Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-25 / 21. szám
í 1997. január 25., szombat Hazai krónika Hol az önvédelmi reflex? Bürget Lajos publicisztikája_____________________ Az egyszerű ember, aki mindig egyszerű kategóriákban gondolkodik, valahogy értetlenül áll a mai kor előtt. Nem a piacgazdaság, nem a kapitalizmus vagy annak vad változata az, ami leginkább foglalkoztatja, hanem egy egészen más dilemma előtt áll tanácstalanul. Nezetesen azt nem érti, hogy miért kerül egymással folyvást ellentmondásba az úgynevezett jogállamiság és a társadalom önvédelmi reflexe. Mert a dolgok igenis szembe kerülnek egymással. Ennek okai nem a múltbéli beidegződésekben keresendők, hanem elsősorban abban, hogy feloldhatatlan morális ellentmondások feszítik a társadalmat. Nézzünk néhány példát. Milliárdos gazdasági bűncselekmények tűnnek el a jogi labirintusban, bűnös nélkül, ítélet nélkül. A számlát nem adó zöldségest százezerre büntetik, ő elérhető, a nagy bűnöző vidáman megússza, alacsonyak a büntetési tételek. Van jog, van törvény, de gyenge, kijátszható. Amikor a közvélemény sürget, akkor ott a válasz: a jogi utat végig kell járni. Vagy más. Itt vannak a magyar diszkók. Pontosan olyanok, mint nyugati társaik. Ivás, narkó, balhé, nyílvesszős merénylet, utána halálos autózás, maffiák ellenőrzése, robbantások. De ez a fiatalok szórakozása, a diszkó éllen nem lehet tenni, a vállalkozás szabad, alkotmányos jog, meg miegymás. Hogy lenne alkotmányos joga a többségnek is!? Hogy egy hatóság keményen is felléphetne!? Nem, ez jogállam, itt mindennek menete van, tudják, tudjuk, hogy ez így rossz, de így van másutt, majd ha tetten érünk stb. Vagyis kap egy pofont a világ, hogy drog, narkó, pia - kérem, az egyénnek joga van a döntéshez, ha el akar pusztulni, ám tegye. Agyafúrt fiskálisok, és mennyi van belőlük, sorra mossák tisztára a bűnelkövetőket a jog kellékeivel, miközben épp olyan jól tudják, mint a köz, mint a bíró, mint a tettes, hogy a dolog igencsak piszkos. Mindenki óvatosan a kellő „árnyaltsággal” foglalkozik a politikusok ügyeivel, a cigányokkal, hiszen nálunk a jog emlegetése már mumus, függetlenül attól, hogy a jogra hivatkozás erkölcsi tartalma létezik-e. A társadalom önvédelmi reflexe csak utcasarki beszélgetéseken nyilvánul meg, továbbá egyéni, vagy jobb esetben kiscsoportos mohogások alkalmával. Senki nem meri kimondani: be kellene gyűjteni az útszéli kurvákat. Végig kellene ellenőrizni a szórakozóhelyek ki tudja milyen egészségi állapotú pillangóit. Senki nem merészkedik kimondani, a cigánybűnöző nem társadalmi áldozat, hanem bűnös. Ki beszél ma arról, hogy igenis szóba kellene hozni a halálbüntetés visszaállítását. És ki az, aki szószólója lenne annak, hogy szűrjék, ha kell, vízummal a határokon beáramlókat, hiszen velük áramlik a bűn is. Hol mer egy rendőr keményen fellépni, hiszen szegény feje fölött ott lebeg a büntetés lehetősége!? Tudom, a jogállamiságot szokni kell. Vannak itt óvatoskodások, félelmek, akadnak régi beidegződések. Vannak jogi próféták, akik a korlátlan liberális demokrácia rémálmát dédelgetik, de hol vannak a moralisták, akik szólni tudnának a társadalom egészének érdekében? Ok is lapulnak, hiszen könnyen az a vád éri őket, hogy nem értik a mai világot. Hol vannak a mértékadó és hangadó civil szervezetek? Csipkerózsika-álmukat alusszák, ma többnyire kicsinyes érdekek mentén szerveződnek. Nem munkálkodik még kellően az önvédelmi reflex, kevés a társadalmi nyomás azokra, akik a paragrafusgörbékhez hasonló utakon szeretnék bejárni az egyenest, ami persze abszurdum. Ideje lenne egyszer már nyíltan szót ejteni mindarról, ami van. Annak félelme nélkül, hogy valaki vagy valakik a személyiségi jog mítoszával fenyegetőznének akkor, ha valaki felvet olyan dolgot, ami érzékenységüket vagy pénztárcájukat érinti. Mert a bizonytalanságnak véget kell vetni! Az ember nem csak attól fél, talán attól a legkevésbé, hogy este felpofozzák az utcán. Félelmetesebb az, ha valakiket a jogra hivatkozással tartanak távol történésektől, ha valakiket a joggal fenyegetéssel kényszerítenek hallgatni. Az állampolgárnak illúziói voltak akkor, amikor először elhangzott a varázsige: jogállam. Ideje lenne a jogászok államából végre valóban a jog államát megalkotni. A polgár védelmére. Családi tragédia Szabadszentkirályon ölt a gondatlanság MTI Családi tragédiához vezetett egy gázkonvektor szakszerűtlen üzemeltetése a Baranya megyei Szabadszentkirályon. Pénteken reggel holtan találták Petőfi Sándor utca 59. alatti lakásuk szobájában a V. család három tagját: a 46 éves családfőt, V. ő-t, 43 éves feleségét és 19 éves fiukat. Halálukat feltehetően az a gázkonvektor okozta, amelyet előző nap kaptak, és egy PB-palackra kötve maguk helyeztek üzembe, az égéstermék elvezetéséről azonban nem gondoskodtak. A helyszíni szemlén a rendőrök nem találtak bűn- cselekményre utaló jelet, a vizsgálatot államigazgatási eljárás keretében folytatják. Módosítandó rendeletek MTI ____________ Jö vő héten kezdeményezi az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának összehívását - közölte pénteki, zalaegerszegi sajtótájékoztatóján Pusztai Erzsébet, a bizottság alelnöke. Indokolásul elmondta: több egészségügyi rendelet mielőbbi módosításra szorul, első helyen is az intézmények szakmai minimumfeltételeire vonatkozó jogszabály. Érvei szerint az ezeknek való megfeleléshez legalább 20—25 milliárd forintra lenne szükség, de ennek forrásai nincsenek meg. A bizottsági ülés napirendjére veendő témakörök közé sorolta a kórházi finanszírozásra, a tisztiorvosi szolgálat működési költségeire vonatkozó döntések felülvizsgálatát, és az ágyszám- csökkentés utáni helyzet áttekintését is. A nyugdíjreform kapcsán Pusztai Erzsébet kifejtette, hogy pénzügyi szempontból kockázatos a járulékok egy részének tervezett kötelező „átterelése” a magánbiztosítókhoz, mert kérdéses, hogyan lesz fedezhető a kötelező tb-járulék hiánya, az elképzelt kötvénykibocsátás ugyanis inflációs nyomást jelentene. Úgy vélte: több időt kell szánni a reform társadalmi vitájára és pártközi egyeztetésére, annál is inkább, mert a tervezetben nem érvényesül a társadalmi és a nemek közötti szolidaritás elve. Ehhez kapcsolódva sürgette a harmadik kötelező biztosítási ág, a munkahelyi balesetbiztosítás törvényi szabályozását. Mint az MDNP alelnöke bejelentette, hogy pártja kezdeményezni fogja a tb-tör- vénynek a vállalkozói járulékfizetésre vonatkozó részének módosítását, valamint a bős-nagymarosi ügyben tárgyaló küldöttség kibővítését környezetvédelmi szakértővel is. Temesvár szellemében Gyűjteményes kötet Tőkés László beszédeiből MTI Tőkés László királyhágó- melléki református püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökének a temesvári események óta elhangzott beszédeiből gyűjteményes kötet látott napvilágot - magyar, román és angol nyelven. A Temesvár szellemében — Ökuménia és megbékélés című könyvet pénteken mutatták be Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Megnyitó beszédében Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a temesvári szellem a hallgatás falának megtörését jelenti. Ez az ökumenikus jellegű ige egyházi értelemben összefogja, eggyé teszi a különböző felekezeteket, nemcsak Temesváron, hanem Közép-Eu- rópában és az egész világon is. Hegedűs Lóránt annak a reményének adott hangot, hogy Temesvár szelleme - az ökumené egyházi és a teljes Napot-Földet jelentő világi értelmében - elhozza a megbékélést. Tőkés László beszédében hangsúlyozta: a megbékélés ügyében, így többek között az összmagyarságot érintő kérdésekben nem ismerhetünk meghátrálást. A püspök úgy vélekedett: a románmagyar alapszerződés megszületése nem jelenti a teljes megbékélést, a román-magyar ügy végleges megoldását. Hozzátette: „a romániai kisebbségi, egyházi és közösségi jogok rendezése nélkül nem lehet szó hiteles alapszerződésről, valóságos román-magyar megbékélésről.” A mintegy 40 dokumentumot tartalmazó, Temesvár szellemében című kötet a Ki- rályhágó-melléki Református Egyházkerület kiadásában jelent meg. SzázegymiUiárdos ajánlat Agrárfórum a támogatásokról Minden egyéni tapasztalattal szemben az elmúlt évben javultak a honi mezőgazdasági szektor gazdaságmutatói. A megkezdett agrármodernizációs folyamatba szervesen illeszkedik az idei évre kidolgozott támogatási rendszer terve, amely a tavalyi előnyeit megőrizve, annak fejlettebb változata lesz. Munkatársunktól_________ A fenti gondolatot dr. Rednágel Jenő, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkár-helyettese tolmácsolta, aki a három - Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg - megye agrárszakembereinek jelenlétében regionális mező- gazdasági fórumon vett részt Nyíregyházán. A téma az ez idő tájt legfontosabb mező- gazdasági probléma, az 1997-es évi agrártámogatási koncepció volt. A szakember véleménye szerint az alapelvek kidolgozásánál szem előtt tartotta a tárca, hogy csökkenjen a forrás-, az integrációhiány, szabályozottabbá váljon a piac. A rendelkezésre álló mintegy 101 milliárd forintos támogatás felhasználásával szeretné a minisztérium elérni, hogy növekedjék az állattartási kedv, a növénytermesztés minőségi és mennyiségi eredményei gyarapodjanak. Az államtitkár mindezeket alátámasztva hangsúlyozta, hogy nincsenek bel- és külföldi értékesítési akadályok. A támogatási elképzelésbe továbbfejlesztve kerültek be a piacra jutást segítő, a beruházásfejlesztési, a termelékenységjavító, illetve költségcsökkentő és a vidékfejlesztési elemek. Kényszer* szabadság MTI _______________ Ké nyszerszabadságra küldtek pénteken 192 miskolci fonónőt a Hansa '96 Fonóipari Bt.-től. A Mas- terfil Részvénytársaság miskolci gyárát, az egykori Pamutfonót az elmúlt évben privatizálták. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a céget szakmai befektetőként megvásárló német tulajdonos az egyre gyengülő piaci helyzettel és a napi veszteségek miatt indokolta ezt a lépést, közölve: az eddig alkalmazott 450 dolgozó foglalkoztatását a fonalgyártás költségei nem fedezik, ezért éltek a költségcsökkentés ilyen módjával. A megyei munkaügyi központnak ugyanakkor jelezték: ha nem tudnak újabb piacokat szerezni, akkor a most kényszer- szabadságra küldött fonónőknek felmondanak. Ez esetben természetesen kifizetik a végkielégítést és az elbocsátással járó egyéb költségeket, ami mintegy 260 millió forintot tesz ki. A most három hónapos „kényszerpihenőre” küldött dolgozók megkapják alapbérüket, s a műszakpótlék 10 százalékát, ám így is 26 százalékkal csökken havi jövedelmük. A maradó 250 dolgozót továbbra is három műszakban foglalkoztatják. A társaság jelenleg ágynemű-alapanyagot állít elő, amiből Németországban gyártanak készterméket. Egyébként a tulajdonosok továbbra is hosszú távon számolnak a miskolci gyárral, ezt bizonyítja, hogy az idén 200 millió forint értékű műszaki-technológiai fejlesztést hajtanak végre. Adóigazolványok MTI Az adóigazolványok tömeges előállításának megkezdését követő héten az adatvédelmi biztos eljárása megállapította, hogy az adózó polgárok adatait az APEH helytelen jogértelmezés alapján adta át a gyártó MPC Card Systems Kft.-nek. Az adattovábbítás kialakított rendszere akkor nem felelt meg a személyes adatok védelmét szolgáló törvényi előírásoknak - rögzíti az adatvédelmi biztos közleménye, amelyet pénteken juttatott el az MTI-nek. A közlemény szerint az adatvédelmi biztos 1996. szeptember 25-én ismertette észrevételeit az adóhatósággal. Ennek alapján az APEH haladéktalanul megszüntette a jogellenes adatkezelést, s a biztos észrevételeinek megfelelően alakította át az adattovábbítás rendszerét.
