet tapaszta­lunk. Decemberben, az idősza­kos befektetés lejártakor nagy többségében a kiváltás után újra állampapírokba fektették vissza a pénzüket. Az éves jövedelem­hez képest mára már jelentős európai piac összeomlása miatt a kilencvenes évek elején jelen­tősen csökkent a kivitel. Két év­vel ezelőtt újra fejlődés mutat­kozott ezen a téren, s 1995-ben a kétmilliárd dollár értékű élel­miszerexport negyede konzerv­exportból származott. Tovább­ra is probléma azonban, hogy a mezőgazdaság nem képes ki­számítható terméseredménye­ket produkálni, így nehezen le­het tervezni a termelési költsé­geket és a piacot is. A gyártók a termelőkkel való szorosabb mértékben^ 10 százalékosra emelkedett a megtakarítási ráta, amely így elérte a nemzetközi szintet. — Milyen változások várha­tók idén a kincstár, illeá’e a gaz­daságilag hozzá tartozó intéz­mények működésében? — Fontos változás, hogy a költségtervezhetőség és az eset­leges túlköltekezés elkerülése végett új pénzügyi szabályok léptek életbe. Azoknak az in­tézményeknek, amelyeknek a kincstár vezeti a számláit, a köz- beszerzési törvényben meg­határozott érték feletti kiadásai­kat előre kell bejelenteni. Emel­lett a tavalyi előirányzatfigye­lés kibővül idén a célfeladatok teljesítésének a nyomon köve­tésével. Ez annyit jelent, hogy az esetleges főbb kifizetési jog­címekre — bér-, rezsiköltségek­re — elkülönített összegek fel- használását külön-külön el­lenőrzi a kincstár. Ez utóbbi amiatt is fontos feladat, mert a központi költségvetés ez idáig nem rendelkezett részletes ada­tokkal arról, hogy az állami in­tézmények mire mennyit költe­nek. együttműködéssel igyekeznek biztosítani a stabil eredménye­ket. A cégek legtöbbjénél már bevezették az ISO 9001-es mi­nőségbiztosítási rendszert. A belföldi piacon még nem indult meg a növekedés, a vá­sárlóerő csökkenése, az infláció és a pénz elértéktelenedése ala­posan visszavetette a kereske­delmet. A vállalkozások száma növekszik és az egyre erősödő import következtében élénkü­lő verseny a legtöbb céget erő­teljes munkára ösztönözi. Társadalom­biztosítási ábécé Igyekszünk minél ha­marabb rendet teremteni vállalkozásaink körül. Van, akinek könyvelő se­gít, de van, aki egyedül ké­szíti adóbevallását és in­tézi a vállalkozással kap­csolatos ügyeket. Munká­juk megkönnyítéseként néhány tb-fogalmat köz­lünk. Adóköteles jövedelem: A tb-jogszabályok alkal­mazásánál adóköteles jö­vedelem a személyi jöve­delemadóról szóló törvény rendelkezései szerint önál­ló, nem önálló vagy egyéb tevékenységből származó és adóelőleg alapját képe­ző jövedelem, továbbá a jövedelem adó-törvény hatvankilencedik paragra­fusa szerinti természetbeni juttatás adóalapot képező összege. Egyéni vállalkozó: A tb-jogszabályok alkal­mazásánál egyéni vállal­kozó a vállalkozói igazol­vánnyal rendelkező termé­szetes személy — ideértve a szociális és egészségügyi vállalkozást, orvosi, klini­kai, gyógyszerészi, szak­pszichológusi, magán-ál­latorvosi, egyéb egészség- ügyi és szociális tevékeny­séget folytató személyt is —, az egyéni ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvi­vő, a közjegyző és az önál­ló bírósági végrehajtó. Kiegészítő tevékenység: A társadalombiztosítás 1997-től csak abban az esetben minősíti kiegészí­tő tevékenységet folytató­nak az egyéni vállalkozót és a társas vállalkozás tag­ját, ha egyidejűleg a tb-tör- vény, külön jogszabály, államközi egyezmény alapján öregségi (koren­gedményes, elő-, bányász-, egyes művészeti tevékeny­séget folytatók öregségi, magyar alkotóművészeti alapítványi öregségi, szol­gálati nyugdíj), rokkantsá­gi, baleseti rokkantsági (magyar alkotóművészeti alapítványi, rendszeres szociális segély) nyugdíj­ban, növelt összegű öreg­ségi, munkaképtelenségi, rokkantsági járadékban ré­szesül. Munkáltató: Munkáltatónak az a költ­ségvetési vagy gazdálkodó szerv, egyesület, egyház, közhasznú társaság, alapít­vány, magánszemély minő­sül, aki, vagy amely bizto­sítottat foglalkoztat. A gaz­dasági társaságot a tevé­kenységet folytató tagjai munkáltatónak kell tekin­teni, s a munkáltatónak azt is, aki a szakmunkástanu­lónak ösztöndíjat vagy ta­nulószerződés alapján díjat fizet. Társas vállalkozás: A tb-törvény a közkere­seti társaságot, a betéti tár­saságot, a korlátolt felelős­ségű társaságot, a közhasz­nú társaságot, a szabadal­mi ügyvivő társaságot, az ügyvédi irodát, a szabadal­mi ügyvivő irodát, a gép­járművezető-képző munka- közösséget, az oktatói munkaközösséget tekinti társas vállalkozásnak, a részvénytársaságot és az egyesülést nem. Hongkong Kína kapuja marad Verseny a konzerviparban

Next

/
Thumbnails
Contents