Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-05 / 284. szám

UJ KELET Alanyi adómentesség és a forgalmi adó Fekete Tibor (Új Kelet) Mikor a kezdő vállalkozó összegyűjti a vállalkozás be­indításához szükséges enge­délyeket, az adóhatóságnál megkérdik: alanyi adómentes vagy áfakörös lesz-e? Sokan nem is tudják, mit válassza­nak. Nézzük, mi a különbség a kettő között. Alanyi adómentes lehet az a vállalkozó, akinek éves bruttó bevétele ebben a nap­tári évben nem haladja meg az egymillió forintot, és ő maga is ezt választja. Előnye, hogy nem kell havi áfabe­vallást készítenie, és lénye­gesen egyszerűsödik a köny­velése is. Ha azonban csak egyetlen forinttal is megha­ladja a mindenkori felső ér­tékhatárt, onnantól úgymond be kell jelentkeznie az áfa­körbe, és a tevékenységi kö­rének meghatározott forgal­mi adóval kell növelnie a kiadott számláit. Ha valaki például 950 ezer forint bruttó bevételnél tart és egy 65 ezer forintos számlát kell adnia, akkor két részre kell választa­nia ezt az összeget. Ötvenezer forintért alanyi adómentes számlát kell kiállítania, míg a maradék tizenötezerért már áfás számlát tölt ki. Elvileg mindenkinek napra­készen kellene a pénztárába könyvelnie, de a gyakorlat azt mutatja, hogy időnként előfor­dulnak elmaradások. Ha vala­ki ekkor veszi észre, hogy már túllépte az áfakör alsó határát, és közben még mindig áfa­mentesen számlázott, akkor inkább kérjen önrevíziót, és kérjen tanácsot az APEH szak­embereitől, minthogy más ké­tes értékű pénzügyi tranzakci­ókba fogjon. Jó tudni, hogy 1997-ben az alanyi adómentes­ség felső határa egymillió fo­rintról kétmillióra emelkedik, de más változások is várhatók a forgalmi adó területén. Erről a későbbiekben még írunk. Takarékbank Rt. MTI A Takarékbank Rt. csütör­tökön tartja igazgatósági ülé­sét, ám a napirendi pontok kö­zött nem szerepelnek személyi kérdések — mondták el szer­dán a pénzintézet titkárságán az MTI-nek. Mint ismeretes: Tóth József, a pénzintézet előző elnöke korábban lemondott tisztségéről, és az elnöki tiszt várományosa lM.sc.sik Attila, az APV Rt. egykori ügyvezető igazgatója volt. A Tocsik-bot- ránnyal kapcsolatos vizsgála­tok során azonban Lascsik At­tila felelőssége is felmerült, a pénzintézet igazgatósági ülé­sén levették napirendről a sze­mélyi kérdéseket. így október 17-től a pénzintézet gyakorla­tilag elnök nélkül tevékenyke­dik. A csütörtöki igazgatósági ülésen várhatóan foglalkoznak majd a bank küszöbön álló pri­vatizációjával, mivel az APV Rt. a múlt héten döntött a Ta­karékbank állami tulajdona ér­tékesítésének a módjáról. Az elképzelés szerint az 1,3 milli­árd forint jegyzett tőkéjű bank részvényeinek 66 százalékát, a teljes állami tulajdoni hánya­dot értékesítenék. Ez 900 mil­lió forint névértékű részvény- csomagot jelent. Ebből 61 szá­zalékot szakmai befektetők vá­sárolhatnak meg, akik közül zárt pályázaton választanak. A pályázatra olyan ismert befek­tetőket hívnak meg, akik csúcs­banki teendőket lámák el, és tőkével is képesek segíteni a pénzintézet, illetve a takarék­szövetkezeti szektor fejlődését. Eddig már jelezte érdeklő­dését a bécsi Girocredit Bank AG és a Deutsche Genossen­schaftbank is. A fennmaradó 5 százalékot a munkaválla­lók szerezhetik meg. A Giro­credit Bank AG vezetői no­vember végén úgy nyilat­koztak, hogy nagyon várják már a magyar Takarékbank magánosítását, ésszerűtlen árat azonban az osztrák pénz­intézet nem hajlandó fizetni a Takarékbankért. Bevonják a 100 forintos bankjegyeket MTI___ ____ Ma gyar Nemzeti Bank ki­vonja a forgalomból a papír 100 forintosokat. A Magyar Közlönyben megjelent hirdet­mény szerint a 100 forintos bankjegy 1998. december 31- éig marad törvényes fizetőesz­köz. Ezt követően senki sem köteles azt fizetésül elfogad­ni. A jegybank azonban 2000. december 31-éig névértéken átváltja a 100 forintos bankje­gyeket. 1998. december 31-e után csak a kétféle — az 1992- től és az 1996-tól kibocsátott — 100 forintos pénzérme ma­rad ilyen címletben törvényes fizetőeszköz. Gazdaság 1996. december 5., csütörtök Villamosipari viták: béralku vagy demonstráció Magasfeszültség Az ország 35—40 ezer villamosipari dolgozóját tömörí­tő Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének közel kétszázhatvan képviselője a legutób­bi paksi, II. országos szakszervezeti értekezleten arról határozott, hogy a jövő évre tervezett 19,5 százalékos bérfejlesztést a vártnál magasabb idei infláció miatt 24— 25 százalékosra szeretnék növeitetni. Munkatársunktól Az indoklás szerint így átla­gosan inflációkövető marad­hatna a bér. Szándékuk ko­molyságát azzal támasztották alá, hogy ha eredménytelenül zárulnak az egyeztető tárgya­lások, abban az esetben egy esetleges tömegdemonstráció­tól sem riadnak vissza. A megyében a bértárgyalá­sok kimenetelében érintett dol­gozók között vannak a Titász kirendeltségek munkatársai, illetve a Tiszalöki Erőmű dől­A Matáv a tőzsdén MTI Jövő novemberben várha­tóan bevezetik a Matáv rész­vényeit a tőzsdére. A részvé­nyek 17 százalékát a Buda­pesti Értéktőzsdére, illetve egy jelentős külföldi tőzs­dére viszik. A Magyar Táv­közlési Vállalat részvényei­nek 67 százalékát jelenleg két külföldi befektető, a Deutsche Telekom és az Ameritech birtokolja egyen­lő arányban. Az elmúlt évek­ben a külföldi vállalkozók mintegy kétmilliárd dollárt fektettek be a hazai távköz­lés fejlesztésébe. Mindezt Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter mondta szerdán Budapesten, egy gazdasági fórumon. A konferenciát az angol Eco­nomist folyóirat konferen­ciaszervező cége rendezte. MTI Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány nagysá­ga tavaly Magyarországon 1000 dollár volt. A 80 százaléka Bu­dapestre és környékére, továbbá az északnyugati területekre áramlott. E gazdaságilag fejlet­tebb övezetekben az egy főre jutó működőtőke-állomány megközelítette a 2700 dollárt, míg más területeken ez csupán ennek egytizede körül volt. Mindezt az a felmérés tartalmaz­za, amelyet a KPMG Könyvvizs­gáló- Adó és Közgazdasági Ta­nácsadó Kft. végzett a külföldi befektetők körében. A vizsgálat szerint, a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalatok 40 százaléka a termelő- és fel­dolgozóiparban tevékenykedik. Ezt követi a nagykereskedelem, a szolgáltatás, valamint a banki és pénzügyi terület. A megkér­dezettek válaszaiból kiderül, hogy a legtöbb társaságban a többségi tulajdon a külföldiek kezében van. A vállalatok 93 százalékánál ez az arány 50 szá­zalék fölött van, ezen belül 68 százalékuknál még a 90 száza­lékot is meghaladja. A letöbb működőtőke Németországból gozóinak 97 százaléka. A Pak­son megfogalmazódott gondo­latokat állásfoglalásként eljut­tatták az összes érintett mun­kaadói és kormányzati szerv­hez. A válasz nem váratott so­káig magára. A villamosener- gia-iparág többségben külföl­di tulajdonosai ezt nem tartják megvalósíthatónak. Arra hivat­koznak, hogy a kormány elha­lasztotta októberről a számuk­ra betervezett energiaár-eme­lést, s emiatt jelentős vesztesé­get szenvedtek. Nos, az idei infláció csak­érkezett, ezt követi Ausztria és az Egyesült Államok. A befek­tetőknek csak csekély része, 16 százaléka nemzeti cég, nagy há­nyaduk pedig több mint három országban működik, vagyis multinacionális vállalat. A leg­több befektetés vegyes vállalat alakításával érkezett az ország­ba, míg a privatizáció, a zöldme­zős beruházás és a magánvásár­lás csaknem azonos szerepet ját­szott 20-20 százalék körüli ré­szesedéssel. A befektetők számá­ra a térség stratégiai bázist jelent, vagy lehetőséget nyújt terméke­ik piacának kiszélesítésére. Né- hányan azonban az olcsó cég­felvásárlási lehetőségeket kíván­ták kihasználni. A felmérés meg­említi, hogy az olcsó munkaerő szintén nagy vonzóerőt jelentett, míg a kedvezmények, ösztön­zők általában csak kis szerepet játszottak a külföldi vállalatok döntésénél. A válaszadók 84 szá­zalékának teljesültek a befekte­téssel kapcsolatos várakozásai. Felhívták azonban a figyelmet az infláció és a forintleértékelő­dés hátrányos hatására. Műkö­dési akadályként fogalmazták meg ezenkívül még az adótör­vény gyakori változtatását is. Új jelenségként említették a helyi ugyan meghaladta a 22—24 százalékot is, de a kormány ál­tal deklarált — matematikailag kiszámított — jövő évi átlagos ráta már közelít a 20 százalék­hoz. Ehhez képest a villamos­szakszervezet korábbi 19,5 szá­zalékos bérfejlesztési megálla­podása még a kormány által is elfogadható lenne, illeszkedne az inflációs ráta alatt maradó bérfejlesztési elvekhez. A kül­földi tulajdonosok ezt valame­lyest elfogadták, viszont az új javaslattól valószínűleg borsó­dzik a hátuk. Az érdekegyezte­tő fórumon kemény csaták vár­hatók, s a szakszervezeti, több­ségi nyomás hatására ugyanak­kora esély mutatkozik a meg­egyezésre, mint egy esetleges tömegdemonstrációra itthon és külföldön, a helyi szakszerve­zetekkel közösen is. vásárlóerő csökkenését, ami azokat a befektetőket érinti iga­zán érzékenyen, akik piacbő­vítés céljából jöttek az ország­ba. A szolgáltató vállalatok majd­nem 80, míg a nagykereskede­lemmel foglalkozó cégek csak­nem 65 százaléka kevesebb mint egymillió dollár külföldi befektetéssel működik. A leg­nagyobb tőkeinjekciók a táv­közlési szektorba érkeztek, ahol a befektető társaságok csaknem 80 százaléka több mint húszmil­lió dollárt meghaladó összeget invesztált. Jelentős befogadó­ágazat a termelő- és a feldolgo­zóipar is, ahol a vállalatok 40 százalékánál több mint tízmil­lió dollár a befektetés értéke. Ebből 33 százalékánál 10 és 50 millió között, 8 százalékánál 50 és 100 millió közötti dollár a befektetés nagysága. Ez e kép változhat az elkövetkezendő néhány évben. A termelőipar privatizációja már kisebb len­dülettel folytatódik, így a fi­gyelem más ágazatok felé for­dul. Megindult a banki és pénz­ügyi, valamint a mezőgazda­sági szektor privatizációja, ahol 2000-ig nagy arányú ela­dások várhatók. Hiányzó kártyák Új Kelet-információ A legtöbben már kézhez kapták adókártyájukat, de mit tegyenek azok, akik­nek nem érkezett meg ez a nélkülözhetetlen igazol­vány?. Mint azt az APEH információs szolgálatától megtudtuk, akik mind a mai napig nem kapták meg adókártyájukat, azok személyi igazolványuk­kal menjenek el az adóhi­vatal földszinti ügyfél­szolgálati irodájába. Ott kitöltenek egy adatlapot, és rövidesen kézhez kap­ják kártyájukat. Jó lesz igyekezni, mert január el­seje után az adószámuk hiányában a munkáltatók a legmagasabb (42 száza­lékos) személyi jövede­lemadó-előleget fogják levonni tőlük. Ráadásul az ünnepek közeledtével egyre nehezebbé válik bármilyen hivatalos ügyet is elintézni. Gazdajegyzői értekezlet Új Kelet-információ __ A megyei agrárkamara soros gazdajegyzői érte­kezlete Tiszavasváriban, a 115. számú Vasvári Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben lesz ma délelőtt 10 órától. A szakemberek a megbe­szélésen áttekintik a leg- fontosab mezőgazdasági problémákat és az elvég­zendő feladatokat. Turizmus Munkatársunktól Kisvasút: Nagy Britan­nia Know-how forrásalap­ja és a MÁV Rt. december 5-én, csütörtökön a Vasút­ra épülő turizmus címmel konferenciát szervez Bu­dapesten. A rendezvény kiemelt projektjeként be­mutatásra kerül a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Nyíregyháza—Domb- rád—Balsa kisvasút. Szeminárium: Nyíregy­háza város önkormányza­ta és az osztrák „Kohl & Partner Tourismusbera- tung” szervezésében falu­si turizmus-szeminárium kezdődik a megyeszékhe­lyen december 10-én, ked­den. Választott bíráskodás Új Kelet-információ A választott bíróságok szerepéről, a gazdasági életben előforduló peres ügyek gyorsított, állami bíróságokon kívüli, de azok ítéletével egyenérté­kű ügyintézési folyamata­iról tart ma ismeretterjesz­tő előadást dr. Horváth Éva, a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara munka­társa a megyei köztestület székházában. A magyarországi külföldi működőtőke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents