Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-07 / 286. szám
Nagy üzlet ^matematikailag A parlament ősszel jóváhagyta a lakástakarék-pénztárakról szóló törvényt, amely jövő év elejétől lép hatályba. Szabolcs-Szatmár-Beregben várhatóan január közepétől, de legkésőbb februártól megkezdődnek az előtakarékos- sági szerződéskötések. Három óriási befeketési alap fogja keresni a lakosság kegyeit, néhány eltéréstől — törlesztési időtől, havi részletektől — eltekintve közel azonos befektetési feltételeket kínálva. Vitéz Péter (Uj Kelet) Nos, a három leendő lakás- előtakarékossági befektetési alap alapító összvagyona minimálisan is hárommilli- árd forint. A lakosság közel hat százaléka, megközelítőleg 600 ezer ember él a megyében, így a régióra eső ala- pítóvagyon közel 180 millió forint. A társaságok profitorientáltak lesznek, így nyilván nyerni szeretnének az üzleten. Hiába a legszegényebb megyék közé sorolt Szabolcs-Szatmár-Bereg, lakni itt is kell az embereknek, s nagy valószínűséggel több tízezren megtalálják számításaikat az új lakás- előtakarékosság első pilléreként nevezett rendszerben. Ez utóbbi gondolatot támasztja alá, hogy az elmúlt év végén a megyében dolgozó közel háromezer építőipari vállalkozás 3,7 milliárd forint értékű megbízatást kapott, s a következő évre, előre 1,5 milliárd forintos szerződés lapult a vállalkozók zsebében, ami az idei első negyedév végére további több mint 820 millió forinttal gyarapodott. Emellett rekordokat döntögetett a tavalyi lakásépítési kedv. A több mint 5200 kiadott építési engedély birtokában közel 2700 lakás megépült. A sietségnek oka volt, ugyanis az építőanyag- árak megszökkentek, s a leendő lakók a reálérték megtartására törekedtek, illetve emellett kedvező volt az azóta megreformált „szocpol” támogatás is. A kivitelezői szerződések, a lakásépítési kedv csak az érem egyik oldala. Fontos tényező lehet az alapok számára, hogy mennyi „felesleges” pénz lapul a polgárok zsebében. A tavalyi évben a megyében a lakosság banki megtakarítása megközelítette a 34 milliárd forintot, s ezzel szemben az egyre csökkenő hitelfelvételi kedv miatt csupán 17,2 milliárdos tartozás halmozódott fel, így a potenciálisan befektethető tőketartalék is közel ugyanennyi. Ki akar lakást építeni, bővíteni, netán felújítani? Legnagyobb gyakorisággal azok, akiknek fiatalkorú a gyermeke vagy gyermekei. Valószínű, hogy a lakástakarékpénztárak számára is ők jelentenek egy bizonyos célpiacot, amiatt is, hogy minimum négy, de legfeljebb nyolc évig szükséges a számlájukra fizetni az előtakaré- kosság részleteit. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében e cso- portosítás szerint picit több mint 90 ezer diák, körülbebül 60 ezer család jöhet számításba. Az átlagos megyei munkanélküliségi — 18-22 százalékos — ráta miatt jó esetben csak közel 90 ezer szülő dolgozik az országos átlag alatti bérért. Egy megyei család havonta legrosszabb esetben — ha mindkét eltartó mezőgazda- sági fizikai munkás — bruttó 46,2 ezer forintot visz haza. Legjobb esetben, mikor a felnőttek iparban, szellemi munkát végeznek, akkor a családi kassza havi 112,6 ezer forinttal gyarapodhat. A „kereső” családok a jövedelmüknek legalább az 57 százalékát elköltik élelmiszerre, lakbérre, rezsire. Emiatt—az előbbi kereseti arányokat figyelembe véve — közel 20 és majdnem 50 ezer forintos határok között marad a családi belső „megtakarítás”, amelynek kétharmada, illetve majdnem egésze felhasználásra vagy bankba kerül. Az előtakarékosság miatt várhatóan havonta 500 forinttól a szakemberek szerinti legfeljebb 10 ezer forintig érdemes fizetni a részleteket. Emiatt — matematikailag (!) — minden olyan család, ahol mindkét szülő dolgozik, vagy szélsőséges esetben, mikor az egyik munkanélküli és a másik magasabb keresetű, potenciálisan képesek valamely megtakarítási részletet fizetni. Egy megyei család átlagosan ötezer forintos részletfizetéssel akarja részlegesen megváltani gyermeke lakásálmát, akkor négy év alatt 240 ezer forintot fizet be a lakástakarék-pénztárba. Ha 90 ezer dolgozót úgy párba rendezünk, hogy a gyermekeiket egyedül nevelőket kivesszük a halmazból, abban az esetben is közel 30-35 ezres potenciális célpiac áll rendelkezésre. A lakáscélú előtakarékos- ságban üzletet látók országosan az első évben 100-120 ezer szerződéskötésre számítanak. A megyei lakosságarányra visszavetítve ez közel 7 ezer üzletet jelent, ami szerint minden negyedik „fizetőképes” család szóba jöhet. A KSH átlagaitól eltérően valósabb lehet az a kép, ha tízből jó esetben kettő, de inkább egy üzlet bejön. Ez is több mint 1500 kötést jelent, ami egyévi takarékoskodás után 360 millió, négy év után közel másfél milliárd forintot jelent — persze megosztva három befektetési alap között. Ez kamatokkal megnövelve képezi a majdan adandó hitelt, amit viszont havi fix 6 százalékos kamattal évtizedek alatt visszafolyik az alapokba... A lakásépítések és az építési engedélyek száma a megyében Megnevezés A használatbavett lakások száma Az adott évben kiadott építési engedélyek száma 1993 1994 1995 1993 1994 1995 Nyíregyháza 301 637 603 340 832 999 A többi város 299 277 607 304 367 1132 Községek összesen 584 554 1432 648 723 3099 Megye összesen 1184 1468 2642 1292 1922 5230 Korábbi évszázadokban igazából nem volt kérdéses, hogy a házak falazóanyagai miből készüljenek. A parasztházak vert vályogból, később vetett vályogból épültek. Ha a közelben volt kőbánya, akkor mészkőből, ritkábban bazaltból húzták fel a házak falát. A tehetősebb nagygazdák, illetve a földesurak — már csak a szimbólum miatt is — kőből építkeztek. Fekete Tibor (Uj Kelet) Később, a téglagyárak elterjedésével, az agyaglelőhelyek közelébe égetőüzemeket hoztak létre, és a ma kisméretű téglának nevezett égetett téglákból építkeztek. Olyan is előfordult, hogy egy nagy telep megépítése kedvéért inkább a közelben létrehoztak egy téglagyárat, csak ne kelljen messziről szállítani a falazóanyagot. Például Nyíregyházán, amikor a Huszár laktanya (később Guszev telep, napjainkban Huszár telep) megépítésének jogát megkapta a város, akkor a Simái út melletti agyaggödrök szélén egy téglaégető üzemet hoztak létre. Ezeket a kisméretű téglákat váltották fel, ha nem is teljes egészében, a lyukacsos téglák. E század második felében mind sürgetőbbé vált a tömegesen jelentkező, lakásigények kielégítése. A hatvanas évek közepén hazánk is átvette azt a francia technológát, melynek lényege, hogy a házgyárakban egy egész falat (benne az ablakokkal) készítenek el egyszerre, és a helyszínen daruval emelik a helyére. A panellakások kezdetben jónak bizonyultak, hisz gombamód nőttek ki a házak a földből, és folyamatosan lehetett beköltözni. Ezzel egy időben kísérletek folytak újabb és már a megnövekedett hőszigetelési igényeket is jobban kielégítő falazóanyagok gyártására. így jött létre a tufa vagy a durisol. Ez utóbbi faforgácshulladék és kötőanyag keveréke, mely belülről üreges. Néhány sornyit felraknak, és utána öntik ki az üreget betonnal, vagy perlittel kevert betonnal. A hetvenes évek elején bekövetkezett olajárrobbanás következtében mind fontosabbá vált a lakások hőszigetelése. A családi házak építői kezdtek visszatérni a vályoghoz és a téglához. A legelterjedtebb B-30-as (30 cm vastagságú főfalat lehet belőle rakni) téglákat felváltották a falazóblokkok. Ma az építésügyi előírások már nem engedik meg külső falként a 30 ernes vastagságot, helyette a HB- 38-ast ajánlják, és még erre is célszerű hőszigetelő vakolatot húzni. Az energia mind többe kerül, és a jövőbeni kilátások sem kedvezőek. Mindegy, mivel fűtik a lakásokat, az energiaszámla legalább inflációkövető lesz, vagy még attól is magasabb értéket ér majd el. Végül is hogy miből építkezünk, ma már szinte mindegy, a lényeg a hőszigetelésen van. Egy negyven centiméter vastagságú téglafal perlites habarccsal bevonva kellően védi a lakás melegét. Vékonyabb fal- vastagság mellett is dönthetünk és később Nikecellel, vagy más hőszigetelő anyaggal ugyanazt a hatást érhetjük el, mint vastagabb falazóanyaggal. Például a Nikecell hőszigetelési tulajdonsága négy szer-hatszor jobb, mint a tégláé. Hazánkban az uralkodó szélirány az északnyugati. Az északi és a nyugati főfalaknál nem érdemes takarékoskodni a szigetelőanyagokkal, mert néhány év alatt a gázszámlában megtérül a befektetés. A vályogról még annyit, hogy kimondottan jó a hő- és hangszigetelési tulajdonsága, de tartófalként nem célszerű alkalmazni. A többszintes vagy emeletráépítéses lakóházaknál pedig egyenesen tilos. Illetve csak úgy lehet, ha előtte vasbetonszerkezetből elkészül a lakóház tartóváza, és a közé falazott vályogra már semmilyen terhelés nem esik. Kevesebb szó esik mostanában a födém, vagy a tetőtér hőszigeteléséről, pedig legalább ennyire fontos. A tetőtér-beépítéses házaknál.komoly előírások szabályozzák az emeleti lakótér szigetelését. Hogy ez Nikecell, üveggyapot, isolit vagy másféle az mindegy, csak a hőszigetelési együtthatója megfeleljen az érvényes szabványoknak. Az egyszintes családi házaknál akár hagyományos kétrétegű deszkát és rajta sárborítású mennyezetet is lehet alkalmazni, és ezeknél is lehet növelni a hőszigetelést, például úgy, hogy a két deszkaréteg közé öt vagy tíz centiméter vastagságú üveggyapotot rakunk, vagy a deszkákat felülről borító sárba nem szalmát, hanem egyharmad-fél arányban perlitet keverünk. Esetleg az üveggyapot és a perlit egyidejűleg is alkalmazható. Velünk könnyebb, mint gondolná! Az igazi meglepetés. A Mályi Téglagyár és a Kovács Tüzép közös karácsonyi akciója! !!! Falazok fantasztikus árakon!!! HB-30 falazó:........................................................................................ 115.50 helyett 99 Ft/db 8 raklaptól ingyen házhoz szállítás*, 2x8 raklaptól házhoz szállítással*.....................................................................96 Ft/db 10-es válaszfal:........................................................................................ 66.70 helyett 55 Ft/db kéménytégla:.................................................................................... 24.50 helyett 19.60 Ft/db Csempe, padlólap, gránit, márvány, álmennyezet és lambéria bevezető árakon! Újonnan megnyitott bemutatótermünkben különféle burkolok széles választékával várjuk, valamint 30 ezer forint feletti vásárlás esetén ingyen házhoz szállítunk*! (* Nyíregyháza területén) !!! Bramac akció meghosszabbítva!!! Bramac alpesi 1/1 cserép: 99 Ft/db (4 raklap fölött, amíg a készlet tart!) És még nincs vége... Bélapátfalvai 350/20 cement: ......................................................... 910 Ft/q LB KNAUF csemperagasztók és gépi 1 mm vakolat:..........gyári ár—10% KN AUF gipszkarton lapok:........................................................... gyári ár—20% NI KECELL szigetelőlemezek:................................................... gyári ár—10% TH ERWOOLIN LHF-0/50 és 0/100:.......................................gyári ár—10% To vábbá most befizetett épító'anyagát árgaranciával térítésmentesen húsvétig betároljuk! 'Icrmészctcscn ha egyéb építőanyagra, földmunkára vagy törmelékszállításra van igénye, j||^ továbbra is készséggel állunk rendelkezésére! Keressen bennünket, megéri... KOVÁCS TÜZÉP Nyíregyháza, Pazonyi út 30. lél.: 408-509, 318-115 Népek és házaik Palotaijstván (Új Kelet) Ha az ember széltében- hosszában járja a világot, egy idő után arra lesz figyelmes, hogy a népek mentalitása nemcsak életmódjukra, hanem építészetükre is roppant jellemző. Nem arról van szó, hogy a, jómódú” észak és a „szegény” dél márványpalotákat, illetve viskókat jelent, ennél összetettebb a kérdés, ugyanis merőben mást jelent a boldogság e két helyen. A jómódú népek (persze a jómód is csak felfogás kérdése) sem egyformák. Amikor az ember átlépi az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határát, mintha más világba cseppent volna. Az amerikai oldalon ott egy farm, mellette két hatalmas highwaytruck (amerikai kamion), az egyikre pakolnak valamit, mellettük egy mezőgazdasági repülőgép bevetésre készen. Hatalmas ud- vaiház gépekkel, mindenütt emberek serénykednek, pedig a hőmérő higanyszála igencsak negyvenöt fok felett van. Aztán jön a határ, az ember áthajt egy maximum húsz méter széles folyón, és a következőket látja: Az épületek — ha ugyan annak lehet nevezni őket— tökéletesen mobilak, és attól függ, milyen irányban nyitottak, hogy merről fúj a szél. Falak ugyanis nincsenek. Az építmények váza hatalmas nádrudakból és falőcsökből áll., a ,Falakat” gyékényszőnyeg képezi. Minden szellős, minden nyitott, bent a poros földön békésen üldögél a család, és elmélyülten hallgatja a családfőt, amint éppen gitározik. És e két külön világ még egyetlen kilométerre sincs egymástól... Az egyik oldal mintha az örökkévalóságról szólna, a másik meg a múló perc varázsáról. Azt megállapítani, hogy melyikük a boldogabb, nagyon nehéz. Vagy talán az a dzsunkán lakó thaiföldi attól boldogtalan, hogy nem föld, hanem víz van otihon a „lába alatt’? Nem hiszem. Minden csak életmód és felfogás kérdése. Természetesen a praktikumnak is megvan a maga szerepe. A nagy térségeken (síkságokon, sivatagokban) lakó népek házai nem véletlenül kerek alakúak, így nem tud annyira beléjük kapaszkodni a szél, mint ahogy a hó sem áll meg a meredek tetejű alpesi faházakon. Ezért olyan mulatságos, ha például itthon, az Alföldön imádkozótetős építményt lát az ember, vagy ne adj' Isten egy a földrengéseknek ellenálló földszintes japán „papírházat”, lehetőleg üvegbetonból kiöntve. Mindennek megvan a maga helye, minden stílusnak. A stílusok és a helyek erőltetett költöztetése mindig valami mulatságos, mégis enyhén szomorkás látványt eredményez. Az Ontario-tó (Kanada) partján árválkodó szép ám- bitusos ház a maga székely kapujával ugyanúgy megfogja az embert, mint az a stockholmi bérház, amelyiken egy „igazi”erkély gé- meskút integet. Látható, hogy ezeket nem az ész, talán nem is a szív, hanem a fájó és meggyötört lélek, a hazájába visszavágyó ember szenvedése keltette életre. Ezért bizony azt mondom, hogy minden, ami a helyén van, nem véletlenül olyan, amilyen, és úgy a legjobb, ahogy ott van. Mert természetes. Téglából? Vályogból? Tufából?
