Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

Gazdaság Vállalkozások tb-fízetése Fekete Tibor (Új Kelet) Jelentősen megváltozott a vállalkozások utáni társada­lombiztosítási járulék fizeté­sének szabálya január else­jétől. Sokan folytatták má­sodállásban a különböző vál­lalkozásukat, akiknek eddig csak a bevallott jövedelmük tíz százalékáig kellett járu­lékot fizetniük. Sokan ki is használták ezt a lehetőséget, és olyan alkut kötöttek mun­káltatójukkal, hogy bérük­nek csak egy részét (nem rit­kán a minimálbér erejéig) vették fel főállású munkavi­szonyban, a többit úgyneve­zett „számláspénzként” vál­lalkozásukra, számla ellené­ben. A munkáltatónak mind­egy volt, milyen jogcímen fizet, a dolgozó pedig költ­ségeket számolhatott el, és a maradék után is csak tíz szá­zalék tébé-kötelezettsége volt. Most ennek vége és a törvényalkotók ezt a kiska­put is bezárták. Az év elejétől nem lesz különbség vállalkozás és vállalkozás között. Egyedül a nyugdíjasoknak engedé­lyezték a kiegészítő tevé­kenységű vállalkozásokat. A többieknek ugyanolyan tb- és adóterheik lesznek, mint a főállású vállalkozóknak. Nézzük mindezt egy konkrét példán keresztül. Van valaki­nek egy heti 36 órát megha­ladó főfoglalkozása, amelyért a minimálbér fölötti fizetést kap. Volt még emellett egy vállalkozása, amelynek el­múlt évi tiszta bevétele mond­juk 120 ezer forint volt, ami havi tízezer forintos bevételt jelentett. A főfoglalkozásá­ban rendesen fizette a társa­dalombiztosítási járulékot a munkáltatójával közösen. A másodállásért pedig havonta ezer forint tébét rótt le. Ugyanezen számoknál ma­radva a munkaviszonyból származó jövedelme utáni já­rulékfizetésben nincs jelen­tősebb változás. Az eddigi 42,5 százalék helyett 39 szá­zalékot fizet a munkáltató, ezen felül havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást. A munkavállaló a (6 plusz 4 százalékos) jövedelme 10 szá­zalékát fizeti a TB-nek. Ha emellett évi 120 ezer forint­nyi bevétele származik a vál­lalkozásból, ezután már lé­nyegesen többet kell majd fi­zetnie. Azzal, hogy megszűnt a vállalkozások másodállás­nak minősítése, ugyanúgy a legkevesebb a minimálbérnek megfelelő tb-járulékot tették kötelezővé. Hiába csak havi tízezer forint a bevétele a vál­lalkozásból, ugyanúgy a 17 ezer forintnak (a minimál­bérnek) a 39 százaléka a nyugdíj- és egészségbiztosí­tási járulék, és ezen felül még 6 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot köteles fi­zetni. Csak a 4 százalékos munkavállalói egészség- biztosítási járulékot és az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást nem kell már leróni. Azaz legkevesebb havi 7050 forintott kell an­nak fizetnie, aki a főfog­lalkozása mellett vállalkozik. Ez az elsődleges oka, hogy a napokban tömegével adják vissza a vállalkozói engedé­lyeket. Ha valaki még mindemel­lett társas vállalkozásban személyes közreműködésre kötelezett tag is, akkor az után is további 7050 forintot kell havonta befizetnie. Kipirulnak az arcok, és megdermednek a hidegtől nem védett kezek, de ez sem a vásárlókat, sem az áruso­kat nem riasztja viszsza, szerdán és pénteken min­den héten megtelik a volt KGST-piac. Vállalkozói adatgyűjtés Új Kelet-információ A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az üzletháló­zat szerkezetének megisme­rése miatt teljes körű kiske­reskedelmi összeírást kezde­ményezett. Az elmúlt év nya­rának elején külső, összeíró munkatársak segítségével az üzletekről, szálláshelyekről gyűjtött adatokat a hivatal. A megkezdett munka má­sodik szakaszában az üzle­teket működtető vállalkozá­sok néhány adatát szeretné megkapni a KSH. Az infor­mációgyűjtést ez év január­jában végzik a hivatal mun­katársai nagyobbrészt postai úton, kisebbrészt személyes megkereséssel. A KSH megyei igazgató­ságától kapott információ szerint a begyűjtött adatokat az adatvédelemre vonatko­zó törvényi előírások alap­ján bizalmasan kezeli a hi­vatal. Az igazgatóság továb­bá felhívja a vállalkozók fi­gyelmét az adatszolgáltatá­si kötelezettségre, amely megtagadása törvényes kö­vetkezményekkel jár. A KSH kéri a vállalkozókat, hogy a hónap elején kézhez kapott kérdőíveket a kitöltés után haladéktalanul juttas­sák vissza a megyei igazga­tóságra. 1997. január 15., szerda Zakatoló vasúti bárzenészek A fejlesztéshez minden eszköz rendelkezésre áll A Brit Know How Fund egy kétéves fejlesztési progra­mot finanszíroz a Magyar Államvasutak (MÁV) meg­segítésére. A cél, a veszteségesen üzemelő vasúti mellékvonalak nyereséges turisztikai célpontokká ala­kítása. A projekt a Nyíregyháza—Dombrád—Balsa keskeny nyomtávú kisvasút fejlesztését is érinti. Vitéz Péter (Új Kelet) A programot hivatalosan tavaly december elején nyi­tották meg a magyar vasút­társaság központi épületé­ben, a MÁV, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium és a Budapesti Műszaki Egyetem vezető szakemberei, illetve Nagy- Britannia nagykövetének részvételével. A Train pro­jekt egy olyan elképzelés, amelyet Angliában már né­hány vasúti mellékvonalon megvalósítottak. A hazai vasúttörténettel egyidős, yorkshire-i Hud­dersfield és Sheffield között közlekedő Penistone Line sokáig veszteségesen üze­melt. Vasúti és marketing- szakemberek megállapítot­ták, hogy a vonal nem az uta­zóközönség igényeihez al­kalmazkodik, s a tizenhat kistelepülést összekötő vas­út mellett számtalan olyan kihasználatlan erőforrás áll rendelkezésre, amelyeket felhasználva és megismer­tetve nyeregésessé lehet ten­ni az üzemeltetést. A rendelkezésre álló for­rásokat csoportosították: a környékbeli diákoknak, munkásoknak a munkaidő­höz alkalmazkodó járatokra volt szükségük, hétvégén a bevásárlóközpontok von­zották az embereket, a tér­Agrárfórum Máriapócson Új Kelet-információ A mezőgazdaság ez idő tájt legfontosabb kérdése­iről szervezett előadást az önkormányzat és az agrár­kamara tegnap Máriapó­cson, a városi művelődési központban. Az 1997. évi, hamarosan napvilágot látó agrártá­mogatásokról Szénégető László, a megyei Földmű­velésügyi Hivatal vezető­je tartott tájékoztatást. Az őstermelői igazolványok jövő héten elkezdődő ki­adásával kapcsolatos tud­nivalókat Dzsunyák Pál, az agrárkamara körzeti gaz­dajegyzője ismertette. mészeti csodák és gazdag történelmi emlékek turista- csalogatók voltak. A szak­emberek olyan programot dogoztak ki, amely az összes célpiac igényéhez úgy al­kalmazkodik, hogy minden egyes település saját arcu­lattal és szolgáltatással ren­delkezik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kisvasút mellet­ti településeken nagy szám­ban élnek olyan emberek, akik a megyeszékhely 40-50 kiloméretes körzetéből a Nyírség fővárosába járnak dolgozni vagy tanulni. A munka- és tanítási időhöz al­kalmazkodó vasúti menet­rend kialakítása nem jelent­hetne különösebb problé­mát. A hermina-tanyai elága­zásnál az átszállás is meg­oldható Dombrád és Balsa között. Amennyiben a vonal­bérlet olcsóbb, mint az autó­busz, s a járatok pontosan indulnak és érkeznek, akkor valószínű, hogy sokan vá­lasztanák ezt az utazási for­mát. A megyén belüli bevásár­ló turizmus is sok embert vo­natra ültetne, hogy a hétvégi nagybevásárlást Nyíregyhá­zán oldja meg. A nyereségességhez mind­ez valószínűleg még kevés, ám egy komplex Turisztikai Termékcsomaggal már azzá tehető. Ugyanis a vasút von­Új Kelet-információ Családsegítés és munka- nélküliség címmel teljes körű szociális, munkajogi, mentálhigiénés és munka­ügyi tanácsadássorozat kez­dődik szerdán a nyíregyhá­zi Családsegítő' Szolgálat Sarkantyú utcai épületében. Az érdeklődők részére a szakemberek felvilágosítást adnak a munkanélkülieknek járó kiegészítő szociális tá­mogatási formákról és lehe­tőségekről. A rászorulókat folyamatosan tájékoztatják a munkaviszonnyal és anak elvesztésével összefüggő alapvető jogokról és kötele­zettségekről. Az éppen állásnélküliek és családtagjaik problémake­záskörzetébe tartozó közel négyszáz négyzetkilométe­res területen minden turisz­tikai erőforrás - történelmi emlékhely, természeti kör­nyezet, tiszta levegő, a Ti­sza, erdő, mező, lovaglási, kirándulási, falusi turizmus lehetőség, nyüzsgő nagyvá­ros, éjszakai bárok, kaszinó - rendelkezésre áll. Az erőforrásokat csupán rendszerezni, a kétnapos hét­végi programtól a kéthetes nyaralási ciklusos csoma­gokba kell rendezni úgy, hogy az érdeklődők az igé­nyeiknek megfelelő, többfé­le szolgáltatásegységet kom­binálhassanak. Az érintett települések mindegyike, a községre jellemző egyedi - például csak lovaglási, mú­zeumi - szolgáltatással kap­csolódhatna be a Turisztikai Termékcsomagba. Szállásle­hetőség és esti program szin­te az összes községben és városban megoldható. Az elképzelés célja, hogy a turisták minél több telepü­lést keressenek fel vasúton utazva. A csoportos kirándu­lás esetén külön turistasze­relvény kapcsolható a me­netrend szerinti járatokhoz, ahol zenészek és hangulatos bárszolgáltatás tehetné kel­lemesebbé az utazást. Az elképzelés Magyaror­szágon egyelőre kísérleti jel­legű, de megvalósítható. Amennyiben a program ered­ményesen zárul, akkor a megszerzett tapasztalatokat további veszteséges üzemel­tetésű vasútvonalakon is al­kalmazni fogják. zelő, konfliktusmegoldó ké­pességfejlesztő beszélgeté­seken vehetnek részt. Az át­meneti krízishelyzetbe ke­rültek feszültségoldást elő­segítő tréningekkel és mód­szerekkel ismerkedhetnek meg. Mindezen felül az érdek­lődők szakemberek segítsé­gével elsajátíthatják az ál­láskereséshez szükséges ön­életrajzírás, a bemutatko­zás, a telefonos érdeklődés alapvető fortélyait. A Családsegítő Szolgálat februártól tervezetten ki­egészíti a programot szak­mai előadásokkal, állásbör­zékkel, alkalmi munkalehe­tőségek közvetítésével, a munkaközvető irodákról szóló információs szolgálta­tással. Feketedfink Munkatársunktól _____ Ta lálékony a magyar. Hozhattak itt akármilyen megszorító intézkedése­ket, szigorításokat az adó­zási szabályokban, mindig megtalálták a módját, ho­gyan lehet kijátszani, ho­gyan lehet mérsékelni az adóterheket. Újkori adózá­si időszámításunk tíz évre tekint vissza. Azóta éven­te hol kisebb, hol nagyobb változásokon ment át a tör­vény, de a lényeg maradt: „Adózni pedig kell”. Most úgy tűnik, végső elhatározásra szánta el ma­gát a törvényhozás, és mindenkiből legalább a minimáladót és a minimál tébét ki akarja sajtolni. Ezt a célt szolgálná az az intéz­kedés, hogy szakmánként és országrészenként elő­írnák, mennyi jövedelmet illik bevallani. Aki ez alatt hozza ki pénzügyi egyen­legét, az feltételezésük sze­rint csaló és a körmére fog­nak nézni. Ugyanígy akarják bezár­ni a kiskaput a társadalom- biztosítási kötelezettségek kijátszói előtt is. A másod­állású vállalkozást csak a nyugdíjasoknak engedé­lyezik, és nem tesznek kü­lönbséget vállalkozó és vállalkozó között. Többen ugyanis alkut kötöttek munkáltatójukkal és csak a minimálbér összegéig vet­ték fel fizetésüket a bérlis­tán. A többit számla ellené­ben vállalkozóként kapták meg. Ez egy bújtatott bér­emelés volt. A munkáltató­nak nem kellett többet fi­zetnie, a munkavállalónak pedig a költségelszámolás és az alacsonyabb tébé-fi- zetés miatt több maradt a pénztárcájában. Ez mától megszűnik. Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi sajtótájékoztatóján üdvö­zölte az intézkedést és az igazságosabb köztehervi­selés felé vezető út egyik állomásának nevezte ezt a törvényt. Szépen hangzik, de nem igaz. A valóság az, hogy a TB kintlevősége közelít a 300 milliárd fo­rinthoz, aminek legna­gyobb része behajthatatlan követelés. És ennek az adóslistának az élén éppen az állami vállalatok állnak. A hiányt valamiből pótol­ni kell, és ezt fizetik most meg a másodállású vállal­kozók. Ez már nem hang­zik olyan szépen, de tény. Legrosszabbul azok a kistelepülések járnak, ahol szolgáltatások nagy részét olyan vállalkozók nyújtot­ták, akik napközben a vá­rosban dolgoztak, estén­ként pedig cipőt javítottak, hajat nyírtak, vagy ruhát szabtak. Jól járt vele a falu népe, hisz helyben sok mindet el tudtak intézni és jól járt a vállalkozó azzal a néhány ezer forintos több­letjövedelemmel. Most en­nek is vége, mert ezek a vállalkozók nem keresnek annyit, amennyiből a tébét ki tudnák fizetni. Ők már vagy visszaadták a vállal­kozói engedélyüket, vagy rövidesen megszüntetik te­vékenységüket. Esetleg vállalják a kockázatot és feketén folytatják szolgál­tatásukat. így kényszeríti az állam polgárait törvény­telenségre. Segítség álláskeresőknek

Next

/
Thumbnails
Contents