Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

Nyíregyháza 1997. január 20., hétfő Kertváros legyen vagy ipari övezet? Baja Ferenc és Csabai Lászlóné Fotó: Csonka Fekete Tibor (Új Kelet) _ Ké pviselői beszámolóval egybekötött lakossági fóru­mot tartottak péntek este Oroson, az álatalános iskola nagytermében. A felmerülő kérdések megválaszolására illusztris vendégeket kértek fel. Az elnökségi asztalnál foglalt helyet dr. Baja Fe­renc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Lakatos András országgyű­lési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságá­nak alelnöke, Csabai Lász­lóné, Nyíregyháza polgár- mestere, Ciha Tamás alpol­gármester és Szűcs István, Oros önkormányzati képvi­selője. Szűcs István bevezető­jében kiemelte, hogy nem kell szégyenkezniük az oro- siaknak. Ok sem maradtak ki az utóbbi évek infrastruktu­rális beruházásaiból, sőt egyes részeken még a nyír­egyházi átlagtól is jobb hely­zetben vannak. Egyedül a szennyvízhálózat kiépítésé­ben van némi elmaradásuk, de tudvalevő, hogy ez a leg­drágábban megvalósítható közmű, és a városnak erre jut a legkevesebb pénze. Elhal­kultak azok a hangok, ame­lyek annak idején ellenezték a megyeszékhelyez történő csatolást, és mára bebizo­nyosodott, hogy inkább elő­nyére vált a településnek. A rövid ismertető után a kö­zönség soraiban ülők kér­dezhettek a vendégektől. Az általános iskola igaz­gatónője meghívta a minisz­tert az intézmény névadó ünnepségére és azonnal meg is kérdezte, mennyivel tud­ná támogatni az iskolai kör­nyezetvédelem oktatását. A tárca vezetője a pályázati lehetőségekre hívta fel a fi­gyelmet, és a maga részéről támogatást is ígért. Akadt olyan helyi vállal­kozó, aki ipari park létesíté­sét szeretné Oroson, de Csa­bai Lászlóné hamar elutasí­totta a kérést. Egy ipari park létrehozása nagyon sokba kerül és a város örül, ha egy ilyen költségét ki tudja gaz­dálkodni. Amúgy sem tarta­ná szerencsésnek egy kert­városi övezetbe ipari üzeme­ket telepíteni. A csendes és nyugodt környezet megéri, hogy inkább a város más ré­szeibe járjanak el dolgozni az emberek. A határainkon túlról érke­zett környezetszennyezésről a szaktárca első embere ki­fejtette, hogy ő személyesen győződött meg az ottani gyártástechnológiai állapo­tokról és belátható időn be­lül nem várható javulás ezen a téren. Ezzel még egy ideig együtt kell élnünk és meg kell tanulnunk kezelni a problémát. Felháborodásának adott hangot az egyik helybéli la­kos, amiért három napig tart az eljárás a tetten ért illegá­lis szemetelőkkel szemben. A miniszteri válasz ismét csak sajnálkozás volt, de továbbra is biztatta azokat, akik felje­lentést mernek tenni az enge­dély nélküli szemétlerakók­kal szemben. Hosszabb távon csak a szemléletváltozás je­lenthet majd megoldást, ami­kor mindeki rájön, hogy jól felfogott érdeke a közvetlen környezete védelme. Az ille­gális szemétkupacok felszá­molása már sokkal többe ke­rül, mint egyenesen a szemét­telepre vinni a lakossági hul­ladékot, nem is számolva a környezetkárosító hatások felszámolásáról. Ez is része kell hogy legyen a polgáro­sodás folyamatának. Fel kell még nőni egy-két generáció­nak ahhoz, hogy érzékelhető legyen az iskolai oktató­nevelő munkának az eredmé­nye. Addig azonban kény­szeríteni kell a törvény- szegőket a szabályok betartá­sára és ennek leghatásosabb módja, ha odafigyelünk egy­másra. Jelenleg nagyon kevés a közterületfelügyelő a me­gyeszékhelyen, és nem tud­nak mindenütt ott lenni, ahol kellene. Még mindig jobb a háromnapos hatósági eljárást végigvinni, mint szeméthe­gyek között élni. A minisz­ter reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan törvény- módosítást a parlament elé terjeszteni, amely lényege­sen lerövidítheti a hatósági eljárás menetét, és akkor ta­lán többen mentek feljelen­tést tenni a környezet ron- gálóival szemben. Hűtőház az alapítványnak Állandó kapcsolat a munkaügyi központtal Sikli Tímea (Új Kelet) Ebben az esztendőben működésének ötödik évébe lép a Nyírség Jóléti Szolgá­lat Alapítvány. Bár az 1996- os év kicsit gyengébben si­került, mint a korábbiak, Demjanovich Emil ügyve­zető igazgató 1997-re is nagy terveken gondolkodik.- A legnagyobb álmunk egy hűtőház megépítése, ahol biztonságosan tudnánk az év folyamán tárolni azt az almát, ami saját birtokun­kon terem. Nyírpazonyban lévő központunk mellett ha­talmas almáskert húzódik, mely tavaly is igen szép ter­mést hozott. Mégsem volt túl nagy nyerességünk, mert az árut nehezen tudtuk érté­kesíteni és sok meg is rom­lott belőle a tárolási idő alatt.- Ki támogatja a hűtőház építését?- A tervek elkészülte után először a nyíregyházi Me­zőbankot kerestük meg, hogy hitelt kérjünk a közel harmincmillió forintos beru­házáshoz. Az első két szű­rőn sikeresen átjutottunk, hiszen elképzelésünkkel nemcsak az itteni, de a bu­dapesti központi bank is egyetértett. A Földművelés- ügyi Minisztériumhoz is el­juttattuk papírjainkat, és két hét múlva eldől, megkaphat- juk-e a PHARE iroda IPP tá­mogatását. Az így össze­gyűlt összeget saját tőkéből egészítjük ki.- Mikor kezdődnek a mun­kálatok?- Amennyiben minden szükséges engedélyt meg- szerzünk, úgy gondolom, nem kell tovább várni ápri­lis-májusnál, amikorra már az idő is enged és bele lehet vágni az építésbe. Ha min­den a tervek szerint halad, akkor az őszi almát már a megfelelő körülmények kö­zött fogjuk tudni tárolni, így még tavasszal és jövő nyár elején is jó pénzért tudjuk majd értékesíteni a gyümöl­csöt.- Hány embernek ad majd munkát a hűtőház?- Jelenleg öt állami gondo­zott fiatal él kint az alapít­ványnál, akik ellátás és szál­lás fejében segítenének a munkában. Állandó a kap­csolatunk a munkaügyi köz­ponttal, s ha beindul a hű­tőház, még hét-nyolc munka- nélkülinek adunk majd kere­seti lehetőséget. Ám nem csak ily módon segít alapít­ványunk az elesett emberek­nek. Továbbra is tart a ruha­segély akciónk, melynek ke­retében a hátrányos helyzetű településekre teherautóval használt, de mosott ruhabálá­kat szállítunk, melyeket az önkormányzat vagy a ki­sebbségi önkormányzat oszt szét a rászorultaknak. Szabályozható Sütés az iskolában Számítógépes vezérlés a kazánházban Nyíregyházán a 107. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában huszonhárom évvel ezelőtt, 1974. szeptember elsején indult meg az oktatás, a kor követelményeinek megfelelően olajkazánokkal fűtötték az épületet. Az évek múlásával kiderült, hogy mára már nem ez a leggazdaságosabb, leghatékonyabb módszer. Munkatársunktól- Pazarló nép a magyar — kezdte dr. Farkas László, az intézet igazgatója. - Mikor előtérbe kerülnek a gazdasá­gi problémák, soha nem azt nézi, hogyan lehetne kevés ráfordítással enyhíteni rajtuk, rögtön siránkozni kezd. Jó nyolc-tíz évvel ezelőtt már szinte állandó probléma volt, hogy míg az iskola déli olda­lán nagyon meleg van a tan­termekben, az északnyugati szárnyban szinte fázni lehet. Az iskola előző igazgatójá­val, Bartha Dénessel már ak­kor arra gondoltunk, hogy vagy a nyílászárók nem szi­getelnek már kifogástalanul, vagy a fűtési rendszerben van a gond. Jó helyen tapogatóz­tunk, hiszen a kazánokat nem lehetett megfelelően szabá­lyozni. Állandóan és egy­szerre melegített fel minden tantermet, akkor is, ha nem volt tanítás. Ráadásul a be­rendezés olajjal működött, ami jóval drágább és piszko­sabb, mint a gáz. Úgy igazán azt sem lehetett ellenőrizni, hogy az ide szállított tartá­lyokból valójában mennyi kerül be a rendszerbe, míg a gáznál egyértelmű a fogyasz­tás. Nyolc évvel ezelőtt el is készítettünk egy tanulmányi tervet, melyben kiszámoltuk, mennyibe kerülne egy új be­ruházás, és az mennyi idő alatt térülne meg. Megfelelő anyagi keret azonban nem állt rendelkezésünkre, így el­gondolásunk csak néhány hónappal ezelőtt valósulha­tott meg. A beruházás har­mincnyolc-negyven millióba került, melyet a szénsegély elnyerése mellett az intéz­ményt fenntartó önkormány­zat és a TIGÁZ egészített ki. Áttértünk tehát a gázfűtésre, de nem is akárhogyan. A ka­zánokat számítógép vezérli, tehát előre be lehet progra­mozni, hogy adott napokon hány fok meleg legyén külön az iskola két szárnyában, a kollégiumban, a konyhán, a tanműhelyekben, a tornate­remben és a TMK-ban. Bár a próbafűtés csak október 15- én indult be, a megtakarítás már most is látványos. De­cember első hetének végéig a melegért másfél millió fo­rintot fizettünk, míg a koráb­bi években ez az érték csak decemberben két-három mil­lió forintra rúgott. Kisgazda« választás K. Z. (Új Kelet) ~ Tisztújító közgyűlést tartott szombaton a Füg­getlen Kisgazdapárt nyíregyházi szervezete. A tanácskozáson a város 300 tagdíjfizetőjéből 153-an vettek részt. Az ülésen egyetlen napiren­di pont volt: az új elnök megválasztása. A leve­zető elnök felolvasta a három pályázó elképze­léseit, hozzászólásra nem volt lehetőség. A kisgazdák közül a leg­többen, 98-an az eddig megbízott városi elnök­nek, Tóth Andrásnak sza­vaztak bizalmat. Az új vezető és az elnökség tagjai 1998. végéig koor­dinálják a szervezet mun­káját. Tóth András el­mondta, hogy céljuk az 1998-as parlamenti és önkormányzati választá­sok megnyerése. Céljaik eléréséhez emberileg és szakmailag is hiteles új tagokat kívánnak elnyer­ni, elsősorban fiatal ér­telmiségieket. Szándéka­ik szerint Nyíregyháza külterületein több új kis­gazdacsoportot alakíta­nak. A szakmai irányel­veket különböző kabi­netben - jogász, orvos, vállalkozó - dolgozzák ki. Nem lesz könnyebb Munkatársunktól Hosszas huzavona és heves viták után fogadta el a nyíregyházi képvise­lő-testület 1996-ban a megyeszékhely költség- vetését. Emlékeztetőül: a megyeszékhely kiadási oldalán több százmillió forinttal nagyobb összeg szerepelt, mint a bevé­telin. A kényszer miatt racionalizálási intézke­déseket dolgoztak ki az önkormányzati szakem­berek. Intézményeket szerveztek át, illetve zár­tak be a közgyűlés dön­tése alapján. Nyíregyhá­za ez évi költségvetési koncepcióját a képvise­lők az előző év végén tár­gyalták, amikor is több mint 400 millió forintos hiány mutatkozott. Csabai Lászlóné pol­gármester érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi muta­tókat ismerve a városnak ez az éve sem lesz köny- nyebb az előzőnél. A nor­matív támogatások mér­téke az 1996-os bázisév­hez viszonyítva csak 2-3 százalékkal lesz maga­sabb. A polgármester 15 város adatait összevetve 3 százalékos növeke­désre számít. Ugyanak" kor a kisebb településék központi támogatása-20Í 25 százalékkal emelke­dik. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkorr mányzatnál ez a mutató. 8 százalék. -----

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents