Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-23 / 19. szám
I Kismamaklubot szeretne Alighanem hamar a szívükbe zárják a város kismamái, az apró csemeték és a már felserdülők, a szülőkkel együtt dr. Puskás Zsuzsanna házi gyermekorvost. Az új doktornő január 2-án kezdte meg rendelését Ibrány 2. sz. gyermekorvosi körzetében. A város mintegy 1500 gyermekén fele-fele arányban „megosztozva” végzik a gyógyító munkát kollégájával, a már kilenc éve a városban praktizáló dr. Sinka Zsuzsannával. Puskás doktornő érkezése nemcsak az orvostárs munkáját könnyíti meg, de a szülők, a gyermekek is hamarabb juthatnak ezáltal a rendelő belsejébe. A doktornő a családjával Ibrányba költözött, az ön- kormányzat biztosított számukra lakást. Ezt megelőzően Nyíregyházán, a megyei kórház 2. sz. gyermekosztályán dolgozott. A férje nem változtatott állást, maradt a megye- székhely kórházának 1. sz. belgyógyászati osztályán, naponta bejár Ibrányból. A doktornő ugyancsak édesanya, két gyermeket nevelnek. Elmondása szerint megkedvelte Ibrányt, barátságosak az emberek, s tetszik neki a kisváros mindenki mindenkit ismer közössége. A város vezetésétől is pozitív hozzáállást tapasztalt az eddigiekben. A rendelő nagyon szerencsés környezetben található, az egészségház, a gyógyszertár szomszédságában, s mindez a város központjában. A tervekről szólva elmondta, hogy szeretne egy kismamaklubot létrehozni, a különböző egészségügyi programok, világnapok alkalmából előadásokat szervezni, felvilágosító előadásokat tartani a serdülő gyermekeknek. A doktornőt munkájában Fekete Gyuláné asszisztens segíti. Sorban az igazolványért Megérkezett a kamarai gazdajegyzőkhöz a felemásérzésekkel fogadott őstermelői igazolvány. Csongrádi Zoltán gazdajegyzőt ez ügyben már december óta keresték az emberek, tájékoztatást, segítséget kérve az igazolvánnyal kapcsolatos tudnivalókhoz. Merthát alaposan beindult az agykerék, s talán nem is alaptalanul. Az, hogy mi igaz a sok mendemondából, az idő majd megválaszolja, ám tény, hogy az igazolványt ki kell váltania annak, aki mező- gazdasági termelőtevékenységet végez, s el is akar adni.- Az első igazolványt január 17-én, pénteken adta ki Csongrádi Zoltán az igénylőnek, s ezt követően állandósult a csúcsforgalom, ami érthető is a termelők részéről. A tapasztalatok szerint az érdeklődők nagy többsége a tájékozódás után kiváltja az igazolványt, márcsak azért is, mert a különböző agrártámogatási formák csak az őstermelői igazolvány megléte esetén igényelhető. A dolog rövidebb magyarázata pedig: mást nem nagyon tehet! A gazdajegyző az Árpád u. 4. sz. alatti helyiségben, a volt munkaügyi központ kirendeltsége épületében fogadja az érdeklődőket hétfőnként délután egytől négy óráig, illetve péntekenként reggel nyolctól déli 12 óráig. Az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola tanulói egy héttel hosszabb téli szünetre voltak „kárhoztatva”, mint hasonló korú társaik. Az oktatási intézet épületének nyílászárói ugyanis megértek a cserére, a korszerű, hőszigetelt műanyag ablakok, ajtók beépítése mintegy hatmillió forintba került. A gimnáziumban egyébként január 11-én tartották a negyedikesek szalagavatóját. Az ünnepségnek a város közösségi háza adott helyet. Városlátogató 1997. január 23., csütörtök A múltat idéző alagsor Többszöri költözködést követően az ibrányi közösségi ház alagsorában, pincéjében kapott helyet a város helytörténeti gyűjteménye. Tegyük hozzá, hogy nem hányaveti módon, hanem nagyon is ízlésesen elrendezett tárlat fogadja a látogatót. A kiállított tárgyak elsősorban századunk első felébe kalauzolják a szemlélőt, az egykor volt falu, falusi ember mindennapjaiba engednek bepillantást. A kiállítás anyagának első darabjait dr. Nagy Ferenc, a megyei levéltár igazgatója - aki maga is Ibrány szülötte - kezdte el gyűjteni még a hetvenes években. Az Ibrányi Hírlap többszöri felhívása is segítette a gyarapodást, nagyon sokan hoztak be a lakás zegzu- gában, padlásán porosodó értékes anyagokat. A helytörténeti gyűjtemény tárlója az első és a második világháborút megjárt kulacsokat, fegyvereket, levelezőlapokat őriz. A régi bolti mérleg nyelve ma sem fáradt bele az egyensúlyozásba (a maiak erre talán már képtelenek is). Külön szögletet foglalnak el az őskori leletek. Közöttük megtalálható az ötezerévesre becsült rézcsákány, a kőkorszaki kőmozsár. Sok anyag került a Nemzeti Múzeumba Ibrányból, ezek reprodukciói szintén a gyűjteményt gazdagítják. Sajátos szerepe van annak az egyetlen darab nagyméretű téglának, amely a hajdanvolt ibrányi vár falát jelképezi. A századok viharainak ellenálló falat a közelmúlt történelme bolygatta meg, s annak rendje-módja szerint a té- esz épületeibe dolgozták be. A paraszti szobabelső egyúttal az Ibrányi Hírlap szerkesztőségi üléseinek is a helyszínéül szolgál az elkövetkezőkben. A szoba falán elhelyezeti képről Hegedűs D. Géza színész anyai nagyapja és nagyanyja tekintetével találkozhat szemünk, a szekrényekbe beakasztva az egykor viselt ruhaneműk, így a nagykendő, a lajbi, az ujjas, a csizmanadrág. A komódon a butella hasonló szomorú sorsról árulkodik, mint ma oly sok boroskancsó: egy csepp nedű sincs benne! A közönségdíjas A szépséget a világ alakulása óta próbálták már milliónyian, milliószor meghatározni. Költők, festők, szobrászok, filozófusok keltek versenyre, hogy pontos tartalmat adjanak a szónak, hogy a leghűebben kifejezhessék. Kant például így fogalmazott: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik”. A december 28-ai nagyhalászi Miss Júlia ’96 szépségkirálynő-választás közönsége nemigen bocsátkozott mély filozófiába, amikor a legtöbbjük Oszlánszki Beátára adta a voksát. Csupán egyszerűen szépnek találták. A legszebbnek. Beáta, a szépségkirálynő-választás közönségdíjasa ibrányi, s a helyi Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola 3/b. osztályos tanulója. Azon lányok közül való, akik tisztában vannak e természettől kapott adottságúkkal, ám nem a tükör varázsával vannak eltelve. Fontosabbnak tart más értékeket, mint például a nyelvtudást. A közeljövő céljai között szerepel angolból a középfokú nyelvvizsga megszerzése, majd pedig a főiskolán továbbtanulás. Bea, ahogyan a társai leginkább hívják, iskolatársaival most jött el Bánkúiról, a gimi által szervezett sítáborból. Mondja, megtanultak síelni, de a megállásban olykor a nadrágfék is segített. Már itthon, a szülői mustránál mindenki épnek mutakozott, éppen emiatt élményteli, sikeres is volt a tábor. A diákok szerint olyan volt, mint Bea: szép és közönségdíjas! Ibrány Hírek A képviselő-testület a január 21-ei rendkívüli ülésén előzetesen megvitatta a közoktatás koncepcióját, amelynek végkicsengése, hogy a meglévő intézményhálózatot meg kívánja tartani. A közeljövő tervei között szerepel egy kollégium létesítése, a művészeti iskola tárgyi feltételeinek további javítása, az iskolák együttműködési lehetőségeinek bővítése. *** A város önkormányzata február 3-án, este hat órá- j tói a közösségi ház nagytermében közmeghallgatással egybekötött városfórumot tart, amelyen az 1996-os év értékelése és az idei év elképzelései szerepelnek. Az önkormányzat mellett a város sportbizottsága is számot ad az elmúlt évi teljesítésről, illetve tájékoztatja a hallgatóságot az 1997-es tervekről. * ** Az egyre felkapoltabb Tisza-part átfogó rendezésére még az elmúlt év végén ad hoc bizottság alakult, amelynek többek között feladata a már elkelt úttörőtábor újdonsül tulajdonosaival — a debreceni székhelyű Segítsd, Óvd Fogyatékos Társadat Alapítvány a Gyermekrehabilitációért (SOFT'), és a kazincbarcikai Salézi Rend Don Bosco Általános Iskolával — a kapcsolatfelvétel, az együttműködés megteremtése. A SOFT képviselője, dr. Süliemé Polgár Márta január 16-án megbeszélést folytatott Ibrányban az ad hoc bizottsággal a további terveket illetően. Az alapítvány ez év nyarán az elképzelések szerint mindenképpen indítani kívánja a tábort, elsősorban a fogyatékosok családos üdülését részesítik majd előnyben, de a különböző tréningprogramoktól kezdve a megvalósítható ötletig helyt adnak az elképzeléseknek. A barcikaiak értelemszerűen iskolai csoportok táboroztatását kívánják megoldani Ibrányban. A tábort bevonják az ifjúsági turizmusba, a terület hátsó részét kempingként szándékoznak majd hasznosítani. Mivel az ibrá- nyiaknak óriási a kötődése az egykori úttörőtáborhoz, ezért az új tulajdonosok minden lehetőséget megadnak a helyi általános iskola gyerekeinek. A két intézmény együttműködési megállapodásban rögzítette az újsütetű kapcsolat folytatását. Mindemellett a tábor az ibrányiaknak munkalehetőséget is jelent. Az oldalt írta: Lefler György Fotó: Csonka Róbert Dr. Puskás; Zsuzsanna
