Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-06 / 285. szám
Nyíregyháza 1996. december 6., péntek UJ KELET Felkészültek a jövő századra „...kerek egészet alkotni...” Berki Antal (Új Kelet) Egész eddigi életét az elvégzett munka bűvöletében élte le. Lobbyzós világunkban azt hirdeti: csak az lehet igazi „protekciós”, akinek a háta mögött végiggondolt, befejezett feladatok sorozata jelenti a támogatás alapjait. Dr. Szócska János nyugalmazott osztályvezető megyeszékhelyünk várossá nyilvánításának 210. évfordulóján az egészségügyért végzett szakmai tevékenységéért a Nyíregyháza Városért emlékplakettet kapta. — Rendkívül jólesik ez az elismerés, noha nem vagyok sem a városnak, sem a megyének szülötte. Nyilván az eddig végzett munkámat ismerték el azzal, hogy egy ilyen kivételes napon az én nevem is szóba került. Az ember nem azért dolgozik, hogy kitüntessék. Munkája folyamatában biztosan nem is gondol rá, végzi a feladatát, és amikor ez nyilvánosságot kap, zavarba jön, de azért nagyon örül, mert egy ilyen megbecsülés azt jelenti, mások is hasznosnak ítélik tevékenységét. A fővárosból kerültem ide. Szerencsémre jó iskoláim voltak. Az István Kórházban töltött közel húsz esztendei praktizálás után vetett jósorsom Nyíregyházára. Itt olyan munkát találtam, ami megfogott, amiről úgy gondoltam, hogy embert próbáló feladat. — Az elismerés indoklása úgy szól, hogy nem csak a kórházi munkájáért... — Igen, de az én összes tevékenységem a gyógyító munkával függ össze. Én soha nem végeztem semmiféle úgynevezett „társadalmi munkát”. Akármit is csináltam, az mind a szakmámmal függ össze. Nem is gondoltam arra, hogy ezt a kettőt külön lehet választani. Azt elég könnyen meg lehetett állapítani, hogy az az életmód (a dohányzásra, az alkoholra gondolok), amit honfitársaink folytatnak, milyen feladatot ró majd a gégészetre az ezredforduló körül. Ennek megfelelően kellett megszervezni osztályunkat. Sajnos várakozásaink többsége „bejött”. Végül is egy „büntetését töltő” nemzet. Elítélték Trianonban, elítélték Párizsban és még ma sem tudunk védekezni a ránk erőltetett szankciók ellen. Teljesen természetes, hogy a diszkrimináció elől az alkoholban, a dohányzásban keresünk menedéket. Ennek az eszméletlenül egészségtelen életformának a következményei annyira nyilvánvalóak voltak, hogy ez a tény eleve meghatározta azt a stratégiát, amivel osztályunk a siker reményével vehette fel a küzdelmet az egyre nagyobb számú gégészeti problémák ellen. A legnehezebb az volt, hogy megszervezzük a várható nagy tömeg szakmai ellátására, Egyáltalán nem vagyok boldog attól, hogy elképzeléseink helyesek voltak, de ma már sajnos bizonyosan látszik, annak idején helyes stratégiát választottunk. — Mit jelent a gégészeti ellátásban ez a szupermodern osztály? — Sokat dolgoztunk azért, hogy ilyen legyen. Mi pontosan tudjuk, milyen feladatok ellátásának kell megfelelni egy ilyen létesítménynek. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, a munkatársaimmal együtt olyan osztályt hoztunk létre, ami nemcsak a napi feladatok ellátását, de a huszonegyedik század igényeit is kielégíti. — Ön a megyétől is kapott valamilyen kitüntetést... — Valamikor a nyolcvanas években alkotói díjjal jutalmaztak. Ez megint azzal a munkával függ össze, amit az osztály munkatársai és én folytattam. Megszerveztük a megye gégészeti ellátását és elébe mentünk azoknak a feladatoknak, melyek ma már a füll-orr- gégészet mellett a nyaki sebészeti megoldásokat is a gyógyítómunkánk részeként teszik kötelezővé. — Mi az, ami önt Nyíregyházán tartotta? — Egyfelől a rám váró feladatok. Engem úgy neveltek, és ez lett az igazi életformám, hogy az ember mindig próbáljon meg lehetőségei szerint kerek egészet alkotni. Végezzen olyan munkát, amiért nem tehet magának szemrehányást. Van még egy magántermészetű okom is. A szüleim Kárpátaljáról és Erdélyből származnak. Egész itteni életemben segítettem a hazától elszakadt magyarok gyógyítását. A hallás- és beszédproblémákat kizárólag csak anyanyelvi környezetben lehet kijavítani. Bármilyen furcsán hangzik, elképzeléseim megvalósítását még az akkori egészségügyi miniszter, Cse- hák Judit is támogatta. Belvárosi dögtemető Gyepmesterekkel a bűzbarlangban Fekete Tibor (Új Kelet) Kellemetlen dolog naponta úgy hazamenni, hogy amikor a tulajdonos kinyitja békés otthona ajtaját, csatorna- és dögszag csapja meg az orrát. Naponta ilyen büdös „légkör” fogadja Nyíregyházán, az Őz utca 1— 7. számú tarsasház néhány lakóját. Az épület fenntartója, a Lakszöv (Nyíregyházi Lakás-, Garázs- és Üdülőfenntartó Szövetkezet) szakembereitől megtudtuk, hogy ők már jártak az épületsor alatti úgynevezett szervizaknában, és ott igen sok állati tetemet találtak. (A hozzánk befutott telefonokból kiderült, hogy az Őz közi társasház lakóinak is hasonlóak a gondjaik, de ők nem a Lakszöv- höz tartoznak.) Elmondták, hogy másnap reggelre kihívták a gyepmesteri hivatal (ismertebb néven sintértelep) munkásait, szedjék össze az állati maradványokat. Eldöntöttük, mi is velük tartunk. Másnap reggel, míg várakoztunk a munkásokra, az egyik negyedik emeleti lakó invitált, nézzük meg, milyen a széljárás a lakásában. Már az ajtóban hamisítatlan csatomaszag csapta meg az orrunkat. Honnan eredhet ez a bűz? A tulajdonos egy írógéppapírt szorított a fürdőszobaajtó alsó szellőzőjére, és a kiáramló levegő lebegtette a lapot. Ugyanakkor a konyhai külső szellőztető nyílásához belülről szinte odatapadt a lapocska. A ház belső légcserélő rendszere fordítva működik. Ahelyett, hogy a szellőző kiszippantaná a szagokat, alulról — vélhetően a csatornarendszer felől — áramlik be a ,Jdo- tyószag”. A szellőztetőrendszer ventilátora még a nyáron elromlott, de akkor a természetes légáramlás kihúzta a levegőt a csövekből. Mióta ez a nyomott, ködös idő van, a tér mészet már nem tud segíteni, azóta elviselhetetlen a lakás levegője. Megnéztük a tetőn ezeket a bizonyos ventilátorokat. Az övék valóban nem működött. A szomszéd lépcsőház lakóinak úgy látszik, több eszük volt, mert ők „stikában” állandóra kötötték az elektromos relét és éjjel-nappal működik a szellőző. Időközben megérkeztek a szakemberek, és a szervizaknában megkezdődhetett a nagytakarítás. Két fiatal fiú zseblámpával leereszkedett a mélybe, és szinte egyszerre mondták: a hetes számú lépcsőház felől érezni a szagot. Undorukat legyőzve szedegették az állati tetemeket. Míg a fiatalemberek lent dolgoztak, addig Dallos János nemrég lemondott közösképviselő mondta el az előzményeket. Szerinte az egész akkor kezdődött, amikor az ÉPSZER az épület vízvezeték- csöveitszerelte, egy nagy rést vágott a ház végébe. Ez még nem lett volna akkora baj, csakhogy maguk után úgy felejtették a lyukat. Ezen később mindenféle kóbor állat bebújt, de kijönni már nem tudott. Ottpusztultak a szerencsétlen párák. Legjobban talán a macskák jártak, mert felfalhatták a már korábban befészkelt patkányokat. De több nap, mint patkány, így éhen pusztultak. A közös képviselő lemondásában többek között ez az áldatlan állapot is szerepet játszott. Elpanaszolta: „Nem igaz, milyen lakók is vannak?!” Mondandója alátámasztásául a falra mutatott, ahol fejmagasságban sáros bakancsnyomok láthatók. Ide véletlenül nem lehet lépni. Mérgelődött azon is, hogy nemrég (a bajt megelőzendő) lakatot szereltetett az elektromos szekrény ajtajára. Azóta a lakatot a pánttal együtt lecsavarták, újra tárva-nyitva az ajtó, állandó veszélyforrás a kisgyerekeknek. Mióta a lépcsőházak ügyeit külön-külön intézik, azóta ők kifestették a sajátjukat, és rendbe tették az egészet. (Amikor átmentünk, magunk is meggyőződhettünk a különbségről. Ez úgy nézett ki, mint aminek van gazdája.) A munkával hamar végeztek a gyepmesteri hivatal dolgozói. Mint a horgász a zsákmányát, úgy tartották magasba a műanyag zsákot. Valóban látszott, hogy több volt a macskatetem, mint a patkány, de még dögkutya is került a gyűjteménybe. A fiúk szerint nem ez volt a bűz igazi oka. Ők elsétáltak a másik irányba is, és a túlsó végénél sérültnek látták a szennyvíz gyűjtőcsövét. Bár sötét volt odalenn, de alatta mintha egy tócsát láttak volna. Ők már sok bűzös helyen jártak, de ez még nekik is csavarta az orrukat. A Lakszöv jelenlévő szakemberei meggyőződéssel állították, hogy a nagytakarítással megszűnik a szag, és remélik, ezzel megoldódik a probléma. A szellőzőrendszer és más elektromos hiba elhárítására pedig azonnal kiküldenek egy villanyszerelőt, és akár már holnaptól nem kell „illatosított” szobában aludniuk az Őz utcai társasház lakóinak. Csomagoló szervezetek Új Kelet-információ A nyíregyházi közgyűlés szociális bizottsága ötmillió forint céltartalékot hagyott meg a rászorulók karácsonyi ajándékozására az év végén. Dr. Illésné Erdős Judit, a polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetője úgy számol, hogy minden forrást beszámítva közel háromezren kaphatnak 3 ezerforint értékű vásárlási utalványt az önkormányzattól. Az erről tájékoztató értesítéseket folymatosan küldik ki a hivatal munkatársai, de nem zárkóznak el azok elől sem, akik december 20. után kopogtatnak az ajtajukon. A Szociális Kerekasztal résztvevőit — többek közt a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a fogyatékosok, a rákbetegek képviselőit — azért hívta egybe az ünnep előtt Giba Tárnái alpolgármester, hogy összehangolják a szeretet ünnepére tervezett akcióikat, és információt gyűjtsenek az adományok elosztásának elveiről. A különböző civil, egyházi és önkormányzati karitatív szervezetek tíz rászorulót javasolhatnak önkormányzati támogatásra. Akár olyanokat is, akik nem állnak tagsági viszonyban sehol. Néhány segítő szándékú programról már most hírt adhatunk: a Létminimum Alatt Élők Társaságának tágjai 150, a Vöröskereszt 400 szeretetcsomagot készít és oszt szét. Az Emlékezzünk Alapítvány által működtetett Tóth András Szeretetotthon Kistelekiszőlőben 15—20 egyedülálló, idős néni és bácsi étkeztetését vállalja (egytálétellel) 24-én, 25-én és 26-án. A Methodista Egyház Börtönmissziója a nyíregyházi bün- tetésvégrahajtási intézet 300 elítéltjének juttat adományt. A Római Katolikus Kari- tász a Jósa András Megyei Kórház és a Sóstói Szociális Otthon elhagyatottjait látogatja meg. Az utóbbi intézmény lakóinak a Nagy- családosok Országos Egyesületének Családi Kör Egyesülete süteménnyel és műsorral kedveskedik. A Csillag utcai Anyaotthonban, a hajléktalanok éjjeli menedékhelyén és az Árpád utcai nappali melegedőjében is lesz karácsonyi ünnepély. Akció a szegény gyerekekért Új Kelet-információ Az Országos Gyermekvédő Liga regionális központja karácsonyi ajándékakciót szervez. Várják a használt, de jó állapotban lévő ruhákat, játékokat, könyveket hétköznaponként 12—16 óra között az Ifjúsági Centrumban (városi művelődési központ alagsora) december 15-éig. Az ajándékokat a szervezők az arra rászorult gyerekek között fogják szétosztani.
