Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-17 / 294. szám
2 1996. december 17., kedd Hazai krónika UJ KELET Kárpótlás a munkaszolgálatosoknak MTI A II. világháború idején munkaszolgálatba kényszerí- tett személyek kárpótlásával kapcsolatban kialakult alkotmányos visszásság megszüntetése érdekében ajánlással fordult az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnökéhez Polt Péter, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának általános helyettese. Több panasz nyomán folytatott vizsgálata során megállapította, hogy az Országgyűlés nem teljesítette az Alkotmánybíróság idevágó határozatában foglaltakat. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Polt Péter emlékeztet: az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy nemcsak a közvetlenül harcoló alakulat kötelékében teljesített munkaszolgálat időtartamára jár kárpótlás. A testület határozatának értelmében az Országgyűlésnek 1995. szeptember 30-áig kellett volna megteremtenie az eljárási feltételeket ahhoz, hogy az igények jogosultjai követeléseiket érvényesíthessék. Feltalálók állásfoglalása MTI A Magyar Feltalálók Egyesülete (MFE) állásfoglalásban hívta fel a törvényhozók és a kormány figyelmét arra, hogy a találmányi díj utáni társadalombiztosítási járulék-fizetés előírása jogellenes, és az ebből keletkező minden káros következményért felelősség terheli a jogsértőt. Az erről szóló dokumentumot hétfőn jutatták el az MTI-hez. Az egyesület szerint a feltalálónak fizetendő díj az 1995-ös szabadalmi törvény által védett szellemi tulajdon átruházásáért járó ellenszolgáltatás, így e díj után tb-járulékfrze- tést előírni a tulajdon egyik formájának, a szellemi tulajdonnak a megadóztatását jelentené. Ez sérti a tulajdonformák egyenrangúságának elvét — húzza alá a Magyar Feltalálók Egyesületének állásfoglalása. Készülnek a határokon Ünnepi csúcsforgalom MTI Csúcsforgalom várható több határátkelőhelyen a karácsonyi és az újévi ünnepek előtt. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője az MTI- nek hétfőn elmondta, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján ebben az időszakban térnek haza a Nyugat-Európá- ban dolgozó román, török, német és jugoszláv vendég- munkások. Tovább növeli a forgalmat a bevásárlóturizmus is. Ezért december 20. és 22. között a magyar—osztrák határszakaszon belépésnél akár három órára is növekedhet a várakozás. Ugyanezen időszak alatt a román és a jugoszláv határon egy-, de akár háromórás kényszerpihenőre kell felkészülniük a kilépő autósoknak. Ezeken a napokon csak Hegyeshalomnál napi 90—100 ezer utasra számítanak, Sopronnál pedig 60—70 ezerre. A határőrség a kényszerű várakozások elkerülése érdekében a fertődi, a kópházai, a kőszegi, a szent- péterfai és a búcsúi határ- átkelőhely igénybevételét javasolja az utasoknak. A Romániába utazók az ártándi, a battonyai, a csengersimai és a méhkeréki, míg a Jugoszláviába tartók a tiszaszigeti és a bácsalmási határátkelő- helyet vegyék igénybe. Január 3. után a vendég- rtiunkások visszatérnek Nyu- gat-Európába. Ebben az időszakban a belépésnél a román és a jugoszláv, kilépésnél pedig az osztrák határállomásokon várható csúcsforgalom. Kisebb mértékű emelés MTI A Magyar Posta Rt. korábbi, 20 százalékos díjemelési javaslatával szemben most 2 százalékponttal alacsonyabb tarifanövelésre vonatkozó csomagot dolgoz ki a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1997-re. A Pénzügyminisztérium ugyanis túlságosan magasnak tartotta a postai szolgáltatások jövő évi emelésének átlagos mértékét. A KHVM és a PM szerdán folytatja a díjemelésről az egyeztetéseket. Mindezt Fóris Ferencné, a Magyar Posta Rt. vezérigazgató-helyettese közölte hétfőn az MTI-vei. Kifejtette: a levélküldemények tarifáinak az eredetileg tervezettnél kisebb mértékű emelésére készülnek. A csomagdíjak jövő évi 18 százalékos növelését viszont a két tárca elfogadta. Azért is volt ilyen nagyságú tarifaemelésre szükség, mert a csomagszállítás — amely ugyan nem monopolizált üzletág, ám államilag kötelezően előírt feladat a posta számára—évek óta jelentős veszteséggel működik. A veszteséget a társaság a levélküldemények jövedelmezőségéből volt kénytelen fedezni. Ez utóbbinak is mindössze 2—3 százalékos hasznot hoznak, így a veszteséges üzletág finanszírozása egy bizonyos szinten túl a másik területen szükséges fejlesztéseket veszélyezteti. A vezérigazgató-helyettes elmondta: eddig a küldeményt a posta mindössze 120 városban szállította házhoz. Ezután viszont a két kilogrammnál kisebb súlyú csomagokat az ország valameny- nyi településén kikézbesíti a postás. Az új évben Indul az ifjúsági lakásprogram Egységes irányítás és fellendülés Gyüre Ágnes A Megbékélés Háza. így hívják azt a Berekfürdőn található református konferencia- központot, ahol a közelmúltban országos tanácskozást rendeztek ifjúságpolitika, ifjúsági jogok — elmélet és gyakorlat a közigazgatásban címmel. A szakmai tanácskozást a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanácsának Titkársága, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a területén működő pedagógiai intézet hívta életre. Az eszmecserén részt vett dr. Koncz István, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára, Salamon Eszter, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Varjú László, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány vezetője, Bodor Tibor, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram vezetője és Hajdú Sándor, a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács mellett működő külső szakértői bizottság ön- kormányzati munkacsoportjának irányítója (aki az itt élők számára a nyíregyházi polgár- mesteri hivatal oktatási, kulturális és sportirodájának fejeként ismert). Rövid helyzetelemzésében az államtitkár úgy fogalmazott: a rendszerváltás óta eltelt időben az ifjúság „kilökődött a hatalomból”, a szabadidő-tevékenységek piacosodtak, a jogharmonizáció váratott magára, s munkatársaival talán mostanság tudtak először ifjúságkutatási adatokra támaszkodni. (A korábbi műhelyek forráshiány miatt szétestek, végül sikerült néhányat életre kelteni. Az a kormány ugyanis, mely „a társadalmi párbeszéd kormányának” nevezi magát, nem teheti meg, hogy nem tájékozódik kellőképpen, illetve döntéseiről nem szerez „visszacsatoló információt” — fűzte hozzá mindehhez Szabó János professzor, a téma felelőse.) Tavaly 680 ifjúsági érdek- egyeztetéssel foglalkozó szervezetet tartottak nyilván, ez a szám azóta tovább nőtt. Ugyanakkor az önkományzatok fele várhatóan még csak jövőre fogja megvitatni a fiatalokkal kapcsolatos középtávú elképzeléseit, a testületek körülbelül egy- harmada pedig még koncepciójának alapvetésénél tart. (Bár például a kapcsolatfelvételt volt hivatott tavaly meggyorsítani a Belügyminisztérium egyik, több mint 100 millió forintot felosztó pályázata, illetve részben a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram nemrég lezárult pályázata is — folytatta később a gondolatot Hajdú Sándor.) Kormányzati szinten a tennivalókat átgondolták, ehhez minden párttól türelmet kapta, s ha a jövőben megadatik a fiatalokért felelős politikusok számára másfél nyugodt év, sikerrel zárhatják 1998-ban a maguk mögött hagyott négyéves ciklust, hiszen az ifjúsági ügyek jogszabályi, támogatási és szervezeti háttere idén nyárra készen állt. Most már itt az ideje a tartalommal foglalkozni. Ennek első lépéseként 120 ezer munkanélküli fiatalból 40 ezer el tudott a közelmúltban (gyakornokként) helyezkedni. A modernizációs ártalmak csökkentésére működni kezdtek a különböző egészségnevelési, mentálhigiénés diákakadémiák, s a Pénzügyminisztériummal folytatott hosszas „tusakodás” eredményeként megteremtődött a keret egy új család- és ifjúságcentrikus lakás- programra, mely 1997-ben indul. Országosan megállt az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatos erkölcsi és vagyonromlás, így azok kevésbé kiraboltak — erősítette meg Varjú László. Jövőre például négy—ötszázezer fiatal juthat el támogatással üdülni. Az ifjúsági problémákat mégis helyi szinten kell majd megoldani. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes önkormányzatok mennyire veszik komolyan a feladatot — amellyel a megbirkózást maga az önkormányzati törvény teszi lehetővé. Varjú László negatív szenzációként Szeged városát emlegette, amely 12 milliárdos éves költségvetésből előbb 1 millió forintot szánt gyermek- és ifjúsági célokra, majd azt is visszavette. A Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács egyébként az idén 100 millió forintot adott az önkormányzatoknak a gyermek- és ifjúsági ügyeket felvállaló munkára. A pályázati igények alapján 1 milliárd forintra lett volna szükség. 1997-ben (elvileg) lesz 1 milliárd forintja a miniszterelnöki testületnek. Persze, ezt nem küldheti el csakis az önkormányzatoknak. A koordinációs tanácsnak az egyik legnagyobb dilemmát az okozza: hogyan figyelhetnének jobban oda aZ önmaguk menedzselésében még járatlan, új kezdeményezésekre. A másik nagy feladvány: hogyan lehet többszörös ellenőrzési mechanizmussal követni az 1 milliárd forint útját, sorsát. Dr. Koncz István és csapata abban hisz, hogy olyan komplex rendszert sikerült megalkotniuk, amely nem függ egyetlen párttól sem, így nem omlik össze minden esetleges kormányváltáskor. Az újjászületett ifjúságpolitika jótékony hatásait még az államtitkár szerint is csak néhány év múlva sikerül egyértelműen, biztosan tapasztalnunk. Visszatekint és előrenéz a Magyarok Világszövetsége MTI Sikerekben gazdag, bár nem konfliktusmentes évet zár a Magyarok Világszövetsége. A Kárpát-medence országaiban méltó módon emlékezett meg a honfoglalás 1100. évfordulójáról. A millecentenáriumi esztendő eseményei között kiemelkedő jelentőségű volt a Magyarok IV. és a Polgármesterek I. Világtalálkozója, illetőleg a szervezet küldöttközgyűlése. így vonta meg e hét végén tartott első ülésén a szövetség munkájának gyorsmérlegét az újonnan választott elnökség. Mindezt Csoóri Sándor elnök mondta el hétfőn, Budapesten tartott évzáró, és a jövő évi feladatokat ismertető sajtótájékoztatóján. Jelen voltak a területi régióelnökök is. Papp László, a nyugati régió elnöke leszögezte: sohasem volt Magyarországnak annyi önkéntes nagykövete, mint amennyien jó hírének öregbítésén, megbecsülésének erős- bítésén munkálkodtak az ünnepi esztendőben. Az Egyesült Államokban élő építész szólt arról is: a szórványmagyarság helyzete sok mindenben különbözik az anyaországban, illetőleg az úgynevezett tömbben élő magyarokétól. A kétlakiság és a kétnyelvűség adta előnyöket a jövőben feltételenül sokkal jobban kell kihasználni. Az MVSZ — mint leszögezte — minden magyar világszervezeteként kíván működni, s teljességében felvállalja a magyar értékeket. Dobos László író, a kárpátmedencei régió vezetője a cselekvési terv főbb célkitűzéseit ismertetve elmondta: az MVSZ műveli és szorgalmazza például a határon túli magyar közösségek tulajdonlásának, önkormányzatiságának rendezését, egy átfogó információs hálózat kiépítését, támogatási szolgálatának felállítását. Dobos László bejelentette: a tervek között szerepel egy Kárpát-medencei eseménynaptár megjelentetése negyedévi rendszerességgel. Patrubány Miklós elnökhelyettes az MVSZ szerepét a kovász, a fórum, illetőleg a tennivalók megvalósításban részt vállaló intézmény szerepének erősítésében jelölte meg. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint az apátia mögött rejtőző cselekvési készség felszabadítása, a nemzeti egyetértési minimum megteremtése, a harmadik évezred kihívásainak megfelelő, hiteles program kimunkálása meghozza a várva várt sikereket. Közölte még azt is, hogy a magyarországi titkárság csak a jövő év első napjaiban kezdi meg működését. Csoóri Sándor elnök a romániai választások eredményéről szólva hangsúlyozta: politikai teremtőerővé vált az RMDSZ. Az új státusra fel kell készülnie, hiszen az eddigi ellenzéki szerepet felváltja a koalíciós partneri kapcsolat. Csoóri Sándor elnök kérdésre válaszolva azt a meggyőződését sem titkolta el, hogy az RMDSZ most könnyebb helyezetben lenne, ha a magyar—román alapszerződést nem a minimumkövetelések szintjén írják alá. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A Kereszténydemokrata Néppártnál is megtörtént, amit már régóta tudunk, hogy bekövetkezik: a pártszakadás. Summásan annyit mondhatnánk, hogy a hónapok óta már puccsra készülődő liberális szárny csúfos vereséget szenvedett. A nyertesek a keresztény-nemzeti érzelműek lettek, a KDNP pedig egy vegytiszta jobboldali kereszténynemzeti párt. Hogy aztán ara- dikális jelzőt is használni kell-e rájuk, az még a jövő zenéje, és nagyban attól függ, hogy kik lesznek a párt választási (és elvi) szövetségesei. Mindezt azonban sem Isépy Tamás, sem Latorczay László nem akaija elismerni. Isépy arra vár, hogy a bíróság érvényteleníti-e a választmány határozatait, és nagy valószínűséggel, ha nyer, akkor hosszadalmas jogi huzavonába kezd a párton belüli hatalom birtoklásáért. Igazán nem tudni, hogy ezzel mit akar elérni, hiszen a választány kilencven százalékos többséggel Giczyre voksolt, ami azt jelenti, hogy a párttagság ,Jci- farolt”, ó liberális puccsisták alól... (Emlékezzünk csak, hogy tűnt el a politikai süllyesztőben a kisgazda 36-ok csoportja! Pedig abban az esetben a frakció tagjainak csak egyharmada maradt meg Torgyán mögött. Azaz 12 frakciótag. Mégis ők kerültek ki győztesen, hiszen a párttagság túlnyomó része mellettük és Torgyán mellett állt!) Most már „csak” egyetlen párt nevezheti magát gyűjtőpártnak, de az a legnagyobb: az MSZP! Bár váltig tagadják: a helyzet ott sem rózsás, csak éppen az „örökölt” pártfegyelem eleddig féken tartotta az indulatokat. Természetesen ez nem jelenti a helyzet örökké való konzerválhatóságát. Túl szélesnek látszik az a skála, és túl szétszórtnak az a platformkép, hogy az egység ne törjön meg. Baloldali tömörülés—vállalkozó szocialisták csoportja —, hívő szocialisták és a „szocialista szocialisták” — azaz a „szakszervezeti vezetésű” szocialisták platformja—a liberális szárny Vitányi Ivánnal az élen, mind megannyi tűz és víz. Aztán, hogy mikor és mi fogja okozni a széthullást, azt előre megjósolni nem lehet, illetve lehet rá száz okot mondani, ami kiválthatja, viszont korántsem biztos, hogy az fogja kiváltani... Az MDF után tehát a KDNP is jobbra lendül. Kérdés, hogy immár ki van centrumban? Erre jelenleg két párt látszik alkalmasnak: a Fidesz és az MDNP, azaz a Magyar Demokrata Néppárt. A Fidesz ugyan jelenleg valamilyen laza, de mégis deklarált kapcsolatban áll az MDF-fel és a KDNP-vel, melyek jobbra tolódása egyértelmű tény, de ha a kisgazdák elfogadnák kéznyújtásukat, az a Fidesz leszakadását jelentené. Márpedig az, hogy a kisgazdapárt hajlandó-e velük bármilyen szövetségre lépni, annak a függvénye, hogy vezető szerepét elismerik-e?
