Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-19 / 296. szám
2 1996. december 19., csütörtök Hazai krónika UJ KELET Több pénzt kap a honvédség Jövőre jelentősen javul a honvédség pénzügyi helyzete, az ez évi 79 milliárdról csaknem 97 milliárdra növekszik a tárca költségvetés-kerete, ami 23 százalékos emelkedést jelent. Erről Keleti György honvédelmi miniszter beszélt Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, szerdán. Bemutatkoztak a népjólét új ápolói A betegnek még súlyos az állapota „A beteg sokkterápiája megtörtént, az intenzív osztályon fekszik, túl van a válságon, de még súlyos az állapota” — így jellemezte az egészségügy jelenlegi helyzetét Kökény Mihály, a népjóléti tárca új vezetője szerdai sajtótájékoztatóján. A miniszter közlése szerint az elkövetkező időszakban a válságkezelés mellett nagyobb hangsúlyt fektetnek a „beteg rehabilitációjára”, a reformok megalapozására. MTI A honvédelmi tárca vezetője elmondta, hogy a katonák a következő évben 17 százalékos béremelésre számíthatnak, azaz fizetésük gyakorlatilag megőrzi vásárlóerejét. Szólt arról is, hogy jövőre 55 év, 1998-tól 56 év, 2001-től pedig 57 év lesz a katonák nyugdíjkorhatára. Keleti György megerősítette: 1997 novemberétől bevezetik a 9 hónapos sorkatonai szolgálatot. Az átállás 700-800 millió forintba kerül. A miniszter beszámolt arról is, hogy az idén és jövőre összességében 40 milliárd forint értékű hadi- technikát szereznek be. Ennek jelentős része az orosz államadósság fejében érkezik. Többek között repülőgép-fődarabokat és páncélozott szállító harcj árműveket kap a honvédség. Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök egyebek között arról tájékoztatott, hogy sok év után először az idén nem lesz kifizetetlen számMTI A Magyar Szocialista Párt úgy értelmezi, hogy az alkotmánykoncepcióra nemmel szavazó három ellenzéki párt felmondta az alkotmányozás körül kialakult konszenzust — jelentette ki szerdán budapesti sajtótájékoztatóján Szekeres Imre, az MSZP par- lamenti frakciójának vezetője. Hozzátette: ennek értelmében a megállapodásban foglalt kötelezettségek — így az alkotmánymódosítási moratórium — sem érvényesek már. Az MSZP képviselőcsoportja január végén dönt arról, hogy részt akar-e venni a továbbiakban az alkotmányozási folyamatban. Az ügyben konzultálnak a koalíciós partnerrel, és a koncepcióra igent mondó két ellenzéki párttal. Szekeres Imre úgy vélekedett, hogy az FKGP, a KDNP és az MDF magatartása lényegesen különbözik attól, mint amikor MSZP-kép- viselők hiúsították meg az alkotmánykoncepció elfogadását. Akkor ugyanis a szocialista frakciónak egy része szavazott nemmel, most viszont a három párt képviselői testületileg nyomták meg a nem gombot. Az MSZP frakcióvezetője egyébként érthetetlennek és tisztességtelennek nevezte, hogy az MDNP ismételten nem kapott lehetőséget az alkotmálája a honvédségnek. Hangsúlyozta, hogy jövőre a legfontosabb feladat a hadsereg átalakítása lesz. Kitért arra is, hogy ezentúl elbocsátják a hadsereg rendjét megsértő hivatásos katonákat. Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka támogatja az IFOR-erők magyarországi állomásozását. Szó esett arról is, hogy a jövőben két repülőezrede lesz a honvédségnek, az egyik Kecskeméten, a másik pedig Pápán. Ennek arányában csökken majd a pilóták száma is. nyozási folyamatban való részvételre. Az összeférhetetlenségi törvény végszavazásával kapcsolatban Szekeres kijelentette: a többségben lévő ellenzéki nem szavazatokat, illetve tartózkodásokat úgy értelmezik, hogy ezek a pártok nem kívánták a jogszabály megszületését. Kérdésekre válaszolva elmondta: egyelőre csak szóban kapott tájékoztatást arról, hogy MSZP-s képviselők egy csoportja alkotmányossági normakontrollt javasol a köztársasági elnöknél a törvény ügyében. Hozzátette: a kérés elbírálása kizárólag az államfő kompetenciájába tartozik, ő szakmai vélemények alapján bizonyos abban, hogy nem merülhetnek fel alkotmányos aggályok az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az idei esztendőt értékelve Szekeres Imre a stabilitás éveként értékelte 1996- ot. Úgy vélekedett, hogy Magyarország politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is stabil volt az idén, és jelentősen bővült hazánk nemzetközi mozgástere. Az MSZP-frakcióról szólva kifejtette: a 70 új törvény, az 50 törvénymódosítás, illetve a 111 országgyűlési határozat azt bizonyítja, hogy mennyiségét tekintve is nagy munkát végzett a képviselőcsoport. MTI Folytatják a szerkezetátalakítást, és megerősítik a szakmai és pénzügyi ellenőrzést. Elhangzott, hogy a népjóléti és a pénzügyi tárca 10-10 tagú bizottságot hoz létre, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működését ellenőrzi. A kórházak finanszírozási rendszere várhatóan márciustól válMTI A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) országos vizsgálatot kezdeményez azoknak a megbízásoknak az átvilágítására, amelyek a közoktatásban dolgozó, de nem szorosan közoktatási, illetve közművelődési feladatot véző dolgozók közalkalmazotti munkaviszonyának megszüntetésére irányulnak. Erről Szöllősi Istvánné főtitkár számolt be a PSZ szerdai sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: tudomásukra jutott, hogy a XXII. kerületi, illetve a Csongrád Megyei Önkormányzat megbízást adott az Excellence konzorciumnak, amely arra irányul, hogy az oktatási intézmények adminisztratív, műszaki, továbbá fizikai állományban lévő dolgozóit kivonják a közalkalmazotti törvény hatálya alól, és ezáltal MTI Nem alkotmányellenes a ke- rékbilincs alkalmazása — mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság. A testület szerdán kiadott közleménye elöljáróban az Alkotmánybíróság korábbi döntésére utal, amely megállapította, hogy „a kerékbilincs polgári jogi követelés biztosítékaként (a parkolási díj megfizetésének elmulasztása miatt) nem alkalmazható. Ebből azonban nem következik az, hogy a kerékbitozik meg. Eszerint nemcsak teljesítményük alapján támogatják az intézményeket, hanem állandó elemként szerepel majd a finanszírozásban a bérköltség és az ügyeleti díj. A miniszter bízik abban, hogy április elejére elfogadják a gyermekvédelmi törvényt. Keller László újonnan kinevezett politikai államtitkár elmondta: a tb jövő évi költségvetésének megfosszák őket kedvezményeiktől. A főtitkár szerint az elképzelés kizárólag pénzügyi szempontokat vesz figyelembe, súlyosan sérti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, és várhatóan jelentős foglalkoztatási problémákhoz vezet. Szöllősi Istvánné hangsúlyozta: az eljárás már csak azért is jogszerűtlen, mert a parlament nemrégiben vetette el Horn Gábor szabaddemokrata képviselő erre vonatkozó javaslatát. A PSZ vezetője kijelentette: a helyzet átvilágítása érdekében Kiss Péter munkaügyi miniszterhez, valamint a parlament oktatási bizottságához fordulnak, továbbá kezdeményezik, hogy a témát vegye napirendjére a kormány. Kiss József, a szakszervezet budapesti szakoktatási bizottságának titkára a sajtótájékoztatón elmondta: a PSZ elutasítja lines használatának mindenféle célú és jellegű önkormányzati előírása az alkotmányba ütközik. A határozat megjelölte azt a törvényi és kormányrendeleti felhatalmazást, amelynek alapján a fővárosi önkormányzat a közlekedés és a parkolás rendjének elősegítése érdekében — bizonyos feltételek mellett — előírhatta, hogy a közterület-felügyelő kerékbilincset alkalmazzon. Az Alkotmánybíróság szerint a rendelkezés nem sérti a polgárok szabad mozgáshoz való tervezete szerint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat bevétele 615 milliárd forint lesz, hiánya pedig 9,6 milliárd forint. Az egészségbiztosító bevétele 521 milliárd forint, tervezett deficitje pedig 3,8 milliárd. Jövőre először tartalékkal is számolnak, amely 5 milliárd forint lesz. A Népjóléti Minisztérium költség- vetése 34,4 százalékkal bővül, vagyis 247 milliárd forint lesz. Rendkívüli támogatásra 29 mil- liárdot szánnak. A családi pótlékra fordítható összeg jövőre 7,5 milliárd forinttal nő. A csütörtöki kormányülésen egyébként még további, az egészségügyet érintő kilenc jogszabály-módosításról döntenek. a szakoktatási intézmények összevonásával kapcsolatos tervezetet, amelyről csütörtökön tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. A javaslat véleményük szerint esztelen pénzügyi megszorításokon alapul: 14 fővárosi intézmény — építőipari, textilipari, egészségügyi, műszaki szakközép-, illetve szakmunkás- képző iskola — 280 pedagógusát és mintegy 6000 diákját érinti. Sorsukra vonatkozóan a tervezet nem tartalmaz megnyugtató megoldást. A PSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Fővárosi Önkormányzat minden egyes iskola esetében külön-külön szervezzen egyeztető fórumokat, és a szakszervezetek véleményének figyelembevételével alakítsa ki álláspontját. A Pedagógusok Szakszervezete ezért azt kéri, hogy a közgyűlés halassza el a javaslat megtárgyalását — tette hozzá Kiss József. jogát sem, mert a gépjárművezető a parkolóhely elfoglalásával tudomásul veszi az önkormányzati rendeletben megállapított és a parkolótáblán közölt hátrányt, miszerint a megengedett parkolási idő lejárta után a közterület-felügyelő a gépjárműre kerékbilincset szerel. A rendelet értelmében ez az intézkedés csak feltételesen és időlegesen akadályozza meg a gépkocsi forgalomban való részvételét, ezért a korlátozás nem tekinthető aránytalannak.” Közvéleménykutatás az önkormányzatoknál MTI Még mindig nagyobb az önkormányzatok presztízse és rendszerstabilizáló ereje, mint a központi intézményeké. Ez annak az önkormányzati köz- véleménykutatásnak az összegzéseként fogalmazódott meg, amelynek első tanulságait szerdán ismertették az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa által tartott sajtótájékoztatón. Az úgynevezett Tocsik-ügy kirobbanása idején, októberben 13 vidéki városban és Budapesten végzett közvéleménykutatás során 7821 ember véleményét kérték az önkormányzatokról, a polgármesterekről és a politika összefüggéseiről. A válaszokból kitűnik, hogy az emberek lényegesen elégedettebbek saját városuk helyzetével, a helyi vezetőkkel, az önkormányzattal mint a pártokkal, a kormánnyal vagy az Országgyűlés munkájával. Az ország helyzetével és a kormány tevékenységével leginkább Budapesten és Dunaújvárosban elégedettek. Városukkal két egykori szocialista mintavárosban, Tiszaúj- városban és Százhalombattán a legelégedettebbek. A 14-ből tíz, immár második ciklusát töltő polgármester ismertsége 94 százalék körüli. Legnépszerűbb Tiszaújváros polgár- mestere, illetve a felmérést végzők szerint a kérdezettek fele, kétharmada most is a jelenlegi városvezetőkre szavazna. A budapestiek 75 százaléka tudja, hogy a főpolgármester melyik pártnak a tagja, vidéken ez az arány 42 százalékos volt. A polgárok ma még nem sokra becsülik hatalombefolyásolási lehetőségüket. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy egyelőre túlzottak a civil társadalom létezéséről, működéséről, szervezéséről szóló nézetek. A felmérés rögzíti, hogy a pártok bázisa a helyi önkormányzatokban van. Az előző évi adatokhoz képest igen sokat vesztett népszerűségéből az SZDSZ, Budapesten például 16 százalékot. Sokat nyert a Fidesz, Veszprémben például 21 százalékot. Erősödve tartja magát az MSZP, amely Budapesten 6 százalékkal gyarapodott. A kisgazdák is erősödtek a városokban, Nyíregyházán például 26 százalékkal, Budapesten 8 százalékkal, míg az egykori mezővárosokban stagnálnak, Kecskeméten viszont 12 százalékkal visszaestek. A polgári szövetség tagjai többnyire gyengélkednek. A helyi pártszervezeteket egyébként a negyedik legfontosabb hatalmi tényezőnek gondolják a polgárok. Abban az esetben, ha most lennének a választások, a jogosultak fele menne el biztosan szavazni. Demszky Gábor főpolgármester szerint a helyi és az országos politika kapcsolata nem kielégítő, aminek egyik okát abban látja, hogy a magyar politikai elit nem járta meg az önkormányzatoktól a nagypolitikáig húzódó utat. Ezért képviselői számára zavarosak, szinte átláthatatlanok az önkormányzati ügyek. Kedvező jelnek tartotta, hogy a polgárok sok helyen úgy érzik: az önkormányzatok figyelnek rájuk, figyelembe veszik véleményüket. Szekeres Imre elégedett A két dolog nem ugyanaz, bár egyformának látszik Vizsgálatot kérnek a pedagógusok Kiket illetnek meg a kedvezmények? Alkotmánybírósági döntés Jogos a kerékbilincs
