Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-18 / 15. szám
Többen támogatják Hosszas vita Tiszavasváriban Megyei krónika 1997. január 18., szombat Válságkezelés összefogással K. Z. (Új Kelet) _______ Cs ötörtökön, estébe nyúló ülésen, hosszas vita után fogadták el Tiszavasvári város képviselői a Komisné Liptay Elza Szociális és Re- habilitációs Központ ön- kormányzati ellenőrzéséről készült beszámolót. Az intézmény beruházásánál elért eredményeket elismerték a városatyák, de megállapították, hogy előfordultak kisebb-nagyobb szabálytalanságok. A testület ütemtervet dolgozott ki a hiányosságok pótlására. A kögyűlés elvi döntése alapján a rehabilitációs központ a jövőben önkormányzati felügyelet mellett közhasznú társaságként (kht.) működik a jövőben. A következő képviselő-testületi ülésig elkészítik az ehhez szükséges dokumentumokat. Sulyok József polgár- mester elmondta, hogy az ilyen társaságokat szívesebben és nagyobb összeggel támogatják a különböző karitatív szervezetek, mint az önkormányzati intézményeket. A képviselők döntöttek arról, hogy kik kapják a Város Díszpolgára és a Tiszavasvári Városért kitüntetéseket. Az elismeréseket a polgármester adja át január 31-én. Akkor ünnepli a település várossá válásának 11. évfordulóját. A rendezvény díszvendége lesz Baja Ferenc, a környezet- védelmi és területfejlesztési tárca vezetője. Uj Kelet-információ Az agártermelők sok százezres tábora, a szövetkezetek és a különféle gazdálkodó szervezetek tagjai, az egyéni gazdálkodók, az őstermelők, vagyis a kamarák tagjai számára valóságossá kell tenni az önigazgatást, a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének valódi átvételét. Az elnöki kollégium a fővárosi és a megyei kamarák törvényben meghatározott feladatai körében közvetlen szakmai véleményformáló, tanácsadó fórummá kíván válni, ezzel is erősítve a mezőgazdaság, ezen belül a Magyar Agrárkamara előtt álló feladatok mind teljesebb körű megvalósítását. Az eddigi működés során világossá vált, hogy egyes, a területi agrárkamarák hatáskörébe tartozó feladatoknál is szükséges lenne egyeztetett, esetenként egységes fellépést választani, a jó megoldásokat egymás számára ismertté tenni. A válságos helyzetű magyar mezőgazdaságnak a közeljövőben rendkívüli kihívásoknak kell megfelelnie. A mezőgazdaság országos szintű önkormányzatának, továbbá a hatékonyan működő nemzetközi kapcsolatoknak a kialakítása, a kormányzati gazdaságfejlesztési programok véleményezése, és a célirányos javaslatok megtétele, a nemzeti agrárprogram megteremtése, az európai uniós csatlakozás elősegítése, a sok egyébb mellett mind-mind jelentős kamarai feladat. Ezeket a feladatokat a Magyar Agrárkamara teljesebben csak akkor láthatja el, ha a fővárosi és a megyei agrárkamarák működésük harmadik évében már csökkentik a központi ügyintéző szervezetre nehezedő terheket. Az elnöki kollégium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem kíván átvenni jogszabályban rögzített feladatokat a Magyar Agrárkamarától, de elősegíti annak munkáját e feladatok teljesítésében. Ezt a célt kívánja szolgálni megalakulásával, hiszen hasonló szervezet a társkamaráknál eredményesen tevékenykedik. A kamarai törvény a gyakorlatban még közel sem váltotta be azokat a reményeket, melyeket elfogadásakor, majd a kamarák megalakulásakor az üzleti közösségek, a kis-, közép- és nagyvállalkozók szerte az országban vártak. A mezőgazdaságban ez számos, felesleges feszültség forrásává vált. A kamarák, a terméktanácsok, az oktatás, a műszaki fejlesztés, a munkaadói szakmai és a munkavállalói érdekképviseletek, valamint az állam- igazgatás központi és helyi szervei közötti összhang még a munkavégzéshez szükséges szinten sem teremtődött meg egyes helyeken. Az elnöki kollégium az ésszerű megoldások keresésével, egyeztetett javaslataival elősegítheti a közös gondolkodás, az azonos gyakorlat kialakítását, gyorsíthatja és elősegítheti a demokratikus döntések meghozatalának folyamatát, az ágazat irányításának minden szintjén. Elnöki kollégium megalakításáról határoztak a főváros és a megyék agrárkamaráinak vezetői. A Budapesti Agrárkamarában pénteken megtartott rendezvény legfőbb célkitűzésének az ágazat helyzetének javítását tartották a megjelent szakemberek. Ennek egyik eszközeként jelölhető meg a köztestületi kamarák eddigiekben elért eredményeinek szélesítése, a több, mint kétéves működés sikeres gyakorlati tapasztalatainak országos méretekben történő alkalmazása. Lincshangulat Tiszadadán Megyénk és a rendszerváltozás (Folytatás az 1. oldalról) Gedeon Árpád, a település polgármestere próbálta csitítani a kedélyeket, de ez csak olaj volt a tűzre. A hallgatóság soraiból többen is a polgármesteren kérték számon a kisebbségi önkormányzat dolgait, de a polgármester ettől kategorikusan elhatárolta magát. Végül úgy döntött, hogy bokros teendői miatt távozik a teremből, amit sokan meg- futamodásnak véltek és súlyos szócsaták után engedték útjára a falu első emberét. Vaskó Bertalanná, a kisebbségi önkormányzat harmadik tagja is összeférhetetlennek tartja, hogy férj és feleség kétharmados többségben irányítsa az ön- kormányzatot. Minden döntés a kezükben van, és harmadik résztvevőre már nincs is szükség. A képviselő asszony úgy tapasztalta, hogy a választások előtt és közvetlenül utána a Lakatos házaspár még törődött is a cigányok sorsával, de már jó ideje elzárkóznak előlük, és semmit sem tesznek a helyi kisebbségért. A kisebbségi önkormányzat pénzügyi bizonylati fegyelmére jellemző, hogy az egyik fontos testületi ülés jegyzőkönyvét a falu egyik kukájában találták meg. Érthetetlen, hogy az eltelt több mint két év alatt miért nem tartottak pénzügyi revíziót Tiszadadán, amikor a botrány lehetősége nem most merült fel. Még nem tudni mit akar a Lakatos házaspár, de a végtelenségig úgysem búj- dokolhatnak a számon kérés elől. Már csak azért sem, mert a megyei cigány kisebbségi önkormányzat a jövő hétre megpróbálja hivatalosan is felkérni a távolmaradó önkormányzati tagokat, válaszoljanak a falubeli cigányok kérdéseire és ezzel együtt számoljanak el a rájuk bízott javakkal. (Folytatás az 1. oldalról) Bármelyik grafikont vagy táblázatot rakta az írásvetítőre az előadó, mindegyikben vagy az utolsó, vagy az utolsó három hely valamelyikén szerepelt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye, és ez már önmagáért beszél. Talán a legmegdöbbentőbb az az adat volt, mely szerint megyénkben a férfiak között több a rokkant- nyugdíjas, mint az öregségi nyugdíjas. Sokan sajnos a menekülés egyetlen lehetőségének a „leszázalékolást tartják”. Dr. Zilahi József a megyei közgyűlés elnöke beismerte, hogy lehetetlenre vállalkozik, amikor 15 percben kell összefoglalnia mondandóját. A közgyűlés elnöke 1986-ot nevezte a fordulat évének, szerinte ekkortól kezdődött a gazdasági hanyatlás. Az elmúlt két évben véleménye szerint megállt a hanyatlás, és már számokban is kifejezhető gazdasági élénkülés kezdődött el. A baj csak az, hogy a javulás csak a megye egyes részein érezhető. A Tiszavasvári- Nyíregyháza-Kisvárda-Záhony tengelyben élénkül a gazdaság, míg ettől délre nem sok jele van az élénkülésnek. Most az lenne a legégetőbb feladat, hogy a Csenger-Mátészalka-Nyírbátor térségben is ki kellene építeni ugyanezt a korridort, és ettől lehetne remélni az előrelépést. *** Szünet után Fekete Zoltán, a megyei közigazgatási hivatal vezetője lépett a mikrofonhoz, és azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy a rendszerváltás utáni első szakasz lezárult. Most a stabilizáció ideje következik. Sajnálatosnak tartotta, hogy megyénk közigazgatása elaprózódott. Emiatt kényszertársulások alakultak statisztikai körzet elnevezéssel. A főállású polgár- mesterek száma 1990 és 1994 között 117-ről 180 fölé emelkedett, noha a jogszabályok csak harminchat településnél írják elő e tisztségviselői formát. Az ehhez és a képviselő-testületek működéséhez szükséges pénzt valahonnan el kell vonni. Fekete Zoltán arra hívta fel a polgár- mesterek figyelmét, hogy az ön- kormányzati munkában egyre több a törvénysértés, amelyet tervszerű munkával meg lehet előzni. Kovács István, a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy a politikai, társadalmi vezetők nem támaszkodnak kellő mértékben a szakemberek véleményére. Megyénkben az infrastruktúra mellett a gazdaság fejlesztésére is figyelni kellett volna. Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben a rendszerváltás után a vállalkozók fizetőképtelen, elmaradott környezetben kezdték el működésüket. Hiányoznak azok a nagyvállalatok, amelyek húzóerőt jelentenek a kisebb gazdasági egységeknek. Hamvas László, a megyei közgyűlés alelnöke előadásában az oktatás sikeridőszakának az 1990 utáni négy évet tartotta. Ekkor vezették be a szabad iskolaválasztást, és az oktatás reformja, a Nemzeti Alaptanterv ismételten ahhoz vezet, hogy politikailag ugyan már nem, de más vonatkozásban uniformizált gyermekek kerülnek ki az iskolapadból. A magániskolákat csak egy szűk elit réteg tudja megfizetni. Az alelnök aggódását fejezte ki amiatt is, hogy a törvények csak tíz osztályig szabályozzák az oktatást, noha már most évente több ezer gyermek válik talajtalanná alap- és középfokú tanulmányainak befejezése után. Szilassy Géza, a nyíregyházi közgyűlés tagja megyénk lesújtó szociális helyzetéről számolt be. Álláspontja szerint az igazi szociálpolitika a gazdaság, az újra elosztható pénzek függvénye. Sajnálattal közölte, hogy nálunk idegen erők, a Nemzeti Valutaalap irányítja e szférát. A jelenlegi társadalmi környezetben néhány év múlva - vélte a képviselő - akár egymillióval is csökkenhet az ország lakossága. Szilassy Géza érdekes párhuzamot talált a férfiak elérhető életkora és a bejelentett nyugdíjkorhatár között: mind a kettő 65 év. Husin József a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, hogy térségünkben a munkanélküliség nem újkeletű probléma. A 60-as, 70-es években 50 ezer szabad női munkaerő volt Szabolcs-Szatmár-Be- regben. A gondokat a könnyűipari üzemek építésével orvosolták. A rendszerváltás után a keleti piacok összeomlása és a privatizáció miatt 63 ezerre duzzadt az állástalanok száma. Sokan a viszonylag megfelelő járadékot nyújtó rokkantsági nyugdíjba menekültek. Az utóbbi évben a kényszervállalkozásoknak és foglalkozáspolitikai eszközöknek köszönhetően, valamivel 40 ezer fölött állandósult megyénkben a munkanélküliek száma. *** Az MDF-es országgyűlési képviselő, Takács Péter által szervezett konferencia délutáni programját kerekasztal-beszél- getés színesítette. Hat parlamenti párt országgyűlési képviselőinek adatott meg a lehetőség, hogy értékeljék a rendszerváltás utáni időszakot. Az elnöklő Petróczki Ferenc aggodalmát fejezte ki, hogy sokan elfordulnak a politikától. Okát abban látta, hogy a pártokat kívülről és belülről is lejáratják. A Kisgazdapárt vezetőjét, Kávássy Sándort Boroska Miklós, az FgKGPP országos oktatási bizottságának tagja helyettesítette, aki az elnök levelét olvasta fel. A nyilatkozatból az derült ki, hogy 1989-90-ben forradalmi helyzet alakult ki az országban, amely békés átmenethez vezetett. Gyors és radikális intézkedéseket vártak a sanyarú sorban élő magyarok. A legnagyobb kérdés az volt, hogy kit hatalmaznak fel a szavazópolgárok a rendszer megváltoztatására. Kávássy Sándor szerint az MDF vezette kormány elsikkasztotta a forradalmat. Áz élet- színvonal az elmúlt hat évben folyamatosan romlott, az ország tönkrement. Módi László (Fidesz-MPP) hozzászólásában azt fejtegette, hogy megnövekedett a pártok érdekközvetítő szerepe. Éz abban nyilvánul meg, hogy a pártok és a minisztériumok vezetői megyénkben járva fogékonyabbak az itt élők problémáira. A fideszes képviselő szerint a „pártoskodás” a demokrácia előnyeit hozta magával a nagyobb településeken. Hiányolta, hogy a felsőoktatási intézmények pedagógusai és diákjai nem jelennek meg súlyuknak megfelelően a közéletben. Aggodalmát fejezte ki, hogy perspektíva hiányában a polgári középosztály egyre lejebb süllyed. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) pártjuk alapértékeit sorolta, így a szabadságot, a demokráciát és a családot. Mint elmondta, ezek hiánya tapasztalható az országban. Az dolgozók egyre nagyobb hányada gazdasági rabszolga lett, és több területen nincsen meg az esélyegyenlőség. Az Antall- kormány gazdasági, társadalmi programja vállalható volt, de az ország utat tévesztett, és jelenleg is keressük helyünket. A reformlépések jószán- dékúak.de elhibázottak voltak. Kiss Gábor (MSZP) kerek- asztal-beszélgetésre és nem előadásra készült, ezért inkább kérdéseket várt. Takács Péter (MDF) a szocialista politikus megnyilvánulását a párbeszédkészség hiányának értelmezte. Jelezte, hogy felkérte Kiss Gábort előadás megtartására. Pártjának 1994-es választási kudarcát úgy értékelte, hogy nem tettek meg mindent, amit a választók elvártak. A társadalom sem mert szembenézni a felmerülő problémák egy részével. A képviselő meglátása szerint a mai magyar politikai, gazdasái vezetők nem felelnek meg az európai uniós színvonalnak. Ivártyi Tamás (SZDSZ) az útkeresés nevében kért szót. A párt megyei elnöke úgy vélte, hogy a térségben a panaszkodás helyett a jó és megvalósítható ötletekhez lehet pénzt lobbizni. Pártjuk szakemberei az ország jövőjére egy járható liberális modellt dolgoztak ki. A szabaddemokraták célul tűzték ki a településeken az önrendelkezési jog fenntartását. Erősödik a civil társadalom és csökken az áilam szerepvállalása. A Kiss Gáborhoz intézet kérdésekre a szocialisták megyei elnöke elmondta, az igazságügy reformját még ez évben tárgyalja a parlament. Az igazságszolgáltatás gyorsítása miatt kétszintű bírósági rendszert alakítanak ki. A mezőgazdasági hitellehetőségek korszerűsítését is hamarosan megvitatják az Országgyűlés tagjai. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a megszigorító intézkedések által élért eredmények hatására jelentősen növekedett Magyarország külföldi megítélése. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig a kormánynak még néhány intézkedést meg keli hoznia. j Elszabadultak az indulatok
