Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-15 / 12. szám
1997. január 15., szerda Középiskolák Teleki Blanka Gimnázium, Tiszátok Bethlen Gábor Szakképző Iskola, Nyírbátor Eredményesen a kis gimnáziumok sorában A tiszalöki Teleki Blanka Gimnáziumot 1953-ban alapították. Az intézmény első és hosszú éveken át aktív igazgatója, Szakács Ferenc egykoron büszke volt „az ő parasztgimnáziumára”. Lehetett is, hiszen nagyon jó eredményekkel büszkélkedhetett a középiskola. Az évek során — igyekezve megfelelni a folytonos változásoknak—többször módosult az iskola képzési profilja. A gimnáziumi osztályok mellett jó ideig mezőgazdasági szakközépiskolai osztályok futottak párhuzamosan, majd kipróbálták a kéttannyelvű oktatást, ezt követően pedig az oktatási törvény adta fakultációs lehetőséggel elsőként éltek a megyében. Az elmúlt tanév szeptemberétől viszont 24 tanulóval megkezdték a közgazdasági szakközépiskolai képzést. Lefler György (Új Kelet) A gimnázium jelenéről Vajda Lászlóné igazgatónővel beszélgetünk, aki az iskola múltjának is avatott ismerője, hiszen ő maga is itt érettségizett, majd az egyetemi tanulmányait követően ide tért vissza — de már a katedrára. Jelenleg két profil közül választhat az ide jelentkező végzős nyolcadikos. A hagyományos, általános tantervű gimnáziumi osztályba azokat a tanulókat veszik fel, akiknek az általános iskola 6—7., és 8. osztály félévi érdemjegyei magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika tantárgyakból legalább a 3,5-es átlagot elérik. Az iskolában választható idegen nyelv: angol, német, orosz. A közgazdasági szakközépiskolai képzés a számítástechnika-programozó pénzügyi ügyintéző szakon a szakképzési törvénynek megfelelő formában történik. Nevezetesen: az első és második osztályban szakosodás nélküli általános képzés folyik. Egy nyelv (angol vagy német) heti öt órában kötelező, valamint heti két órában informatikai ismereteket sajátíthatnak el a tanulók a technika tantárgy helyett. A harmadik évfolyamtól a gimnáziumi vagy a közgazdasági szakközépiskolai ágon folytathatják tanulmányaikat, magas óraszámban tanulva a számítástechnikai és közgazdasági tantárgyakat. A szakközépiskolai ágon érettségizett tanulók az ötödik évben közgazdasági informatikai szakképesítést szerezhetnek. A szakképzés indítását a tiszalöki gimnáziumban az egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola segítette. Az igazgatónő megfogalmazta: az iskola célja nem a képesített könyvelők számának növelése, hanem magas szintű számítástechnikai ismeretekkel rendelkező, középfokú közgazdasági szakemberek képzése. A felvételi követelmény e szakon: az előbb felsorolt tantárgyakból legalább a négyes szintet el kell érni. A gimnázium 2 millió 650 ezer forintot nyert a közelmúltban a képzési profil kellő színvonalú megteremtéséhez a Szakmunkásképzési Alaptól és a Budapest Banktól. Az 1995-ös év második felétől a megyei önkormányzat a fenntartója és tulajdonosa az intézménynek, amely észrevehető változásokat hozott az iskola életébe. Az 1993-ban épült modem tornateremmel is régi óhaj valósult meg, most a kollégium korszerűsítésén a sor, annak felújítása mintegy 4 millió forintba kerül majd. A tiszalöki középiskola megállja a helyét a kis gimnáziumok között, évről évre előkelő helyet foglal el a felsőfokú oktatási intézetekbe jelentkezettek 70-80 százalékos felvételi arányával. Vajda Lászlóné igazgatónő is itt érettségizett; Dr. Fedor Tibor, MKM főosztályvezető; Takács Péter, MDF országgyűlési képviselő; Hamvas László, a Megyei Közgyűlés alel- nöke; Redella Sándor, HM- osztályvezető; Rab Agnes gyógyszerész, a Amerikai-Magyar Gyógyszer- forg. igazgatója; Suszte- rics Gyula, nyugalmazott repülőtiszt; Szakács Emese, a Magyar Rádió zenei szerkesztője; Bólék Zoltán, a magyarországi Iszlám Közösség vezetője; Gelsei Gábor, görög katolikus lelkész; dr. Ökrös Ilona, a miskolci Szent Péter kapui Kórház főorvosa; Nagy András, a Balatonfüredi Hajógyár hajómémöke, Ökrös Mihály, a gyöngyösvisontai hőerőmű bányamérnöke; Dunai József, egyetemi tanár KLTE; Pásztor István, Tisza- vasvári rendőrkapitánya; Pásztor István, a KITE mérnöke; Gáspár Ferenc, Tiszavasvári főépítésze; Soós Sándor, az Esztergomi Múzeumok igazgatója; Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium igazgatója; Dojcsák Margit, Tiszanagyfalu Általános Iskola igazgatója; Magyar Miklós, a megyei agrárkamara gazdajegyzőinek csoportvezetője; dr. Vass János, a Keletvad Kft. ügyvezetője; dr. Bértes Judit, genetikus, OTKI; dr. Losonczi János, a megyei kórház főorvosa; dr. Balogh Judit jogász, a Miskolci Egyetem tanársegédje; Nagy Sándor, országgyűlési képviselő, Újfehértó polgármestere; Pecsenye Tibor, a hortobágyi halgazdaság igazgatója; Cserés Sándorné, a tiszalöki Kossuth L. Általános Iskola igazgatója. Szépszámmal akad közöttük orvos, állatorvos, jogász, közgazdász, gyógyszerész, katonatiszt, agrármérnök, sőt újságíró is. Öregdiákok * Sorozatunkat a Soros Alapítvány támogatja * Felvételi helyett tanulmányi versenyek Fekete Tibor (Új Kelet) Az iskolák azokon a szakokon, ahol a jelentkezők száma várhatóan meghaladja a felvehető diákok létszámát, rendszerint felvételi vizsgákat tartanak: győzzön a jobbik és a legtöbb pontot elérő tanuló. Nyírbátorban a Bethlen Gábor Szakképző Iskolában gondoltak egy merészet: rideg és idegesítő felvételiztetés helyett tanulmányi versenyeket hirdettek azokból a tantárgyakból, amelyekről már tudják, hogy túljelentkezés várható. Legalább a tét is nagyobb. Azon túl, hogy a továbbtanulás lehetőségének megszerzése a cél, a versenynek lesznek győztesei, és a legjobbak még díjakban is reménykedhetnek. Követendő ötlet! Annak idején a bőrfeldolgozás és a cipőipar szakemberképzésére hozták létre az intézményt. Mára jelentősen megváltoztak az ipari termelés feltételei, és az iskola alkamazkodott a kor követelményeihez. A hagyományos cipőipari szakmák mellett ma már más, főleg a szolgáltató ágazathoz tartozó szakembereket is képeznek. Igényként jelentkezett a középfokú iskolai végzettség megszerzése, sőt, egyes szakmákra már csak az érettségi vizsga letétele után lehet jelentkezni. Nézzük mindezt részletesen! Szakközépiskolai képzésre iratkozhatnak be a már hagyományos cipőipari ágazat bőrfeldolgozói szakára. Fele-fele arányban várják a lányok és a fiúk jelentkezését. Felvételi vizsgát nem tartanak, hanem az általános iskola hetedik osztály évvégi és nyolcadik félévi osztályzatokat viszik magukkal a tanulók. A cipőipari szakon a negyedik év végén érettségi vizsgát tehetnek a diákok, és akik nem akarnak továbbtanulni, azok ötödik évfolyamon cipőipari technikus minősítő vizsga megszerzésére folytathatják tanulmányaikat. Az informatika a legdinamikusabban fejlődő tudományág. Szakemberigénye napról napra nő, és ezért évente harminc diák kezdheti meg tanulmányait informatika-számítástechnika szakon. Bár ipari szakmáról van szó, lányok jelentkezését is várják. Elsősorban azokra a diákokra számítanak, akik matematikából, fizikából és számítástechnikából legalább jó (4-es) tanulmányi eredményt értek el, és érdeklődnek a szakma iránt. A tanulók választott idegen nyelvként az angolt tanulják, hisz ez az informatika nemzetközileg is elfogadott nyelve. Ezen a szakon is lehetőség nyílik ötödéven a technikus minősítő vizsga megszerzésére. A valamikori szakmunkásképző beolvadása után jelenleg kilenc szakmát lehet a Bethlenben megszerezni. A karosszéria-lakatos, a géplakatos, a háztartási gépszerelő, a bútorasztalos és a kőműves szakmákra csak fiúk jelentkezhetnek. A géplakatos szakma kivételével szakoktatóról is a diákoknak kell gondoskodni. Az iskola csak akkor tudja a gyerekek jelentkezését elfogadni, ha a gyakorlati oktatóhelytől beszerzik az írásbeli nyilatkozatot. Cipőfelsőrész-készítőnek, cipőgyártónak, nőiruha-készítőnek és élelmiszer-vegyiáru kereskedő tanulónak lányokat is felvesznek. A felvétel eldöntésének alapja a tanulmányi versenyeken elért eredmény, illetve az általános iskolában szerzett hetedik osztály évvégi és a nyolcadik osztály félévi tanulmányi eredmény. A kereskedő tanulók idegennyelvet is tanulnak, amelyből vizsgát tesznek. Igény esetén lehetőség nyílik kollégiumi elhelyezésre a Báthori István Gimnáziummal közösen fenntartott intézményben. Mint azt Pásztor József igazgatótól megtudtuk, szeptembertől változások várhatók az oktatás szerkezetében. A Nemzeti Alaptanterv tervezett módosításait is figyelembe veszik és a négyéves oktatási ciklus első két évében főleg közismereti tárgyakat tanítanak. Ezt egészítenék ki a szakmai alapozó tantárgyakkal. Az utolsó két évben már csak szaktantárgyakat oktatnának a szakvizsgára készülés jegyében. Az iskola eredményesen pályázott a PHARE programra, és 53 ezer ECU értékben fejleszthették gépparkjukat. Jelenleg ott tartanak, hogy kinőtték az iskola épületét, és elkerülhetetlenné vált a bővítés. A tetőtérben akarnak szak- tantermeket kialakítani, és ide költözne az informatika ágazat. Övék lehelne az egész felső szint, és itt már kiscsoportos foglalkozásokon sajátíthatnák el a számítástechnikai ismereteket. Pásztor József igazgató
