Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

6 1996. december 21., szombat Panoráma UJ KELET Az utolsó kínai eunuch Meghalt az utolsó kínai eunuch, aki az utolsó kínai császárt, Pu Jit szolgálta. Szun Jao-ting 94 évesen hunyt el kedden Pekingben, a Kuanghua buddhista templomban, ahol valaha őrként dolgozott, majd pe­dig leélte élete végső szakaszát. Szun szegény család gyer­mekeként jött világra 1902. december 29-én, egy Tien- csin melletti faluban. Nyolc­éves volt, amikor megfosztot­ták férfiasságától, rá 7 évre pedig a „Tiltott városba” küldték, hogy a Csing-di- nasztia utolsó hercegnőinek és az uralkodó ágyasainak szolgálatára álljon. Az 1924- es japán—kínai háború ide­jén Szun követte Pu Ji csá­szárt az ország északkeleti részébe, ahol a japán hódítók bábkormányt állítottak fel. A pekingi egyházi hatóságok szóvivője szerint Szun sze­mélyes szolgálója volt Pu Ji első feleségének, az utolsó kínai császárnőnek, Van Zsongnak, aki 1946-ban az ópiumfüggőségbe halt bele. A „kulturális forradalom” idején a vörösgárdisták meg­hurcolták, több évre munka­táborba került. Az utolsó kí­nai eunuch, akit becsvágyó szülei annak idején azért he- réltettek ki, hogy rajta keresz­tül hatalomhoz és befolyás­hoz jussanak a császári ud­varban, hetvenévi távoliét után 1993-ban kereshette fel újra a Tiltott várost, ahol se­gített pontosan rekonstruál­ni a hajdani császárok egy­kori lakóhelyét. Könyv is megjelent róla, „Az utolsó eunuch titkai” címmel, me­lyet életrajzírója, Csia írt. Csia szerint Szun rendkívü­li intellektusú ember volt, aki élete végéig bánkódott az uralkodóház megsemmi­sülése miatt. A kulturális for­radalom zűrzavarában Szun elveszítette becses nemi szer­veit, amelyeket a kasztráció után speciális eljárással tar­tósítani szoktak. Életrajzíró­ja szerint szülei semmisítet­ték meg attól való félelmük­ben, hogy bajuk esik, ha a vörösgárdista rohamoszta- gosok megtalálják náluk e „feudális relikviát”. Márpe­dig a buddhista hiedelem szerint az eunuchokat péni- szükkel együtt kell eltemetni, hogy férfiként születhessenek újjá — írta a Reuter. Mielőtt Pekingben elhamvasztanák, Szun holttestét gyászszertar­tásra hazaviszik szülőfalujá­ba. Egyelőre a pekingi budd­hista templomban ravataloz­ták fel, aranykendővel az ar­cán, gyűrűivel a kezén és a hagyományos fehér selyem­lepellel letakarva, melyre a császári sárkány és a fő­nixmadár motívumát hímez­ték. Zsirinovszkij filmszerepben Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz ultranacionalisták vezéralakja filmezésre adta a fejét, és egy rendőr sze­repét alakítja az ismert tv-műsorvezető-sztár Valerij Kommisszarov a „ Hasonmások hajója” című játék­filmjében A filmben Kommisszarov Zsirinovszkijon kívül számos politikai személyiség hason­másait vonultatja fel — Bili Clintonét, Margaret Thatche­rét, de nem marad ki a sorból Adolf Hitler sem. A művész­világot pedig olyan szemé­lyiségek képviselik, mint Pierre Richakd, vagy az Oro­szországban különösen ünne­pelt francia színész Gérard Depardieu és az énekes me­gasztár, Michael Jackson. „Ha egy színészből lehet po­litikus, mint Ronald Reagan esetében történt, miért ne le­hetne egy politikusból szí­nész” — idézte az AFP Kom­misszarov nemrég az Izvesz­tyijának adott nyilatkozatát. „Hosszú ideje sejtem, hogy nincs híján a színészi tehet­ségnek” — mondta Kommisz- szarov a Liberális Demokrata Párt vezéréről. „Nem is téved­tem, valóban jó színész. Nem fél rögtönözni a kamerák előtt.” A filmet Moszkvában a Moszkva-folyó rakpartján kikötött hajón forgatják. Saj­tóértekezletét a filmről Zsiri­novszkij stílszerűen egy pom­pás rendőruniformissal a szék­támláján tartotta. Az orosz szélsőjobb vezére 1991 óta a politikai színpad egyik fő­szereplője. A rivaldafény méginkább akkor vetődött rá, amikor az 1993-as vá­lasztásokon második helyen futott be, közel 22 százalék­kal egy olyan választási kampány nyomán, amely­ben szónoki tehetségét is megcsillogtatta. Akkor szer­zett nimbusza azonban azó­ta jelentősen megkopott és június 16-án az elnökvá­lasztás első fordulóján már csak a szavazatok 5,7 szá­zalékát kapta. A hol szépel­gő, hol pedig sértegető stí­lusban játszó, hol mosoly­gó, hol pedig villámokat szóró politikusról, aki olyan embereket számít ba­rátai közé mint Szaddám Húszéin iraki diktátor, vagy a szélsőjobboldali francia politikus, Jean-Marie Le Pen, egyre inkább átérté­kelődnek a vélemények. Pártjának viszont 51 képvi­selője van a dumában, az orosz alsóházban, akik gyakran a mérleg nyelvének szerepét töltik be. Mexikói hideghullám Szörnyetegek a volánnál Orson Welles mesélte, hogy kétszer rémült meg életé­ben: egyszer akkor, amikor eltörte a lábát, másodszor pedig amikor Lisszabonban beült egy taxiba. Az utóbbi napokban negy­venen haltak meg a főként — Mexikó északi részein végig­vonuló hideghullámban — je­lenti csütörtökön a mexikói sajtó. A leginkább érintett te­rület Chihuahua állam volt, ahol harminchárom ember ha­lálát okozta a hideghullám. Szerdán virradóra csupán Ciu­dad Juarez mexikói-amerikai határvárosban kilencen haltak meg az erős fagy következté­ben. Nem csoda, hogy az ameri­kai filmszínész félt a portugáli­ai közutakon; itt jegyzik a leg­magasabb halálozási arányszá­mot más nyugat-európai utak­hoz képest. Minden ezer tonna elfogyasztott üzemanyag alap­ján számítva a portugál utakon bekövetkezett halálesetek szá­ma majdnem a kétszerese az olaszországinak és a belgiumi­nak, pedig ez a két ország is haj­meresztő autóvezetéséről híres. A mindössze 10 milliós lakos­ságú Portugáliában tavaly 2165 ember halt meg 50 ezer gép­kocsibalesetben, tavalyelőtt valamivel kevesebben, 1964- en. Azokat a turistákat, akik elég bátrak ahhoz, hogy kocsit béreljenek ebben az országban, a rendőrség minden lehető és le­hetetlen eshetőségre figyelmez­teti. Nem szokatlan látvány pél­dául, hogy a teherautók kanyar­gós hegyi utakon egész kocsi­sorokat előznek meg, vagy le­szorítják a személykocsikat az útpadkára, amely gyakran leál­lósávként szolgál. A portugál politikusok nemzeti szégyen­nek minősítik a közúti baleseti statisztikát, amelynek megjaví­tására már többször indítottak megelőző, de eredménytelen­nek bizonyult kampányokat. — A portugálok általában kedves fickók, jóformán úriemberek, de amikor a volánhoz ülnek, ször­nyetegekké változnak, és joga­ik hangsúlyozására szolgáló eszközként használják a gépko­csit — mondta a Reuter tudósí­tójának egy közlekedési rend­őrfőnök, akinek már húsz éve van dolga szörnyeteg autó­vezetőkkel. Munkahelye, egy lisszaboni kerületi rendőrka­pitányság előtt az úttesten egy ledöntött jelzőtábla hever, raj­Németországban — emlé­keztet a dpa — csak a század- forduló táján jött divatba a színes karácsonyi levelező­lap, aminek két fontos té­nyező volt az előfeltétele: a jól működő postai szolgálat és az ími-olvasni tudás dia­dalmas elterjedése. Az élső színes üdvözlőlapok legfőbb képmotívumai közé tartoztak a hóban játszadozó gyerme­kek, az angol mintaképhez hasonlító családi idill vagy a Az országba behozott nö­vényeket és fákat -— egész­ségügyi okokból” az izraeli szakembereknek is meg kell vizsgálniok — így a vámha­tóság. Márpedig az ilyen vizs­gálat akár három hónapig is eltarthat. A finnek azonban — érthetően — nem akartak ilyen soká várni. Ezért aztán ta a felirat: „Lassíts! Iskola!” Nemrég haladt el itt egy gépko­csi. —A portugálok ma már nem hivatkozhatnak arra, hogy öre­gek az autók és tele vannak ká­tyúkkal az utak, mert a gazda­godásnak és az Európai Unió­tól kapott anyagi támogatásnak köszönhetően autóutak épültek és húszéves 600-as Fiatok he­lyett Mercedesek közlekednek — mondta egy jogászpro­fesszor, Germano Marques da Silva, aki két évvel ezelőtt az új közúti közlekedési szabályza­tot kidolgozta. — Az utóbbi években eluralkodott portugá­liai autólázzal az útépítés nem tudott lépést tartani, de nem ez az igazi probléma, hanem a mo- dortalanság és a kulturálatlan- ság. A defenzív vezetéshez érett­ség kell. Gépkocsivezetői vizs­gáinkon elég szigorúak a köve­telmények, és az autósiskolák­ban jó a gyakorlati oktatás, de Mikulás. Századunk harmin­cas éveinek végére divatba jött, hogy egyetlen képes levelelezőlap szolgált a kará­csonyi és az újévi jókívánság­ok kifejezésére. A korábbi évek realisztikusabb ábrázolá­sainak helyébe léptek a téli tá­jak angyalokkal és pásztorok­kal, a biedermeier motívumok, a gyertyafényben úszó kará­csonyfák és a betlehemi jászol. A náci időkben a népi motívu­mok kerültek túlsúlyba, a má­Rony Smolar, a finn televízió izaeli tudósítója az ajándéko­zó megbízásából „beszerzett” Észak-Izraelban egy másik ka­rácsonyfát. —Már láttam a fát, tíz méter magas és nagyon szép” — nyilatkozta a tudósí­tó, aki azt tervezi, hogy a fel­díszített karácsonyfa vasár­naptól ott áll majd Betlehem­a vezetés etikáját nem tanítják. Míg más nyugat-európai orszá­gokban egy rendőrkocsi átlag 35-45 kilométert járőrözik, ad­dig Portugáliában ez az átlag 130 kilométer. — Mi nem va­gyunk rosszabb gépkocsivezetők, mint az ola­szok, csakhogy nekünk keve­sebb a rendőrünk - mondta a jogászprofesszor. A büntetlen­ség az 1974-es — a több évti­zedes jobboldali diktatúrát megdöntő — forradalomban gyökerezik — jegyezte meg egy magas rangú rendőrtiszt, aki nem kívánta megnevezni magát. —‘ Akkoriban annyira megrészegedtek az emberek a szabadságtól, hogy ha gyors­hajtás miatt felírtuk őket, ak­kor fasisztáknak neveztek ben­nünket. A bíróságokon évekig elhúzódtak a közlekedési vét­ségek miatt indított perek, az­tán az amnesztiának köszönhe­tően vége lett az egésznek, ami csak megerősítette a gépkocsi- vezetőkben azt az érzést, hogy ők érinthetetlenek. sodik világháború után pe­dig a „gazdasági csoda” nyomta rá bélyegét a kará­csonyi üdvözlőlapokra: a jólétet és a luxust megjele­nítő képek illusztrálták a végbement társadalmi válto­zásokat. Az 1969-es diáklá­zadás után szemtelenek let­tek a színes levelezőlapok: a comics és a humoros kép­rajz kiszorította az idillt és a státusz szimbólumot. A ka­rácsonyi szokásoktól való eltávolodást jelképezték az ember- és állatkarikatúrák, mint például az angyalruhát viselő kutyák.. ben a jászol előtt. Smolar el­mondta még, hogy Finnor­szág magára vállalja a fa fel­állításának költségeit. Isme­retes, hogy a város palesztin elöljárósága a napokban arra panaszkodott, nincs pénze a karácsonyi ünnepségekre. A korábbi években ezeknek a költségeknek egy részét az izraeli megszállók fedezték, de az izraeli csapatok egy év­vel ezelőtti kivonulása óta a palesztin hatóságot terhelik ezek a költségek, az viszont krónikus pénzhiányban szen­ved. AzOmajjádok titkos pénze Az Omajjád dinasztia (661—750) idejéből való, több mint 13 ezer pénzér­mére bukkantak a Kairóban lévő egyiptomi dokumen­tációs központ kiürítését végző munkások. A régi pénzeket a felújítás előtt álló központ egyik olvasó­termében találták, egy ott­felejtett pénzesszekrény­ben. A 13431 darab pénz­érméből 2353 aranyból ké­szült, a többi pedig ezüst, vagy aranyozott ezüstérme — számolt be az Al-Ahram című egyiptomi lap alapján az AFP. Az érmék az Omajjádok idejéből valók, amikoris elkezdődött az arany pénzérmék verése — idézte a lap Mahmud Fahmi Hegazit, a központ igazga­tóját. — Mindegyik érme magában is valóságos kin­cset ér — nyilatkozta és egyben bejelentette, hogy az értékes „leletet” azóta biztos helyen őrzik. Holdtölte A rénszarvas vontatta szá­nokra kötelezően előírt ki­világítást az idei szentestén nyugodtan mellőzheti a Télapó: december 24-én lesz ugyanis az év leghosz- szabb holdtöltéje. Olyany- nyira, hogy a született pesz- szimisták egyenesen ka­tasztrófától tartanak — a pszichológusok már amúgy is válságos időszaknak mondják a karácsony körü­li napokat és most még a holdtölte állítólag kedve­zőtlen pszichológiai hatása is hozzájárul ehhez. Meg­alapozott statisztikai ada­tokkal természetesen nem rendelkezünk annak bizo­nyítására, hogy a telihold­kor megsokszorozódik a közlekedési és egyéb bale­setek száma. Egy hektoliter kék óceán! Önhatalmúlag műalko­tásnak nyilvánítva a világ­tengert, máris megkezdte annak kiárusítását egy hol­land művész. A dolog nem játék: a tulajdonjogot köz­jegyzőileg hitelesítette, s úgy gondolja, hogy így jo­ga van a tengerekből és óceánokból vizet eladni. Egy hektolitert mintegy 5000 magyar forintnak megfelelő összegért árusít, tekintet nélkül arra, hogy meleg vagy hideg égövi vízről van szó. A befolyó pénz felét a Greenpeace környezetvédő mozgalom­nak ajánlja fel, a másik feléből pedig saját kampá­nyát finanszírozza. Minden vásárlója bizonyítványt kap, amely tulajdonjogát igazolja „egy darabka ten­gerre”. — Azt akarom ez­zel elérni, hogy az embe­rek felelősnek érezzék ma­gukat a tengerekért. Ha egy darab hozzájuk tartozik, mégiscsak kell, hogy iz­gassa őket, ha a víz példá­ul elszennyeződik—jelen­tette ki a magát csak egy­szerűen Servaasnak nevező élelmes holland. Az oldalt MTI Panoráma anyagokból állítottuk össze Az első karácsonyi üdvözlet Az angol Sir Henry Cole-t tartják a karácsonyi üdvöz­lőlap „feltalálójának”. Ő alkotta meg 1843-ban az első képeslapot, amelyen egy boldog család volt látható ün­nepi poharazgatás közben. Lefoglalták az ajándék fenyőt Az egy esztendeje palesztin önigazgatás alatt álló Bet­lehemnek ajándékozott a finn Raimo Jaa Ervinen egy 12 méter magas karácsonyfát, és az annak rendje és módja szerint egy héttel szenteste előtt hajón meg is érkezett Izraelba. De minek? A vámhatóság ugyanis zárolta és a jelek szerint a fa ott is marad a vámárurak­tárban — olvasható a dpa jelentésében.------------------------------------—— ---------—-1----------------------­— Bejelentést szeretnék tenni! Ellopták a kék-fehér járőrkocsimat. Különös ismertetőjele, hogy benne ült a Varga és a Kovács tizedes...!

Next

/
Thumbnails
Contents