Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-07 / 286. szám

1996. december 7., szombat Hazai krónika MSZP-fórum MTV __________________ El utasítok minden olyan törekvést, amely megtépáz­za azt a nemzetközi tekin­télyt, amelyet sikerült mára kivívnunk; hiszen ez az el­ismerés az, amire építhe­tünk — jelentette ki Horn Gyula pártelnök-miniszter­elnök pénteken Újpalotán. Hóm Gyula a kerületi pol­gármester-választási kam­pány MSZP-s záróesemé­nyén beszámolt arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hételeji lisszaboni csúcsta­lálkozóján a közép-kelet- európai térség válságáról esett a legtöbb szó. Magya­rországról ugyanakkor messzemenő elismeréssel nyilatkoztak a résztvevők. Külön üdvözölték a magya­rok szomszédsági politiká­ját, és értékelték az elért gazdasági eredményeket, reformokat. A miniszterel­nök e téma kapcsán hang­súlyozta, hogy nem kizáró­lag magyar jelenség az az erkölcsi válság, amely kísé­ri az átalakulást. Az egyhá­zi vezetőkkel folytatott megbeszélésein is egyetér­tettek abban, hogy újra kell fogalmazni alapvető erköl­csi értékeinket. A közönség soraiból fel­szólalók mindegyike meg­élhetési gondjairól beszélt, és létfenntartásához kért segítséget, hangsúlyozva: szégyellik, hogy könyör- adományokért kell folya­modniuk. Horn Gyula az el­hangzottakra reflektálva kijelentette, hogy 1997-ben komoly előrelépésre lehet számítani, és ez nem ígér­getés. Amerikai katonák incidense MTI __________________ Ve rekedésbe keveredett öt amerikai katona Buda­pesten, ám mint utóbb kide­rült akaratlan résztvevői voltak a cselekménynek — tudatta pénteken egy közle­ményben az MTI-vel az amerikai békefenntartók taszári sajtóközpontja. A fővárosban tartózkodó öt amerikai katona szerdán egy taxisofőrrel keveredett vitába a viteldíj miatt, ez később verekedéssé fajult. A helyszínre érkező ma­gyar rendőrség a verekedés valamennyi résztvevőjét előállította, s közben értesí­tették az amerikai katonai rendészetet is. A közlemény szerint a Budapesti Rendőrkapitány­ság tájékoztatását figyelem­be véve, eltekintenek a ka­tonák felelősségre voná­sától. Jutalom a nyomravezetőnek MTI___________________ Félmillió forintos jutalmat ajánlott fel Kovács Attila XVI. kerületi polgármester és Demszky Gábor főpol­gármester annak, aki segít kideríteni, hogy kik bántal­mazták néhány napja Büki Tamás XVI. kerületi kép­viselőt. A két tisztségviselőnek az MTI-hez pénteken eljutta­tott közös nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az ön­kormányzati vezetők elíté­lik az erőszakot, megenged­hetetlennek tartják a bruta­litás politikai síkra terelé­sét, illetve azt, hogy egye­sek alvilági módszerekkel próbálják befolyásolni a képviselőket. A bántalma­zástól nyolc napon túl gyó­gyuló sérüléseket szenve­dett kerületi képviselő úgy véli, hogy ez a durva inzul­tus összefügg önkormány­zati munkájával, és annak célja a megfélemlítés volt. A szlovák fél válaszát várja Magyarország MTI ______________ Az Európai Unió hivata­losan megerősítette, hogy biztosítja az Esztergomot és Párkányt (Sturovo) össze­kötő Mária Valéria-híd új­jáépítéséhez az e célra már elkülönített ötmillió ECU-t — erősítette meg pénteken kiadott sajtóközlemény­ében az EU budapesti kép­viselete. A korábban felajánlott PHARE-támogatás még egy darabig a két fél ren­delkezésére áll, de Brüsszel lehetőség szerint még eb­ben az évben szeretné a két fél pályázatát elbírálni — közölte a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisz­térium (KHVM) illetékese. Arra is rámutatott, hogy Magyarország a szlovák fél válaszát várja a kor­mányközi közlemény alap­ján megépülő Duna-híddal kapcsolatban, mivel a ma­gyar fél mind műszaki, mind szakmai szempontból felkészült a munkák meg­kezdésére. A KHVM 1996- os költségvetésében 85 millió forintot különített el. A mai árakon 2 milliárd fo­rintnyi újjáépítési költség felét fedezi a PHARE. A be­ruházási költség fennmara­dó részét egyenlő arány­ban a magyar és a szlovák fél fedezi. A kormányközi egyez­mény alapján megépülő híd az egyetlen a háború­ban elpusztult Duna-hidak közül, amely eddig nem épült újjá. Egyben ez len­ne az első olyan PHARE- segélyből megvalósuló és klasszikus térségi beruhá­zás, amely két szomszédos ország és az EU együttmű­ködéseként jön létre. Kovács László előadása a MÚOSZ-ban _______ Kéte zerre uniós csatlakozás Madelaine Albright kinevezése az amerikai külügymi­niszteri posztra aktivitást ígér az Egyesült Államok dip­lomáciájában. A volt ENSZ-nagykövetasszony jól is­meri a kelet-közép-európai térség országainak problé­máit — jelentette ki Kovács László pénteken. A ma­gyar külügyminiszter a MÚOSZ Külpolitikai Szakosz­tályának vendégeként tartott előadást, melyben az 1996-os esztendő magyar szemszögből legfontosabb külpolitikai eseményeit értékelte. MTI ____ A magyar diplomácia ve­zetője mondandójában rész­letesen szólt az euro-atlanti integrációs folyamat idei történéseiről, kiemelve, hogy az Európai Unió és a NATO kibővítésének folyamata je­lentősen előrehaladt 1996- ban. „Az EU-hoz és a NATO- hoz való csatlakozás Magyar- ország számára egyformán fontos” — hangsúlyozta. Ko­vács László szerint nagyon fontos, hogy mindkét szerve­zet esetében érintve legyünk a bővítés első körében, bi­zonytalan ugyanis, mikor nyerhetnek felvételt azok az országok, melyek kimarad­nak az első körből. A minisz­ter elmondta: az Európai Uni­óhoz való csatlakozásnak nincs alternatívája, mint ahogy annak sincs realitása, hogy Magyarország a NATO helyett a semlegességet vá­lasztja. A külügyek irányító­ja aláhúzta, hogy az EU- kérdőívekre adott magyar válaszok nagyon jó képet ad­tak az ország felkészültsé­géről. Úgy fogalmazott, hogy optimális esetben 2000-re megállapodás születhet Ma­gyarország uniós csatla­kozásáról. Kovács László röviden be­számolt a londoni Bosznia­konferencia munkájáról. Mint elmondta, változatlanul megoldatlan a mintegy két­millió menekült sorsa, ami a választások szempontjából is komoly jelentőséggel bír. Bosznia gazdasági újjáépí­téséről szólva arról tájékoz­tatott, hogy a Külügyminisz­térium hamarosan felveszi a kapcsolatot e munkálatokban szóba jöhető magyar vállala­tokkal. A szlovák—magyar kap­csolatok jelenlegi helyzetét érintve a külügyminiszter el­mondta, hogy az alapszer­ződés végrehajtására vonat­kozó szlovák javaslatok és a magyar elképzelés között nem lát áthidalhatatlan ellen­téteket. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a jövő héten ratifikálja a magyar- román alapszerződést, s ezt követően román kollégájával még az idén kicserélheti — a tervek szerint Budapesten — a ratifikációs okmányokat. Az MDNP-sajtótájékozIató _______________ Tö rvénysértő felmentés? MTI___________ A miniszterelnök tör­vénysértő módon mentette fel Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányt — hang­zott el az MDNP pénteki sajtótájékoztatóján. Mint azt dr. Nagy Ferenc, a Nép­párt jogi szakértője el­mondta: a rendőrségi tör­vény szerint a belügymi­niszternek a rendőrség ve­zetőjének felmentéséről szóló előterjesztéséhez csa­tolni kellett volna a parla­ment illetékes bizottságá­nak, az önkormányzati és rendészeti bizottságnak az állásfoglalását. — Kuncze Gábor azonban ezt nem tet­te meg, így Horn Gyulának sem volt joga felmenteni Pin­tér Sándort — hangoztatta dr. Nagy Ferenc. Hozzátette: ez nem csupán formai hiba, ha­nem egy kétharmados tör­vény súlyos megsértése. A sajtótájékoztatón Szabó Iván pártelnök beszámolt a Néppárt újjáválasztott orszá­gos elnökségének első ülé­séről. Elmondta: a 11 tagú tes­tület pénteken titkos szava­zással Farkas Gabriellát a párt főtitkárává, Raskó Györ­gyöt pedig alelnökévé vá­lasztotta. Közölte azt is, hogy az országos elnökség úgy döntött, a jövő év első ne­gyedévében sorra kerülő má­sodik küldöttgyűlésnek java­solni fogja: a megnövekedett feladatok miatt 11-ről 15 főre bővítse az elnökség létszá­mát. Zsigmond Attila, az or­szágos elnökség tagja arról tájékoztatta az újságírókat, hogy jövő héten szerdán Sopronban tart kihelyezett ülést a Néppárt vezető tes­tületé. Utalt arra, hogy ép­pen 75 évvel ezelőtt történt az a népszavazás, amelyen „a leghűségesebb város” lakói úgy döntöttek: to­vábbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Zsigmond Attila elmond­ta: a történelmi esemény kapcsán Jeszenszky Géza elnökségi tag tart előadást, majd az országos elnökség ülése után a Néppárt politi­kusai lakossági fórumon vesznek részt Sopronban. A Legfelsőbb Bíróság határozata A kecskeméti sortűz MT[ ____________________ A Legfelsőbb Bíróság pén­teken hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság Katonai Ta­nácsának tavaly júniusban ho­zott ítéletét az 1956-os kecske­méti sortűzperben. Mint isme­retes, a katonai tanács emberi­esség elleni, több emberen el­követett bűntett miatt mondta ki bűnösnek Gulyás-Kis Sán­dor nyugállományú őrnagyot és Pataki Mihály nyugállomá­nyú alezredest. A Legfelsőbb Bíróság a má­sodfokú tárgyaláson hozott végzésében új eljárás lefolyta­tására és új határozat megho­zatalára utasította az ügy elbí­rálására jelenleg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bí­róságot, a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát. A határozat szerint az eljá­rást nyomozati szaktól kell megismételni és a pótnyomo­zást két hónap alatt kell lefoly­tatni. Az elsőfokú bíróságnak a pótnyomozás után a tárgya­lást soron kívül kell megtarta­nia. A végzés indokolási részé­ben szól arról, hogy az első fo­kon eljáró bíróság az első és a másodrendű vádlottakat embe­riesség elleni több emberen el­követett bűntett miatt egyaránt kétévi börtönbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtá­sát mindkét vádlott tekinteté­ben három évi próbaidőre fel­függesztette. A Legfelsőbb Bíróság hatá­rozata az indokolás második részében beszámol arról, hogy az elsőfokú ítélet ellen a kato­nai ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik bűncse­lekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentet­tek be fellebbezést. Rámutat to­vábbá arra, hogy időközben az alkotmánybíróság ez év szep­tember 4-i határozatában alkot­mányellenesnek minősítette és megsemmisítette az 1956. ok­tóberi forradalom és szabad­ságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcso­latos eljárásokról szóló 1993. évi XC. törvényt. Rendőrségi közlemény MTI ____ De cember 1-től már csak rendőrhatósági igazol­vánnyal lehet személyi, va­gyonvédelmi, valamint ma­gánnyomozói tevékenysé­get folytatni. Az ORFK pén­teken tartott sajtótájékozta­tóján elmondták, hogy ed­dig csaknem 20 ezer enge­délyt adtak ki: 5500 vállal­kozáson belül 14 ezren űzik legálisan ezeket a te­vékenységeket. Felhívták a figyelmet arra, hogy a meg­bízónak meg kell győződ­nie arról, hogy a fényképes igazolványt felmutató ille­tő cégbíróságon bejegyzett vállalkozás keretén belül végzi-e tevékenységét. Szó volt arról is. hogy az ORFK közbiztonsági főigazga­tósága intézkedéseket ter­vez a nemzetközi vonato ­kon utazók biztonsága érde­kében. mert egyre gyak­rabban lopják meg az uta­sokat. Az idén csak a Keleti pályaudvaron eddig 587 feljelentést tettek az utasok. ÚJ KELET Európa­szeminárium MTI A Magyar Munkaadói Szövetség az európai uniós csatlakozási felkészülés so­rán tényfeltáró, tervező lobbyzással kívánja tudatni a kormánnyal, melyek a ma­gyar gazdaság alapvető ér­dekei. Ennek keretében szakmai szövetségei részt vesznek majd a csatlakozást előkészítő 25 kormányzati munkacsoport tevékenysé­gében, és vállalja a szerve­zet, hogy felkészíti tagvál­lalatait az uniós munkaadói követelmények gyakorlásá­ra. így összegezte az érdek- képviseleti szervezet körvo­nalazódó stratégiáját Gyar­matiné Rácz Agnes, az MMSZ igazgatója pénteken Egerben a kétnapos Európa szeminárium tapasztalatai alapján. Hozzátette: döntő fontosságúnak tartják a brüsszeli jelenlétet is, ezért mindent megtesznek, hogy hatékonnyá tegyék a hazai munkaadói érdekképvisele­tek együttműködését. Végül hangsúlyozta: úgy ítélik meg, a magyar kormány nem a legkörültekintőbben járt el a társulási szerződés aláírásakor. Vállalta ugyan­is, hogy teljesen lebontja a magyar piac védelmét az EU-val szemben, miközben ellenszolgáltatásként lénye­ges előnyöket nem kapott. A tanácskozáson elhang­zott: az Európai Unió és ha­zánk között aláírt társulási szerződés szerint a telj? jogú tagság egyik feltété hogy a Magyarország r flkálja az Európai Szociá Chartát. A Magyar Műnk adói Szövetség véleménye szerint azonban a ratifikáci­óra csak közvetlenül a tag­felvétel előtt lesz lehetőség, mivel néhány éven belül aligha tudja teljesíteni az ország annak kritériumait. A résztvevők a ratifikáció el­húzódásának okaként jelöl­ték meg egyebek mellett ha­zánk gazdasági teljesítő- képességének korlátáit, to­vábbá, hogy olyan követel­ményeknek nem tudunk megfelelni teljes mértékben, mint a társadalombiztosítás­hoz való jog, vagy a fiatal há­zasok joga az első lakáshoz, illetve a bevándorló munká­sok munkaügyi védelme. Ha mindezek ellenére a magyar állam beiktatná a chartát jogrendszerébe, perek száz­ezrei zúdulnának a hatósá­gokra, illetve a charta betar­tását ellenőrző testület ko­moly bírságokat szabhatna ki. Ugyanakkor a szociális konszenzus kialakításának elve már működik, hiszen folyamatos az érdekegyeze­tés, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kérdéseire elkészülő vála­szokat is csak egyeztetés után készíti el a kormány­zat. Számos szervezetre apró- zódik szét a munkaadói ér­dekképviselet, összehango­lásukra tett kísérletek pedig eddig nem vezettek ered­ményre. Ez a legfőbb oka, hogy — miközben Lengyel- ország és Csehország már jó ideje megfigyelői státussal rendelkezik az európai mun­kaadók szervezetében —- hazánk még nem tudott in­tegrálódni az UNICEF-be.

Next

/
Thumbnails
Contents