Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

2 1996. december 17., kedd Hazai krónika UJ KELET Kárpótlás a munkaszolgálatosoknak MTI A II. világháború idején munkaszolgálatba kényszerí- tett személyek kárpótlásával kapcsolatban kialakult alkot­mányos visszásság megszün­tetése érdekében ajánlással fordult az Országgyűlés alkot­mány- és igazságügyi bizott­ságának elnökéhez Polt Péter, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának általános helyettese. Több panasz nyo­mán folytatott vizsgálata so­rán megállapította, hogy az Országgyűlés nem teljesítette az Alkotmánybíróság idevá­gó határozatában foglaltakat. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Polt Péter emlékeztet: az Alkotmánybí­róság úgy döntött, hogy nem­csak a közvetlenül harcoló alakulat kötelékében teljesí­tett munkaszolgálat időtar­tamára jár kárpótlás. A testü­let határozatának értelmében az Országgyűlésnek 1995. szeptember 30-áig kellett vol­na megteremtenie az eljárási feltételeket ahhoz, hogy az igények jogosultjai követelé­seiket érvényesíthessék. Feltalálók állásfoglalása MTI A Magyar Feltalálók Egye­sülete (MFE) állásfoglalásban hívta fel a törvényhozók és a kormány figyelmét arra, hogy a találmányi díj utáni társada­lombiztosítási járulék-fizetés előírása jogellenes, és az ebből keletkező minden káros következményért felelősség terheli a jogsértőt. Az erről szóló dokumentumot hétfőn jutatták el az MTI-hez. Az egyesület szerint a feltaláló­nak fizetendő díj az 1995-ös szabadalmi törvény által vé­dett szellemi tulajdon átruhá­zásáért járó ellenszolgáltatás, így e díj után tb-járulékfrze- tést előírni a tulajdon egyik formájának, a szellemi tulaj­donnak a megadóztatását je­lentené. Ez sérti a tulajdonfor­mák egyenrangúságának el­vét — húzza alá a Magyar Feltalálók Egyesületének ál­lásfoglalása. Készülnek a határokon Ünnepi csúcsforgalom MTI Csúcsforgalom várható több határátkelőhelyen a ka­rácsonyi és az újévi ünnepek előtt. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője az MTI- nek hétfőn elmondta, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján ebben az időszakban térnek haza a Nyugat-Európá- ban dolgozó román, török, német és jugoszláv vendég- munkások. Tovább növeli a forgalmat a bevásárlóturizmus is. Ezért december 20. és 22. között a magyar—osztrák ha­társzakaszon belépésnél akár három órára is növekedhet a várakozás. Ugyanezen idő­szak alatt a román és a jugosz­láv határon egy-, de akár há­romórás kényszerpihenőre kell felkészülniük a kilépő autósoknak. Ezeken a napo­kon csak Hegyeshalomnál napi 90—100 ezer utasra szá­mítanak, Sopronnál pedig 60—70 ezerre. A határőrség a kényszerű várakozások el­kerülése érdekében a fertődi, a kópházai, a kőszegi, a szent- péterfai és a búcsúi határ- átkelőhely igénybevételét ja­vasolja az utasoknak. A Ro­mániába utazók az ártándi, a battonyai, a csengersimai és a méhkeréki, míg a Jugoszlá­viába tartók a tiszaszigeti és a bácsalmási határátkelő- helyet vegyék igénybe. Január 3. után a vendég- rtiunkások visszatérnek Nyu- gat-Európába. Ebben az idő­szakban a belépésnél a román és a jugoszláv, kilépésnél pe­dig az osztrák határállomá­sokon várható csúcsforgalom. Kisebb mértékű emelés MTI A Magyar Posta Rt. koráb­bi, 20 százalékos díjemelési javaslatával szemben most 2 százalékponttal alacsonyabb tarifanövelésre vonatkozó cso­magot dolgoz ki a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium 1997-re. A Pénz­ügyminisztérium ugyanis túl­ságosan magasnak tartotta a postai szolgáltatások jövő évi emelésének átlagos mértékét. A KHVM és a PM szerdán folytatja a díjemelésről az egyeztetéseket. Mindezt Fóris Ferencné, a Magyar Posta Rt. vezérigazgató-helyettese kö­zölte hétfőn az MTI-vei. Kifejtette: a levélküldemé­nyek tarifáinak az eredetileg ter­vezettnél kisebb mértékű eme­lésére készülnek. A csomagdí­jak jövő évi 18 százalékos nö­velését viszont a két tárca elfo­gadta. Azért is volt ilyen nagy­ságú tarifaemelésre szükség, mert a csomagszállítás — amely ugyan nem monopoli­zált üzletág, ám államilag kötelezően előírt feladat a pos­ta számára—évek óta jelentős veszteséggel működik. A vesz­teséget a társaság a levélkülde­mények jövedelmezőségéből volt kénytelen fedezni. Ez utóbbinak is mindössze 2—3 százalékos hasznot hoznak, így a veszteséges üzletág finanszí­rozása egy bizonyos szinten túl a másik területen szükséges fej­lesztéseket veszélyezteti. A vezérigazgató-helyettes elmondta: eddig a külde­ményt a posta mindössze 120 városban szállította házhoz. Ezután viszont a két kilo­grammnál kisebb súlyú cso­magokat az ország valameny- nyi településén kikézbesíti a postás. Az új évben Indul az ifjúsági lakásprogram Egységes irányítás és fellendülés Gyüre Ágnes A Megbékélés Háza. így hívják azt a Berekfürdőn talál­ható református konferencia- központot, ahol a közelmúlt­ban országos tanácskozást ren­deztek ifjúságpolitika, ifjúsági jogok — elmélet és gyakorlat a közigazgatásban címmel. A szakmai tanácskozást a Mi­niszterelnöki Hivatal Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Taná­csának Titkársága, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a területén működő pedagógiai intézet hívta életre. Az eszmecserén részt vett dr. Koncz István, a Miniszterelnöki Hivatal címze­tes államtitkára, Salamon Esz­ter, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium főosztályve­zetője, Varjú László, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapít­vány vezetője, Bodor Tibor, a Gyermek és Ifjúsági Alapprog­ram vezetője és Hajdú Sándor, a Gyermek és Ifjúsági Koordi­nációs Tanács mellett működő külső szakértői bizottság ön- kormányzati munkacsoportjá­nak irányítója (aki az itt élők számára a nyíregyházi polgár- mesteri hivatal oktatási, kultu­rális és sportirodájának feje­ként ismert). Rövid helyzetelemzésében az államtitkár úgy fogalmazott: a rendszerváltás óta eltelt idő­ben az ifjúság „kilökődött a ha­talomból”, a szabadidő-tevé­kenységek piacosodtak, a jog­harmonizáció váratott magára, s munkatársaival talán mostan­ság tudtak először ifjúságkuta­tási adatokra támaszkodni. (A korábbi műhelyek forráshiány miatt szétestek, végül sikerült néhányat életre kelteni. Az a kormány ugyanis, mely „a tár­sadalmi párbeszéd kormányá­nak” nevezi magát, nem teheti meg, hogy nem tájékozódik kellőképpen, illetve döntései­ről nem szerez „visszacsatoló információt” — fűzte hozzá mindehhez Szabó János pro­fesszor, a téma felelőse.) Tavaly 680 ifjúsági érdek- egyeztetéssel foglalkozó szer­vezetet tartottak nyilván, ez a szám azóta tovább nőtt. Ugyan­akkor az önkományzatok fele várhatóan még csak jövőre fog­ja megvitatni a fiatalokkal kap­csolatos középtávú elképzelése­it, a testületek körülbelül egy- harmada pedig még koncepci­ójának alapvetésénél tart. (Bár például a kapcsolatfelvételt volt hivatott tavaly meggyorsítani a Belügyminisztérium egyik, több mint 100 millió forintot felosztó pályázata, illetve rész­ben a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram nemrég lezárult pályázata is — folytatta később a gondolatot Hajdú Sándor.) Kormányzati szinten a tenni­valókat átgondolták, ehhez minden párttól türelmet kapta, s ha a jövőben megadatik a fia­talokért felelős politikusok szá­mára másfél nyugodt év, siker­rel zárhatják 1998-ban a maguk mögött hagyott négyéves cik­lust, hiszen az ifjúsági ügyek jogszabályi, támogatási és szer­vezeti háttere idén nyárra ké­szen állt. Most már itt az ideje a tartalommal foglalkozni. Ennek első lépéseként 120 ezer munkanélküli fiatalból 40 ezer el tudott a közelmúltban (gyakornokként) helyezkedni. A modernizációs ártalmak csökkentésére működni kezd­tek a különböző egészségneve­lési, mentálhigiénés diákaka­démiák, s a Pénzügyminiszté­riummal folytatott hosszas „tu­sakodás” eredményeként meg­teremtődött a keret egy új csa­lád- és ifjúságcentrikus lakás- programra, mely 1997-ben indul. Országosan megállt az ifjúsá­gi szervezetekkel kapcsolatos erkölcsi és vagyonromlás, így azok kevésbé kiraboltak — erősítette meg Varjú László. Jövőre például négy—ötszáz­ezer fiatal juthat el támogatás­sal üdülni. Az ifjúsági problémákat mégis helyi szinten kell majd megoldani. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes önkormányzatok mennyire ve­szik komolyan a feladatot — amellyel a megbirkózást maga az önkormányzati törvény teszi lehetővé. Varjú László negatív szenzációként Szeged városát emlegette, amely 12 milliárdos éves költségvetésből előbb 1 millió forintot szánt gyermek- és ifjúsági célokra, majd azt is visszavette. A Gyermek és Ifjúsági Ko­ordinációs Tanács egyébként az idén 100 millió forintot adott az önkormányzatoknak a gyer­mek- és ifjúsági ügyeket felvál­laló munkára. A pályázati igé­nyek alapján 1 milliárd forint­ra lett volna szükség. 1997-ben (elvileg) lesz 1 mil­liárd forintja a miniszterelnöki testületnek. Persze, ezt nem küldheti el csakis az önkor­mányzatoknak. A koordináci­ós tanácsnak az egyik legna­gyobb dilemmát az okozza: hogyan figyelhetnének jobban oda aZ önmaguk menedzselé­sében még járatlan, új kezde­ményezésekre. A másik nagy feladvány: hogyan lehet több­szörös ellenőrzési mechaniz­mussal követni az 1 milliárd forint útját, sorsát. Dr. Koncz István és csapata abban hisz, hogy olyan komp­lex rendszert sikerült megalkot­niuk, amely nem függ egyetlen párttól sem, így nem omlik össze minden esetleges kor­mányváltáskor. Az újjászületett ifjúságpolitika jótékony hatása­it még az államtitkár szerint is csak néhány év múlva sikerül egyértelműen, biztosan tapasz­talnunk. Visszatekint és előrenéz a Magyarok Világszövetsége MTI Sikerekben gazdag, bár nem konfliktusmentes évet zár a Magyarok Világszövetsége. A Kárpát-medence országaiban méltó módon emlékezett meg a honfoglalás 1100. évforduló­járól. A millecentenáriumi esztendő eseményei között kiemelkedő jelentőségű volt a Magyarok IV. és a Polgármes­terek I. Világtalálkozója, ille­tőleg a szervezet küldöttköz­gyűlése. így vonta meg e hét végén tartott első ülésén a szö­vetség munkájának gyorsmér­legét az újonnan választott el­nökség. Mindezt Csoóri Sán­dor elnök mondta el hétfőn, Budapesten tartott évzáró, és a jövő évi feladatokat ismertető sajtótájékoztatóján. Jelen vol­tak a területi régióelnökök is. Papp László, a nyugati régió elnöke leszögezte: sohasem volt Magyarországnak annyi önkéntes nagykövete, mint amennyien jó hírének öregbí­tésén, megbecsülésének erős- bítésén munkálkodtak az ünne­pi esztendőben. Az Egyesült Államokban élő építész szólt arról is: a szórványmagyarság helyzete sok mindenben külön­bözik az anyaországban, ille­tőleg az úgynevezett tömbben élő magyarokétól. A kétlakiság és a kétnyelvűség adta elő­nyöket a jövőben feltételenül sokkal jobban kell kihasználni. Az MVSZ — mint leszögezte — minden magyar világszerve­zeteként kíván működni, s tel­jességében felvállalja a magyar értékeket. Dobos László író, a kárpát­medencei régió vezetője a cse­lekvési terv főbb célkitűzéseit ismertetve elmondta: az MVSZ műveli és szorgalmazza példá­ul a határon túli magyar közös­ségek tulajdonlásának, önkor­mányzatiságának rendezését, egy átfogó információs hálózat kiépítését, támogatási szolgála­tának felállítását. Dobos Lász­ló bejelentette: a tervek között szerepel egy Kárpát-medencei eseménynaptár megjelentetése negyedévi rendszerességgel. Patrubány Miklós elnökhelyet­tes az MVSZ szerepét a kovász, a fórum, illetőleg a tennivalók megvalósításban részt vállaló intézmény szerepének erősíté­sében jelölte meg. Kurucz Gyu­la, az anyaországi régió elnö­ke annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint az apá­tia mögött rejtőző cselekvési készség felszabadítása, a nem­zeti egyetértési minimum meg­teremtése, a harmadik évezred kihívásainak megfelelő, hiteles program kimunkálása meghoz­za a várva várt sikereket. Kö­zölte még azt is, hogy a ma­gyarországi titkárság csak a jövő év első napjaiban kezdi meg működését. Csoóri Sándor elnök a romá­niai választások eredményéről szólva hangsúlyozta: politikai teremtőerővé vált az RMDSZ. Az új státusra fel kell készül­nie, hiszen az eddigi ellenzéki szerepet felváltja a koalíciós partneri kapcsolat. Csoóri Sán­dor elnök kérdésre válaszolva azt a meggyőződését sem tit­kolta el, hogy az RMDSZ most könnyebb helyezetben lenne, ha a magyar—román alapszer­ződést nem a minimumkövete­lések szintjén írják alá. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A Kereszténydemokrata Néppártnál is megtörtént, amit már régóta tudunk, hogy be­következik: a pártszakadás. Summásan annyit mondhat­nánk, hogy a hónapok óta már puccsra készülődő liberális szárny csúfos vereséget szen­vedett. A nyertesek a keresz­tény-nemzeti érzelműek let­tek, a KDNP pedig egy vegy­tiszta jobboldali keresztény­nemzeti párt. Hogy aztán ara- dikális jelzőt is használni kell-e rájuk, az még a jövő zenéje, és nagyban attól függ, hogy kik lesznek a párt válasz­tási (és elvi) szövetségesei. Mindezt azonban sem Isépy Tamás, sem Latorczay Lász­ló nem akaija elismerni. Isépy arra vár, hogy a bíróság ér­vényteleníti-e a választmány határozatait, és nagy valószí­nűséggel, ha nyer, akkor hosszadalmas jogi huzavoná­ba kezd a párton belüli hata­lom birtoklásáért. Igazán nem tudni, hogy ezzel mit akar el­érni, hiszen a választány ki­lencven százalékos többség­gel Giczyre voksolt, ami azt jelenti, hogy a párttagság ,Jci- farolt”, ó liberális puccsisták alól... (Emlékezzünk csak, hogy tűnt el a politikai sül­lyesztőben a kisgazda 36-ok csoportja! Pedig abban az esetben a frakció tagjainak csak egyharmada maradt meg Torgyán mögött. Azaz 12 frakciótag. Mégis ők kerültek ki győztesen, hiszen a párttag­ság túlnyomó része mellettük és Torgyán mellett állt!) Most már „csak” egyetlen párt nevezheti magát gyűj­tőpártnak, de az a legnagyobb: az MSZP! Bár váltig tagadják: a helyzet ott sem rózsás, csak éppen az „örökölt” pártfegye­lem eleddig féken tartotta az indulatokat. Természetesen ez nem je­lenti a helyzet örökké való konzerválhatóságát. Túl szé­lesnek látszik az a skála, és túl szétszórtnak az a platformkép, hogy az egység ne törjön meg. Baloldali tömörülés—vállal­kozó szocialisták csoportja —, hívő szocialisták és a „szo­cialista szocialisták” — azaz a „szakszervezeti vezetésű” szocialisták platformja—a li­berális szárny Vitányi Ivánnal az élen, mind megannyi tűz és víz. Aztán, hogy mikor és mi fogja okozni a széthullást, azt előre megjósolni nem lehet, illetve lehet rá száz okot mon­dani, ami kiválthatja, viszont korántsem biztos, hogy az fogja kiváltani... Az MDF után tehát a KDNP is jobbra lendül. Kérdés, hogy immár ki van centrumban? Erre jelenleg két párt látszik alkalmasnak: a Fidesz és az MDNP, azaz a Magyar De­mokrata Néppárt. A Fidesz ugyan jelenleg valamilyen laza, de mégis deklarált kap­csolatban áll az MDF-fel és a KDNP-vel, melyek jobbra to­lódása egyértelmű tény, de ha a kisgazdák elfogadnák kéz­nyújtásukat, az a Fidesz lesza­kadását jelentené. Márpedig az, hogy a kisgazdapárt haj­landó-e velük bármilyen szö­vetségre lépni, annak a függ­vénye, hogy vezető szerepét elismerik-e?

Next

/
Thumbnails
Contents