Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

1996. december 30., hétfő UJ KELET Gazdaság Alap- és pótszabadság Fekete Tibor (Új Kelet) Korábban a munkában el­töltött évek után, mostaná­ban a munkavállaló életko­ra alapján határozzák meg az alapszabadságot. Ezen­felül annak a szülőnek — aki a gyermeknevelésben nagyobb szerepet vállal —, illetve a gyermekét egyedül nevelőnek gyermekenként további évi két nap pót- szabadság jár. így viszony­lag könnyen kiszámítható, hogy egy naptári évben hány munkanapra jár fize­tett szabadság. Akkor válik bonyolulttá a dolog, mikor év közben szű­nik meg valakinek a munka- viszonya. Ilyen esetekben mind az alapszabadságot, mind a pótszabadságot idő­arányosan kell figyelembe venni és a már kivett, illet­ve a még bennmaradt sza­badság, mit járandóság kifi­zetendő a dolgozónak. A fi­zetséget nem lehet halaszta­ni, hanem a felmondással egy időben a munkaviszony megszűnésének napján kell kifizetni. A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt lehetőleg úgy kell kiadni, hogy a szülés várható időpontja előtt már négy hetet igénybe vehessen a kismama. Ezt a dátumot beírják a terhes-kiskönyvbe. Ha ezen idő alatt szűnik meg valakinek a munkaviszonya, akkor erre az időszakra is ki kell fizetni a bérét. Tehát erre nem érvényes az a sza­bály, hogy a táppénzen lévő dolgozónak nem lehet fel­mondani. — Halló, Pénzügyminisztérium? Jó hírem van! Öt kísérleti patkány közül egy túlélte a szimulált tébére- formotü! Természetvédelmi terület a Gellért-hegyen MTI Országos jelentőségű ter­mészetvédelmi területté nyilvánították a Gellért­hegy 40 hektáros, a Duna felé eső területét. Erről Ba­ja Ferenc környezetvédel­mi és területfejlesztési mi­niszter tájékoztatta szom­baton Budapesten az új­ságírókat. A védett terület határai a Hegyalja út, a Kelenhegyi út és a Gellért rakpart. A védetté nyilvánítást hosszú előkészítést köve­tően sikerült elérni. A cél, hogy a fokozottan védett barlangok felszíni területét megóvják, illetve a „Világ- örökség” részeként nyil­vántartott Gellért-hegyi zöld területet fenntart­sák. A védelemmel elér­hető a Gellért-hegy jel­legzetes tájképi értékei­nek megóvása, valamint az, hogy a fokozottan vé­dett Iván-barlangot és a forrásbarlangokat a felszínről ne szennyez­zék. Célkitűzés az is, hogy a korábbi természetes növénytársulásokat fenn­tartsák. Már nem ingyenesek a gyógyfürdők Megszűnik a gyógyfürdő­szolgáltatások ingyenessége 1997. január 1-jétől a társa­dalombiztosításról szóló tör­vény módosítása értelmében. A jogszabály-módosításhoz kapcsolódó kormányrendelet a társadalombiztosítási támo­gatás mértékét 50 százalék­ban határozza meg. A szabá­lyozás szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kezelések árának a felét jo­gosult finanszírozni a jövő év elejétől, a kezelések árá­nak másik fele pedig a szol­gáltatást igénybe vevő bete­geket terheli. A gyógyfür­dőellátások finanszírozási rendszerének változásáról az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár közleményben tá­jékoztatta szombaton az MTI-t. Változások a társadalombiztosításban A bedolgozó után is fizetni kell Munkatársunktól Az új évtől jelentős változá­sok várhatók a társadalombiz­tosítás járulékfizetésében és a biztosítottak körében is. Legu­tóbb megírtuk, miként kell fi­zetni az egészségügyi hozzájá­rulást, most nézzük, hogyan változik a munkáltatói járulék alapja. Eddig a személyi jellegű ki­fizetések után kellett 42,5 szá­zalékot fizetni. Ezentúl csak 39 százalék a munkáltatói járulék, de az elszámolt adóköteles jö­vedelem egészére kell kiszámí­tani a járulék mértékét. Magya­rul, amit az adóbevallásba be kell írni, azután a teljes összeg után tb-t kell fizetni. Ugyanígy beleszámít a tb alapjába az adó­zott eredményből juttatott osz­talék egy bizonyos része. Nem kell azonban tb-t fizet­ni a munkáltató által folyósított társadalombiztosítási ellátás után, valamint olyan szociális ellátás után, amely egyébként nem a munkáltatót terhelné. Ha a dolgozó munkáltatója az ön­kéntes kölcsönös biztosító- pénztárba a dolgozója javára befizet, akkor a befizetett tag­díj összegét (de legfeljebb havi húszezer forintot) levonhatja a tb-alapjából. Lényeges új szabály, hogy ezentúl biztosított lesz a bedol­gozó, a megbízási, vállalkozá­si jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző dolgozó is. Ez független a kifi­zetett díjazás összegétől. Az elfogadott módosítás alapján csak a nyugdíjasok minősülnek kiegészítő tevékenységet foly­tató személynek. A társadalom- biztosítás szempontjából mind­egy, hogy milyen jogalapon nyugdíjas, egyazon elbírálás alá esik. Január elsejétől tehát csak az egyéni vállalkozó nyugdíjasok fizetnek 10 száza­lékos baleseti járulékot. A legfájdalmasabb változás a másodállású vállalkozókat érinti. Eddig ugyanis a beval­lott jövedelmük tíz százalékát fizették tb-járulék címén. Ezen­túl ők is, a főfoglalkozású vál­lalkozókhoz hasonlóan tesznek eleget járulékfizetési kötele­zettségüknek. Nézzünk egy példát a másod­állású vállalkozóra: ha valaki főállásban keres bruttó ötven­ezer forintot és másodállásban további húszezret, akkor a fő­állása után a munkáltató 39 szá­zalékot , míg a dolgozó tíz szá­zalékot köteles havonta fizetni. A másodállásban szerzett brut­tó húszezer forintból 39 száza­lékot, azaz 6800 forintot tb-já- rulékként kell fizetni. A továb­bi tíz százalékot (6+4) csak részben, ugyanis a hat százalé­kot, mint nyugdíjbiztosítást mindekinek le kell rónia. A négyszázalékos egészségbizto­sítási járulékot csak azoknak kell teljesíteni, akiknek főfog­lalkozásban a munkaidejük nem éri el a heti 36 órát. A hat százalékot sem kell azoknak fizetni, akiknek összes éves bruttó jövedelmük eléri az 1 204 500 forintot. (Ez napi 3300 forintnak felel meg.) Képzési támogatások Szolgáltatás, informatika, tájvédelem- Új Kelet-információ A jogszabályoknak megfele­lően a megyei munkaügyi köz­pont vezetői meghatározták azokat a képzéseket, amelye­ken támogatják a munkanélkü­liek részvételét a jövő évben. Az elvek kidolgozásánál figye­lembe vették a bejelentett mun­kaerőigényeket, a munkaerő­piaci előrejelzéseket és a fog­lalkoztatás szerkezetében vár­ható változásokat. A központ igazgatója javaslatot kért a ci­gány kisebbségi önkormány­zatok megyei szövetségének vezetőitől, a Nyíregyházi Regi­onális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központ szakemberei­től. A javaslat elkészítésénél felhasználják a megye fejlesz­tési programját is. Jelentős anyagi támogatást fordít a megyei munkaügyi központ 1997-ben az agrárta­nácsadók, -szakértők, az agrár- marketinggel foglalkozók a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásához szükséges alap­képzésére. Prioritást élveznek a faipari, textilipari, kereskedel­mi, idegenforgalmi, informa­tikai, környezet- és tájvédel­mi oktatások. A központ ve­zetői hangsúlyosan kezelik to­vábbra is a vállalkozási isme­retekkel, az üzleti és pénzügyi ügyintézéssel összefüggő tan­folyamokat. Gondot fordíta­nak még egyebek mellett a hátrányos helyzetűek, így a megváltozott munkaképessé­gűek és a cigány etnikum ok­tatására is. Uj pénzügyi törvények MTI A hazai pénz- és tőkepiacot szabályozó, január 1-jén ha­tályba lépő három új törvény célja, hogy egyaránt szolgálja a gazdasági növekedést, il­letve a pénzügyi szektor, a pénzügyi intézmények fej­lődését. Többek között ezt hangsúlyozta Balázs Agnes, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyet szombaton tartottak a PM- ben. A tájékoztatón az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelü­gyelet képviseletében Pacsi Zoltán elnök, az Állami Bank- felügyelet részéről pedig Nadrai Géza, jogtanácsos vett részt. Balázs Ágnes hivatalosan bejelentette: a január 1-jétől működő új, összevont főha­tóság, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke Tarafás Imre, két elnökhelyet­tese pedig Pacsi Zoltán és if­jabb Nyers Rezső lesz. El­mondta: az értékpapírpiac felügyeletét továbbra is el­sősorban Pacsi Zoltán látja majd el, míg a hitelintéze­teket, tevékenységeket, szol­gáltatásaikat a Nyers Rezső vezette „részleg” ellenőrzi. A helyettes államtitkár ki­emelte: a három törvény elő­készítése során forrásul az ed­digi hazai tapasztalatokat, il­letve joggyakorlatot, a világ­ban tapasztalható modernizá­ciós folyamatokat, illetve az OECD és az Európai Unió ajánlott követelményrendsze­rét használták fel. Mind a hi­telintézeti törvény, mind pedig az új értékpapírtörvény meg­határozó eleme a biztonságos működésre való törekvés, a befektetők, illetve a megtaka­rítók védelme. A törvény előkészítése során nagy vita volt arról, hogy milyen formá­ban lássák el a hazai tőke- és értékpapírpiac felügyeletét. Végül is az a szemlélet győzött, hogy egységes főhatóságnak kell felügyelnie a befektetési tevékenységet, illetve a hi­telintézeti szolgáltatásokat. Az új pénzügyi törvényekhez kapcsolódó, a végrehajtásról rendelkező legfontosabb kor­mányrendeleteket is kidolgoz­ták; ezek a közeljövőben ke­rülnek napvilágra. Balázs Ágnes arról is szólt, hogy az elfogadott lakás-takarékpénz­tárakról szóló törvény nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy enyhüljenek a problémák a hazai lakásépítési piacon, könnyebbé váljék hazánkban a lakáshoz jutás, illetve a meglévő ingatlanok bővítése. Kiemelte továbbá, hogy már elfogadta a kormány a jelzá­log hitelezéséről, a jelzálog­hitelintézetekről szóló tör­vényt. Ezek elősegítik a ma­gyarországi jelzálogpiac mi­előbbi kialakítását. Kérdésekre kifejtették: a vi­lág, benne az Európai Unió gyakorlata azt mutatja, hogy a jövő az univerzális bank- rendszeré. Emiatt a most el­fogadott jogszabályok is lehetővé teszik az univerzális bankrendszer mielőbbi hazai bevezetését. Nálunk olyan szabályozás született, amely a német és az angolszász szisz­téma között helyezkedik el, így például nagy szabadságot ad a hitelintézeteknek a tekin­tetben, hogy a befektetési te­vékenységre szakosodott bró­kercégüket a bank szerve­zetén belül vagy kívül mű- ködtetik-e. Vagyis bizonyos befektetői munkát közvetle­nül a hitelintézet is elláthat a jövőben. Pacsi Zoltán arról is szólt, hogy a szabályozás menete koránt sincs befe­jezve, az értékpapírtörvény kisebb-nagyobb módosítá­sára várhatóan már a jövő év­ben sor kerül. Emellett a tár­sasági törvény tervezett mó­dosítása során összhangba hozzák a jogszabályt az ér­tékpapírtörvény rendelkezé­seivel. Téli erdészintelmek MTI Megélénkült a Dobogó­kőre irányuló forgalom, az idevezető utak járhatók, ám csúszósak, jegesek, ezért ajánlatos az óva­tos vezetés. A déli órákra egyébként többnyire meg­telnek a parkolók. A sífel­vonó működik, a vastag hó jó lehetőséget kínál a spor­tolásra. Az erdő veszélyes kirándulóterep ilyentájt — intik óvatosságra a tu­ristákat, sífutókat a Pilisi Parkerdőgazdaság szak­emberei. A hó, a zúzmara­képződés miatt a fák koro­nájára tonnányi súly nehe­zedik, s emiatt sokfelé tör­nek a nagyobb ágak is, sőt kidőlnek a fák. Elsősorban az öreg bükkfákat tizedeli meg a tél: a tárcsaszerűen elhelyezkedő gyökérzetük sokszor nem tudja megtar­tani a faóriásokat, azok közül sok tövestől kifordul a földből. A gazdaság em­berei rendszeresen gon­doskodnak a vad téli ete­téséről: az őzek, muflonok, dámszarvasok, vaddisz­nók számára naponta hordják ki az etetőkbe a lucernát, réti szénát, kuko­ricát, gabonát. Tartalék­turbinák is termelnek MTI A korai, kemény tél be- köszöntével megemelke­dett a lakosság villamos- energia-igénye, s emiatt — az Országos Teherelosztó rendelésére — az össz- fogyasztás 20 százalékát fedező Dunai Erőmű Rt. két tartalékturbinát helye­zett üzembe. A százha­lombattai cégnél eddig há­rom egység termelte az ára­mot, s most az újabbak be­állításával a napi 600 me­gawatt teljesítmény 1000 megawattra nőtt. Lehel Vilmos üzemvite­li főmérnök az MTI ér­deklődésére elmondta: a tapasztalat szerint a vil- lamosenergia-igények az időjárással összefüggés­ben változnak; általában 10 fok eltérés kihatása 400 megawatt, aminek na­gyobb hányadát a lakosság használja fel. Napi átlag­ban decemberben 6000 megawatt az ország villa- mosenergia-szükséglete, s ezekben a rendkívül fa­gyos, ünnepek alatti, Szil­veszter előtti napokban 5800 megawattot fogyasz­tott; azért nem többet, mert a termelőüzemek nagy része a két ünnep között leállt. A Dunai Hőerőmű Rt.- nél megfelelő mennyisé­gű tüzelőanyag áll ren­delkezésre a turbinák mű­ködtetéséhez. Az üzem felkészült egy harmadik tartalékturbina beállításá­ra is.

Next

/
Thumbnails
Contents