Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

I Gazdaság 1997. január 20., hétfő Szétválnak a funkciók M77 A Magyar Posta rendsze­rének korszerűsítése, a szervezet európai uniós kö­vetelményekre való alkal­massá tétele tette szüksé­gessé, hogy a Magyar Pos­ta Rt.-nél a vezérigazgatói és az elnöki funkciót a mi­nisztérium kezdeményezé­se alapján szétválasszák — jelentette ki Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az MTI- nek szombaton. Elmondta: az európai uniós csatlakozás olyan többletterheket ró a szerve­zet vezetőire, amelyek ré­vén szükséges a feladatok megosztása. A miniszter kifejtette: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium ezt felismerve javasolta, hogy az év ele­jétől válasszák szét a rész­vénytársaságnál a vezér- igazgatói és az elnöki funk­ciót. Az elnök-vezérigazga­tói posztot 1996 végéig Doros Béla töltötte be. Megbízatása a múlt év vé­gén lejárt, ezért január 1- jével került sor a tisztségek szétválasztására. Doros Béla tehát továbbra is ellát­ja a vezérigazgatói felada­tokat, az elnöki funkcióra pedig Szekeres Tamást, a győri Széchenyi István Főiskola főigazgatóját vá­lasztották meg. A miniszter az intézke­déstől azt várja, hogy a jövőben jobban érvénye­sülnek a tulajdonosi érde­kek, és az operatív felada­tokat hatékonyabban vég­zik a Magyar Posta Rt.-nél. Budapest Bank Koroncz Ágnes reagálása MTI ___ Ho rn Gyula kormányfő január 13-án, hétfőn szoká­sos havi sajtóértekezletén a MÚOSZ-ban ígéretet tett: a frakcióvezetők lehetőséget kapnak arra, hogy megis­merjék a Budapest Bank privatizációjával kapcsola­tos szerződést - jelentette ki Koroncz Agnes a távirati iroda munkatársának. A miniszterelnöki sajtóiroda vezetője a Fidesz és az FKGP szombati sajtótájé­koztatóján elhangzottakra reagálva elmondta azt is, hogy Kiss Elemér, a Minisz­terelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkára a parla­menti pártok frakcióveze­tőinek pénteken levelet kül­dött. Ebben tájékoztatta őket arról, hogy a BB-szer- ződés teljes szövegét a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkárának, Ba­lázs Ágnesnek a titkárságán lehet tanulmányozni. Ha szabadulnánk a részvénytől MTI-Press A társadalmi-gazdasági átalakulás előrehaladtával ma már egyáltalán nem kuriózum, ha egy állam­polgárnak részvények vannak a tulajdonában. Ezeket sok évig őrizheti, de ha gondolja, meg is szabadulhat tőlük. Vajon a részvények kibocsátójá­nak, a részvénytársaság­nak kötelező-e a korábban kibocsátott és most újra neki felkínált részvénye­ket visszavásárolni, s megeshet-e, hogy a rész­vények az eredeti áruknak csak kis hányadát érik e pillanatban? E kérdésekre a Házi Jogtanácsadó se­gítségével adunk eligazí­tó gondolatokat. A részvény a részvé­nyest megillető tagsági jo­gokat magában foglaló ér­tékpapír, alapvetően a részvénytársaság nyere­ségéből való részesedés­re, az osztalékra való jo­gosultságra terjed ki. Az értékpapír szabadon for­galmazható. Az bemutató­ra szóló részvény a tulaj­donos megjelölése nélkül ruházható át, a névre szó­ló részvényt pedig - a részvényen a tulajdonos nevét is feltüntetik - a vál­tó átruházására vonatko­zó szabályok alkalmazá­sával lehet eladni, és az új részvényest a részvény- társaság részvénykönyvé­ben is fel kell tüntetni. A szabad forgalmazás azt jelenti, hogy a rész­vény tulajdonosa annak a személynek adja el az ér­tékpapírt, akinek akarja, s aki azt meg kívánja vásá­rolni. Ha a részvénytársa­ság nem kíván vásárolni, úgy arra sem jogszabályi kötelezettsége nincs, sem bírói ítélettel nem köte­lezhető. (Ez alól a szabály alól az úgynevezett dolgo­zói részvényre irányadó rendelkezések szűk kör­ben kivételt engednek.) A részvényben megtes­tesülő értékhez, a pénzhez úgy lehet hozzájutni, hogy a részvény tulajdonosa el­adja, akár a részvénytársa­ság másik részvényesé­nek, akár harmadik sze­mélynek. A részvények forgalmi értéke - tehát az az érték, amelyen eladha­tó az értékpapír - függ az adott társaság gazdálko­dási eredményeitől, s jelentős befolyással van a forgalmi értékre a konkrét részvény iránt megnyilvá­nuló piaci kereslet is. Pél­dával megvilágítva: ha az rt. jelentős nyereséget ter­mel és sokan szeretnének ilyen részvényt vásárolni, úgy az árfolyam a névér­ték felett állhat, míg null­szaldós vagy veszteséges gazdálkodás esetén, to­vábbá ha nagy a részvény eladási kínálata és ala­csony a kereslet, a rész­vény esetenként csupán a névérték töredékét éri. Almatárolási konferencia Annál jobb, minél hidegebb Pásztor István, a szövet­ség képviselője, dr. Kállay Tamás és Zoltán Attila a tanácskozás elnökségé­ben. Jobbra a hallgatóság Csonka Róbert felvéte Fekete Tibor (Új Kelet) A vártnál is nagyobb ér­deklődés mellett rendezték meg szombaton Tunyogma- tolcson a Korszerű almatáro- ló-hűtőházak létesítése elne­vezésű szakmai konferenciát. A zsúfolásig megtelt Székely fogadóban egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Grabovszky István, a rendez­vény házigazdája jól gondol­ta, hogy érdeklődnek a sza­bolcsi alamatermelők a betá­rolás legújabb módszerei iránt. A házigazda bevezetőjében kiemelte; megyénk almáskert­jeinek jövője nagyban attól függ, hogy a jó minőségű ter­mést mennyi ideig lehet káro­sodás nélkül eltartani. Léal­mából túlkínálat van a világ­piacon, és a hazai termelési költségek nem versenyképe­sek a külföldi termelőkkel. A jövő a minőségi almalermesz- tésé, de nem elég jó fajtájú és jó minőségű almát termelni, ha azt szedés után azonnal pi­acra kell dobni. A szakma legjobb hazai szakembereit sikerült meg­nyerni előadónak, és külön öröm, hogy mondandójukat egyszerűen és közérthetően adták elő, úgy, hogy iskolá­zottságtól függetlenül min­denki megérthette. Zoltán Attila, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozá­sok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket és fehívta a figyelmet euró­pai uniós tagságunk vészes közelségére. Mint mondta, évek múlva lehetünk csak tagja az EU-nak, de a gyü­mölcstermesztést nem lehet egyik napról a másikra át­programozni. Több év kell egy új telepítés termőre for­dulásához, és akik szeretné­nek megfelelni a közös pia­ci igényeknek, azoknak már ma lépniük kell. Ugyanígy már most meg kell teremteni a korszerű gyümölcstárolás feltételeit. Akik az utolsó pillanatban kezdenek el kap­kodni, azok biztosan lépés- hátrányba kerülnek. Dr. Kállay Tamás, a Gyü­mölcs- és Dísznövényter- mesztési Kutató Intézet fő­munkatársa saját vizsgálati adatait ismertette. Hangsú­lyozta: a hagyományos, nagy légterű és nehezen szabá­lyozható tárolók felett már eljárt az idő. Ma a gazdák egyéni igényeiknek és terme­lési kapacitásuknak megfe­lelő méretű és kialakítású hűtő tárolót használnak. Olyat, amelyet öt nap alatt fel tudnak tölteni és két nap alatt le tudják hűteni benne a ter­mést. Szükség esetén na­gyobb tárolókból akár több kisebbet is kialakíthatnak. Ez • az előny a kitárolásnál is je­lentkezik. Kiemelte még a tárolóhelyek jó hőszigetelé­sének fontosságát is. Hiába vásárolja meg valaki a leg­korszerűbb és a legjobb ha­tásfokú hűtőberendezést, ha „elszökik a levegő”, vagy nagy hidegben megfagy az alma. Az előadások után a jelen­lévők megtekintették Győr- teleken Nyíri József és Ko- csordon a Valentin Kft. hűtő­házát. Saját szemükkel lát­hatták mindazt, amiről né­hány órával korábban hal­lottak. Négy megye a nyugdíjreformról L. Gy. (Új Kelet) ________ A Kormány már áttekintet­te a pénzügyi tárca és a Nép­jóléti Minisztérium közös előterjesztésében a nyugdíj- koncepciót, a szűkkörű egyez­tetéseket követően előrelát­hatóan azt a január 23-ai kor­mányülésen újból tárgyalni kívánja. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat véleménye szerint a tervezet 1998. janu­ár 1 -jétől a jelenlegi nyugdíj- rendszer teljes átalakítását szándékszik megvalósítani, éspedig a társadalom szinte minden tagját hátrányosan érintő módon. A koncepcióban vitatható ugyanis az előre vetített gaz­dasági növekedés mértéke, a foglalkoztatási helyzet alaku­lása, bizonytalan és erősen csökken a beígért szolgáltatá­sok köre - a járulékterhek, a működési költségek növeke­dése mellett. A jelen és a jövő nyugdíjasai a mostani anyagi állapotukhoz képest fokoza­tosan romló helyzetbe jutnak. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat szerint mindettől van jobb, ugyanakkor olcsóbb, ki­számítható megoldás a nyug­díjrendszer reformjára, amely minden bizonnyal társadalmi konszenzusra is talál. Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat megyei tes­tületéi és az MSZOSZ megyei képviseletei közös regionális fórumokat szerveznek. Legkö­zelebb január 21-én, kedden 11 órától négy megye - Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs - de­legáltjai találkoznak Miskol­con, a Tudomány és Technika Házában a nyugdíjreformmal kapcsolatos közös álláspont ki­alakítása végett. A területi fó­rumon közel 150, a megyéből mintegy 30 testületi, illetve kép­viseleti tag vesz részt, az előadó pedig dr. Vágó János, az Orszá­gos Nyugdíjbiztosítási Önkor mányzat elnöke lesz. Magyar-ukrán vasúti tárgyalások MT1 A legnagyobb áruszál­lítási kedvezmény elvét kívánja alkalmazni az Ukrán Vasút és a MÁV a két ország közötti forga­lomban. Ezt a szándékot erősítette meg szomba­ton, budapesti tárgyalá­sán Leonyid Zseleznyak, az Ukrán Vasút vezér- igazgatója és Sipos Ist­ván, a MÁV vezérigaz­gatója. A találkozón a két vasút képviselői az együttműködés bővíté­sének lehetőségeiről tár­gyaltak annak érdeké­ben, hogy bővüljenek a szállítási teljesítmények 1997-ben. Minderről a tárgyalófelek közös köz­leményben tájékoztatták az MTl-t. A magyar-ukrán vas­úti forgalom 1996-ban nem a várakozásoknak megfelelően alakult, amelynek egyik oka, hogy az utóbbi években a tranzitszállítások egy része északra, a lengyel útvonalra terelődött, és erősödtek a szlovák tö­rekvések is. A Magyar- országról a FÁK-orszá- gokba irányuló forgalom tavaly alig haladta meg az 1 millió tonnát, holott 3,41 millió tonnát ter­veztek. A FÁK felől Ma­gyarországra - részben tranzitként - 4,359 mil­lió tonna érkezett, mi­közben a terv 7,9 millió tonnával számolt. A ta­lálkozón a tárgyalófelek megállapították: ebben a helyzetben a közös, ver­senyképes tarifák kiala­kítása a megoldás. A találkozón a két vas­út képviselői egyeztet­tek egy, a záhonyi öve­zetben létrehozandó kö­zös vállalatról, a kombi­nált szállítási formák részarányának növelé­séről, a szolgáltatások javításáról. Megállapod­tak arról, hogy közös munkacsoportot hoznak létre, amely január 27- 29. között Budapesten sorra kerülő első ülésén áttekinti a kormányközi egyezményeket. Közös cél, hogy fejlődjön a Tri- eszt-Ljubljana-Zágráb- Budapest-Záhony- Csap-Kijev közötti vas­úti folyosó, illetve az Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Magyar- ország, Szlovákia és Ukrajna területét érintő nemzetközi vasútvona­lak teljesítménye. Sze­retnék fejleszteni az Eu- rópa-Ázsia közötti kom­binált szállítást, ennek keretében konténerszál­lító vonat indítását ter­vezik Budapest és Moszkva között. A két vasút vezetője egyetér­tett abban, hogy a Csap­záhonyi övezetben kö­zös szállítási vállalatot kell létrehozni, továbbá szerződéskötést kezde­ményezni a Zakarpatin- terport és a MÁV Zá- hony-Port Üzletigazga­tóság között.

Next

/
Thumbnails
Contents