Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-21 / 17. szám

1997. január 21., kedd Középiskolák A nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Iskola különleges a középiskolák sorában. Rögtön a neve is elgondolkodtató. Most az írást próbálgató, a betűkkel ismerkedő kisiskolások vagy az érettségire készülő, a nagykorúság küsszöbén álló fiatalok ülnek az iskola padjaiban. Ez is, az is. A megye egyetlen 12 osztályos oktatási intézményében járunk, ahol akár hattól tizennyolc éves korig tanulhatnak a gyerekek. S van még a különlegességekből. Egyetlen az iskolák közül, amely saját uszodával rendelkezik, s céljául tűz­te ki, hogy minden tanulóját megtanítja úszni. Az intézmény elődjének az 1976-ban létesített 9-es álta­lános iskolát tekinthetjük, melyet a jósavárosi panelhá­zakban felcseperedő gyerme­keknek szántak. A túlzsúfolt­ság időszakában felvetődött a gondolat, hogy változtatni kell az iskola profilján. Speci­ális adottsága miatt elsőként a sportiskolává alakulás tűnt megvalósítható tervnek, me­lyet azonban az akkori városi vezetés nem támogatott. A la­kótelep fokozatos „elöregedé­se” tette indokolttá, hogy 1989-ben gimnáziummá vál­jon. Ezzel egyidejűleg vette fel - egyetlenként a megyé­ben - Arany János nevét.- Hogy miért pont ezt a ne­vet? Szerettük volna, ha min­den tanulónk számára egyér­telmű, hogy ki az iskola név­adója, akármelyik korosztály­hoz is tartozik - válaszol Szondy György, az iskola igaz­gatója. - Ma az 1400 tanulónk­ból 400 gimnazista. A képzési rendszerünk már lehetővé te­szi a négy- és nyolcosztályos gimnáziumi osztályok indítá­sát. A négyosztályosba termé­szetesen a volt nyolcadikoso­kat, míg a nyolcosztályosba az általános iskolák negyedik osztályát elvégzetteket vár­juk. Ebben a tanévben a 10. évfolyamot járják már „nyolc- osztályosaink”. Az Arany a gimnáziumi kép­zést tűzte ki alapcélul - bárme­lyik rendszerben is járnak diákjai -, mely a továbbtanulásra való felkészítés egyik fontos velejáró­ja. Az első érettségizett tanulóink húsz százaléka sikeres felvételi vizsgát tett, ez az arány ma már ötven százalékra emelkedett. Végzőseink 10-15 százaléka nyelvvizsgával rendelkezik, mi­kor elhagyja iskolánkat. A kor kö­vetelményeinek megfelelően szá­mítástechnikai osztályokat is in­dítunk, akik heti négyórás képzés­ben sajátíthatják el a gépek gya­korlati használatát, s plusz vizsgá­val az érettségi mellé szakképesí­tést is kaphatnak a kezükbe. Lehetőség van angol, német, francia, orosz és latin nyelv tanu­lására, melyet tanulóink a 3„ 4. évfolyamra akár nyelvvizsga- szintre is fejleszthetnek. Tárgyi feltételeink megfelelők. Hu­szonnégy tantermünk, három előadótermünk és harmincnégy, tanteremként használt helyisé­günk falai között folyik az okta­tás. Tizennégyezres könyvtárunk és négycsatomás videohálóza- tunk segít a tanulásban. Ezeröt­száz adagos saját konyhával ren­delkezünk, és háromszázötven gyermeket tudunk egyszerre ebé­deltetni. A sport- és a kulturális élet is sokszínű. Minden osztályunk hetente egy testnevelésórát az uszodában tölt. Mondhatnám: nálunk tanulta az „alapokat” megyénk két sikeres úszónője, Kovács Rita és Csabai Judit is, és jövőbeli reménység Pécsi Anett. A labdajátékok közül a kézilabda és a röplabda a sláger. Minden évben megemléke­zünk névadónk születésének és halálának évfordulójáról, meg­rendezzük az Arany Napokat, házigazdái vagyunk a róla el­nevezett megyei balladamondó versenynek. Gimnazista lánya­ink megalakították a Gordinka Kamarakórust. Könnyűzenei műsorukkal több alkalommal hatalmas sikerrel szerepeltek rendezvényeinken, s a Kossuth téri programokon. Képzőmű­vészen szakköröseink korongo­zással, agyagozással készített, valamint különféle népművé­szeti alkotásaikkal évente isko­lai kiállításon mutatkoznak be. Nagy sikert arattak munkáikkal a belgiumi testvériskolánknál tett látogatás alkalmával is. Az intézmény életéről, hírei­ről hetente kétszer az iskolará­dió tudósítja a diákságot, s évente három alkalommal az Arany Élet hasábjain is olvas­hatnak a történtekről. Nagyon büszkék vagyunk erre az isko­lai újságra, mivel a szerkesz­téstől a tördelésig minden mű­veletet diákjaink végeznek. Á^ondoskodő iskola Szeretetre nevelés szeretettel Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium „Isten hitével, Gizella szeretetével, Imre tisztaságával” - a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium mottója. E néhány szó sokat elárul az isko­láról, célkitűzéseiről, mindennapjairól. Semmi sem fe­jezhetné ki tömörebben, mire törekszenek, mihez ké­rik Isten áldását nap mint nap. A színvonalas oktatás mellett a diákoknak olyan erőt, hitet és tartást szeret­nének adni, melyre oly nagy szükség van az életben mindenkinek.- Az iskola jogelődje, a Ki­rályi Katolikus Főgimnázium 1921-bennyílt meg — kezdi az iskola bemutatását Medgyesy Mária igazgató. - Az egykori gimnázium ideiglenesen a ró­mai katolikus elemi iskolában kapott helyet, majd a tanuló­létszám növekedése miatt szükség volt egy katolikus gimnázium létrehozására. A intézmény akkori fenntartója 1948 augusztusáig - az álla­mosításig - a Magyar Katoli­kus Tanulmányi Alap volt. Váradi József főesperes - a je­lenlegi püspöki helynök - kezdeményezésére 1992. au­gusztus 1-jével Nyíregyháza képviselő-testülete engedé­lyezte újraindítását, s helyét az addigi 15. Sz. Általános Iskola épületében jelölte ki. Ennyit talán nagy vonalakban a múlt­ról, s térjünk át a mába. Jelen­leg több mint háromszáz diák tanul iskolánban, akik többsé­gében katolikus (római és gö­rög) vallásúak, de vannak re­formátus gyermekeink is. Ők vallásukat gyakorolják, és eb­ben a szellemben is élnek. A nyolcosztályos gimnáziumi csoportjainba - azaz a kis- gimnazisták közé — általános iskola negyedik osztálya után, míg a hagyományos négyosz­tályos - azaz nagygimnazis­ták közé - az általános isko­la elvégzése után kerülhet­nek a gyerekek. A nagygim­nazisták két-két osztályban tanulnak évfolyamonként. Az egyik osztály fele matema­tika-számítástechnika ta­gozat, a másik fele általános tanterv szerint tanul. Másik osztályunk fele angol, fele német tagozatos, ők heti hét órában tanulják az idegen nyelvet. A ’96-os tanévben, elsőként érettségizett 60 ta­nulónk közül 41 felsőokta­tási intézményben tanult to­vább. Az iskola szellemiségéről is ejtsünk szót. A keresztény is­kolának olyan intézménynek kell lennie, ahol Krisztus ál­dozatos, önmagáról megfe­ledkező, ám sokat követelő - ugyanakkor az embert a maga valóságában feltétel nélkül elfogadó - szeretete a példa a nevelők és a diákok számára is. Olyan közösség és légkör alakulhat ki, ahol mindenki igyekszik a többi­eket segíteni és a legjavát adni. Az isteni gondviselésbe vetett hit és az az erkölcsös magatartás, ami istentiszte­letünkből következik, fel­szabadít minket sokféle ag­godalom és bűn rabságából, s képessé tesz a céltuda­tos, eredményes munkára. A „szentimre” olyan helyzet­ben van, mint a startot éppen elhagyó versenyző, fel akarja venni a nemes küzdelmet megyénk kiváló középisko­láival, hiszen fontosnak tart­ja, hogy a magyar társadalom értelmiségi rétegét egyre na­gyobb arányban Isten akara­tát kutató, felelősségteljesen gondolkodó, erős, helyes döntésekre képes, ép szemé­lyiségek alkossák. Ez csak úgy lehetséges, ha vonzáskör­zetünk katolikus szülőit si­kerül meggyőznünk, hogy is­kolánk a sok-sok lelki és er­kölcsi értéke mellett néhány tapasztalt, szakmájában jó hírű idősebb és egy sor te­hetséges fiatal tanárkollé­gám lelkiismeretes munká­ja révén jól megalapozza minden diákunk tehetségé­nek megfelelő továbbtanu­lását. Ennek bizonyítéka lehet, hogy volt diákjaink megállják a helyüket or­vosi, jogi, közgazdasági egyetemeken is, illetve az eztán érettségizőktől még jobb eredményeket vá­runk. Erre lehet garancia, hogy iskolánk tanulóinak átlaga 4-es osztályzat fe­lett van. Nem akarjuk elzárni nö­vendékeinket a világtól, hanem szilárd fogódzókat kívánunk adni a megisme­réséhez. Magyarságismere­ti szakkörünk célja például a népünk tárgyi és szellemi néprajzának megismerése, a népművészet, a honfogla­lás kori motívumok tanul­mányozása, történelmi ko­rok feldolgozása, történel­mi eseményeket bemutató színjátékok előadása, kéz­műves foglalkozások. Ter­mészetesen nem csak tanu­lásból áll az életünk. Szé­pen felújított tornaterem várja minden diákunkat, és versenyzési lehetőségek azokat, akik megfelelő szinten művelnek külön­féle sportágakat. Sok-sok vidám program teszi szí­nessé mindennapjainkat. Ilyen például az elsősök tréfás avatása, Szülők-Ta- nárok-Diákok Napja. Isko­lánk kezdeményezte a ré­gió keresztény iskoláinak együttműködését a Keresz­tény Ifjúsági Napok ren­dezvénysorozat keretében, melynek megrendezését évről évre más iskola vál­lalja. Diákjaink közel 60 szá­zaléka kollégista. A kol­légium épülete közvetle­nül az iskola mellett ta­lálható, a fiúk és a lányok külön szárnyban kaptak helyet. Fontos törekvé­sünk, hogy a kollégium kápolnája gyermekeink lelki központja legyen, ahová mindig betérhetnek, hogy elcsöndesedve öröm- ben-bánatban békére lel­jenek. ’ Arany János Gimnázium és Általános Iskola ■ Sorozatunkat a Soros Alapítvány támogatja

Next

/
Thumbnails
Contents