Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-13 / 10. szám
14 1997. január 13., hétfő Labdarúgás Keddig várnak Nagyhalászban K. T. (Új Kelet) ________ A bevált szokást követték Nagyhalászban is. A megyei első osztályú csapat játékosértekezletet trombitált össze, ahol aztán mindenki „kipakolhatott”. A szóváltás elégedettséget szült a vezetők körében, akik örömmel nyugtázták: nem lesz nép- vándorlás a keretben. Arról, hogy mégse legyen teljes a boldogság — két távolmaradó futballista „gondoskodott”... — Voltaképpen négyen hiányoztak a megbeszélésről, igaz Földi és Nagy Béla kimentette magát. Ok munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudtak jelen lenni a gyűlésen. Más a helyzet Nagy Attilával, valamint Kamarás Józseffel kapcsolatban, róluk semmi hírünk nincs. Kósza pletykákat hallottunk arról, hogy nem Nagyhalászban képzelik el a folytatást, konkrét ajánlattal azonban senki nem állt elő ügyükben. Mindenesetre, ha valóban távozási szándékuk van, akkor annyi fáradságot vehetnének, hogy időben szólnak... Eddig ezt nem tették meg — füstölgőd Lippai Lajos edző. Pánik persze egyáltalán nincs — miért is lenne. A megjelentek ugyanis maradásukról biztosították a mestert. Annak ellenére is így cselekedtek, hogy többeket — főként a kulcsembereket — megkömyékez- tek. Ám a kérőket kikosarazták. Ami az erősítési terveket illetti: kapus igazolása szerepel napirenden, a kiválasztott egy megyei másodosztályú gárdából érkezne... A tárgyalások éppenhogy megkezdődtek, emiatt a jelölt nevét nem hozzák nyilvánosságra a halásziak. — Mindezen törekvésünk az esetben módosul, ha Kamarásék az elmenetel mellett döntenek. Keddig jelentkezhetnek, azután : lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megfelelő helyettesekről gondoskodjunk — jelentette ki a tréner. És hogy miért pont kedd az utolsó határidő? Hivatalosan ekkor indul a felkészülés, amikor már tisztán akarnak látni a „főnökök”. Az együttes tehát belevág a felkészülésbe, majd február 9-én bemutatkozik a szurkolóknak. Az előkészületi mérkőzések sorát a Nyírkárász—Nagyhalász taláíkozó nyitja. Eddig tíz meccset sikerült lekötni, két üres dátum viszont még betöltésre vár... A totó 2. játékhetén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Bologna—Parma 0-1 2 2. Juventus—Atalanta 0-0 X 3. Milan—Vicenza 1-0 1 4. Napoli—Internazionale 1-2 2 5. Piacenza—Udinese 0-0 X 6. Reggiana—Fiorentina 0-0 X 7. Roma—Perugia 4-1 1 8. Verona—Lazio 1-1 X 9. Foggia—Brescia 1-2 2 10. Lecce—Pescara 2-1 1 11. Lucchese—Torino 0-1 2 12. Palermo—Cosenza 1-3 2 13. Reggina—Cremonese Pluszmérkőzés: 1-0 1 14. Padova—Bari 1-1 X Robson marad Barcelonában MTf Bobby Robsont nagyon érdekelné a feladat, de mégsem mehet vissza szülőhazájába, hogy átvegye az angol élvonalban szereplő labdarúgócsapat, a Newcastle irányítását. Mint ismert, az eddigi vezetőedző, Kevin Keegan néhány napja köszönt le posztjáról. — Csak egyetlen probléma van: ez a lehetőség nem a megfelelő időben adódott. De mit lehet tenni, ilyen az élet — nyilatkozta a BBC tévéállomásnak Bobby Robson, aki tavaly augusztus óta a spanyol FC Barcelona vezetőedzője. — Éveken át arra vártam, hogy egyszer a „Barca” mestere lehessek, így aztán örömmel köteleztem el magam két esztendőre, s ez a megállapodás csak a jövő év nyarán jár le. A bajnokságban és az UEFA-kupában egyformán jól szereplő Newcastle vezetői megkezdték az utód keresését, s így merült fel az egykori angol szövetségi kapitány, Bobby Robson neve is. — A szívem hazahúz, ráadásul a Newcastle az a klub, ahol bármilyen munkát elvállalnék, de mint említettem, jelenleg nem mehetek — mondta a 63 éves Robson, aki Newcastle-tól néhány kilométerre született. — Nagyon büszke vagyok arra, hogy a világhírű Barcelonát irányíthatom, s remélem, hozzá tudom segíteni a spanyol együttest egy olyan sikerhez, amiben a közelmúltban nem volt része. Megérkezett a 47*es lábú guineai is! L. T. L. (Új Kelet)________ Három a magyar igazság. Meg a guineai... Legalábbis Nyíregyházán. Két afrikai tizenéves már a Nyíregyházi FC edzéseit látogatja, harmadik társuk vasárnap este gördült be az idehozatala ügyében fáradozó Suller Mihály autójával a stadion területére. Mohamed Camara megérkezett! Wonkifong és Conte után az ő nevét is „ízlelgethetjük”. Az egyszerűség kedvéért Diogónak szólítják, ami fonetikusan Dzsogónak felel meg. Az AS Kaloum Conakry 19 éves csatára 190 cm magas, 86 kg súlyos, alsó végtagjai pedig 47-es méretűre nőttek meg. Nagy lábon él... A színes bőrű labdarúgó Guinea fővárosából, Conak- ryból indult, Brüsszelben átszállt, végül a repülőgép Ferihegyen landolt. Azért jött később honfitársaihoz képest, mert az elmúlt héten a válogatott színeiben Burkina Faso ellen játéklehetőséget kapott. Az idegenbeli barátságos mérkőzésen kilencven percet töltheted a pályán, és bizony, nem maradt észrevétlen. Gólt szerzett, a guineai- ak pedig 2-1-re nyertek a világbajnoki selejtezőkre való felkészülést szolgáló derbin. Sokáig nem örvendezhetett a sikernek, hiszen a gép már várt rá a reptéren. A mai ébresztőt követően a három messzi földről érkezett jövevény felmentést kap a tréning alól, és a futballpályát kénytelen-kelletlen „felcseréli” az orvosi szoba. Mind- annyiójukat beoltják, azt követően pedig tüzetes vizsgálaton esnek át. Kedden már nincs apelláta, a Kiss Miklós edző által kiosztott instrukciók szerint Mohamed „Dio- go” Camara is csatlakozik a kerethez. Csak hátra ne kelljen nézni! Suller Só megyei I. osztály 7. Nyírkárász 15 6 3 6 27-22 21 Hullámvasúton közlekedett Kegye Istvánégyüttese. Az újonnan kinevezett edző eleinte a kicserélődött csapat „összegyúrásával” volt elfoglalva — akkortájt a táblázat alsó fertályában „raboskodott” a Nyírkárász. Telt múlt az idő, elérkezett a bajnoki hajrá. Szép napok virradtak a karászi brigádra, amely „szállítani” kezdte a győzelmeket. így esett, hogy a vezérkar álma beteljesedett — a középmezőnybe „ért” a team. Koncz Tibor (Új Kelet) A történtek ismeretében nem meglepő hát, hogy Ra- gány Ferenc szakosztályvezető „kisimultán” emlékezett az őszi mozzanatokra. — A nyári jövés-menésben kulcsjátékosok egész sora — úgy mint Dudás Zoltán, Fecsku, Badar és Czető — távozott tőlünk. No meg edzőnk sem volt. Utólag kiderült: jó húzásnak bizonyult Kegye István felkérése erre a feladatkörre. Vele egyetemben érkezett Kozma, Kozák, Oláh Zoltán, valamint ifj. Kegye István. Elmondhatom, hogy mindannyian sikeresen beilleszkedtek. Ezt alátámasztja a kiharcolt hetedik hely, ami kielégíti mind a vezetőket, mind a közönséget. Nem véletlenül, hisz az első perctől fogva azt tekintettük mércének, hogy középcsapat legyen a Nyírkárász. — Pedig sokáig elérhetetlennek tűnt e pozíció megszerzése... — A végbement személyi változások után idő kellett ahhoz, hogy tisztességesen összeálljon a csapat. Új edzővel, új játékosokkal rajtoltunk, ez persze kihatott az eredményességre. Főként a hazai meccseken lehetett észrevenni, hogy akadozik a gépezet. — Ez tény. Furcsa, mert amíg a múltban inkább hazai pályán jeleskedett a csapat, az ó'sszel sok pontot tékozolt el a karászi „katlanban”. Mi volt a „bibi”? — Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez csak kezdetben volt így. Az összeszokottság hiánya okolható a botladozásért. A szezon közepére megismerték egymást a fiúk, a végére pedig egészen belelendültek. Bár nehéz lenne vitatkozni azzal, hogy régebben tényleg otthon voltunk veszélyesebbek. — Csupán ezen múlott volna?... — Itthon nagy nyomás nehezedett a játékosokra, mivel a szurkolók elvárták a sikert. Ettől görcsössé váltak, ami béklyóba kötötte a lábakat. Az is igaz: a felállt védelemmel szembeni futball nem az erősségünk. Helyzetekig ugyan eljutottunk, de nem lőttük be azokat. Meg aztán a szerencse is elpártolt tőlünk — a kapufáról rendre ki, és nem be pattant a labda. — Ugyanakkor idegenben fordult a kocka, nemegyszer kivágta a rezet a Nyírkárász. Talán ez lesz az új módi: bukdácsolás otthon, bravúrok vendégként? — Tulajdonképpen az történt, hogy az idegenbeli játék jobban feküdt nekünk. A kontratámadások vezetését jól elsajátította a csapat, és szerencsére rendelkezünk néhány gyors játékossal, akik megkeverték az ellenfelek védelmét. Érdekes, másutt járva felszabadultan mozogtak Ifj. Kegye István a csapat „motorja” volt a srácok, meg mertek csinálni olyan dolgokat is, amit hazai környezetben nem. Remélem a tavasszal az lesz a divat, hogy otthon is, vendégként is ugyanolyan teljesítményt tudunk nyújtani. — Kik alkottak maradandót a keretben? — Nem vagyok híve a név szerinti kiemelésnek. Ettől most is eltekintek. Mindenki próbált a képességeinek megfelelően focizni, volt amikor sikerült, máskor kevésbé... Egy biztos: Oláh Zoli akár őszi gólkirály lehetett volna, ha nagyobb százalékban értékesíti adódó helyzeteit. — Tavaszi kilátások? — Úgy fest, hogy hiú ábránd marad a csapat együtt tartása. Tudunk róla, hogy Kozma Kisvárdára készül igazolni, bízom azonban abban, hogy mások nem követik a példáját. Nagyratörő céljaink nincsenek, a leglényegesebb szempont, hogy ne legyenek kiesési gondjaink. Szörnyű volna állandóan hátrafelé pillantgatni. Ha kiegyensúlyozottan szereplünk, nyugodtan végig tudjuk futballozni az idényt. Ennél nem is kívánok többet. De Bilde Feyenoord? MTI Belga lapértesülések szerint a holland Feyenoord- nál szeretné folytatni pályafutását az Anderlecht labdarúgója, Gilles de Bilde, akinek játékjogát hazájában felfüggesztették, miután egy bajnoki mérkőzésen kiütötte az ellenfél egyik védőjét. Nemrégiben a belga fővárosban járt Jőrien van den Herik, a rotterdami csapat elnöke, aki a Dimanche Matin című belga lap kérdésére nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést. De Bilde ellen három polgári peres eljárás is folyamatban van. Miután decemberben egyetlen ütéssel eltörte Krist Porte orr- és arccsontját, az Anderlecht és a belga szövetség felfüggesztette játékjogát. Sorsáról tíz nap múlva dönt a helyi szövetség, de alig kétséges, hogy súlyos eltiltás vár rá. Megmenekülhet azonban ez elől, ha külföldön folytatja pályafutását - oda nem érvényes a belga eltiltás. Ezzel együtt könnyen elképzelhető, hogy a súlyos vétség miatt a szankciókat az európai és a nemzetközi labdarúgó szövetség is kiterjeszti — mint egykoron Eric Cantona esetében —, és akkor sehol sem léphet pályára. De Bilde 1992-ben két hónapot már börtönben töltött, miután megvert két cserkészvezetőt, akik tol- vajláson ért bátyját feladták a rendőrségen. Tavaly egy kórházi ápolót bántalmazott, mert az nem akarta apja halálos ágyához engedni. Ez utóbbi eset miatt a csatárnak január végén kellene megjelennie a bíróság előtt — nagy valószínűséggel azt az ügyet összekötik a decemberi esettel. Jóllehet felelőtlen tettét senki nem tudja megbocsátani, a belga futballszakem- berek és a rajongók meglehetősen sajnálják, hogy a csatárként kiváló de Bilde hosszú időre kikerült a játékból. De Bilde pénteken négyszemközti beszélgetést folytatott az Anderlecht elnökével, Roger van den Stockkal, aki később sajnálatának adott hangot a játékos elvesztése miatt. De Bilde természetesen nem vehet részt csapata most folyó marokkói túráján sem. Amennyiben a Feyenoord adna neki még egy lehetőséget, a játékos mintegy újjászületését ünnepelhetné. Reinaldo évekig kokózott! Grobbelaar és a sötét Solt MTI Az Atletico Mineiro és a brazil válogatott egykori futballistája, a 39 éves Jose Reinaldo de Lima — Reinaldóként ismerték, szerették a zöld gyepen — kokainhasználat miatt bíróság elé került. Tavaly októberben kölcsönadta a kocsiját olyan férfiaknak, akik 600 gramm kábítószert szállítottak azzal. Fönnakadtak a közúti rendőrségi rutinvizsgálaton, majd elmondták: a kocsihasználat fejében Reinaldónak is „juttattak” a kokainból. Az egykori futballista elismerte a bíró előtt, hogy két éven keresztül valóban kokainnal élt. Az ítéletre várhatóan a jövő hétig kell várni. Rei- naldo amúgy Minas Geraisban politikusként is ténykedett. Baloldali érzületét sohasem tagadta. Hírmagyarázók szerint ez volt az oka annak, hogy nem került be az 1982-es brazil vb- csapatba. MTf Állítólagos 1994-es bundázása miatt sokadszor jelenik meg jövő kedden angliai bíróság előtt Bruce Grobbelaar, aki egykoron a Liverpool és a Southampton futballkapusa volt, jelenleg pedig Zimbabwe nemzeti együttesének „portása”. A veterán kapus vasárnap vb-selejtezőn védett Togo ellen. A mérkőzés előtt arról faggatták, milyen érzésekkel utazik Európába, mit vár a tárgyalástól? — Egészen bizonyos vagyok abban, hogy tisztázom magam a vádak alól. Ez az 1994-es időszak sötét foltja életemnek, de nem a vádaskodás okán, hanem akkor halt meg édesapám — nyilatkozta Grobbelaar. (AP)
