Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-04 / 3. szám
Megkötötték a szerződéseket Kozma Ibolya (Új Kelet) Az ország többi régiójához hasonlóan az elmúlt év végén Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is megkötötték a járó és fekvő betegekkel foglalkozó intézetek és az Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) közötti szerződéseket — nyilatkozta lapunknak Újvári Sándor né, a MEP finanszírozási osztályának vezetője. — Az eseményt november végén kapacitásegyeztetés előzte meg, amely a kórházak ágyszámaira, valamint a működési óraszámokra vonatkoztak. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár, valamint a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közölte az intézményekkel a megállapításokat. A napokban megkötött szerződések február 28-áig érvényesek, ugyanis akkorra várható a kormányrendelet megjelenése, amely tartalmazza az ellátások finanszírozási tételeit az 1997-es évre. IMI Tisztelt Palotai Úri Engedje meg—mint az Új Kelet előfizetője —, hogy Önnek és az egész szerkesztőségnek sikeres és nagyon boldot új évet kívánjak! Szeretném, ha 1997-ben is olyan határozottan és harcosan kiállnának az igazság mellett, ahogy azt az elmúlt évben is tették! Én most három dologgal kapcsolatban szeretnék véleményt nyilvánítani. Szinte naponta hallom a tévében, hogy kemény tárgyalások folynak az 1997-es béremelésekkel kapcsolatosan! Legutóbb a vasútnál állapodtak meg 18 százalékos béremelésről, de 20 százaléknál többről sehol nem hallottam! Ezzel szemben az országgyűlési képviselők fizetését és költségeit már jó előre megemelték 30 százalékkal! Simán! Minden kemény tárgyalás nélkül! Itt, igaz nincs érdekegyeztető tanács! Az urak saját maguknak állapítják meg a megemelt bért, mégpedig magasan az országos átlag felett! Miért? Ugyanis azt mondják: nincs több pénz béremelésre, és a vasútnál is csak elbocsátások árán tudják megadni a 18 százalékot! Csak az országgyűlési képviselők, miniszterek részére van meg a pénz a 30 százalékos béremelésre? Ahogy a nyugdíjak emelését lehet a keresetek növekedéséhez igazítani, úgy miért nem lehet a keresetek növekedését a képviselői, miniszteri keresetek növekedéséhez igazítani? Mivel nyújt jobb teljesítményt a saját területén egy képviselő, egy miniszter mint egy orvos, egy pedagógus, egy munkás vagy egy vasutas? Ha a kormány beleszólhat egyéb területen a béremelésekbe, miért nem szólhat bele a szakszervezet, a munkavállaló a képviselők és miniszterek béremelésébe? Micsoda demokrácia (népuralom) ez??? Meglepő dolgot hallok a tévé 1996. december 28-ai Exkluzív című műsorában. Budapesten forgatták a nagysikerű Evita című filmet. Demszky Gábor, Budapestfőpolgármestere a fűm forgatásához szükséges terület bérletének felét átvállalta! Eddig az hittem, ez egy nemes gesztus! Az említett műsorból most aztán kiderült, hogy nem erről van szó. Az ár az lett volna, hogy a rendező, Alan Parker jó színben tüntesse fel a budapesti állapotokat. Alan Parker nem volt hajlandó hazudni! Most megjelenő könyvében a budapesti állapotokat tömören így írja le: „a hely nyomorúságát és magukat az embereket sem jellemezhetjük azzal a fülig szaladó mosollyal, amit Argentínában odahagytunk”. Most aztán a sajtó egy része kemény támadásba lendült a rendező Alan Parker ellen! Úgymond hálátlan! Valóban. Alan Parker nem volt hajlandó a kapott kedvezményért könyvében Potemkin-falvát felállítani Budapesten! Nem volt hajlandó rózsaszínben feltüntetni azt a nyomorúságos állapotot, ami Budapesten és az ország nagy részén is van. Ezek után a feltétlen engedelmességhez szokott gazdik fel vannak háborodva! lelkűk rajta. Nem hiszem, hogy ez Alan Parkernek problémát okozna! A Duna 7V1996. december 29-ei Hírmondó című műsorában beszélget Bihari Mihály, Kádár Béla és Orbán Viktor. Itt Orbán Viktor elmondja, hogy a kisebbik kormányzó párt egyik ideológusa (nevet nem említ) kijelentette: „a párt nemcsak az 1990—1994 közötti időszakkal nem ért egyet, hanem az előtte eltelt 1100 évvel sem!” Ha ez igaz, nem tudom mit keres egy olyan párt a magyar közéletben, amely Magyarország történelmét egy az egyben tagadja és elveti! Nem hiszem, hogy akár a világon is erre lenne példa! Szeretném tudni, hogy mit ismer el az említett ideológus? Talán a mostani liberalizmus diktálta nyomort? Meg vagyok döbbenve az ilyen kijelentéseken! Mert lehet Magyarország történelmének bizonyos részeit vitatni, de történelmét teljesen elvetni, ilyet még nem hallottam se a legvadabb fasisztától, se a legvadabb kommunistától! Mert a honfoglalást, Szent István államalapítását, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás érdemeit eddig senki nem vitatta! Kun Bélától és Rákosi Mátyástól Szálasi Fe- rencig! Rákóczi Ferenc szabadságharcát, az 1848—49- es forradalom és szabadság- harc örökségét eddig minden ideológia a magáévá tette, szélsőjobbtól a szélsőbalig, nem beszélve a józanul gondolkodó középerőkről. Úgy hiszem, ehhez nem kell több kommentár! Elnézését kérve maradok tisztelettel: Darvas Iván Csaroda, Rákóczi u. 1. Megyei krónika 1997. január 4., szombat Éledezik a nyíregyházi „KGST”-piac Fekete Tibor (Uj Kelet) Utoljára szilveszter napján jártam a„KGST”-n. A büféseken kívül már senki sem nyitott ki az óév utolsó napján. Sebaj, majd az új évben. Pénteken már úgy gondoltam, az árusok is kiheverték az óévbúcsúztató fáradalmait, így kilátogattam a piacra. A vártnál jóval több gépkocsi parkolt a bejárat előtt, de messze nem annyian, mint egy átlagos piaci hétköznapon. Se közel, se távol nem láttam karszalagos jegyárust. A nagy kapun belépve, mint a későn lehullott falevelek imitt-amott, szétszórtan egy-egy árus. Legtöbben zoknit, vagy téliesített dzsekit kínáltak de nem hiányoztak a kínai és vietnami kereskedők sem. Úgy tűnt, több a vevő, mint az eladó. Egy pityókás román magában azt dudorászta, hogy nincs biznisz, nincs biznisz, de ez nem is csoda, mert egyetlen prémes kabátot tartogatott a kaiján. Úgy látszik, ezért nem akart helypénzt is fizetni. Mikor felfedezte rajtam legújabb öltözékem, egyből az ára felől érdeklődött. Annyiért neki is megéri áthozni, de csak az ünnepek után. Tört magyarsággal elmagyarázta, hogy az ortodox hívők minden keresztény ünnepiét 13 nappal később tartanak, és náluk még csak most következik a karácsony és az új év. Ezekre az ünnepekre mindenképpen haza szeretnének utazni, és csak azután jönnek vissza. A „műszaki részlegen” csak leponyvázott és behavazott, alvó járműveket láttam. Jó ha minden tizediknek volt ott a gazdája. Egyedül a lámpabúraárust fogták körbe többen is. Valószínűleg nem volt ideje szétnézni a hazai üzletekben, mert feltűnően olcsón szabta meg az árat. Ráadásul másodszorra már elfelejtette, mit mondott először és kétszáz forinttal kevesebb kikiáltási árából még engedett is egy százast. Régi tapasztalat, ha valaki keres valamit a piacon, akkor mindent kapni, csak azt nem. Ez most nem igazolódott be. Annak dacára, hogy töredéke volt a mostani piac a korábban megszokottnak, mégis mindent kaptani, amit kerestem. Ráadásul nem kellett tolongani, lökdösődni és még a zsebtolvajoktól sem kellett tartani. Fotók: Bozsó i Kisarban a turizmusra építenek Munkatársunktól _____ A Tisza korábban halaival tartotta el a falut, a jövőben pedig szépségét, nyugalmát szeretnék az itt élők tőkeként használni. Nem kell rébuszok- ban beszélnünk róla, hiszen nem titok, hogy a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával próbálkoznak a kisariak. A falunál még tiszta a folyó, a Szamos csak jó pár kilométerrel feljebb kavarja fel vizét. Strandolásra alkalmas homokpadot sem kell buldózerekkel készíteni, a munkát elvégezte a természet. Minden adott a pihenésre vágyó emberek fogadására, még szállás is van, hiszen több család ad ki szobát nyaralóknak. Kempinget is találhatnak, akik a szabadságot többre tartják az összkomfortnál. Jó időben, különösen hétvégeken, 100-nál is több sátor áll az usztulai részen kialakított kempingben. A tivadari üdülő mozgalmas életétől visszariadok itt csendre és nyugalomra lelnek. Lte A kirándulók paradicsoma Fotó: Dojcsák Tibor
