Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

4 1996. december 21., szombat Világkrónika UJ KELET Magyar Távirathíroda Jelcin újra a hivatalban Borisz Jelcin orosz elnök, aki november 5-én szívműté­ten esett át, a jövő héten veszi fel hivatali teendőit a Kreml­ben. Ezt közölte Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő, anélkül, hogy a visszatérés pontos dátumát megadta vol­na. Az orosz médiumok jelentése szerint az orosz államfő a pénzügyi fegyelmi és költségvetési állami bizottság, va­lamint a védelmi tanács ülésén vesz majd részt. Tamil rajtaütés Colombóban Srí Lanka északi részén, Anuradhapura körzetében ta­mil felkelők rajtaütöttek pénteken egy katonai járőr­osztagon, és megölték a kormány 13 katonáját — jelen­tette Colombóból a dpa egy katonai szóvivőre hivatkoz­va. A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevű szervezet évek óta fegyveres harcot vív a colombói kormánnyal egy független tamil államért a szigetország északkeleti részén. Netanjahu és a palesztin állam Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elfogadha­tónak tartaná egy palesztin állam megalakulását, de csak korlátozott szuverenitással — mondta David Bar-Illan, Netanjahu tanácsadója pénteken a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lapban megjelent nyilatkozatá­ban. „Hívhatjuk akárminek, autonómiának pluszjelekkel, vagy államnak mínuszjelekkel” — mondta Bar-Illan a leendő palesztin államalakulatról. Bar-Illan szerint Netanjahu politikája nem sokban különbözik a munkás­párti Simon Peresz irányvonalától. Útnak indult a Kozmosz Az oroszországi Pleszeck űrközpontból pénteken délelőtt felbocsátottak egy Kozmosz típusú katonai mű­holdat. A szatellitot egy Kozmosz—3M típusú hordozó- rakéta juttatja Föld körüli pályájára. Idén tizedik alkalom­mal bocsátottak fel orosz katonai műholdat, s a tervek sze­rint még egyet pályára állítanak az év végéig. Ellentmondások a Dutroux-ügyben Belgiumban csütörtökön este félmillió tévénéző előtt egy­másnak ellentmondó állításokat tett a Dutroux-ügyben el­követett legsúlyosabb hatósági hibával kapcsolatban egy vizsgálóbíró és egy csendőr. A pedoftl bűnbanda ügyét vizs­gáló parlamenti bizottság a belga televízióban élőben köz­vetített ülésén szembesítette Martine Doutrewe vizsgá­lóbírónőt és Jean Lesage csendőrtisztet, illetve kollégáit. A képviselők arra keresték a választ, ki a felelős azért, hogy jóllehet tavaly nyáron, nem sokkal a két, ma már halott kis­lány elrablása után a hatóság fő gyanúsítottja Marc Dutroux volt, a nyomozás mégis más irányba terelődött. Sem irgalom, sem amnesztia Samil Baszajev csecsen felkelő parancsnok és elnökje­lölt pénteken Groznijban újságírók előtt kijelentette, hogy nem tart igényt az orosz hatóságoknak sem irgalmára, sem amnesztiájára. A hírhedt bugyonnovszki túszejtő az orosz parlament alsóházi elnöke, Gennagyij Szeleznyov vélemé­nyét kommentálta, aki csütörtökön azt mondta, hogy Baszajev számára nincs amnesztia. A csecsen parancsnok elmondta, hogy Bugyonnovszkban elkövetett tetteit so­hasem tartotta, és ma sem tartja köztörvényes cselekede­teknek. „Többször figyelmeztettük az orosz vezetést, és végül kénytelenek voltunk rendkívüli intézkedésekhez folyamodni, hogy rákényszerítsük a békére, a véres csecsenföldi háború befejezésére” — mondta Baszajev. A szocialisták veszélyes lépése Slobodan Milosevic szerb elnök korábbi szövetsége­se, Borisav Jovic, a volt Jugoszlávia elnökségének elnöke szerint a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) ve­szélyes lépést tett, amikor részlegesen megsemmi­sítette a novemberi helyhatósági választások ered­ményeit. „Úgy vélem, a hatalmon lévő párt nem gondolta át, milyen politikai következ­ményekkel és károkkal jár, s milyen veszélyeket jelent a lépés. Úgy tűnik, hogy az SPS-t meglepte, illetve fel­bőszítette a nagyvárosok­ban, köztük Belgrádban szenvedett vereség, s ezért szánta el magát arra a ve­szélyes lépésre, hogy meg­semmisíti a választások eredményét — mondta Jo­vic a Nin című belgrádi he­tilapnak adott nyilatkozatá­ban. Jovic azt is hangsúlyozta, hogy több helyen alaptala­nul rendelték el a választá­sok megismétlését, s kije­lentette: „Ott tényleg meg lehet ismételtetni a válasz­tásokat, ahol a szavazatok száma nem egyezik a szava­zók számával, ám azt bárki megrendezheti, hogy a szava­zóhelyiség közelében valaki jelszavakat fessen a falra, vagy rábeszéljen egy-egy szavazót arra, hogy kire vok­soljon.” Jovic általánosságban véve is hibának nevezte, hogy a köztársasági és szövetségi hatalmat is kezében tartó SPS ennyire ragaszkodik a helyi irányítás megtartásához. „Minden az állam kezében van, s így az ellenzékieket nagyon nehéz helyzetbe le­hetett volna hozni a nagyvá­rosokban, s rá lehetett volna kényszeríteni őket arra, hogy a társadalom számára hasz­nosan tevékenykedjenek” — mondta a politikus. Egyben érthetetlennek nevezte, hogy a szerb elnök ennyire meg­indult a felesége, Mira Mar­kovié vezette Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) irá­nyába. Jovic úgy értékelte, hogy a JUL reklámozásával és előtérbe állításával Milo­sevic „megöli saját pártját”. Arra a kérdésre, hogy Milosevic elnök a fontos döntéseket maga hozza-e meg, vagy konzultál mun­katársaival, Jovic azt vála­szolta: „Nem tudom, kivel egyeztet, ám az a személyes véleményem, hogy a legna­gyobb befolyással a felesé­ge van rá. Azt viszont nem tudom megmondani, hogy Mira Markoviénak döntő szerepe van-e a döntések meghozatalában, vagy csak segít a gondolkodásban.” Jovic — akit tavaly távolí­tottak az SPS legfelső ve­zetéséből — úgy véleke­dett, hogy a szerb elnök elsősorban akkor hoz egye­düli döntéseket, amikor munkatársai várhatólag el­lenvéleményen lennének. Rakéták Nyugati titkosszolgálatok adatai szerint Irán olyan köze­pes hatótávolságú rakétákat fej­leszt ki, amelyekkel Európát is elérheti — állítja a Bild című né­met lap pénteki beszámolójá­ban. A teheráni vezetés állító­lag mintegy félmilliárd dollárt fektetett az 5500 kilométer ha­tótávolságú rakéták kifejleszté­sébe, és a program megvalósí­tása a vége felé közeledik. A hírek szerint az irániak szakértői az orosz SCUD-C és az észak­koreai Nadong típusú rakétákat vették alapul. A rakétákra mér­gező gázt, vagy baktériumokat tartalmazó 770 kilogrammos robbanófejeket tudnak felsze­relni. A rakétaprogram köz­pontja a Teherán közelében fekvő Parhinban van. — Biztos, hogy beválnék pénzbehajtónak kérem tiszte­lettel. Tudja, azelőtt harminc éven át én szedtem a válla­lat szakszervezeti tagdíjait. Swoboda egyetért, meg nem is Elvben előfordulhat, hogy az Európai Unió keleti bőví­tése után tízmillió ember in­dul úrnak Nyugat-Európa felé — véli Johannes Swoboda, a kormányzó Osztrák Szociál­demokrata Párt (SPÖ) euró­pai parlamenti (EP) frakció­jának vezetője. A Die Presse című osztrák konzervatív lapnak nyilatkozva közölte: emiatt úgy véli, hogy igaza van Kari Stix burgenlandi tar­tományi főnöknek, SPÖ-el- nöknek, amikor több nyilat­kozatában óvott a túlságosan gyors keleti bővítéstől (első­sorban Magyarország) „túlsá­gosan gyors csatlakozásától”. Az osztrák újság pénteki szá­mában megjelent interjú sze­rint Swoboda azonban Peter Schachner-Blazizek stájeror­szági SPÖ-elnöknek is igazat ad abban, hogy ellent kell mon­dani Stixnek, hiszen — az EP- képviselő szerint -— egész biz­tosan nem lehet megakadá­lyozni hosszú távon ezeknek (a kelet- és közép-európai) orszá­goknak az EÚ-csatlakozását. A szociáldemokrata politi­kus szerint „Stixnek az alap­kérdésben igaza van”. Swo­boda szerint elképzelhető, hogy a keleti bővítés után a jobb munkahelyek reményé­ben hatmillió ember elindul Nyugat felé. A reformorszá­gokban a mezőgazdaságban a nyugati szinthez való alkal­mazkodási kényszer miatt újabb tízmillió ember válhat munkanélkülivé, akik közül az EP-képviselő szerint leg­alább négymillióan szintén Európa nyugati felében kere­sik majd a megélhetést. Elhunyt Carl Sagan Hatvankét éves korában, tüdőgyulladás következté­ben péntek hajnalban elhunyt Carl Sagan világhírű amerikai csillagász, népszerű író és közéleti szemé­lyiség. A halál a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Intézetben érte, ahol csontvelőbetegséggel kezelték. Életét a bolygók keletkezése és a Földön kívüli élet lehetősége tanulmányozásának szentelte. Limai túszdráma Számtalan ismeretter­jesztő televíziós műsorban szerepelt, és harminc köny­vet írt az univerzum és az élet titkairól: nem egy kö­zülük felkerült a bestselle­rek listájára. 1978-ban iro­dalmi Pulitzer-díjat kapott Az Éden sárkányai című könyvéért. Közvetlen és érdekfe­szítő stílusban, közérthető nyelven előadott műsorai­val és írásaival kiszabadítot­ta a csillagászatot a tudo­mány elszigetelt elefánt- csonttomyából, és a minden­napi emberek látókörébe ál­lította. Egyik-másik televízi­ós sorozata rendkívüli nép­szerűségre tett szert, és né­zettségét tekintve vetekedett a kedvenc családsorozatok­kal és szappanoperákkal. A tizenhárom részből álló Koz­mosz című alkotását a világ hatvan országában több mint félmilliárdan látták: az univerzum keletkezéséről és történetéről szóló soro­zat három Emmy-díjban ré­szesült. A tévéműsor alap­ján írt, azonos című köny­ve tizenöt héten át állt a The New York Times best­sellerlistájának az élén. Carl Sagan szaktudását nemegyszer igénybe vette az amerikai űrhivatal, a NASA is: a többi között a Mars felszínén dúló porvi­harokat és a Vénuszon ér­vényesülő üvegházhatást tanulmányozta az űrszon­dák adatai alapján. Tudományos és ismeret- terjesztő tevékenységét számos kitüntetéssel és díj­jal ismerték el. Alberto Fujimori perui elnök közép-európai idő szerint péntek hajnalban válságtanácskozást tartott Ikeda Jukihito japán kül­ügyminiszterrel a limai ja­pán nagyköveti rezidenci­án zajló túszdráma ügyé­ben — jelentette a Reuter. A megbeszélésről — ame­lyen a japán diplomácia vezetőjén kívül részt vett a japán küldöttség öt tagja is — részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Ikeda csü­törtök éjfél tájban érkezett meg a perui fővárosba, több mint száz főnyi kül­döttség élén. Az AFP jelentése szerint a rendőrségnek sikerült azonosítania a túszejtő ak­ciót irányító mintegy húsz­fős kommandó vezetőjét, aki nem más, mint Arturo Laynes, a Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) egyik fő vezetője, akit „Hemigidio Huerta Loayza” vagy „Comman- dante Marcos” néven is is­mernek. A nagyköveti rezi­dencián belül Laynes és Rodolpho Klein Samanez, a gerillák másik vezetője ál­landó telefonkapcsolatot tart Nestor Cerpa Carto- linivel, a mozgalom jelen­legi vezetőjével, aki Victor Polay Campos letartózta­tása után került az MRTA élére. Bizalmatlansági indítvány A Jacques Sanier vezet­te Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt sem zárja ki az az európai parlamenti jelentéstervezet, amely a brit marhavész brüsszeli kezeléséről foly­tatott vizsgálat eredményeit összegzi — derül ki a pén­teki Le Soir értesüléséből. A strasbourgi képviselő- testület még a nyáron állí­tott fel ad hoc bizottságot, azzal a feladattal, hogy mérje fel: milyen fele­lősség terheli az Európai Bizottságot abban, hogy az 1988 óta ismert brit marha­betegség csupán nyolc év­vel később váltott ki hatá­rozott intézkedéseket Brüsszelben? Az euro-képviselők kö­zött sokan élnek a gyanú­perrel, hogy Jacques De- lors idején a bizottság a pi­acok védelmében az ügy el- tussolására hajlott, s ebben követte őt Santer csapata is. A meghallgatások során valamennyi — korábbi, vagy jelenlegi — illetékes kategorikusan visszautasí­tott minden ilyen feltétele­zést, arra hivatkozva, hogy intézkedéseik összhangban álltak az ilyen esetekben egyedül mérvadó Állandó Állategészségügyi Bizott­ság állásfoglalásaival. Az ügyet vizsgáló ad hoc bizottság jelentése idő­közben elkészült — tár­gyalása a parlament jövő év eleji ülésszakán esedé­kes —, és a Le Soir című belga napilap szerint kö­vetkeztetései súlyosan el- marasztalóak mind a brit kormánnyal, mind a brüsz- szeli testülettel szemben. Az utóbbinak hanyagságot és működési hiányosságot egyaránt a szemére vet, megemlítve annak lehe­tőségét is, hogy a stras­bourgi parlament esetleg kezdeményezi a testület visszahívását. (Az euro- képviselők egyes bizottsá­gi tagokat nem mondathat­nak le, de a bizottság egé­szétől megvonhatják támo­gatásukat. A bizalmi sza­vazás lehetőségével eddig csak nagyon ritkán éltek, és még sohasem alakult ki „lemondató többség” az ilyen indítványok eseté­ben.) A belga napilap idéz Jac­ques Santer és John Major brit miniszterelnök tavaszi levélváltásából, amelyből - értékelése szerint — kitű­nik: a brit kormányfő arro­gáns módon igyekezte a brit export elleni brüsszeli szankciók részleges felol­dására bírni a bizottság el­nökét, aki a lap megítélése szerint csak igen erőtlenül reagált. Egyúttal idéz olyan strasbourgi vélemé­nyeket, amelyek szerint már önmagában ez a levél­váltás — különösen annak fényében, hogy rögtön ezt követően a bizottság való­ban javaslatot tett a szanc- kiók enyhítésére — ele­gendő alap lehetne a par­lamenti bizalmatlansági el­járás megkezdésére. Az oldalt az MTI anyagaiból állítottuk össze

Next

/
Thumbnails
Contents