Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
UJ KELET Gazdaság 1996. december 2., hétfő 5 Lakos László felmentéséről Foglalkoztatási válság a mezőgazdaságban A kótaji határban már napszámosok dolgoztak... Mindenekelőtt azt gondolom, hogy áldozatot keresett a kormány, vagy a kormányfő azokért a sikertelenségekért, amelyekért nem a miniszter a felelős. Az agrárágazat egészének a folyamatos leértékelése zajlott számtalan kérdésben. Ez jól nyomon követhető.” Mindezt Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára nyilatkozta azt követően, hogy a kormányfő kezdeményezte Lakos László földművelésügyi miniszter felmentését. A szakember kifejtette: az említett tendencia rajzolódott ki például olyan fontos témákban — amelyeket a kormány- program sürgős feladatként tűzött ki —, mint például a A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Agrárkamara a soros elnökségi ülését a nyíregyházi Nyugat Mező- gazdasági Szövetkezet központi épületében tartja december 2-án, hétfőn délelőtt 9 órától. A napirendek között szerepel az FM és a Magyar Agrárkamara egyes állami feladatok ellátásáról, a megállapodásban rögzítettek megyei teljesítéséről szóló előterjesztés, tájékoztató hangzik el a Magyar Agrárkamara mellett szervezett Ők csak tejelnek Mintegy 5-—7 milliárd forint támogatásra lenne szüksége a tejágazatnak ahhoz, hogy a jövő évben talpon maradhasson — vallják a Tej Terméktanács vezetői. Csákvári László, az érdekegyeztető testület elnöke szerint nincs meg a politikai akarat, hogy a magyar tejgazdaság súlyának megfelelő szerepet kapjon az agráriumon belül. Hiányolja a nemzeti agrárprogramot, mondván, enél- kül nem lehet megfelelő fejlődési pályára állítani a tejtermelést és -feldolgozást. El kellene dönteni, hogy mennyi tejre van szükség hazánkban. A hazai fogyasztás jelenleg mintegy 1 milliárd litert tesz ki évente. Az ágazat ebben az évben hozzávetőlegesen 1,5 milliárd litert termel. Ez azonban messze elmarad a nyolcvanas évek végén termelt re- kordmennyiségtől. Ekkor földtörvény módosítása. A kormány ezeket az előterjesztéseket nem hagyta jóvá, vagy nem eredeti formájukban tárgyalta. Horváth Gábor példaként hivatkozott a kárpótláslezárás folyamatára, amelyből lényegében a szövetkezeteket kihagyták. — Azt gondolom — fogalmazott a MOSZ főtitkára —, alkalmat kínált a felmentéshez az is, hogy a parlamentben az érdekképviseletek és az agrárkamara javaslatát figyelembe véve, csaknem tízmilliárd forinttal megnövelték a jövő évi agrártámogatások összegét. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára, ellentétben a MOSZ vezető képviselőjével, nem fűzött megjegyzéseket a szakminiszter felmentéséhez. állandó választott bíróság intézményéről és főbb eljárási szabályairól. Szó lesz továbbá a kamarai osztályok megalakításáról, a kamarai tagok osztályba sorolásáról, valamint az őstermelői igazolványról, s az ezzel kapcsolatos kamarai feladatokról. Tájékoztató formájában visszatérnek a 72. Jubileumi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásárra, különös tekintettel a sikeres megyei részvételre. több mint 2,8 millió liter tejet termeltek hazánkban. Az akkori egy főre jutó éves 200 kilogramm körüli tejtermékfogyasztás mára 130 kilogramm körülire esett vissza. A statisztikai adatok szerint a tejelő tehénállomány most 410 ezer körül van Magyarországon. Ez azonban a jövő évben akár 100 ezer állattal is csökkenhet, amennyiben az ágazat nem kap megfelelő támogatást. Ezért a tejpiacot szabályozni kell, és a Terméktanács szakmai véleményét figyelembe véve kellene a döntéseket meghozni. Jelenleg a tej garantált ára az exportminőségre 37 forint literenként, az első osztályú minőségre 26 forint. Ezt azonban a Termék- tanácsnál keveslik; a jövő évben a tejtermelés várható önköltsége csaknem eléri a 44 forintot. Jelenleg ez a költség 36 forint körül mozog. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete (MEDOSZ), a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Foglalkoztatási válság a mezőgazdaságban címmel a közelmúltban sajtó- tájékoztatót tartott Budapesten, a MEDOSZ Szállóban. Az előadók Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, dr. Körösi Imre, az AMSZ elnöke és dr. Bereczki András, a MEDOSZ főtitkára voltak. Az ott elhangzottakról Munkácsi Jánost, a MEDOSZ megyei titkárát kérdeztük. — A magyar lakosság 38 százaléka vidéken él, az aktív keresők 18 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, és összesen 1,7 millió háztartásban végeznek valamilyen mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységet. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország lakosságának a fele közvetlenül a mezőgazdasághoz kötődik, megélhetésük függ az ágazat teljesítményétől, jövedelemtermelő képességétől. A válság kialakulása Az agráriumban dolgozók létszáma 1990 óta folyamatosan, 1989 és 1996 között 72 százalékkal csökkent. Az elmúlt évek mindegyikében a mezőgazdaság volt az az ágazat, amelyik a legnagyobb arányban növelte a munkaerőkibocsátást. Hazánkban a mezőgazdasági termelés leépülésével, a nagyüzemek szétesésével, átalakulásával a vidék járt a legrosszabbul. Tény, hogy a magas munkanélküliségi rátájú megyékben (Szabolcs-Szat- már-Bereg, BAZ és Nógrád) az agrárfoglalkoztatás rendkívüli visszaesése a gondok fő forrása. Az ágazat helyzetét jól mutatják a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi viszonyai is. A nettó keresetek színvonala a nemzetgazdaság különböző ágazatai közül az agrárgazdaságban a legalacsonyabb, amely ugyan öt év alatt két és félszeresére nőtt (az 1990. évi kereset 8721 forint, míg a 1995. évi 21 388 forint volt), de a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított lemaradás megháromszorozódott. A nagy arányú munkaerő-kibocsátás nem javított a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetén, s nem jobb a helyzet a mezőgazda- sági kis-, illetve őstermelők vonatkozásában sem. Tevékenységük felhagyására kényszerültek közel félmillióan 1990 óta. A válság következményei A kedvezőtlen jövedelmi viszonyok hatására drámai módon csökkent az ágazatban dolgozók megélhetési biztonsága, és leértékelődött a mező- gazdaságban végzett munka, drasztikusan csökkent az agrárfoglalkoztatottak életszínvonala, veszélybe került a családok létbiztonsága. A vidéken élők felélték tartalékaikat, így a munkanélküliek számára csak illúzió a vállalkozóvá válás, az újrakezdés. Az alacsony jövedelmek miatt a keresettől függő szociális és társadalmi juttatások tartósan alacsony szinten konzerválódtak. Az elmúlt öt évben a falvak jövedelemhátránya a városokkal szemben növekedett, a falvak elnéptelenednek, a vidéki lakosság a városokba áramlik, ami akár kezelhetetlen urbanizációs feszültségeket is okozhat. Mi lehet a megoldás? A tavalyi kismértékű javulás ellenére az ágazat pénzügyi eredményei, jövedelmezősége rendkívül rosszak, ráadásul a termelők többsége likviditási válsággal küzd, nem jut hitelhez. A privatizált kereskedelmi bankok kivonultak az agrárfinanszírozásból, a „vidék bankja” pedig csak névleg tesz eleget feladatának. Egy olyan intézményrendszer kiépítésére van szükség, amely figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés specialitásait és az átlagosnál alacsonyabb kamatlábakat, valamint több közép- és hosszú lejáratú hitelt tud biztosítani az agrárvállalkozások számára. Ezenkívül államilag támogatni kellene a hitelszövetkezetek működését, garanciális alapjuk létrehozását. Több száz milliárd forintra tehető az elmaradt beruházások, felújítások értéke, még az ez évi beruházások is csupán 40 százalékát teszik ki az 1989-es fejlesztéseknek. A termelők kiszorultak a privatizációból, az élelmiszer-vertikum jövedelem- termeléséből továbbra sem részesednek, a szövetkezeti típusú privatizáció igen vontatottan halad. Az 1997-re előirányzott agrártámogatás reálértékben 40 százalékkal elmarad az 1994. évitől. A kormánynak alapvető feladata lenne, hogy a programjában szereplő célokhoz előteremtse az eszközöket is. Jövőre minimum 110 milliárd forint központi támogatást kell biztosítani. A vidéki foglalkoztatás, illetve a vidék népességmegtartó képességének javítása érdekében könnyíteni kell a legális agrárvállalkozások foglalkoztatási terhein. Az ágazat helyzete 1997-ben a helyi iparűzési adó diszkriminatív intézkedései, a kistermelői adórendszer tervezett változásai, az adóelőleg-fizetés gyakoribbá tétele, az üzletrészvásárlásra adott szja-kedvezmény eltörlése stb. miatt tovább rom- lik. Végül, de nem utolsósorban, nem engedhető meg, hogy a tervezett társadalombiztosítási reform drasztikus mértékben tovább rontsa az agrárfoglalkoztatás, és a sok helyen már szinte egyedüli megélhetési forrást jelentő kis-, illetve őstermelés helyzetét. Gazdacentrum Szolnokon Mezőgazdasági központot alakítanak ki Szolnokon a flamand és a magyar kormány megállapodása alapján. A hároméves program keretében elkészülő bázis a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Gazdakörök Szövetsége, valamint a Szolnok megyei Gazdák Beszerző és Értékesítő Szövetkezete tagjainak nyújt majd segítséget. A beruházáshoz a flamand kormány 22 millió belga frank támogatást nyújt. Ezt a pénzt pályázat útján nyerte el a két Szolnok megyei szövetkezet. Az anyagiakon túl az egyik flamand gazdaszövetség szakmai tapasztalataival is hozzájárul a terv j sikeréhez. A szolnoki ön- kormányzat segítő szándékát jelzi, hogy egy volt vá- ! rosi iskolaépület egy részét 25 éves használatra, ellenszolgáltatás nélkül a gazdaszervezetek rendelkezésére bocsátotta. A példa értékű, az egykori Hangya Szövetkezet modern kori változatának megfelelő szolnoki gazdacentrum alapvetően információkkal segíti majd a termelőket. Emellett közreműködik abban is, hogy a gazdák termékeiket — a lánckereskedelem kiiktatásával — közvetlenül juttassák el a fogyasztókhoz. A jovo szakemberei A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara november 26-án és 28- án tartotta nyílt napját. Az előbbin a közgazdasági gazdálkodási szak, utóbbin a mezőgazdasági gépészmérnöki, mezőgazdasági mérnöki és mezőgazdasági repülőmérnöki szak iránt érdeklődők keresték fel a főiskolát. akiknek dr. Varga Lajos oktatási főigazgatóhelyettes tartott általános tájékoztatót. Mindkét napon óriási volt az érdeklődés, valamennyi megyei középiskolából érkeztek végzős diákok. Az első napon — vegyes összetételben — főleg a megyéből voltak kíváncsiak a főiskolára, míg 28-án már inkább férfiuralom volt a jellemző, s az ország minden tájékáról jöttek tanulók. Az intézet a következő keretszámmal indít szakokat (elöl a nappali, zárójelben a levelező tagozat): gazdálkodási 90 (150); repülőmérnök 10; mg. gépészmérnök 90 (150); mg. mérnöki 90 (150). A képzési idő minden szakon és tagozaton 3 év.-A főiskolán nincs külön felvételi vizsga, a karra a központilag rendszeresített nyomtatvány benyújtásával lehet jelentkezni. Az intézet a középiskolai eredmény és a felvételi eljárás során odaítélt többletpontok alapján bírálja el a jelentkezőket. Az oldalt írta: Lefler György. A felvételeket Harascsák Annamária készítette. kárpótlás lezárása, vagy a Kamarai szervezetek Támogatást vár a Tej Terméktanács
