Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-04 / 3. szám
3-W &*mz íHmIíímmMP^ : >i((wi«:Étei»M Uttum S®te#ki®KÄT 's^saans #«s!»ww^á»^^«35355i '>^'semmimmm|ÉHj 4*ÍNAinMÍ|M Í«»»£«*ríi_ 4it»mies^MMRrnKtS^fHft^mtms .j v-táMIHÉjMBE* / mém SS«*» sänssvfí gßzp<mt tmmx Wfm Hm ÍMS«: Ä?wstÄ^.._. : . - .' ^ ,, • - scmK- WiM?f«ai»»sé*«»£. ;Ä^«*a»,«rirv;<.v., Ara: 22,50 Ft /•fv.^W!^'í'W,^ssKíí*j^íV?S!t&vWnssii«^xv«*a^.waMSZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEINAPILAP IV. évfolyam, 3. szám — 1997. január 4., szombat Magyar Távirati Iroda Letartóztatott sorkatonák Aljas indokból, társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa pénteken egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte M. Norbert honvédet és öt katonatársát a Budapesti Katonai Ügyészség indítványára. Az MTI értesülése szerint a gyanúsítottak — a MH 25. Klapka György Önálló Gépesített Dandár tatai harckocsi zászlóalj katonái —január 1- jén egy óra körül, a körletben ittas állapotban durván bántalmazták Sz. László honvédet. Az ütlegelések és rúgások következtében a sértett agyrázkódást, csigolyatörést és zúzódá- sokat szenvedett. Sz. Lászlót kórházba szállították, gyógyulásának ideje előreláthatólag 4—6 hét. A Budapesti Katonai Ügyészség a gyanúsítottakat január 2-án vette őrizetbe. Fogadás a Vadászteremben A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőinek tiszteletére adott újévi fogadást pénteken délben Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlament Vadásztermében. Rövid beszédében többek között méltatta a szomszédos államokhoz fűződő kapcsolataink terén 1996-ban elért eredményeket, szólt az IFOR- kontingensben feladatot vállaló magyar műszaki alakulat sikeres munkájáról, s külön kiemelte, hogy az Európai Unió kérdőíveire adott magyar válaszokat elismeréssel fogadták Brüsszelben. Együttműködési gyakorlat Hexagrant néven katonai nemzetközi együttműködési gyakorlat zajlik majd 1997. június 17—20. között hat ország vezérkarainak központjaiban — tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Minisztérium sajtóirodája pénteken. Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Honvédelmi Minisztériumának kezdeményezésére a Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovénia, Lengyelország és a Szlovák Köztársaság vezérkarai, valamint a felső szintű katonai törzsek a humanitárius segítségnyújtásban történő együttműködést gyakorolják az összes lehetséges katasztrófát feltételezve. Meggyújtotta magat a 21 hónapos gyerek! F. A. (Új Kelet) ________ Kü lönös baleset történt január 2-án reggel Kemecsén. Az építkező házaspár 21 hónapos gyerekével egy melléképületben rendezkedett be a téli hónapokra. Amikor reggel felébredtek, észrevették, hogy a nem tökéletesen szigetelt lakószobába becsurog a víz. A feleség kiment az állatokat etetni, míg a félj a jeges havat takarította le a tetőről, hogy a további csurgást megakadályozza. Amikor kimentek, a gyerek még aludt. Hogy hatásosabb legyen ajég eltávolítása a férfi egy gázperzselőt használt. Közben a feleség visszament a szobába és begyújtott a kályhába, majd újra kiment. A szülők pár perccel később arra lettek figyelmesek, hogy az ideiglenes lakhely belsejéből füst szivárog ki. Berohantak és megrökönyödve látták, hogy a gyerek a konyhának használt részen áll és égett a mellette lévő függöny, de lángokban állt a gyerek is, tüzet fogott a pólója és a guminadrágja. A kétségbeesett anya felkapta gyermekét és kirohant vele, közben az apa letépte róla a guminadrágot. A szülők azonnal mentőt hívtak: a testén negyven százalékban megégett gyereket életveszélyes állapotban egyből a budapesti klinikára szállították. A tűzszerészek megállapították, hogy a tűz bent keletkezett a lakószobában. Nagy valószínűséggel amikor a gyerek felébredt, meglátta a doboz gyufát — amit az édesanyja a tűz gyújtásához használt —, játszani kezdett vele és úgy gyújtotta fel magát. Ismét egy intő példa, ami tragédiához vezetett. A sajnálatos eset is azt bizonyítja, hogy az egészen kicsi gyerekekre milyen veszélyt jelenthet, ha kis időre is felügyelet nélkül maradnak, nem beszélve az elérhető helyen felejtett gyufáról, vagy más veszélyes eszközről... Őstermelői igazolvány Láthatóvá teszi a jövedelmet, segíti a nyilvántartást Fotó: Racskó Tibor Bíró Miklós, a Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamarához megérkeztek a közvélemény előtt már jó ideje beharangozott és vegyes érzelmekkel fogadott mezőgazdasági őstermelői igazolványok. Okmányaink sorában a legújabbnakszámrtót Bíró Miklós, a Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke mutatta be tegnap délelőtt a megyei sajtó képviselőinek Nyíregyházán, a kamara Arany János utcai székházában. Lefler György (Új Kelet) A tájékoztatón elhangzott, hogy megyénkben a földtulajdonosok száma 238 ezer, átlag 1,7 hektár földterülettel, ezért az őstermelői igazolvány bevezetése minden bizonnyal sok termelőt érint a közeljövőben. Az őstermelői igazolvány kettős szerepet tölt be; egyrészt igazolja, hogy a termelő saját gazdaságában állítja elő az adott terméket, és értékesíti azt, másrészt a termelő e tevékenységéből származó bevételeinek az éves adóbevallás alapnyilvántartásaként is szolgál. Az igazolvány segítségével megállapítható: az értékesítésre felkínált ám eredete; a már megvásárolt ám származása az esetleges élelmiszer-minőségi kifogás esetén; a kereskedőnél, feldolgozónál tárolt ám megszerzésének tényleges adatai. Rendezetté lehet tenni a mezőgazdasági termékek piacokon, közterületeken történő értékesítését, a nem egyéni vállalkozói körbe tartozó mezőgazdasági termelés és értékesítés statisztikai megfigyelését. Az igazolvány elősegíti továbbá, hogy a különböző kedvezmények, támogatások célzottan a tényleges mezőgazdasági termelőkhöz jussanak. A szakember szerint célszerű kiváltani az igazolványt mindazoknak, akik eladásra is termelnek élelmezésre szolgáló növényi és állati eredetű terméket, és szeretné megkapni azokat az adókedvezményeket, amelyek e termékek előállításához kapcsolódnak. A kedvezményezett termék-előállítás az úgynevezett őstermelői tevékenység, amelybe a törvény szerint a következők tartoznak: növénytermelés, kertészeti termékek előállítása (a virág és a dísznövény, a hínár és az alga, a virágként és dísznövényként értékesített gyógynövények kivételével); élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása (itt is néhány kivétellel); mezei termékek gyűjtése. Az igazolvány kiváltásának feltétele, hogy csak az előzőekben felsorolt tevékenységekre váltható ki akkor, ha a tevékenységet a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi. Igazolványt a 16. évét betöltött személy kaphat. Kiadásának további feltétele, hogy az őstermelő tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozatot adjon a saját gazdaságáról: a tulajdonában lévő, bérelt vagy használatra átengedett termőföldről, állattartásra alkalmas épületekről, általában a termelés feltételeiről. Az igazolványt az állandó lakóhely szerinti gazdajegyző adja ki, előre meghirdetett fogadóórákon. Minden más felvilágosítással is hozzájuk forduljanak a termelők. Az igazolvány kiváltása nem kötelező, de célszerű, mert annak hiányában szigorúbb szabályok szerint kell adózni. Az igazolvány három évre szól, de minden év március 20-áig érvényesítettni kell. Kiváltásának a díja 1000 forint, de ezt az összeget 1997— 1999. években még nem kell megfizetni. Röviden: az igazolvány láthatóvá próbálja tenni a bevételeket, de ezt legalább annyira a termelő érdekében teszi, amennyire jelenleg sokan még az ellenkezőjét állítják. Az agrárkamara és a települések ön- kormányzatai az őstermelői igazolványok bevezetésével mindenesetre nem kis feladat előtt állnak. Fegyverek tűntek el a rendőrségtől MTI A Budapesti Rendőr-főkapitányság megbízott vezetője fegyelmi eljárást rendelt el annak kapcsán, hogy kilenc szolgálati géppisztoly tűnt el a II. kerületi kapitányságról. Erről pénteken közleményben tájékoztatta az MTI-t az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. Mint tudatták, az esetet január másodikán, a délutáni órákban észlelték. A felelősség, illetve az eset körülményeinek kivizsgálásáig a fővárosi rendőr-főkapitányság megbízott vezetője felfüggesztette a szolgálatból a kerületi kapitányság vezetőjét, és a három váltásparancsnokot. Interjú Dr.Séra Gyula 5. oldal A Szabolcstej nem emel árat Kozma Ibolya (Új Kelet) A minap a televízió híradójában jelentették be, hogy árat emel az ország valamennyi tejfeldolgozó üzeme. Kérdésünkre Márföldi István ügyvezető igazgató elmondta, hogy a Szabolcstej Rt. az év első negyedében nem tervez áremelést. Saját gyártású termékeiket tehát a korábbi áron kínálják. A szabolcsi tejüzem ötvenféle tejterméket készít, ezek a Túró Rudi, a különböző fogyasztói tejek, tejfölök, tejszínek, ízesített termékek, sűrített tejek, vajak, vajkrémek és tejporok. Továbbra is szállítják az ország más területein működő tej- feldolgozók termékeit, amelyek emelték termékeik árát. Ezeket természetesen a Sza- bocstei is új áron forgalmazza. Az üzem következetes gazdaság- és árpolitikájának része, hogy ezúttal kihagyja az általános áremelést, ezt racionalizálással és költség- csökkentéssel igyekeznek kompenzálni. Remélik, továbbra is fokozzák termékeik ismertségét és a piaci részesedést. A termelői tej felvásárlási árát megemelték, a leggyengébb minőségi tej literjéért harminc, az extráért negyvenöt forintot fizetnek. Távfűtés Kisvárdán Munkatársunktól __ La punk egy kisvárdai olvasója arról panaszkodott levelében, hogy a városi képviselő-testület döntése alapján 1997-ben 35 százalékkal nő a távfűtés díja. A képviselők indoklása szerint az országos rekodmérvű emelésre azért volt szükség, mert a cég kintlévőségeit a rendszeresen fizetőkkel akarják törlesztetni. Olvasónk felvetésére Kisvárda polgármestere, Oláh Albert elmondta: —A távhőszolgáltató cég kintlévősége 16 millió forint. A szolgáltatás díját nem azért kellett emelni, hogy a hiányt a becsületesen fizetőktől szedjék be. A város lakója rosszul tudja a díj növekedésének a mértékét is. Valóban volt egy javaslat, amely szerint 35 szálakékkal emelkedett volna a szolgáltatás ára. A testület tagjai azonban az energia-árnövekedésének megfelelő emelést szavaztak meg, amelyre még rájön 2 százalék körüli amortizációs költség.
