Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

/ 1996. december 27., péntek Hazai krónika ÉHHl j i KJ EJ LJ ET Kötelezettségek és ráfordítások MTI Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nek 1997- ben 72 milliárd forintot kell befizetnie a költségvetésbe. Ebből 50 milliárd forintot a privatizációs bevételekből kell átutalni, 10 milliárdot az állami vagyonnal kapcsola­tos osztalékból. Az adóskon­szolidációs követelések érté­kesítéséből 12 milliárd fo­rintra számít a költségvetés. A privatizációs szervezet ráfordításai jövőre elérik a 94,16 milliárd forintot. Ebből a közvetlen privatizációs ki­adások 12 milliárd forintra rúgnak várhatóan. A műkö­dési költségeket 3,5 milliárd- ra taksálják. A belterületi föl­dek után, illetve alapítói jo­gon az önkormányzatoknak 25 milliárdot kell jövőre ki­fizetni. Azoknak a társasá­goknak, amelyek az 1989. évi XIII. törvény alapján ala­kultak át, privatizációjuk után vissza kell utalni 20 szá­zaléknyi részesedést, össze­sen 27 milliárd forintot. A kárpótlási jegyek életjá­radékra váltásával kapcsola­tos kifizetésekre 2 milliárd forintot kell fordítani. A re­organizációs célú előirányzat 10 milliárd forint. Az agrár­reorganizációs program ka­matterheinek átvállalása 5,3 milliárd forint kiadást jelent az ÁPV Rt-nek. A Központi Környezetvédelmi Alapba 1 milliárd forintot kell befizet­ni. Ugyanekkora összeget emészt fel a Mecsekurán Kft. veszteségének fedezése. A területfejlesztési törvény ren­delkezése alapján a terület- fejlesztési tanácsok program­jainak támogatására 7 milli­árd forintot fognak fordítani, ebből 1,5 milliárddal a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási programot támogatják. Az ÁPV Rt. végzi el a volt szov­jet ingatlanok környezetvé­delmi kárelhárítását is, noha ezek nem tartoznak a port­foliójába. Ez 360 millió fo­rintos kiadást jelent. Az ÁPV Rt.-nek 6,7 mil­liárd forintot kell tartalékol­nia a jótállással, szavatos­sággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeli kifize­tésekre. Megtalálták a lopott BMW-t MTI A rendőrség megtalálta azt a BMW-t, amelyet hét­főn használtak menekülé­sükhöz egy pénzszállítójár­mű kifosztói. Rózsa András, az Országos Rendőr-főka­pitányság szóvivője szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a lopott autóra a Lánchíd budai parkolójában buk­kantak rá. Arra a kérdésre, hogy a gépkocsi épségben van-e, illetve találtak-e ben­ne értékelhető nyomokat, a szóvivő csak annyit közölt, hogy a szakértői vizsgálat folyamatban van. Mint ismeretes, de­cember 23-án délelőtt két fegyveres férfi az V. kerü­leti Váci utca és Pesti Bar­nabás utca kereszteződé­sénél megálló páncélozott jármű őreit arra kénysze­rítette, hogy átadják az Unicbanknak vitt pénzt. Az elrabolt mintegy 70 millió forint értékű zsákmánnyal a Lánchídnál megtalált BMW-vel menekültek el az elkövetők. Az autót harma­dik társuk vezette. A rend­őrség és a Secab biztonsági cég a rablás nyomrave­zetőjének 2 millió forintot ajánlott fel. Parlamenti gyermekkarácsony MTI Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke képviselőtársai ne­vében üdvözölte szerdán a par- lamenti gyermekkarácsony egésznapos rendezvényére az ország minden részéről érke­zett mintegy másfélezer gyer­meket. A 7-14 éves korú gyer­mekeket a Ház elnöke,—egy­ben az esemény fővédnöke— arra kérte, hogy képviseljék a határon túl élő magyar gyer­mekeket, és azon magyar- országi társaikat, akik nem tudnak jelen lenni az ünnepsé­gen. Gál Zoltán ez alkalommal adta át Soós Sándorné nagykő­rösi iskolaigazgatónak az „Év gyermekbarátja” kitüntetést. A pedagógus a díjat a Magyar- országi Gyermekbarátok Moz­galma által az idén immár ötö­dik alkalommal kiírt pályáza­ton nyerte el Juhász Anita 8. osztályos tanuló javaslatára. Az ünnepség sok színű műsorkavalkádját Pécsi Idikó országgyűlési képviselő és szí­nésztársai nyitották meg a kis Jézus születése történetének előadásával. A parlamenti gyermekkarácsonyon fellépett a Ki mit tud? vetélkedő több nyertese és helyezettje, illetve popsztárok és együttesek szó­rakoztatták a Kupola-terem­ben összegyűlt gyermekeket. A diákok több számítógépen kalandozhattak az Internet vi­lághálózatán, játszhattak a kü­lönféle szabadon hozzáférhető hagyományos játékokkal. A törvényhozás házában 25 ki­sebb, nagyobb civilszerveződés gyermektagjai szórakozhattak, így például a Te is nevess Ala­pítvány, a Zabhegyező Gyer- mekanimátorok Egyesülete, a Védőszárnyak Szervezet, a Csillebérci Okosodó Egyesület, a Magyar Cukorbetegek Orszá­gos Szövetsége gyermek- és ifjúsági tagozata, a Cserkész Fiúk-Lányok Egyesülete, a sze­gedi Százszorszép Gyermek­ház nebulói, valamint a Szülői Fórum nevű szerveződés értel­mi fogyatékos gyermekei is. * Árváltozások január elsejétől A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által megállapított legmagasabb hatósági díjak körében 1997. január 1-jei hatállyal a következő mértékű emelé­sekre kerül sor: MTI Belföldi vasúti személyszállítás díjainál 18 százalék, belföldi menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés díjainál átlagosan 19,8 százalék, belföldi vasúti árufuvatozás díjainál 20 százalék, belföldi postai szolgáltatások dí­jainál átlagosa 17,9 százalék, közcélú távbe­szélő szolgáltatás tarifáinál átlagosan 19,6 százalék, közcélú mobil távbeszélő szolgáltatás tarifái­nál átlagosan 23,3 százalék, országos személy­hívó szolgáltatás díjainál 23,3 százalék, rádió- és televízióműsor kisugárzás díjainál átlagosan 23 százalék, az állami tulajdonú vízműből szol­gáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdo­nú közüzemi csatornamű használatáért fize­tendő díjaknál átlagosan 24,2 százalék. A díjak emelését a személyszállításban az üzemanyag- és energiaár-emelés, a bérek eme­lése, a biztosítási díjak emelése, a járművek pót­lásához szükséges értékcsökkenés növekedésé­ből adódó költségtöbblet ellentételezése tette szükségessé. Az átlagos díjemelésnél nagyobb a tarifaemelés azoknál a kedvezményes utazá­soknál, amelyeknél a fogyasztói árkiegészítési igény mérséklése érdekében 1997. január 1-jé- től a kedvezmények mértékének csökkentését tartalmazza a törvénymódosítás. Vasúti személyszállítási díjak alakulása: Az átlagosan 18 százalékos emelés az egyes öve­zetekben a kerekítés miatt kismértékű szóródás mellett valósul meg. Néhány példa: Teljes áru menetjegy Ft km 1996. évi 1997. évi Index január 1-jétől százalék 10 - 38 46 121,1 20 20 70 84 120,0 50 176 206 117,0 100 424 500 117,9 200 848 1000 117,9 A tanulók havi jegye — a 92 százalékos ked­vezménynek 90 százalékra csökkentését is fi­gyelembe véve — 42 százalékkal drágul, pél­dául 30 kilométerre 386 forintról 550 forintra emelkedik. A helyjegy ára 55 forintról 70 fo­rintra, az inter-city pótjegy díja 200 forintról 250 forintra emelkedik. Távolsági autóbusz­tarifák: A díjak átlagosan 19,8 százalékos eme­lésén belül a rövidebb távolságokra 21-23 szá­zalékos díjemelés is előfordul, de van több olyan övezet, ahol csak 18 százalékkal emel­kedik a díj. Teljes áru menetjegy Ft km 1996. évi 1997. évi Index január 1-jétől százalék 10 56 68 121,4 20 102 126 123,5 50 268 316 117,9 100 530 630 118,9 200 1054 1260 119,5 A tanulók havi bérletének ára — a kedvez­mény 88 százalékról 86 százalékra csökkenté­sét is figyelembe véve — átlagosan 40 száza­lékkal emelkedik, például 10 kilométeren 290 forintról 410 forintra, 30 kilométeren 830 fo­rintról 1160 forintra emelkedik. Belföldi postai szolgáltatások: Az átlagosan 17,9 százalékos emelésen belül: — a szabványlevél díja helyi forgalomban 16 forintról 20 forintra, — távolsági forgalomban 24 forintról 27 fo­rintra emelkedik, — a levelezőlap díja helyi forgalomban 13 fo­rintról 16 forintra, — távolsági forgalomban 17 forintról 20 fo­rintra emelkedik. A nyomtatványok díja helyi forgalomban át­lagosan 23 százalékkal, távolsági forgalomban 15 százalékkal emelkedik. A különszolgáltatások közül az 1996. évi 1997. évi január 1-től ajánlott küldemény díja 45 55, expressz küldemény díja 80 110, tértivevény küldemény díja 18 22, válaszküldemény díja 13 13, értéknyilvántartás pótdíja 14 14 forint. Távbeszélő tarifák: A távközlési szolgáltatások (közcélú távbe­szélő, mobiltelefon, személyhívó, műsorsugár­zási díjak) díjainak változtatására kialakított sza­bályozás az évenkénti díjemelési lehetőséget az előző időszakban bekövetkezett ipari termelői árindex alapján határozza meg. Az 1997. január 1-jei díjemelésnél a belföldi értékesítés ipari ár­indexének 1995. június 30.—1996. június 30. közötti időszakra vonatkozó mértékek, azaz 123,3 százalékot kell figyelembe venni. Ezt a 23,3 százalékos díjemelést tartalmazza: a mobil távbeszélő díjakról megjelenő KHVM- rendeletmódosítás, a személyhívó szolgáltatás díjairól megjelenő KHVM-rendeletmódosítás. A közcélú távbeszélő szolgáltatásnál a 23,3 százalékos emelés helyett az átlagosan 19,6 szá­zalékos emelést az teszi lehetővé, hogy a Matáv Rt. nem él a teljes emelési lehetőséggel, annál kisebb díjemelésre tett javaslatot. A díjak emelése az átlagos mértéken belül dif­ferenciált — az 1994. január 1-jétől érvényes szabályozással összhangban —, melyről a követ­kező tájékoztatást adjuk. Havi előfizetői díjak emelése 27,9 százalék, a helyi beszélgetési díjak emelése 31 százalék, a helyközi beszélgetési díjak emelése 30 száza­lék, a belföldi távolsági beszélgetési díjak eme­lése átlagosan 3 százalék, nemzetközi beszélge­tési díjak emelése átlagosan 13,7 százalék. A havi előfizetési díjak közül a szolgáltatók a lakossági ikerállomások díját nem emelik, a főállomások díja viszont — szolgáltatóktól függően — differenciáltan 25-40 százalék kö­zötti mértékben emelkedik. A beszélgetési díjak emelése az impulzus díj változtatásával valósul meg, az előfizetői állo­másoknál egy impulzus díja áfa nélkül 7,50 fo­rintról 9 forintra nő. A kártyával működő nyilvános állomásoknál az impulzus díj 8 forintról 12 forintra, a pénzér­mével működő nyilvános állomásoknál az im­pulzusdíj 8 forintról 16 forintra emelkedik. Az állami tulajdonú közművek ivóvíz- és csa­tornadíjai: A díjak 1997. január 1-jei, átlagosan 24,2 szá­zalékos emelését a villamosenergia-árak emelé­se, a béremelés, az új művek üzembe helyezése miatt keletkező többletköltség, valamint a szol­gáltatás mennyiségének csökkenéséből bekövet­kező fajlagos ráfordítás növekedése teszi szük­ségessé. Matávcom alakul MTI Január elsejével megalakul a Matávcom, az ország leg­nagyobb alközponti szolgál­tatócége. A Matáv 100 száza­lékos tulajdonában lévő tár­saság 4-5 milliárd forintos alaptőkével jön létre azzal a céllal, hogy az egymással pár­huzamosan működő cégeket egyesítse. Az átalakulást követően Magyarország leg­jelentősebb alközponti szol­gáltatói a Comex Kft., a Centrophone Kft., és az Észak­tel Kft., valamint a Matáv Soproni, Szegedi, Debreceni és Budai Távközlési Igazga­tósága közösen folytatják te­vékenységüket. A Matávcom — az ország legjelentősebb alközponti szolgáltatójaként — Budapesten és az ország 19 megyéjében, mintegy 36 telephelyen lesz jelen. A cég már induláskor ellenőrzése alá vonhatja a piac 60 száza­lékát. A fogyasztók számára a Matávcom létrejötte az al­központi szolgáltatások szín­vonalának emelkedését, az ügyfélkapcsolatok javulását jelentheti. Elismerés Cseresnyés kegyelméért MTI Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke csütörtökön táviratban fe­jezte ki elismerését Emil Constantinescunak, a Ro­mán Köztársaság elnöké­nek azért a döntéséért, amellyel a hat éve börtön­ben raboskodó Cseresnyés Pált elnöki kegyelemben ré­szesítette. Cseresnyés Pál kiszabadulását — hangzik a távirat,—a gesztuson túl­menően olyan konkrét lé­pésnek tekintem, amely megerősíti bizalmamat, hogy népeink és országaink képesek lesznek túllépni a viszályokon, a vélt és valódi sérelmeken, amelyek az őszinte baráti és jószomszé­di együttműködés útjában álltak, l^ezsák Sándor egyi­dejűleg üdvözlő táviratot intézett Cseresnyés Pálhoz is abból az alkalomból, hogy súlyos és igazságtalan szen­vedései véget értek. A távirat szerint a hosszú börtönévek utáni kiszabadulása a ma­gyar—román kapcsolatokat is jó irányban erősítheti. Ötmillió alatt MTI Aránytalanul sok belföldi anyagi kár­pótoltjelentkezett azzal az igénnyel, hogy 4 millió forintot meghaladó értékű ELMÜ Rt.-részvényt jegyezzen kárpót­lási jegyért az OTP Bróker Rt. fiókjainál. Az ÁPV Rt. sajtóosztályának ezzel kap­csolatos közleménye rámutat, hogy a kár­pótlási törvény legfeljebb 5 millió forint címletértékű kárpótlásra adott lehetősé­get. Mivel azonban az ilyen összegű kár­pótlásról szóló határozatok száma csekély volt, joggal feltételezhető: ezeket már korábban felhasználták. Az ehhez képest feltűnően széles körben tapasztalható nagyértékű jegyzéseket látva az ÁPV Rt. arra a következtetésre jutott: előfordulhat, hogy egyes csoportok esetleges szabály­talanságok révén arra törekszenek, hogy a jegyzést az eredeti határidőnél koráb­ban, már december 6-án zárják le. En­nek nyomán az OTP Bróker Rt. levél­ben kérte az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyeletet, hogy az ELMU Rt. részvények forgalomba hozatalát füg­gesszék fel. Ez december 19-én meg is történt. Az ÁPV Rt. közleménye szerint az ÁÉTF a közeli napokban megvizsgál­ja, hogy a részvényigénylések szabály­szerűek voltak-e, s a részvények elosztá­sát illetve az elszámolást is csak e vizs­gálatok befejezése után kezdik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents