Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-28 / 302. szám

Hazai krónika 1996. december 28., szombat A Schöpf-Merei Kórház karácsonya MTI Huszonegy újszülöttet segí­tettek világra az orvosok de­cember 24-én és az azt követő két ünnepnapon a budapesti Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központban. Garamvölgyi György főigaz­gató pénteken — a kórház ajándékaként—egy gépkocsi­ba helyezhető gyermekülést adott át a szenteste elsőként született kisbaba édesanyjá­nak. Meglepetésben részesült a szülészeti osztályon fekvő mintegy 80 édesanya is. Az ünnepséget követően Garamvölgyi György a kór­házban működő szociális anyavédelmi program tapasz­talatait értékelve, az újságírók­nak elmondta, tavaly május óta az intézményben csaknem 130 veszélyeztetett kismama jelentkezett, akik közül 90 már életet adott gyermekének. Az újszülöttek mintegy felét az édesanyja gondozza a to­vábbiakban, a többi csecsemő pedig rövid időn belül csalá­dokhoz kerül — tette hozzá a főigazgató. Garamvölgyi Gyöigy szerint az anyák elsősorban megromlott párkapcsolatuk, rendezetlen családi hátterük miatt hagyják el gyermeküket, a pénzügyi okok csak másod­lagosak. A kórház jelenlegi helyzetét áttekintve a főigaz­gató úgy vélekedett: az intéz­ménynek sikerült talpra állnia, és ebben jelentős szerepet vál­lalt a főváros is. A jövő évi tá­mogatás mértékéről a kórház igazgatója egyelőre nem tu­dott érdemben nyilatkozni, mivel — bár a határidő de­cember 31-én lejár — az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztártól mindeddig nem ér­kezett hivatalos jelzés az anyagiakra vonatkozóan. Terveikről szólva Garam­völgyi György elmondta: a jövőben a szülőszobák köze­lében babafogadó helyiséget kívánnak kialakítani az újszü­lött jöttét váró édesapák és a rokonok számára. Ismét Vissi az elnök MTI A miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke a 1997. január 2-tól hat évi időtartamra ismét Vissi Ferencet nevezte ki a Gazdasági Versenyhivatal el­nökévé — tájékoztatta az MTI- t pénteken a Köztársasági elnö­ki sajtóiroda. Vissi Ferenc a Győr-Sopron megyei Lövőn született 1946-ban. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem elméleti szakán végzett, ahol 1970-ben kapott diplomát. 1973-tól az Országos Anyag- és Árhivatalban fő­előadó, majd ugyanott főosz­tályvezető. 1976 nyarától az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályán — mint az ár és mo­netáris rendszer szakértője — munkatársként dolgozott. 1981 január elsejével kinevezték az Országos Tervhivatal Gazda­ságirányítási Osztályának veze­tőjévé, s egyben a Gazdaságirá­nyítási Egyeztető Bizottság tit­kárává. A Minisztertanács 1984. szeptember 1-jévei az Országos Anyag-és Árhivatal elnökhelyettesévé nevezte ki, 1989. március 1-jétől pedig az Országos Árhivatal elnöke lett, államtitkári beosztásban. A Gazdasági Versenyhivatal 1991. január elsején alakult meg, elnöke kezdetektől Vissi Ferenc volt. Szilveszteri rádiókabaré A Magyar Rádió szilveszteri rádiókabaréja a kisem­mizettekről, az esendő figurákról szól, és nem a po­litikusokkal foglalkozik. A legyek ura című 177 per­ces műsorban 27 közreműködő 17 száma hallható — mondta Farkasházy Tivadar szerkesztő, a decem­ber 31-én, a Kossuth adón 21 órakor kezdődő prog­ramot beharangozó pénteki sajtótájékoztatón. MTI A műsor utolsó harmadá­ban Hofi Géza szórakoztatja a közönséget. Elhangzik töb­bek között Fábry Sándor, Nádas György, Boncz Gé­za, Megyesi Gusztáv, Nagy Bandó András és Galla Mik­lós írása. Egy-egy jelenet­ben fellép Koltai Róbert és Kern András is. Farkasházy önironikus megjegyzése sze­rint 31-én csak a legádázabb határőrök és az éjszakás nővérek hallgatják a műsort, ezért január 2-án a Petőfi adón 14 órától, illetve 4-én a Kossuth adón 9 órától meg­ismétlik. Farkasházy Tivadar emlí­tést tett arról, hogy egyre ne­hezebbé válik a műsorkészí­tés: alkalmazkodniuk kell a médiatörvény kívánalmai­hoz, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elvárásaihoz, a szű­külő anyagi feltételekhez. Amennyiben a körülmények lehetetlenné teszik, hogy jó kabaré készüljön, és ha még a különböző vetélkedőket, talkshow-kat néző közön­ségnek sem tetszik majd a műsor, le kell vonni a kon­zekvenciát — tette hozzá. Farkasházy tájékoztatott az ORTT Panaszbizottságá­nak a rádiókabarét érintő döntéséről is. Murányi Lász­ló, a Magyar Rádió kurató­riumának tagja és hat társa tett panaszt a testületnél. Eszerint Hofi Géza 60. születésnapját ismétlésekkel ünneplő augusztusi műsor­ban elhangzott egy három évvel ezelőtt készült jelenet Horthy Miklós újratemetésé­vel kapcsolatban, amely sze­rintük megsértette a kegye­leti jogot. Az ORTT Pa­naszbizottsága ennek helyt adott. A Magyar Rádió el­nöke jogorvoslati kére­lemmel fordult az ORTT- hez. A jelenetben ugyanis a temetés résztvevőiről volt szó. Ismét rendőrmegmozdulás? MTI Országos rendőrdemonstrá­ciót helyez kilátásba a Függet­len Rendőrszakszervezet (FRSZ), amennyiben a rendőrség nem kapja meg a testület jövő évi bérfejlesztéséből hiányzó mint­egy négymilliárd forintot. Fábián Ágota, az érdekkép­viselet főtitkára pénteken az MTI-nek elmondta, hogy még december 21-én levelet intéz­tek Horn Gyula miniszterel­nökhöz, mert előző nap a kormányfő az ORFK-n tett lá­togatása során nem adott meg­nyugtató választ a rendőrök jövő évi bérfejlesztésével kap­csolatban. A szakszervezeti vezető szerint a rendőrség költ­ségvetésében csak arra van elegendő keret, hogy az alap­fizetéseket 17 százalékkal emeljék. Arra viszont már nem jut pénz, hogy a különböző pótlékokat és túlórapénzeket is ilyen mértékben emeljék. A szakszervezet számítása sze­rint mintegy 4 milliárd forint hiányzik a rendőrség költ­ségvetéséből. Az FRSZ január végén mérlegeli a kialakult helyzetet és országos rendőr­demonstrációtól sem riad visz- sza, ha a februári borítékban nem lesz benne a pótlékokra is kiterjedő 17 százalékos bér­emelés. A Miniszerelnöki Hivatalban Koroncz Agnes sajtóiroda­vezető pénteken azt mondta az MTI-nek, hogy nem érkezett ilyen tartalmú levél az FRSZ- től. Fábián Ágota pedig azt kö­zölte, hogy a levelet futár vitte még december 21-én a kor­mányfőhöz. Csökkent a fogyasztás MTI Rohamosan csökken a gép­jármű üzemanyag-fogyasztás. A statisztikai adatok szerint az év első 10 hónapjában 11 szá­zalékkal értékesítettek keve­sebbet, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A statiszti­kusok nem tudtak kommentárt fűzni a látványos csökkenés­hez, úgy gondolják, hogy töb­ben állították le gépkocsijukat, mint a korábbi esztendőben. Molnár László, az Energia In­formációs Ügynökség igaz­gatója az MTI kérdésére úgy nyilatkozott, hogy valóban csak találgatni lehet, miért esett ennyire vissza az üzem­anyag-forgalom. Arról van­nak adataik, hogy az autók évi futásteljesítménye a legutób­bi számbavételkor kevesebb volt, mint egy esztendővel korábban. Úgy véli, hogy az életszínvonal elismerten je­lentős csökkenése nagyban hozzájárult a benzinvásárlás visszaeséséhez. A hosszú és hideg tél is arra indította az au­tósokat, hogy állítsák le —ja­nuárban és februárban — gép­kocsijukat. A szakember azon­ban nem zárja ki azt sem, hogy egyre többen vásárolják az or­szágba illegálisan bekerült gépjárműhajtó anyagot. Az alkotmányozásról Új főtitkár MTI A Független Kisgazda- párt Országos Elnöksége pénteken Budapesten meg­tartott, idei utolsó ülésén úgy határozott, hogy a jövő­ben Bernáth Varga Balázs látja el a párt főtitkári teendőit. Pásztor Gedeon az eddigi főtitkár — érdemei elismerése mellett — az FKGP központi adminszt- rációjában dolgozik tovább. Mindezt Torgyán József je­lentette be az elnökség pén­teki sajtótájékoztatóján. A kisgazdaelnök szerint a váltás azért vált szükséges­sé, mert az országgyűlési választások előtt szorosab­bá akarják tenni a frakció és a pártvezetés együttmű­ködését. Torgyán József beszá­molt arról, hogy az elnök­ség értékelte a '96-os év gaz­dasági és politikai fejlemé­nyeit. A testület megállapí­totta, hogy az idei évet a ká­oszhelyzet jellemezte; a magyar gazdaság az össze­omlás szélére került. Az el­nökség szerint ennek a fo­lyamatnak a legfontosabb elemei a Bokros Lajos féle sarcpolitika kudarca, a kór­házi ágyak hiábavaló felszá­molása, a tb összeomlása és az MNB sorozatos botrá­nyai voltak. Torgyán József leszögezte: az MSZP és az SZDSZ kudarcot vallott a koalíciós kormányzásban is. Ráadásul összeomlott az al­kotmányozás folyamata. Ennek azonban van egy előremutató eredménye is, mégpedig az FKGP és a KDNP egymásra találása. A két párt világossá tette a ko­alíció számára, hogy a ve­lük szembeni politizálás re­ménytelen, összefogásuk új perspektívát nyit. MTI Az SZDSZ szerint az alkotmá­nyozás további folytatására már akkor van lehetőség, ha legalább két ellenzéki párt is támogatja az új alaptörvény elkészítését - hangzott el a szabaddemokraták pénteken tartott sajtótájékoztató­ján. Dörnbach Alajos ügyvivő elmondta: az SZDSZ Ügyvivői Testületének értékelése szerint azzal, hogy a KDNP az FKGP és lényegében az MDF is lesza­vazta az alkotmánykoncepciót, kérdésessé vált az alkotmányo­zás további sorsa. A szabaddemokraták vélemé­nye szerint két kormánypárt egyedül nem alkotmányozhat, amennyiben azonban két ellen­zéki párt hajlandó részt venni a munkában, akkor még van esély arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban megszülethessen az új alaptörvény. Dombach Alajos a privatizációs törvény módosítá­sával kapcsolatos parlamenti döntésekről szólva rámutatott: az SZDSZ alkotmányossági szempontokból aggályosnak tartja azt az Országgyűlés által elfogadott indítványt, miszerint az állam vállalkozói vagyonából az ÁPV Rt. ingyen juttathat tu­lajdont az önkormányzatok, il­letve a termelőszövetkezetek számára. A párt álláspontja sze­rint az elsősorban a termelő- szövetkezetek esetében jelenthet problémát, s hiszen ezek a ver­senyszféra szereplői, így a kifo­gásolt országgyűlési határozat a tulajdoni formák esélyegyen­lőségének elvét sérti. Mint Dombach kifejtette, az ingyenes vagyonjuttatás helyett -tendereztetés mellett — név­leges áron kellene ezt az álla­mi vagyont értékesíteni. Egy ehhez kapcsolódó kérdésre vá­laszolva leszögezte: az SZDSZ ebben az ügyben nem kíván az Alkotmánybírósághoz fordul­ni. Dombach Alajos azt is el­mondta: a szabaddemokraták úgy értékelik, hogy az állami vagyonkezelői tevékenységet illetően további törvényi szabá­lyozásra van szükség, hiszen a privatizáció lezárását követően ez a tevékenység kerül előtérbe. Módosítják az utazási rendeleteket MTI A jövő év elején megváltoz­nak az utazási szerződésekről, illetve az utazásszervezésről szóló rendeletek. A kormány mint ismert, a közelmúltban fogadta el az erről szóló terve­zetet. Az új szabályozás a je­lenleginél lényegesen nagyobb védelmet biztosít majd az uta­soknak. A kormány-, illetve a minisz­teri rendeletek megváltoztatá­sára azért is szükség volt, mert az eddigi jogszabályok nem il­leszkednek az Európai Unió szabályaihoz. Mindezt Székely György, az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Minisz­térium turisztikai főosztályve­zetője közölte az MTI-vei. Szé­kely György kifejtette: a szerző­désekben az irodáknak a jövő­ben részletesen tájékoztatniuk kell az utasokat az utazási feltételekről. A rendelet szerint a szerződés megkötésekor az irodák az utazás teljes összegé­nek legfeljebb a 40 százalékát kérhetik ügyfeleiktől. A fennmaradó összeget pedig az utazás megkezdését meg­előző 30 napon belül kell ki­egyenlíteniük az utasoknak. Az utazásszervezői tevékenység terén az új szabályozás megne­hezíti az ismételt piacra lépést az olyan vállalkozások számá­ra, amelyeket korábban azért kellett törölni a hatósági nyil­vántartásból, mert például a jogszabályi rendelkezéseket megsértették, nem gondoskod­tak az utasok hazahozataláról. A külön repülőgéppel történő utazásokat szervező irodák szá­mára jövőre nyolc millió forint lesz a vagyoni letét összege. A letét pénzben, bankgaran­ciával, illetve kezesi biztosítá­si szerződéssel igazolható. Az illegális tevékenység hatéko­nyabb felderítésének előse­gítése érdekében a kormány úgy rendelkezett, hogy az uta­zási vállalkozó köteles a ható­sági nyilvántartásba-vételi szá­mát az üzleti kapcsolataiban — a levelezésében is — folyama­tosan használni, erről ügyfeleit tájékoztatni, az utazással kap­csolatban közreadott tájékozta­tójában és reklámjában szere­peltetni, az irodahelyiségében kifüggeszteni. ÚJ KELET \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Elment a macska, cincog- nak az egerek — gondolhat­ja joggal az ember, ha a szombati miskolctapolcai robbanásra gondol, hiszen a sors különös fintora, hogy mihelyst Forgách László csak kihúzta a lábát a me­gyéből, máris a legvadabb és jelenleg a legüldözöttebb bűnözési forma üti fel a fe­jét. A szűkszavú rendőr­ségi jelentés csak annyit mond, hogy vizsgálják mi­lyen bomba okozta a robba­nást a fiatalember kezében a Junó Szálló diszkója előtt, azonban minden kétséget kizáróan óriási fogásról van szó. Persze csak akkor, ha a fiatalember túléli a történte­ket, és kikérdezhető állapot­ban lesz. A rendőrség szem­pontjából végtelen szeren­cse lenne ez, és még — megkockáztatom — abban az esetben is, ha csak a sze­mélyazonossága lenne is megállapítható, hiszen egy ember baráti, ismeretségi és üzleti köreit jelentősen könnyebb felgöngyölíteni, mint a sötétben tapogatóz­ni. (Főleg, ha a munkatár­sak — jó pénzért — még meg is fújják a bűnözőknek időnként a riadót...) Nem véletlen az sem, hogy a rendőrség elsőként a robba­nószerkezet típusát vizsgál­ja, hiszen ha ez azonosságot mutatna az utóbbi idők maf­fiabombáival, akkor való­ban érdemes lenne ötösbe kapcsolniuk. Amennyiben a szeren­csétlenüljárt, feltételezhető­en merénylőjelölt fiatalem­ber ezekből a körökből való, illetve onnan kapta a meg­bízást, akkor most hatalmas szaladgálás lehet a csibé­szek háza táján. Ezek szok­tak lenni azok a pillanatok, amikor a rendőrség— ki­használva a fejetlen rohan­gálást — felgöngyölítheti a szálakat, és lecsap a bűnö­zőkre. A legjobb esetben, ha már szem előtt vannak, és csak a bizonyítékok kis szá­ma akadályozza letartóz­tatásukat, elég lesz most megfigyelniük, hogy ki az, kik azok, akik pánikszerű „vesszőfutásba” kezdenek, illetőleg pontosan az ellen­kezőjét teszik, azaz eddigi mozgalmas életüket önkén­tes szobafogságra változtat­ják... Könnyen meglehet, hogy Forgách László orszá­gos rendőrfőkapitány pilla­natok alatt „megdicsőül”, hiszen alig pár nap alatt lát­ványos eredményt ért el a bűnüldözésben. Ha így len­ne, erre az esetre is érvényes a mondás: szerencséje is csak a jó focistának lehet. Egy ország szervezett bűnö­zése — a történelmi tapasz­talatok szerint — olyan, mint egy kötött, vagy hor­golt pulóver. Hiába vannak különféle érdekcsoportok, tevékenységük mégis né­hány ponton egészen bizto­san összefonódik, és ezért mindegy, hogy hol kap el egy szálat a rendőrség, az egész „pulóvert” fel tudja gombolyítani.

Next

/
Thumbnails
Contents