Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. január 14., kedd Fogyasztóvédelem Üzemanyagtöltő állomások MTI ___ A F ogyasztóvédelmi Főfe­lügyelőség legutóbbi — no­vember 18. és december 18. között végzett — ellenőrzé­sei azt mutatják, hogy a ko­rábbiak mellett újabb hiba is fellelhető több benzin­kútnál, és pedig a rézkorró­zió- értéknek a szabványtól való eltérése. Ezt a hiányos­ságot az ellenőrök nyolc töltőállomásnál tapasztalták Borsod, Szabolcs és Hajdú megyében. Miután a szab­ványtól eltérő rézkorrózió értéket az országban csak e három megyében észlelték, feltételezhető, hogy az elté­rés keletkezésének oka a technológiai rendszerben, vagy emberi mulasztásban kereshető — tájékoztatta a főfelügyelőség vezetője, Gyarmati András hétfőn a távirati irodát. Hozzátette: a főfelügyelőség javasolja, hogy a a Magyar Ásványolaj Szövetség koordinálásában ismét ellenőrizzék a kutakat. Az egy hónapos ellenőrzés során országosan 108 338 li­ter gázolajat és 78 151 liter motorbenzint zároltak. Meg­állapították, hogy főként az egyéni vállalkozásban és ki­sebb társas vállalkozásokban működtetett kutaknál jel­lemző a minőséghibás üzem­anyag forgalmazása. A Ma­gyar Ásványolaj Szövetség úgynevezett színes kútjainál 12,9 százalékban találtak minőséghibás terméket for­galmazó töltőállomást, az összes többi ellenőrzött kút- nál ez az arány 25,8 százalé­kot tett ki. A vizsgálat nyo­mán 18 büntető feljelentést, 3 ügyészségi feljelentést tett a főfelügyelőség, és 19 sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyezett. Az útalap gazdálkodása MT[ _______________ Az útalap bevétele 54,8 milliárd forint volt 1996- ban, 1,4 milliárddal több a tervezettnél. Ugyanakkor a kiadások összege 51,9 mil­liárd forintot tett ki. A Köz­lekedési, Hírközlési, és Víz­ügyi Minisztérium ez évben 60,5 milliárd forint bevétel­re, és ennél 150 millió fo­rinttal nagyobb kiadásra szá­mít. Mindezt Nováczky László, a KHVM főosztály- vezetője közölte az MTI kérdésére hétfőn. Nováczky László kifejtette: a múlt évről 1997-re áthúzódó 1,7 milliárd forint betervezett szufficit, valamint az 1,4 milliárd forintot meghaladó 1996-os pénzmaradvány összesen 3,1 milliárd forin­tot tesz ki, ezeknek egy ré­szét az útalap idén felhasz­nálja. Fenntartásra tavaly 13 milliárd forintot terveztek, ezzel szemben csak 9,2 mil- liárdot költhettek. Ennek oka egyrészt az 1996. évi rendkívüli téli időjárás, melynek következtében je­lentős összeget kellett át­csoportosítani az üzemelte­tési feladatokra. Másrészt az elvégzett fenntartási mun­kák egy részének pénzügyi rendezése 1997-re húzódott át. Ez évben az útalapból 13,8 milliárd forintot irá­nyoztak elő ilyen jellegű ki­adásokra. Közút-üzemelte- tésre 6,7 milliárd forintot terveztek, ténylegesen 8,5 milliárd forintot költöttek. Az elképzelések szerint ez évben 10 milliárd forintot lehet fordítani fejlesztések­re az útalap terhére az elmúlt évre tervezett 7 milliárddal ellentétben. Az útalap bevé­telei között idén 6,4 milli­árd forintos hitelfelvétel szerepel. Az alap kiadásait jelentősen megterheli: a ko­rábbi hitelek 9,9 milliárd fo­rintos kamata, valamint a já­rulékfizetés; a 8,4 milliárd forint értékű áfa fizetés, és az 5,6 milliárd forintos fo­gyasztási adó visszatérítése, megtérítése. A hiteltörlesz­tés összege 1997-ben 4,55 milliárd forint lesz. Az út­alap működésével össze­függő szabályozás nem vál­tozott az elmúlt évhez ké­pest. Az alapba a fogyasz­tók által befizetett hozzájá­rulás mértéke viszont lite­renként 12,10 forintról 15,40 forintra növekedett 1997-re. Bombariadó a MÁV*nál MTI ______ Eg y ismeretlen férfi azt közölte hétfőn délelőtt 10 óra 48 perckor a szombathe­lyi tűzoltóság ügyeleti tele­fonján, hogy a vasi megye- székhely vasútállomásán bombát helyezett el, ami­nek szerinte pontban 11 órakor kellett volna robban­nia. Németh Róbert, a Vas Megyei Rendőr-főkapitány­ság szóvivője az MTI mun­katársának elmondta: a rendőrség nagy erőkkel vo­nult ki a helyszínre. Telje­sen kiürítették a vasútállo­mást, átvizsgálták az összes épületet és a vonatokat is, de robbanószerkezetet nem találtak. A bombariadó ide­je alatt, csaknem másfél órá­ig a szombathelyi állomásra nem futhattak be, és onnan nem indulhattak el sem a menetrend szerint közle­kedő vonatok, sem pedig a tehervonatok. Legutóbb de­cember 23-án este volt bom­bariadó a szombathelyi vas­útállomáson. Csakúgy mint most is, a bejelentés nagy ka­varodást idézett elő a köz­lekedésben, és tetemes káro­kat okozott a MÁV-nak. A rendőrség nyomozást foly­tat a bombával fenyegetőző telefonáló kézre kerítésének érdekében. Pengeváltás a miniszterelnöki sajtótájékoztatón Az év első miniszterelnöki sajtótájékozta­tója a szokásosnál sokkal oldottabb, jobb hangulatban zajlott. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a hurráoptimizmus lett volna jellemző, sőt, nagyon sok kimondottan „csiklandós” kérdést is kapott Horn Gyula, aki először a külpolitikával foglalkozott. — Szófiában és Belgrádban az zajlik most, ami nálunk sok évvel ezelőtt békés körül­mények között már lezajlott. Szerbiában Palotai István (Új Kelet) __ Be lpolitikai kérdésekre térve arról a legújabb botrányszagú esetről beszélt, amely alig pár órá­ja került napvilágra. Nevezetesen, hogy Bokros Lajos kijelentette: a Budapest Bank privatizációs ügyének nem minden pontjáról tájékoztatta akkoriban a kor­mányt. — Mi bármikor hajlandóak vagyunk a Budapest Bank, sőt a többi bank privatizációs szerző­déseit a parlament plénuma elé bocsátani. Meg kell jegyeznem, hogy a változtatások a külföldi befektetők tudtával és hozzájáru­lásával történtek — válaszolta a miniszterelnök, majd az összefér­hetetlenségi törvényről beszélt. Elmondta, abban már eddig is rengeteg munka fekszik, és hogy a világon semmi köze a privati­zációhoz. A bős-nagymarosi magyar­szlovák vitáról szólván kijelen­tette, hogy a peren kívüli egyez­ségnek megvannak a maga esé­lyei. A szakbizottságok dolgoz­nak, és a megegyezés nem rajtunk múlik. Hága szemszögéből is di­cséretes lenne a peren kívüli meg­egyezés, annál is inkább, mert az első menetben a nemzetközi bí­róság is erre fogja felszólítani a feleket. —Az új rendőri csúcsszerv lét­rehozásától eredményt vártam és várók! Sok olyan ügy vizsgálata folyik, amelyekről azelőtt szó sem eshetett. Természetesen ami a bűnüldözés területén történt, az kevés. Átfogó cselekvési prog­ramra van szükség. Hóm Gyula több kérdést kapott Töcsik Márta és az MSZP pénz- tárnoka ügyében is. —Az egész ügy vizsgálata im­már az ügyészség dolga. Politi­kai értelemben tisztázódtak a dol­gok, kiderült, hogy a kormány­nak nincs köze a történtekhez. Boldvai László, az MSZP pénz- tárnokának ügyében a kormány­nak és az MSZP-nek is az a véle­ménye, az a legjobb, ha Boldvai maga kéri mentelmi jogának fel­függesztését, hogy az ügyészség kihallgathassa, és pont kerülhes­sen végre az ügyre. Az, hogy Tocsik Márta a tegnapi napon visszavont minden pártokra vo­natkozó vallomást, szintén ügyészségi kérdés, semmi más. —Az egyházak álláspontját az egy százalék kérdésében is tisz­teletben kell tartani - mondta a minisztetelnök. A Szocialista Intemacionálé új alelnöke — azaz Horn Gyula — kijelentette, hogy a szervezetben jóformán minden napirenden lévő kérdés kapcsolatban van hazánkkal is. A délszláv helyzet, a fejlődő országok kérdésköre stb. mind olyan tényezők, melyek Magyarországot is érintik. — Öröm a számomra, hogy a Szocialista Intemacionálé ki­emelten foglalkozik a közép- kelet-európai államok helyzeté­vel és integrációs törekvéseivel —jelentette ki Horn Gyula. Ezt követően néhány „csípős” villámkérdés következett. — Igaz-e, hogy azért szűnt meg az Objektív a tévében, mert ön so­kallta az abban elhangzott kriti­kát? — Ha mindent komolyan ven­nék, amit a számba adnak, amiről eddig még nem történtek meg azok a de­mokratikus változások, amelyek európai szemmel elfogadhatóvá tennék a rend­szert, Bulgária pedig nem hajtotta végre a gazdasági változásokat, ott ez a prob­lémák gyökere. Mindazonáltal hangsú­lyozni kívánom, hogy e két ország úgy­nevezett szocialista pártjai nem tagjai a Szocialista Internacionálénak, mint mi — mondta a miniszterelnök. Horn Gyula (Archív fotó) azt állítják, hogy én mondtam, régen rossz lenne nekem—vála­szolta nevetve Hóm Gyula. — Különben a tévé műsorairól mint miniszterelnök nem nyilatko­zom, a tévé belső ügyeiről, mű­sorszerkezetéről pedig a tévé vezetői döntenek. Ennyi. — Mit csinál most Suchman Tamás? Tartja-e vele a kapcso­latot? — Otthon dolgozik, Marcali­ban. Nagyon sokra becsülöm, mint embert és mint szakembert is. Természetesen tartom vele a kapcsolatot, értékes ember. — A Bűnüldözési Igazgatóság (Bl) első' nagy fogása, úgy tűnik, éppen Boldvai László, az MSZP pénztárnoka. Nem tartja ezek után öngólnak a Bl létrehozását? — Szubjektív elemek nem játszhatnak ilyen téren szerepet. A Bl teszi a dolgát. — Adott-e ki ön utasítást a pártban a Boldvai-ügy vizsgála­tára? — A pénztámokot a kong­resszus választotta, és az is szá­moltathatja el. — Hogy áll azesztergom-pár- kányi híd ügye? Összefügg ez Bőssel is? — Folynak a tárgyalások. A költségek felét az EU hozzáteszi, ha álijuk a másik felét. Remélem, az ezredforduló előtt már közle­kedhetünk a hídon. A jó projek­tek mindig számíthatnak az Eu­rópai Unió hathatós támogatásá­ra. Ezek után, egy kérdés nyomán kisebb pengeváltás alakult ki. — Mennyit fizetett a TV-nekaz MSZP, hogy közvetítse az ön ka­rácsony előtti beszédét? —Áz MSZP mennyit fizetett? Nem értem a kérdést... — A karácsony előtti beszé­déért... — Én semmit sem reklámoz­tam. — Dehogynem! Az MSZP-t, és a politikáját. Ez talán nem rek­lám? —Nézze! Én a nemzethez szól­tam, ahogy ezt a kultúrállamok- ban számtalanszor megteszik. A gazdasági növekedésről beszél­tem, az országról, az. országnak. Közös dolgainkról. Nem hiszem, hogy ezért az MSZP-nek fizetnie kéne. — Miniszterelnök úr! Ön beszélőviszonyban van a sajtó­val, de nincs köszönőviszonyban. Most is bejött, köszönt, és senki sem köszönt önnek vissza... — Nem várom el, hogy mint az iskolások, egyszerre köszön­jenek. Az, hogy eljöttek, megtisz­telnek figyelmükkel, nekem töb­bet ér. Sok kérdés érkezett a tb-ről és a nyugdíjbiztosításról is. Ezekre az a válasz volt jellemző, hogy a jelzett területeken még dolgoz­nak, és az eredmény még nem tel­jes. A feltárások határideje ez év június 30-a. A cél az egységes te­herviselés, hogy a kis- és közép­cégek is tisztességesen fizesse­nek. Lapunk munkatársának kérdé­sére, miszerint Magyarország ho­gyan fogja elérni az Európai Uni­óba való belépéshez szükséges 2- 3 százalékos inflációs rátát, a mi­niszterelnök a következőket mondta: — Ez a szám nem köte­lező. A kormány évi öt százalék csökkenést ígért, és ezt meg is tar­totta. Sőt, tartja is. Az infláció 2000-ben egy számjegyű lesz. Az EU előírásai mást is tartalmaznak, a GDP-t, az adósságállomány kér­déskörét is érintik. Különben Lu­xemburgon kívül senki sem vol­na jelenleg képes a felvételhez szükséges mutatókat produkálni — válaszolta a miniszterelnök.-— Kisebbségi politikánkban vál­tozások nem várhatók, folytatjuk a megkezdett munkát. — A banki kamatok egy év alatt 33-ról 23 százalékra csök­kentek. Ennél nagyobb „támoga­tást” el sem tudok képzelni — jelentette ki a miniszterelnök, majd a következőkkel zárta a sajtótájékoztatót: — A kormány­nak nincs szüksége mesterséges hangulatjavító politikát folytat­ni. Nem is tervezi. Nem lesz búzd meg, ereszd meg sem, és a belső fogyasztás nőni fog. Ez komoly gazdasági húzóerő. Az ország külföldi megítélése sokat javult. Hitelfelvételi lehetőségeink és azok kondíciói kimondottan jó­nak mondhatók. Amit erősíte­nünk kell, az az egészségügy, a nyugdíjkérdés, az agrárium, a közbiztonság, a kis- és középvál­lalkozások támogatása. Látszat- intézkedésekre semmi szükség, az ország dolgai jó irányba moz­dultak. ■z- —I—■ A földhitel- intézetről MTI Az Országgyűlés várha­tóan még az első félévben megtárgyalja a földhite­lintézetről szóló jogsza­bály tervezetét, hogy minél előbb megalakulhasson a Magyar Földhitelintézet. Ez kezdetben többségi ál­lami tulajdonban lesz — mondta Tömpe István, a Földhitelintézetet Előké­szítő Rt. elnöke egy hétfői budapesti fórumon, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szak­osztálya rendezett. A föld­hitelintézet speciális pénz­intézetként tevékenykedik majd, mely elsősorban a mezőgazdasági termelés­hez, a kiegészítő tevékeny­ségekhez, a kapcsolódó infrastrukturális fejleszté­sekhez és a környezetvé­delmi beruházásokhoz nyújt hiteleket. Ezekhez a föld saját tulajdona, illet­ve haszonbérlete nyújt majd fedezetet. A pénzin­tézetet előkészítő rész­vénytársaságot öt kereske­delmi bank hozta létre 65 millió forintos alaptőké­vel. Jelenleg a Kereskedel­mi és Hitel Bank, a Magyar Fejlesztési Bank, a Posta­bank, a Mezőbank és a Corvin Bank vesz részt az rt.-ben. A földhitelintézet 50 százalék plusz egysza- vazatnyi tulajdona az ál­lam kezében lesz. A mini­mum 3 milliárd forintos alaptőkével megalakuló pénzintézet többi részvé­nyén pedig várhatóan ezek a kereskedelmi bankok osztoznak majd. A többsé­gi állami tulajdont indu­láskor a tetemes alaptőke­követelmény teszi szüksé­gessé. Az állami részesedés a későbbiekben várhatóan egyre inkább csökken majd. Az induló konstruk­cióban a földhitelintézet nyújtaná a hosszú távú hi­teleket a mezőgazdaság­nak, míg a kereskedelmi bankok a rövid lejáratú kölcsönökkel finanszíroz­nák az agráriumot. Tömpe István hangsúlyozta, hogy a földhitelintézet működé­séhez elengedhetetlen, hogy a konstrukciókhoz az állam kamattámogatást biztosítson. Kezdetben várhatóan 200 milliárd fo­rint körül lesz a refinanszí­rozható hitel nagysága, mely elég kevés, ha tekin­tetbe vesszük, hogy ennek csupán 20 százaléka, meg­közelítően 40 milliárd fo­rintjut majd a saját földtu­lajdonú hitelezéshez. Je­lenleg ugyanis a haszon- bérletű, illetve saját tulaj­donú föld aránya 80:20 százalék. A földhitelintézet a bel­földi és külföldi tőkepi­acon is szeretne megjelen­ni az általa kibocsátott jel- záloglevéllel. Ez az érték­papír az állampapírokhoz hasonló, hároméves lejára­tú lesz, állami garancia nél­kül. A papírt várhatóan az első években intézményi befektetők vásárolják majd meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents