Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-16 / 293. szám

UJ KELET Labdarúgás 1996. december 16., hétfő 15 Nizzola az „azzurik” elnöke MTI Luciano Nizzolát válasz­tották meg az Olasz Labda­rúgó Szövetség elnökévé. Ez a poszt augusztus óta betöl­tetlen volt, ugyanis az akko­ri első számú vezető, Anto­nio Matarrese leköszönt. — Azért jöttünk össze, hogy mindenkivel tudassuk, labdarúgásunk ismét egysé­ges. Az a feladatunk, hogy stabil vezetést hozzunk lét­re, s az minél hamarább old­ja meg az utóbbi időben fel­merült problémákat — han­goztatta Luciano Nizzola, a 63 esztendős ügyvéd, aki korábban a profi liga elnö­ke volt. A hírek szerint az új ve­zetés már vasárnap kineve­zi az új szövetségi kapitányt. (Mint ismert, Arrigo Sacchi két hete mondott le, vissza­tért korábbi klubjához, az AC Milánhoz.) A legesélye­sebb jelöltként Cesare Mai­dinit emlegetik, ő a Buda­pestre készülő, szerdán 16.30 órakor a Hungária körúton vendégszereplő utánpótlás­válogatott szakvezetője. A szombati közgyűlésen már csak Nizzola volt az egyetlen elnökjelölt, a ko­rábbi pályázó, Giancarlo Abete, az amatőr liga veze­tője megkapta az alelnöki posztot. Ez a döntés is azt jelzi, hogy az eddig szemben álló felek között létrejött az egyezség. Baggio Albionba tart? MTI Az olasz Corriere della Sera című sportnapilap értesülése szerint az AC Milan futball- klub csatára, Roberto Baggio távozni készül csapatától. A hírek szerint a válogatott lab­darúgó iránt a német Bayem München és az angol Man­chester United érdeklődik leg­inkább, ám Japánban is szíve­sen látnák a kitűnő csatárt. A 29 éves támadó tavaly 12,5 millió dollárért került a Juventustól az AC Milánhoz. Bár szerdőzése.még nem járt le, Baggio mégis az átigazo­lást fontolgatja. Az esetleges távozás hátterében a piros-fe­keték új vezetőedzőjének sze­mélyét látja a Corriere della Sera. Úgy hírlik, az olasz szö­vetségi kapitányi tisztségéről nemrég lemondott Arrigo Sacchi nem szíveli Baggiót. A kopasz tréner nem kedveli csapatában a technikás játéko­sokat, ő inkább a nagy „mun­kabírásra” helyezi a hang­súlyt. Arrigo Sacchi a Milan legutóbbi két mérkőzésén a cserepadra ültette a csatárt, ráadásul a vasárnapi Reggiana elleni bajnokin sem szándéko­zik „betenni” a kezdő tizen­egybe. A Reggiana pedig az olasz Serie-A utolsó helyén szerénykedik. Az AC Milan vezetői kije­lentették, Roberto Baggio szerződése 1998-ig szól, de az átigazolás hírét nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni. A hírek szerint Baggio Gianfranco Zola, Fabrizio Ravanelli és Gian- luca Vialli példáját szeretné követni, akik az angol Premi­er League-ben játszanak. Mini-vb Gallhonban MTI A Francia Labdarúgó Szövetség (FFF) elkészítet­te az 1997 júniusában meg­rendezendő nagy nemzetkö­zi torna menetrendjét. Az 1998-as labdarúgó-világbaj­nokság 32-es mezőnyének házigazdái remek szerve­zőknek bizonyultak, hiszen a négy ország válogatottját felsorakoztató mezőnyben a legjobbak, Brazília, Olasz­ország, Anglia és Franciaor­szág kapott helyet. A rendezvény hivatalos sajtótájékoztatója 1997. ja­nuár 16-án lesz, ám már nyilvánosságra került, hogy a torna nyitómérkőzésén a francia nemzeti tizenegy Lyonban a világbajnoki cím védőjét, Brazíliát fogadja. A találkozót követően, néhány nappal később pedig meg­ismétlődik az 1994-es vb- döntő, Lyonban Olaszország revansot vehet Brazílián. A torna műsora: június 3.: Franciaország—Brazí­lia, Lyon június 4.: Olaszor­szág—Anglia, Nantes júni­us 7.: Franciaország—Ang­lia, Montpellier június 8.: Olaszország—Brazília, Lyon június 10.: Anglia—Brazí­lia, Lens június 11.: Fran­ciaország—Olaszország, Párizs Totó 50. JÁTÉKHÉT 1. Portugália—Németország 0-0 X 2. Atalanta—Piacenza 4-0 1 3. Cagliari—Bologna 2-2 X 4. Internazionale—Sampdoria 3-4 2 5. Juventus—Verona 3-2 1 6. Perugia—Lazio 1-2 2 7. Reggiana—Milan 0-3 2 8. Roma—Napoli 1-0 1 9. Udinese—Fiorentina 2-0 1 10. Chievo—Torino 1-0 1 11. Cosenza—Pescara 1-1 X 12. Ravenna—Padova 1-1 X 13. Salernitana—Lecce 1-1 X Pluszmérkőzés: 14. Genoa—Brescia 4-0 1 Szezon végi mérleg, NB III Tisza-csoport Csak a szekszárdiak voltak eredményesebbek Sóséknál Baktai sziporkák Kormány Béla tolmácsolásában: „Ez a csapat magasan a legjobb a mezőnyben, egyetlen hátrá­nya a rapszodikus szereplése...” ,J<ozma Józsefedéig lesz itt edző, amíg ő akarjafbagyon meg vagyunk elégedve a munkájával...” „Üzenem minden illetékesnek, hogy játékosügynökök kíméljenek bennünket!” Az egyesületi elnök egyébiránt telibe találta az együttes őszi pontszá­mát, eme tény mellett sem lehet elmenni szó nélkül... Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet) Egy forró nyári este, Miskolc­ról Baktalórántházán tartott egy autó. Utasai folyton a jövőt firtat­ták, latolgattak, mérlegeltek. Ter­mészetesen végig a foci volt a téma. A sorsolás ismeretében kü- lön-külön megsaccolták, hogy mennyi pontra lehet jó dédelgetett társaságuk. A baktai stáb tagjainak véleménye kis híján megegyezett: Kormány Béla 31, Kozma Attila szakosztályelnök 30, Juhász Pál szakosztályvezető 27 pontot sza­vazott meg őszre a csapatnak. Ha­zatérés után Kozma József edző is meghányta-vetette az esélyeket, ő 28 pontot tippelt Nos, most elég egy pillantást vetni a tabellára, leií róla, hogy a „Kormány-totó” nyert, ugyanakkor a többiek sem szomorkodhatnak... Diadal Tiszaújvárosban —Közel egy esztendővel eze­lőtt vette át az együttes szakmai irányítását. Akkor már csak szé­píteni lehetett a nem túl szívde­rítő őszi szereplésen, ami sike­rült. Az új bajnokságra viszont „tiszta lappal” készülhetett... Kozma József: — Összedug­tuk a fejünket a játékosokkal, mindenki elmondta, hogy szerin­te mire vagyunk képesek. Örül­tem a reális meglátásoknak, nem jártak a fellegekben, átlagban az ötödik hely környékére taksálták magukat. Ez az elképzelés talál­kozott az én elvárásaimmal is. —A bajnoki nyitányon a ko­rábbi, a nyáron meggyengült bronzérmes ellen biztosan gyűj­tötték be a három pontot. K. J.: —Egy jó kezdés hosszú időre meghatározhatja a szerep­lést. Mellettünk szólt, hogy a Magyar Kupában három tét­meccset játszhattunk, színvona­las találkozókon mérhettük fel felkészültségünket. Egy tizene­gyes- és egy akciógólnak kö­szönhetően nyertünk 2-0-ra, ami kellő önbizalmat adott mindany­nyiónknak a tiszaúj városi út előtt. — Az újvárosiak nem rejtet­tek véka alá, hogy ők csakis a bajnoki címmel lesznek elége­dettek a „ végelszámolásnál”. K. J.: — Ez csak a sikerünk értékét növeli. Nagyon együtt volt a csapat, a semleges nézők egyértelműen értünk szorítottak. A most már őszi bajnok ottho­nában 5-2-re diadalmaskodtunk, ráadásul Kormány Béla ekkor jubilált, másfél évtizede immár, hogy jelentős részt vállal a hát­tér stabillá tételében. Miskolciak elleni fájó fiaskók — A tények szerint a baktai együttes bajnokaspiránsokra „ szakosodott". Kisvárdán majd’ kétezer szurkoló előtt Sós gólja vendéggyőzelmet ért. Kormány Béla: — A két tele­pülés polgármesterei számára sem volt közömbös az eredmény. Fo­lyamatos a riválizálás a táborok között, ezúttal nekünk volt okunk a boldogságra. Ez a hatodik for­dulóban történt, előtte a már emlí­tett tiszaújvárosi meccsünk után kétszer is kikaptunk. Nem akárho­gyan. Sajnos... A Borsodi Volán ellen (1-2) az első félidőben nem játszottunk jól, viszont a mérkőzés kapcsán meg kell említeni, hogy a vendégek egyesületi elnöke a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Labdarúgó-szövetség első embe­re, a bajnoki ellenőre pedig ugya­nennek a szervezetnek a főtitkára volt. Ja, és persze, két emberün­ket állították ki ekkor... K. J.: — Utána a másik mis­kolci együttessel kerültünk össze. Eltiltások és sérülések miatt sokan hiányoztak a keret­ből, ennek ellenére a 9. percben már 2-0-ra vezettünk. Mégis el­buktunk 4-3-ra... Ezt a kudarcot tartom az ősz számunkra legfá­jóbb vereségének. Meg kell je­gyezni, hogy a játékvezetőre nem panaszkodhattunk! Az ózdiakkal szemben nyög­venyelősen nyertünk 1-0-ra. Hi­ába támadtunk végig, a csereként Sós remekül érzi magát... „Kicsi”, azaz Kozma József szerint Sós Sándor volt nagy. Sőt, a legnagyobb! A baktai tréner szerint ő tekinthető a csapatnál az ősz játékosának. — Nagyjából elégedett va­gyok magammal, főleg a vár- daiak, a karcagiak és a bátoriak ellen ment prímán a játék — értékelt röptében a dicsért, tí­zes mezszámot viselő labdarú­gó. — Jártam már néhány csa­patnál (magasabb szinten is), de annyi biztos, hogy a legjob­ban itt érzem magam. Nem bántam meg, hogy idejöttem! Sós még a megyei első osz­tályú bajnokságban, a vásáros- naményiak elleni rangadón sé­rült meg, térdszalagszakadást szenvedett. Akkor hosszú idő­re elesett a pályára lépés lehe­tőségétől... — Sajnos, még mindig elég gyenge a térdem, csak egy bi­zonyos szintig terhelhető. Ezért is tartom jó teljesít­ménynek a hét gólomat! A csapat a tavaly őszi szereplés­Sós Sándor hez képest tíz helyet lépett előre, ez a tény azok számára lehet meglepő, akik nincse­nek tisztában az egységünk­kel. Merthogy nagyon együtt vagyunk... Nem szeretünk ki­kapni, egy vereség után szé­gyellünk végigmenni az ut­cán. Csak négyszer voltunk képesek erre, tízszer viszont sikerült győznünk. Ilyenkor azért jóval kellemesebb az ut­cán flangálni... Kormány Béla, a tippkirály Kozma József, az „örökös” baktai edző beállt Kapin a 83. percben dön­tötte el a mérkőzést. Ezután jött a már említett kisvárdai vendég- szereplés... — Szóba került már a legkí­nosabb fiaskó, illetve a legszem- revalóbb győzelem. Lehet-e még más kategóriát felállítani edzői szempontból? K. J.: — Egyet mindenképpen. A legszerencsésebb meccs a mezőkövesdiek elleni volt (érde­kesség, hogy itt szintén a 83. perc­ben értük el a győztes gólt, ez fő­ként Benkő érdeme), még az óz­diakkal szembeni találkozónál is keservesebben érdemeltük ki a három pontot. Felállíthatom a „legsimább” vereség típusát, ezen a téren a demecseriek elleni 1-2 viszi a prímet. Noha Cselószki büntetőgólja révén még vezettünk a félidőben, a vendégek jobban akartak nyerni. Ha Kapinnak lenne órája... — A tizenegyedik fordulóbeli mádi vereség után szinte szár­nyalt a csapat, nem pusztán négyszer három pont a mérleg, a 3-0, 3-0, 4-0, 7-0 a gólérzé­kenységet is dicséri. K. B.: — Korábban főleg Gdovin járt élen a gólszerzésben. Az utolsó négy meccs tizenhét találata közül kettőt szerzett csak ő, ami nem kritika rá nézve, sok­kal inkább erény a részéről. Ugyanis Jani a forintos labdák osztogatásában jeleskedett, és ez csak az érdemeit növeli. Az ered­ményességet illetően meg kell je­gyezni, hogy tizenhármán irat­koztak fel a házi góllövőlistára... A csapatnak korábban is sajátos­sága volt a sok adott gól, viszont ehhez hasonlóan nagy számú ka­pott találat társult Ezen az arányon olyannyira sikerült változtatni, hogy a hat NB III-as csoportban csak a szekszárdiak szereztek több gólt nálunk. Védelmünk stabilab­bá válása miatt tizenhatszor talál­tak az ellenfelek a hálónkba, ami a tizenöt meccs tekintetében el­fogadható mennyiség. — Egyénenkénti lebontás ki hogyan produkált ősszel? K. J.: — Két jó kapusunk van. Vitkai és Mónus is megfelelő tel­jesítményt nyújtott, annyi a kü­lönbség közöttük, hogy egyikő­jük idősebb a másiknál. A hátvéd­sorba beépült Szőke, elégedett vagyok Zákány, Hüse és Tóth munkájával. Getto jelentette a leg­kellemesebb meglepetést. Soká­ig dilemma elé állított a foglalkoz­tatása, ám Gabi beállt a sorba, ki­emelkedően szerepeit Cselószki sem okozott csalódást, sajnos, sokat volt sérült. A középpályán egyértelműen többet vártam Né­meth Sanyitól, valamint Knoblok- tól. Kozma Attila hasznosan ját­szott, hiányzott (sérülése miatt) Németh Csaba megbízható telje­sítménye. Fecsku önmagához ké­pest jobb is lehetett volna, viszont Marics csalódást okozott. Kapin- ra nem lehet panaszunk, hát ha még órája is lenne... Benkő volt a Jolly Joker, nagy érdeme van neki a csapat eredményes őszében. A legjobb produkcióra Sós volt ké­pes, Gdovinban szerintem „ben­ne maradt” hat-hét gól. — Egységesnek tűnt a baktai együttes... K. B.: — Nemcsak a pályán, hanem azon kívül is! Az hagyján, hogy szeretnek a fiúk zsugázni, de a munkát sem vetik meg. Itt nincs profizmus, senki nem afutballból, hanem a futballért él. Ősszel egy láda sörnél nem fogyott el több a meccsek után... A sportbálon azért koccintottunk a sikeres szereplés­re, a jövőt is saját nevelésű játéko­sokra alapozva képzeljük el. Fel­jutni nem akarunk, de szívesen ját­szanánk osztályozót... Bakta-adathalmaz Őszi pozíció: 2. 10 1 4 38-16 31 Az ifjúságiaknál: 3. 11 2 2 59-12 35 Az „ezüstegyüttes” otthoni mérlege: 8 6—2 17-6 18 (A mezőnyben ez a legjobb tel­jesítmény saját környezetben...) Idegenben: 7 4 12 22-10 13 (Csak a tiszaújvárosiak és a demecseriek büszkélkedhetnek e tekintetben jobb eredménnyel.) Legtöbbször szerepeltek: Marics Tibor, Sós Sándor 15- 15, Benkő Tibor 14, Zákány László, Fecsku István 13-13, Kozma Attila, Szőke István, Kapin József, Gdovin János egyaránt 12 mérkőzésen lépett pályára. (Összesen két kapus és húsz mezőnyjátékos kapott bi­zonyítási lehetőséget a tizenöt bajnoki során.) Legtöbbször voltak kez­dők: Zákány László, Sós Sán­dor 12-12, Gdovin János 11, Szőke István, Kapin József 10- 10 alkalommal... Legtöbbször lecserélték: Marics Tibor 9, Benkő Tibor 6, Geda Gábor 4. Legtöbbször becserélték: Tóth István 5, Fecsku István, Németh Csaba 4-4. Első/második félidőben adott gólok száma: 14/24. Első/második félidőben ka­pott gólok száma: 5/11. „Lapos” egyenleg: 5 piros és 30 sárga lap (sportszerűségi ver­senyben ez a 8. helyre elég.) Házi góllövőlista: Gdovin Já­nos 9, Sós Sándor 7, Benkő Ti­bor 5, Fecsku István, Kapin Jó­zsef, Knoblok Sándor egyaránt 3, Marics Tibor 2, Kozma Atti­la, Németh Csaba, Németh Sán­dor, Cselószki Tibor, Szabó Ró­bert, Vitkai Elemér mind 1 gól.

Next

/
Thumbnails
Contents