Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-30 / 303. szám
1996. december 30., hétfő UJ KELET Gazdaság Alap- és pótszabadság Fekete Tibor (Új Kelet) Korábban a munkában eltöltött évek után, mostanában a munkavállaló életkora alapján határozzák meg az alapszabadságot. Ezenfelül annak a szülőnek — aki a gyermeknevelésben nagyobb szerepet vállal —, illetve a gyermekét egyedül nevelőnek gyermekenként további évi két nap pót- szabadság jár. így viszonylag könnyen kiszámítható, hogy egy naptári évben hány munkanapra jár fizetett szabadság. Akkor válik bonyolulttá a dolog, mikor év közben szűnik meg valakinek a munka- viszonya. Ilyen esetekben mind az alapszabadságot, mind a pótszabadságot időarányosan kell figyelembe venni és a már kivett, illetve a még bennmaradt szabadság, mit járandóság kifizetendő a dolgozónak. A fizetséget nem lehet halasztani, hanem a felmondással egy időben a munkaviszony megszűnésének napján kell kifizetni. A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt lehetőleg úgy kell kiadni, hogy a szülés várható időpontja előtt már négy hetet igénybe vehessen a kismama. Ezt a dátumot beírják a terhes-kiskönyvbe. Ha ezen idő alatt szűnik meg valakinek a munkaviszonya, akkor erre az időszakra is ki kell fizetni a bérét. Tehát erre nem érvényes az a szabály, hogy a táppénzen lévő dolgozónak nem lehet felmondani. — Halló, Pénzügyminisztérium? Jó hírem van! Öt kísérleti patkány közül egy túlélte a szimulált tébére- formotü! Természetvédelmi terület a Gellért-hegyen MTI Országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a Gellérthegy 40 hektáros, a Duna felé eső területét. Erről Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tájékoztatta szombaton Budapesten az újságírókat. A védett terület határai a Hegyalja út, a Kelenhegyi út és a Gellért rakpart. A védetté nyilvánítást hosszú előkészítést követően sikerült elérni. A cél, hogy a fokozottan védett barlangok felszíni területét megóvják, illetve a „Világ- örökség” részeként nyilvántartott Gellért-hegyi zöld területet fenntartsák. A védelemmel elérhető a Gellért-hegy jellegzetes tájképi értékeinek megóvása, valamint az, hogy a fokozottan védett Iván-barlangot és a forrásbarlangokat a felszínről ne szennyezzék. Célkitűzés az is, hogy a korábbi természetes növénytársulásokat fenntartsák. Már nem ingyenesek a gyógyfürdők Megszűnik a gyógyfürdőszolgáltatások ingyenessége 1997. január 1-jétől a társadalombiztosításról szóló törvény módosítása értelmében. A jogszabály-módosításhoz kapcsolódó kormányrendelet a társadalombiztosítási támogatás mértékét 50 százalékban határozza meg. A szabályozás szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kezelések árának a felét jogosult finanszírozni a jövő év elejétől, a kezelések árának másik fele pedig a szolgáltatást igénybe vevő betegeket terheli. A gyógyfürdőellátások finanszírozási rendszerének változásáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményben tájékoztatta szombaton az MTI-t. Változások a társadalombiztosításban A bedolgozó után is fizetni kell Munkatársunktól Az új évtől jelentős változások várhatók a társadalombiztosítás járulékfizetésében és a biztosítottak körében is. Legutóbb megírtuk, miként kell fizetni az egészségügyi hozzájárulást, most nézzük, hogyan változik a munkáltatói járulék alapja. Eddig a személyi jellegű kifizetések után kellett 42,5 százalékot fizetni. Ezentúl csak 39 százalék a munkáltatói járulék, de az elszámolt adóköteles jövedelem egészére kell kiszámítani a járulék mértékét. Magyarul, amit az adóbevallásba be kell írni, azután a teljes összeg után tb-t kell fizetni. Ugyanígy beleszámít a tb alapjába az adózott eredményből juttatott osztalék egy bizonyos része. Nem kell azonban tb-t fizetni a munkáltató által folyósított társadalombiztosítási ellátás után, valamint olyan szociális ellátás után, amely egyébként nem a munkáltatót terhelné. Ha a dolgozó munkáltatója az önkéntes kölcsönös biztosító- pénztárba a dolgozója javára befizet, akkor a befizetett tagdíj összegét (de legfeljebb havi húszezer forintot) levonhatja a tb-alapjából. Lényeges új szabály, hogy ezentúl biztosított lesz a bedolgozó, a megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző dolgozó is. Ez független a kifizetett díjazás összegétől. Az elfogadott módosítás alapján csak a nyugdíjasok minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató személynek. A társadalom- biztosítás szempontjából mindegy, hogy milyen jogalapon nyugdíjas, egyazon elbírálás alá esik. Január elsejétől tehát csak az egyéni vállalkozó nyugdíjasok fizetnek 10 százalékos baleseti járulékot. A legfájdalmasabb változás a másodállású vállalkozókat érinti. Eddig ugyanis a bevallott jövedelmük tíz százalékát fizették tb-járulék címén. Ezentúl ők is, a főfoglalkozású vállalkozókhoz hasonlóan tesznek eleget járulékfizetési kötelezettségüknek. Nézzünk egy példát a másodállású vállalkozóra: ha valaki főállásban keres bruttó ötvenezer forintot és másodállásban további húszezret, akkor a főállása után a munkáltató 39 százalékot , míg a dolgozó tíz százalékot köteles havonta fizetni. A másodállásban szerzett bruttó húszezer forintból 39 százalékot, azaz 6800 forintot tb-já- rulékként kell fizetni. A további tíz százalékot (6+4) csak részben, ugyanis a hat százalékot, mint nyugdíjbiztosítást mindekinek le kell rónia. A négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot csak azoknak kell teljesíteni, akiknek főfoglalkozásban a munkaidejük nem éri el a heti 36 órát. A hat százalékot sem kell azoknak fizetni, akiknek összes éves bruttó jövedelmük eléri az 1 204 500 forintot. (Ez napi 3300 forintnak felel meg.) Képzési támogatások Szolgáltatás, informatika, tájvédelem- Új Kelet-információ A jogszabályoknak megfelelően a megyei munkaügyi központ vezetői meghatározták azokat a képzéseket, amelyeken támogatják a munkanélküliek részvételét a jövő évben. Az elvek kidolgozásánál figyelembe vették a bejelentett munkaerőigényeket, a munkaerőpiaci előrejelzéseket és a foglalkoztatás szerkezetében várható változásokat. A központ igazgatója javaslatot kért a cigány kisebbségi önkormányzatok megyei szövetségének vezetőitől, a Nyíregyházi Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központ szakembereitől. A javaslat elkészítésénél felhasználják a megye fejlesztési programját is. Jelentős anyagi támogatást fordít a megyei munkaügyi központ 1997-ben az agrártanácsadók, -szakértők, az agrár- marketinggel foglalkozók a mezőgazdasági termékek feldolgozásához szükséges alapképzésére. Prioritást élveznek a faipari, textilipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, informatikai, környezet- és tájvédelmi oktatások. A központ vezetői hangsúlyosan kezelik továbbra is a vállalkozási ismeretekkel, az üzleti és pénzügyi ügyintézéssel összefüggő tanfolyamokat. Gondot fordítanak még egyebek mellett a hátrányos helyzetűek, így a megváltozott munkaképességűek és a cigány etnikum oktatására is. Uj pénzügyi törvények MTI A hazai pénz- és tőkepiacot szabályozó, január 1-jén hatályba lépő három új törvény célja, hogy egyaránt szolgálja a gazdasági növekedést, illetve a pénzügyi szektor, a pénzügyi intézmények fejlődését. Többek között ezt hangsúlyozta Balázs Agnes, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyet szombaton tartottak a PM- ben. A tájékoztatón az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet képviseletében Pacsi Zoltán elnök, az Állami Bank- felügyelet részéről pedig Nadrai Géza, jogtanácsos vett részt. Balázs Ágnes hivatalosan bejelentette: a január 1-jétől működő új, összevont főhatóság, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke Tarafás Imre, két elnökhelyettese pedig Pacsi Zoltán és ifjabb Nyers Rezső lesz. Elmondta: az értékpapírpiac felügyeletét továbbra is elsősorban Pacsi Zoltán látja majd el, míg a hitelintézeteket, tevékenységeket, szolgáltatásaikat a Nyers Rezső vezette „részleg” ellenőrzi. A helyettes államtitkár kiemelte: a három törvény előkészítése során forrásul az eddigi hazai tapasztalatokat, illetve joggyakorlatot, a világban tapasztalható modernizációs folyamatokat, illetve az OECD és az Európai Unió ajánlott követelményrendszerét használták fel. Mind a hitelintézeti törvény, mind pedig az új értékpapírtörvény meghatározó eleme a biztonságos működésre való törekvés, a befektetők, illetve a megtakarítók védelme. A törvény előkészítése során nagy vita volt arról, hogy milyen formában lássák el a hazai tőke- és értékpapírpiac felügyeletét. Végül is az a szemlélet győzött, hogy egységes főhatóságnak kell felügyelnie a befektetési tevékenységet, illetve a hitelintézeti szolgáltatásokat. Az új pénzügyi törvényekhez kapcsolódó, a végrehajtásról rendelkező legfontosabb kormányrendeleteket is kidolgozták; ezek a közeljövőben kerülnek napvilágra. Balázs Ágnes arról is szólt, hogy az elfogadott lakás-takarékpénztárakról szóló törvény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy enyhüljenek a problémák a hazai lakásépítési piacon, könnyebbé váljék hazánkban a lakáshoz jutás, illetve a meglévő ingatlanok bővítése. Kiemelte továbbá, hogy már elfogadta a kormány a jelzálog hitelezéséről, a jelzáloghitelintézetekről szóló törvényt. Ezek elősegítik a magyarországi jelzálogpiac mielőbbi kialakítását. Kérdésekre kifejtették: a világ, benne az Európai Unió gyakorlata azt mutatja, hogy a jövő az univerzális bank- rendszeré. Emiatt a most elfogadott jogszabályok is lehetővé teszik az univerzális bankrendszer mielőbbi hazai bevezetését. Nálunk olyan szabályozás született, amely a német és az angolszász szisztéma között helyezkedik el, így például nagy szabadságot ad a hitelintézeteknek a tekintetben, hogy a befektetési tevékenységre szakosodott brókercégüket a bank szervezetén belül vagy kívül mű- ködtetik-e. Vagyis bizonyos befektetői munkát közvetlenül a hitelintézet is elláthat a jövőben. Pacsi Zoltán arról is szólt, hogy a szabályozás menete koránt sincs befejezve, az értékpapírtörvény kisebb-nagyobb módosítására várhatóan már a jövő évben sor kerül. Emellett a társasági törvény tervezett módosítása során összhangba hozzák a jogszabályt az értékpapírtörvény rendelkezéseivel. Téli erdészintelmek MTI Megélénkült a Dobogókőre irányuló forgalom, az idevezető utak járhatók, ám csúszósak, jegesek, ezért ajánlatos az óvatos vezetés. A déli órákra egyébként többnyire megtelnek a parkolók. A sífelvonó működik, a vastag hó jó lehetőséget kínál a sportolásra. Az erdő veszélyes kirándulóterep ilyentájt — intik óvatosságra a turistákat, sífutókat a Pilisi Parkerdőgazdaság szakemberei. A hó, a zúzmaraképződés miatt a fák koronájára tonnányi súly nehezedik, s emiatt sokfelé törnek a nagyobb ágak is, sőt kidőlnek a fák. Elsősorban az öreg bükkfákat tizedeli meg a tél: a tárcsaszerűen elhelyezkedő gyökérzetük sokszor nem tudja megtartani a faóriásokat, azok közül sok tövestől kifordul a földből. A gazdaság emberei rendszeresen gondoskodnak a vad téli etetéséről: az őzek, muflonok, dámszarvasok, vaddisznók számára naponta hordják ki az etetőkbe a lucernát, réti szénát, kukoricát, gabonát. Tartalékturbinák is termelnek MTI A korai, kemény tél be- köszöntével megemelkedett a lakosság villamos- energia-igénye, s emiatt — az Országos Teherelosztó rendelésére — az össz- fogyasztás 20 százalékát fedező Dunai Erőmű Rt. két tartalékturbinát helyezett üzembe. A százhalombattai cégnél eddig három egység termelte az áramot, s most az újabbak beállításával a napi 600 megawatt teljesítmény 1000 megawattra nőtt. Lehel Vilmos üzemviteli főmérnök az MTI érdeklődésére elmondta: a tapasztalat szerint a vil- lamosenergia-igények az időjárással összefüggésben változnak; általában 10 fok eltérés kihatása 400 megawatt, aminek nagyobb hányadát a lakosság használja fel. Napi átlagban decemberben 6000 megawatt az ország villa- mosenergia-szükséglete, s ezekben a rendkívül fagyos, ünnepek alatti, Szilveszter előtti napokban 5800 megawattot fogyasztott; azért nem többet, mert a termelőüzemek nagy része a két ünnep között leállt. A Dunai Hőerőmű Rt.- nél megfelelő mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésre a turbinák működtetéséhez. Az üzem felkészült egy harmadik tartalékturbina beállítására is.
