Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-27 / 22. szám
Tárná völgyi György jegyzete Élő adásban láthatók a hegyek... ... a 3SAT műholdas tévéprogramon naponta reggel 8 és 9 között. Ausztria és Svájc több tucatnyi gyönyörű helyén szereltek föl kamerákat, amelyekről nap mint napp közvetítik a „műsort”: körbefordul néhányszor a kíváncsi üvegszem, és mutatja, amit lát. Havat, síliftet, sízőket, felhőt, fehérlő hegyormot télen, harsogó zöldet, csodás alpesi legelőt, sziklás csúcsokat nyáron. Mindig azt, ami van. Vidám muzsika szól a képsorok alatt, a képernyő alján pedig egy sávban különféle információk váltják egymást: a hőmérséklet, a szélerősség stb. Idegcsillapítónak, kikapcsolódásnak is jó ez az adás. Ilyenkor van lehetősége az embernek, hogy egy kicsit elmélázzon. Például azon, hogy ezt a pompás ötletet miképp lehetne más területeken is felhasználni. Mondjuk felszerelni kamerákat országunk legkülönbözőbb pontjain: nagy- és kisvárosban, falun és tanyán, országút mentén és iskolaudvaron, élelmiszerboltban és kocsmában, kempingben és szociális otthonban. Bekapcsolni mindezt sorban egymás után. És nézni, hallgatni, mi történik Magyarországon: hogyan élnek az emberek, mit mondanak erről vagy arról, hány fok van a nyugdíjas Szabó néni lakásában, mit reggelizett a két Kiss gyerek Balkányban. Mondom mindezt a minap Kéthkedy bácsinak. Az öreg cipész hosszasan néz rám, majd rám rivall:- Édes fiam, azt hittem, te újságíró vagy!- Persze - hebegtem -, miért...?- Aztán, mert ezt már régen kitalálták, és működik is. Mindenhol. Magyarországon is. _- Úgy nevezik, hogy sajtó! Újság, rádió, tv! Mondom, működik is - ha nem is mindig tökéletesen. Egyébként én is megnéztem tegnap azt a tévéadást, amit emlegetsz. Néhány helyen hiába forgott körbe a kamera, szinte semmit nem lehetett látni, olyan köd volt. Morogtam is, de aztán rájöttem: nem a kamera tehet arról, hogy néha nem képes semmit mutatni, vagy csak nagyon elmosódottan, ködfüggönybe burkolva... A cirkusz műsora elkezdődött... ... a nagyérdeműt már csalogatják a nézőtérre, az oroszlánokat bökdösik, hogy nagyokat ordítsanak a félősebbek riogatására. A bohócok festik az arcukat, töltögetik a vizet a kabátjuk alá rejtett spriccolóba, hatalmas csukájukat próbálgatják, amiben látszólag oly szánalmasan cset- lenek-botlanak. A manézs igazgatója utoljára még megcsipkedi a műlovarnő popsiját, később már nem szabad, mert megláthatja valaki a nézőtérről. A porondszolga kiles a függöny mögül: egy kicsit zavartan jelenti aztán, hogy még nem tülekednek a népek, nem kell kapkodni. A bohócok hada azonban felzúdul: mi az, hogy nem kell? Az előadás kezdete vészesen közel, igenis tessék hangosabbra venni azt a zenét, hadd hallják az emberek, hogy hamarosan kezdődik! Az egyik festett arcú egy óvatlan pillanatban kirohan a porondra, bemutat egy szaltót csak úgy helyből, elrikkant egy régi viccet a cirkuszigazgatóról, s várja a tapsot. Elvétve csattan egy-két tenyér. Utánanyúlnak, visszarángatják a függöny mögé. Nincs még itt az idő - korholják, közben azt lesi mindegyik, mikor osonhatna ki ő is egy kicsit, hogy megmutassa, mit tud, hogy ő az igazi, fajankó itt mindenki rajta kívül. 1998-ban választások lesznek Magyarországon. Százezer pszichikaiig sérült ember... ... él Magyarországon. A neves pszichiáter elmondja a rádióban: a világon átlagosan a lakosság egy százaléka küzd ilyen természetű betegséggel, ez az arány - rejtély a szakma számára is - független társadalmi berendezkedésektől, kultúrától egyaránt. A betegek harmada olyan mértékben sérült, hogy állandó gondozásra szorul - teszi hozzá gondterhelten, s azzal folytatja: - Hazánkban mintegy 30 ezer olyan intézeti ágyra lenne szükség, ahová a sérült pszichikumú férfiak, nők, gyerekek lehajthatják a fejüket, ahol ápolást-gondoskodást is kapnak. S ekkor még nem szóltunk például a népbetegséggé vált depresszióról. Nincs ennyi ágy, s ami van, az is tovább fogy. Utcára kerülnek emberek, csendes vagy dühöngő hajléktalanokká lesznek. Esetleg hazamennek és kétségbeejtik családjukat, néha kést rántanak, máskor gázpalackot nyitogat- nak. Visszakerülnek a közegbe, amely nem viselheti el őket, és amelyet ők sem képesek elviselni. Hazánk élen jár sok teürleten, ami összefügg a pszichével: alkohol, öngyilkosság, társadalmi méretű pesszimizmus. Ezekre persze, nem a pszichiáter ad orvosságot elsősorban. De ha a törekvés sincs meg arra, hogy a legsúlyosabban sérülteket, az igazán betegeket megfelelően ellássuk - mit remélhetünk mi, könnyű esetek? Hazai krónika Lesz állami járadék? A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége szerint fel kell gyorsítani a nyugdíjreform szakmai előkészítését annak érdekében, hogy a koncepció már február végére az Országgyűlés elé kerülhessen, a tavaszi parlamenti ülésszak végére pedig megszülethessen az új nyugdíjtörvény - hangzott el a testület vasárnapi ülése utáni sajtótájékoztatón. MTI Kovács Pál, az országos elnökség tagja a testület véleményét tolmácsolva hangsúlyozta: 1998-ban az új nyugdíjtörvény néhány elemének már hatályba kell lépnie. Az elnökség szerint az átalakítás egyik legfontosabb célja az, hogy ne csökkenjen a nyugdíjak reálértéke. Ezt Kovács Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint az egyesülési joggal való visszaélés büntető törvénykönyvi tényállása alkotmányba ütközik. Az alaptörvény őrei megvitatják azt Palotai István (Új Kelet) Egyre csak terebélyesedik, nő a botrány, és minél hangosabban ágálnak ellene, annál több dokumentum és bizonyíték kerül a napvilágra. Az egész ugyebár Töcsik Mártával kezdődött, de hol van már ő a fontossági sorrendben? Huszadrangú helyen. Egy: miniszter nagy keservesen' felállt (állítólag ezzel letudta a felelősségét is ), de a botrány csak tovább gyűrűzött, és egyre gyanúsabb, hogy sötét erők állnak a történtek mögött. A kormánypártok állami pénzekből (Ne tévedjünk! A mi pénzünkből!) gyarapodnak — ha igaz. A polgár meg azon felül, hogy nincstelen, még balek is, akit palira vesznek, akit meglopnak, akinek szemérmetlenül hazudnak! Mert ugyan kinek higgyen? A legfőbb ügyész „alapos gyanúról” beszél, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője és a rendőrség országos parancsnoka „bizonyító erejű okmányokat” mutat, miközben az MSZP pénztárnoka élből tagad mindent, amelyben még a miniszterelnök is támogatja! Közülük valakinek (valakiknek) hazudnia kell, nincs mese! Aztán, hogy ki „járat le” kicsodát, már más kérdés. Azt állítani pedig, hogy az ellenzék az oka mindennek, és boszorkányüldözése árt az állam biztonságának, valamint, hogy vizsgálataival nyomást kíván gyakorolni a nyomozó rendőrségre, egész egyszerűen pimaszság! Az állam rendjét ugyanis az veszélyezteti, aki lop, csal és hazudik, nem pedig az, aki erre rájön és kiordítja! Pontosan az járatja le a kormányt és a kormányzó pártokat, aki falaz, vagy ehhez jó képet vág. Mert vétkesek közt cinkos, aki néma! Nem elpalástolni, hanem feltárni kell, ami történt, mert csak és csakis így menthető meg a kormány és a koalíciós pártok becsülete! Igenis emelje fel a kezét, aki vétkezett, és ne rontsa tovább a Pál nehéz, de megoldható feladatnak nevezte. A politikus szerint az indexálás, vagyis az, hogy a jövőben mihez képest határozzák meg a nyugdíjakat, még kérdéses. Elmondta: az MSZP Országos Elnöksége az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatban támogatja azt az elképzelést, miszerint 1998-tól az egyedülálló nyugdíjas elhunyt házasa beadványt is, miszerint a jogalkotó csak szűk körben teszi lehetővé annak bizonyítását, hogy a cégautó használata során magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Napirenden szerepel egyebek magyar politikai levegőt. Úgyis már csak alig-alig van az állampolgárnak bizalma a politikusokban! Tisztuljon meg, aminek meg kell tisztulnia, mert elég volt már a ha- zudozásból, a tolvajlásból, a szellemi, fizikai, anyagi és tisztességbeli nyomorúságból! Van nekünk enélkül is elég bajunk! * Halihó! Most már jobb lesz nekünk — állítja a kormány. Az inflációs ráta megint „csökkent öt százalékkal” — mondják. Milyen kár, hogy ezt az árak nem tudják... Mert hogy azok nem annyi százalékkal emelkednek, az olyan biztos, hogy a tej száz forintba fog kerülni. Ha ugyan nem többe. A vicc az egészben az, hogy a gazda csak taknyos 20—30 forintot kap érte (mert ugyebár az 51 forintos álomtej csak a mesében létezik.) Akkor most az a kérdés, hogy a gutába lesz ebből száz forintos tej? Ki az, aki (akik) ezen a bolton keresnek? Az állam minden „sajnálkozás ellenére” azért az „új” ár alapján teszi rá az áfát, valószínűleg azért, hogy ezzel is szociális érzékenységét bizonyítsa... Noszogatják a gazdákat, hogy termeljenek modernebb fajtákat, fejlesszék a termelés minőségét, hogy egységesebb, nyugaton köny- nyebben eladható árut termeljek! Könyörgöm, miből? A fajtaváltás, a modernizálás nem csak akarat kérdése! Üres speizben hülye a gazd- asszony! Pénz kell mindenhez, még a pénzhez is, azt pedig a magyar bankok jobb, ha nem adnak, mert annak csak zálogház, jelzálog és végrehajtó a vége... A banknál kellene váltást erőltetni. Méghozzá nagyon gyorsan. És akkor nem lenne szükség akkora sületlenséget mondani, mint amit Rednágel Jenő földművelésügyi államtitkárhelyettes mondott, miszerint: „Minden egyéni tapasztalattal szemben az elmúlt évben javultak a honi mezőgazdasági szektor gazdasági mutársa nyugdíjának körülbelül 30 százalékát élete végéig kaphassa. A testület egyetért az úgynevezett állami járadék bevezetésével is. Ezt azok kaphatnák - 1998-tól -, akik nem tudnak nyugdíjjogosultságot szerezni, vagy nem rendelkeznek 20 éves szolgálati viszonnyal. — A rokkantnyugdíjasok esetében egy komplex rehabilitációs rendszer kialakítására van szükség - mondta Kovács Pál. Hozzátette: ez nem szervezeti, hanem szakmai integrációt kell hogy jelentsen. között az a beadvány is, miszerint az özvegyi nyugdíj szabályainak megváltoztatásakor az új rendelkezések hatályba lépését úgy állapították meg, hogy az indokolatlan különbséget tesz az állampolgárok között. (MTI) tatói...” Világos, nem? Mint a makrogazdaságé. Azé is javult, csak nem érezzük. Ha nem érezzük, akkor mi javult, tessék mondani? És főleg kinek? Netán megint azoknak, akiknek ez a „javulás” célprémium-feltétel volt? Mert azt elhiszem! Üdvös lenne már végre nyíltan beszélni, és őszintén megmondani, hogy mi van és mi várható. Sokkal üdvösebb, mint a fehérről azt állítani, hogy fekete. A hazug embert ugyanis hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát... * Mozgásban az üzlet — mondja az egyik mobiltelefon-társaság reklámszlogenje. Igazuk is van. Valóban: úgy az ipart űzőknek, mint a mezőgazdsági termelőknek arra lenne szüskégük, hogy (legalábbis képviseleti szinten) mozoghassanak, kereshessék az újabb és újabb piacaikat. A kérdés csupán az, hogy mennyibe kerül az embernek a „mozgás”? Megsúgom, nem kevésbe! A közlekedés lassan luxussá válik kis hazánkban, és ha ez így megy tovább, lassan olyanok leszünk, mint a röghöz kötött jobbágyok. Mert a szabadság elve semmit sem ér, ha nincs pénz azt gyakorolni. Addig csak írott malaszt marad. Méghozzá olyan malaszt, amely rég vigaszul sem szolgálhat, hiszen nem csak az egyént nyomorítja el, hanem azt is, aki munkája gyümölcsét le kívánja aratni! Miért van az, hogy ebben az országban csak a kereskedőknek nő a fű? Miért alázatos és másodrendű szolga, aki dolgozik? Aki csak arra jó, hogy a kufárok zsebét degeszre tömje? Rendben van itt minden? Nem hiszem. Miért csak a kereskedő mozog az üzlet után? Lehet, hogy azért, mert a termelőnek erre már nem futja? Meglehet. Ezek szerint a közlekedési költségek egekig emelése is az ő sugallatukra történik? És meddig mehet ez így? Mozgásban az üzlet? De kié? Vita Bősről MTI _______________ Él es Fidesz-MSZP vita alakult ki szombaton a bősi helyzet megítéléséről tartott budapesti tanácskozáson, amelynek összehívását a Duna Mozgalom kezdeményezte. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke, valamint Nemcsók János MSZP-s országgyűlési képviselő, a bősi ügyben a miniszterelnök tanácsadója ellentétesen ítélte meg a szlovákokkal 1995-ben megkezdett - a különalkut előkészítő - egyeztetést. Illés Zoltán figyelmeztetett: a kormánynak bármiféle tárgyaláshoz felhatalmazásra lett volna szüksége. Amennyiben a tárgyalások folytatódnak, a Fidesz aláírás- gyűjtésbe kezd - jelentette ki. Nemcsók János hangsúlyozta: a hivatalos tárgyalások még nem kezdődtek meg. Az eddigiek csak egyeztetések voltak annak tisztázására, hogy érdemes-e a tárgyalásokat megkezdeni, amihez természetesen országgyűlési felhatalmazást kérnének. A szombati rendezvényen a többi parlamenti párt képviselői határozottan elutasították, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését megelőzően különalku-tárgyalások- ba bocsátkozzon Magyarország. Nemcsók János egyebek mellett elmondta: Magyarországnak lehetnek olyan megfontolásai, amelyek alapján előnyösebb pozíciókat érhetne el egy különalkuval. Ezeket azonban nyilvánosan nem ismertetheti, mert így mindez a szlovákok tudomására jutna. Vargha János, a Duna Kör elnökségi tagja többek között arról szólt: a kétoldalú megegyezéssel különben sem lehetne rendezni ezt a vitát. Többen elhallgatják — mondta -, hogy ameny- nyiben a nemzetközi bíróság döntésének nem tesz eleget valamelyik fél, a Biztonsági Tanács szankciója is kérhető. Sándorffy Ottó a Független Kisgazdapárt részéről többek között azt hangoztatta: a magyar kormánynak is úgy kellene képviselnie a magyar érdekeket, mint ahogy a szlovákok a sajátjukat. Szabad György az MDNP képviseletében ismertette pártjának azt az országgyűlési határozattervezetét, amely szerint a parlament ismét megerősítené: hazánk a szlovák-magyar vitát a hágai per végigvitelével kívánja megoldani. Bogárdi Zoltán az MDF álláspontját ismertetve szintén Hága jelentőségével foglalkozott. Ez a per nem csupán magyar és szlovák ügy, nemzetközi szempontból is jelentős. Kedden ülésezik az Alkotmánybíróság
