Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-13 / 10. szám
I Kultúra 1997. január 13., hétfő A rock legszebb napjai Stevanyik András Maguk az emléktáblák, emlékoszlopok már évezredek óta jeleik az emberiség történetének. Híres csatákra, gazdag életművekre, uralkodói törvényekre, történelmünk egy-egy jelentős szakaszára emlékeztetnek. A klasszikus ókor feliratainak gyűjtésével már több száz éve tudatosan foglalkoztak a kutatók. Vaskos gyűjtemények őrzik a feltárt és megfejtett szövegeket. A középkori és az újkori emlékjelekkel viszont csak az utóbbi évtizedekben kezdtek rendszeresen foglalkozni a történészek. Magyarországon hat- hélszáz éve honosodtak meg az emléktáblák, de tömeges elterjedésük csak a XIX. századtól számítható. Nyíregyháza fiatal város, nincs olyan patinás múltja, mint sok idősebb társának, megőrzendő értékeire azonban mindig gondosan ügyelt. Nem a sors kifürkészhetetlen szeszélye, vagy a véletlenek szerencsés összjátéka következtében vált az ország egyik legnagyobb, legjelentősebb városává. Néhány eseményt elkerülhetetlen felvillantani, hogy érzékelhetővé tegyük azokat az időbeli kereteket, amelyben kirajzolódott közös otthonunk mai arculata. 1753 olyan fordulóév, amely lezárt, s egyben elindított egy-egy fontos szakaszt a település életében. A lezárt szakaszról a Jósa András Múzeum becses kincsei, régészeti leletei beszédes némaságukkal árulkodnak. Érdemes időt szakítani az állandó kiállítás alapos tanulmányozására, vagy a helytörténeti kiadványok átböngészésére. . A régi Nyíreghyáza a Bá- thori-család birtokaként olvadt be a kora középkor Magyarországának mindennapjaiba. A két ágra szakadt hírneves família tagjai évszázadokon át osztozkodtak a falu irányításában. A nagy történelmi viharok — tatárjárás, török pusztítás, a Bocs- kay-, majd a Rákóczi-féle szabadságharc... stb. — ugyanúgy érintik, mint más szabolcsi községet. A XVIII. század közepén az elnéptelenedés miatt gróf Károlyi Ferenc — a birtok egyik részének tulajdonosa — a betelepítés mellett döntött és ehhez minden szükséges lépést megtett. így néhány éven belül, 1753— 1757 között sok száz, többnyire tirpák (szlovák) telepes család talált otthonra vidékünkön. Innen kezdve felgyorsultak az események, a település folyamatosan gyarapodott. Az egyre duzzadó lélekszámú falu nemsokára — 210 esztendeje — ekiyer- te a mezővárosi rangot, s az ezzel járó vásártartási jogot. A XIX. század elején sikerült — két részletben — megváltani önállóságát (1803, 1824) mindkét földbirtokos gazdájától, majd kivívni a városi privilégiumot (1837). Nagyobb törések nélkül fejlődött tovább a város, 1848- ban már közel húszezer ember élt falai között. A vasútépítés felvállalása véglegesen eldöntötte későbbi sorsát, központi szerepkörét. Az osztrák—magyar kiegyezés utáni évtizedek, különösen a századforduló időszaka lázas építkezések jegyében teltek: kórház, megyeháza, Korona Szálló, templomok, iskolák emelkednek magasra, igazolva a városi, majd megye- székhelyi kitüntető cím jogosságát. A XX. században megbomlik a békés fejlődés fonala, s a gyarapodás és bomlás rapszodikus ingadozása válik meghatározóvá. Az építkezések — szépítkezések árnyékában, világháborúk, román és szovjet megszállások, forradalmak húzódnak meg, szaggatják fel időről időre a közös boldogulás törékeny lendületét. A hatvanas évektől kezdve, szinte napjainkig megduplázódott a lélekszám. Három évtized alkatt egy 50-60 000 lelkes „új város” épült fel. Mára Nyíregyháza nemcsak a megye oktatási, ipari, köz- igazgatási, kulturális... stb. központja, hanem az ország egyik legnagyobb városa is . Szükségszerűen elnagyolt helytörténeti vázlatunk csak jelzőkarókat, csomópontokat tudott kiemelni, ezek mentén próbálunk haladni a közel 200 nyíregyházi emléktábla, emlékmű bemutatásakor. Az egyes részek megírásánál saját kutatásaimra és a kiváló várostörténészek — Mar- gócsy József, Fazekas Árpád, Bene János — munkáira támaszkodtam. Ritka szerencse, hogy szinte minden jelentős eseményről, személyről beszámolhatunk majd a márványlapok segítségével. Számítunk érdeklődésére, elevenítsük fel együtt közös múltunk megannyi szép, vagy keserű emlékét. Farkas Shulcz Tibor Az ifjúság zenéje az ötvenes években egy társadalmi méretű, majd a hatvanas években mozgalommá szerveződő nemzedéki lázadás indulatában született. Fejlődése során mindig tükrözte ennek a nyugtalanságnak fellendüléseit, megtorpanásait. A rockzene története éppen ezért — akárcsak a politikai és kulturális mozgalmak története — 1967-ig viszonylag töretlen, egyértelműen felfelé ívelő utat mutat. Születése pillanatától kezdve igen fontos szerepet játszott a fiatalok életében. Rítus volt. Nem csupán egy új zenei világnyelvet jelölt, hanem bizonyos gondolkodás módot, életstílust is, amely lassan beépült a modern társadalmak mindennapjaiba, kultúrájába. Charles Vreich ideológus könyvében olvasható: „Az új zene olyan fokon valósította meg a művészetnek a mindennapi életbe történő beolvasztását, amely a modem társadalmakban egyedülálló. Amivé ez az új zene lett, nem más, mint az első igazi példája annak a mai kultúrának, amelyet a nép hozott létre, nem pedig egy elit vagy a mamutvállalatok hamistudat- gépezete.” A DISC — nagy múlttal rendelkező angol könnyűzenei hetilap — 1966-ban pedig a következőt írja erről: „A zene különleges közösségi és csoportélményeket kínálva „soul to soul” — lélektől lélekig — ívelt, és a nagy iparvárosok mélyrétegeiből érkező együttesek, a BEATLES, a ROLLING STONES, a BYRDS és mások zenéjében a külvárosok népének, a kisemmizetteknek, a társadalom periféráján vegetálók- nak, a jövő nélkülieknek a hangja szólalt meg. Ugyanakkor Boh Dylan vagy Donovan a radikalizálódó, háborúk ellen tüntető fiatal értelmiségiek és diákok, James Brown, Otis Redding vagy más soul- előadók pedig az öntudatosodó fekete kisebbség gondolatait, vágyait, céljait közvetítették.” A könnyűzene — ezen belül a progresszív rock — azonban csak látszólag bomlott rétegzenékre, irányzatokra, a hatvanas évek közepéig e mozgalom igenis nagyon egységes volt. Szoros kölcsönhatásban állt az úgynevezett szubkulturális jelenségekkel: divat, öltözködés, hajviselet, szexuális forradalom, és csak a hatvanas évek második felétől alakított ki szoros kapcsolatot olyan egyéb művészeti ágakkal, mint a film, a színház, a képzőművészet, irodalom stb. Mindez együttvéve azokat az illúziókat táplálta, hogy a közösségi együttlétekkel a zene, a szeretet, béke és testvériség hirdetésével, a személyiség és tudat átalakítása révén meg lehet változtatni a világot, és egy jobb szebb társadalmat lehet felépíteni. 1967-ig a rockzenét — a zenészeket és a közönséget is — ezek az illúziók, a változtatni akarás hatották át. A szakértők véleménye szerint ezek az évek a legszebb lapok a rock mesekönyvében. A SOUND írta: John Len- nőn: „San Franciscóban zajlott az élet. Nagyszerűen éreztem ott magam. Mindnyájan királyok voltunk. Valami új volt születőben. Fogalmunk sem volt, hogy mit csinálunk. Egy kávé mellett mindenki beszélt mindenkivel. Olyan volt, mint Párizsban a festők között. Lemezeket hallgattunk, zenéről beszélgettünk. Pompás idők voltak.” 1967 legendás év a rock történetében. Amerikában a szeretetnyarak, a hippivilág, az ellenkultúra, a love-in, bed-in együttlétek ideje ez. Angliában megkezdődik a Stúdió Korszak. A Beatles megjelenteti a Sgt. Pepper.., a Rolling Stones a Their Satanic című konceptalbumo- kat, és ezen a nyáron rendezik meg az ellenkultúra első nagy fesztiválját Monterey- ben. Ez az év kétségtelenül a tetőpont volt. Sebők János szerint: „Az aratás éve a hatvanas évek vetése után. Micsoda névsor! Korszakos nagylemezek! Legendás koncertek!” A rockzene 1967-re a korábbi évekétől teljesen eltérő, bonyolult zenei formává vált, fokozatosan elvesztette korábbi egységét, spontaneitását, poposságát. Antiművé- szetből művészetté lépett elő. Megkomolyodott, felnőtté vált. Alkotórészeire bomlott. Csak így tudott továbblépni. Kialakultak a folk-rocknak, a szimfonikus rocknak, a dzsessz-rocknak, majd főleg Európában az elektronikus rocknak a speciális művelői. Erről azonban majd legközelebb. ^ ' Reader’s válogatás Sajtószolgálat _______ Új év napján az emberek milliói fogadkoznak, hogy fogyókúrába kezdenek. Nem is csoda: a karácsonyi lakomák kísértésének nem lehet ellenállni. A nappalok rövidebbek és hidegek, így kevesebbet mozgunk a szabadban, és többet gubbasztunk otthon, karnyújtásnyira a hűtőszekrénytől. Ráadásul a nyáron bőségesen rendelkezésre álló, olcsó élelmiszerek télen nehezen beszerezhetők és drágák. A téli súlygyarapodás megelőzéséhez ad hasznos tanácsot a Reader’s Digest Válogatás januári számában megjelent A téli fogyókúra titkai. íme néhány tanács. Minél több fény. Emberek millióit kínozza a téli depresszió. Bár az utóbbi években az évszakhoz kötött depresszió az érdeklődés középponjába került, nem mindenki ismeri fel, hogy ennek az állapotnak épp a súlygyarapodás az egyik jellemzője. Mivel a tüneteket egyértelműen a napfény hiánya okozza, a szakemberek sok esetben javasolják a mesterségesfény-keze- lést, de azt is, hogy igyekezzünk minél több természetes fényhez jutni, akár azzal, hogy ha módunk van rá, az ablak mellé ülünk, akár azzal, hogy a szabadságunk egy részét télen, napos helyen töltjük, de azzal is, hogy sokat sétálunk a szabadban. Kapcsolódjon ki! Télen általában beszorulunk a szobába. A mozgás azonban feltétlen szükséges. A tapasztalat szerint elég csupán harmincpercnyi mérsékelt fizikai tevékenységet beépíteni a napirendbe, a mozgás javítja a hangulatot, és abban is segít, hogy az ember ellenálljon az állandó nassolásnak. Válasszon mást! A téli súlycsökkenés egyik titka az étrend megváltoztatása. Érdemes figyelembe venni a következő lehetőségeket. A gyümölcsök és a zöldségek zsírban szegény, szénhidrátban gazdag táplálékok, így tökéletesen megfelelnek a fogyókúrázók számára. A pékáru is belefér a fogyókúrás étrendbe, de a befőtt és a zsírszegény joghurt is. A zsírban gazdag húsok csak kis mennyiségben, főzelékhez, zöldséghez vagy főtt tésztához fogyaszthatok. A zsírban szegény húsok korlátlan lehetőségeket kínálnak. Éttermi ételeket csak módjával fogyasszunk. Nyugodtan ehetjük kedvenc ételeinket, csak figyeljünk oda a mennyiségre! Sokak számára a téü súly- csökkentés egyenlő az étkezési szokások gyökeres, de rövid ideig tartó megváltoztatásával. A tartós súly- csökkentés érdekében viszont a szakértők azt javasolják, hogy vezessünk be néhány kisebb változtatást, amit azonban mindenkor be tudunk tartani. A tél nehéz időszak a fogyókúrázók számára, de a megfelelő eltökéltséggel sikereket lehet elérni. Eleven kövek Most induló sorozatunkban a Nyíregyházán található emléktáblákat, emlékműveket kívánjuk bemutatni. A terebélyes város egészét átszövik az emlékek, általuk elevenedik meg újra és újra a múlt. Mindennapjaink hűséges kísérőivé váltak ezek a márványlapok, művészi alkotások.
