Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09 / 262. szám

2 1996. november 9., szombat Hazai krónika UJ KELET * Egyetem Újpesten MTI Egyetemi oktatást indít jövő év szeptember 1 -tői Új­pesten a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetem. Az erről szó­ló megállapodást pénteken írta alá Derce Tamás, a kerü­let polgármestere és Újfa- lussy József rektor. A szer­ződés szerint a református egyetem 50 évig térítésmen­tesen használja az újpesti ön- kormányzat Viola utcai isko­laépületét, amelyben az ok­tatást két éve szüntették meg, és amelyben azt megelőzően több mint száz évre visszame­nően tanítottak. Az egyházi intézmény egyúttal kötele­zettséget vállalt arra, hogy az épületet a jövő évi tanévkez­désig felújítja, és abban ki­zárólag oktatási, illetve ah­hoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet végez. Az ün­nepi aláírást megelőző sajtó- tájékoztatón Bcírátossy Jenő, a Károli Gáspár Református Egyetem főtitkára elmond­ta, hogy tervük szerint az új­pesti épület a jogi fakultás­nak ad otthont. A kar akk- reditációja folyamatban van. Amerikai segítséggel ugyancsak tervezik kommu­nikáció szak indítását. El­képzeléseik szerint évfolya­monként 120-150 hallgató tanul majd a IV. kerületben — tette hozzá. Hock Zoltán alpolgármes­ter olyan fontos és nemes gesztusnak nevezte a Károli Gáspár egyetem döntését, ami hozzájárul a városrész rangjának és szellemének emelkedéséhez. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmonda, hogy a szerződés értelmében az egyetem jogi karára felvett diákok létszámának 5 szá­zaléka az újpesti lakóhellyel rendelkezők köréből ke­rül ki. Nagy iram az M3-ason MTf Magyarországon eddig még nem tapasztalt tempó­ban kezdődött meg az M3-as építésének előkészítése, s néhány nappal ezelőtt Gyön­gyös térségében a kivitelezési munkákhoz is hozzáláttak — mondta el pénteken miskol­ci sajtótájékoztatóján Ré- pássy Attila, az Eszak-Kelet- magyarországi Autópálya Részvénytársaság vezérigaz­gatója. Gyöngyös és Füzes­abony között az út kitűzésé­vel egyidejűleg alapoznak, készítik elő a hidak építését. Négymillió köbméternyi föl­det kell megmozgatni ahhoz, hogy jövőre már a burkolat- építés is megkezdődjön. A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat mind az európai, mind pedig a hazai fő forgal­mi irányok céljait szolgálja majd: az M3-as révén Szlo­vákia, Ukrajna, Románia, részben pedig Lengyelország felé nyílik nemzetközi tran­zit útvonal, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében pedig számottevően hozzájárulhat a gazdaság fellendítéséhez, a szerkezetátalakításhoz, új, hazai és külföldi befektetők letelepedéséhez, ezáltal a tar­tós munkanélküliség leküz­déséhez. A sajtótájékoztatón Stoll Gábor, az Állami Közútke­zelő (KHT) igazgatója arról szólt, hogy az M3-as megér­kezésével a megye meglévő úthálózatát is jelentősen kor­szerűsíteni kell. Elmondta, hogy a kormánydöntés értel­mében a Budapest—Polgár autópálya Ernődnél elágazik Ukrajna irányába, az Ernőd és Miskolc közötti M30-as számmal jelölt 24 kilométe­res szakaszt szintén meg kell építeni, ám ennek finanszí­rozására jelenleg még nincs pénz, de szeretnék elérni, hogy 1998 végére ez az 1,7 milliárd forint építési költsé­gű autópályaszakasz is elké­szüljön. Az Autópálya Rész­vénytársaság vezérigazgató­ja megemlítette, hogy japán és kuvaiti bankokkal folynak egyeztetések újabb források előteremtéséről, hogy az ere­deti 2003-as ütemezést lerö­vidítve, már 2001-ben elérje Polgárt az autópálya, és meg­kezdődhessen továbbépítése az ukrán határig. Építészeti Nap MTI A gazdasági stabilizációt konzekvensen végig kell vinni, az Európai Unióhoz csak egy szilárd gazdaság csatlakozhat. Ezt Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter hangsúlyozta a Parlament­ben pénteken megrendezett Építészeti Nap megnyitóján. Az Építészeti Napon — ame­lyet az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottsága hívott össze — megjelentek a különféle társadalmi, szak­mai szervezetek képviselői. Kreszán Albert, az ÉVOSZ elnöke többek között azt kifogásolta, hogy az épí­tőipar, építészet négy minisz­tériumhoz tartozik. Az önál­ló építésügyi minisztérium visszaállítását nem, de azt mindenképpen szükséges­nek tartotta, hogy egy kor­mányzati képviselete legyen az ágazatnak. Baja Ferenc környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter erre a ja­vaslatra is válaszolva nem utasította el, hogy egy tárcá­hoz tartozzanak ezek a szak­területek, ugyanakkor rámu­tatott: a jelenlegi forma ha­tékonyabb irányítást tesz le­hetővé, amennyiben javítják a tárcák közötti együttmű­ködést. Elkelt a Magyar Hitel Bank MTI A pénzügyminiszter döntése értelmében a Magyar Hitel Bank Rt. részvényeinek állami kézben lévő 89 százalékos há­nyadát a holland Abn-Amro Bank vásárolhatja meg. A vé­telár mintegy 89 millió dollár, azaz 222 százalékos árfolya­mon kelt el a felkínált állami részvénycsomag. A holland pénzintézet a tervek szerint a karácsonyig aláírandó vételi szerződést követően 100 mil­lió dollárt fektet be a magyar pénzintézetbe. Erről pénteken Budapesten nemzetközi sajtó- tájékoztatón tájékoztatta az új­ságírókat Balázs Ágnes, a tárca helyettes államtitkára, Kovács Árpád, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgató­ságának elnöke, valamint a holland és a magyar pénzinté­zet vezetői. Elfogták MTI A rendőrség különleges szol­gálata Kecskeméten csütörtök este elfogott három személyt, akik vélhetően kapcsolatban áll­tak a fővárosi robbantások el­követőivel. Ezt Kiss Ernő dan­dártábornok, az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának vezetője jelentette be. A három férfinél két darab gépkarabélyt találtak 49 lőszerrel, valamint két olyan, úgynevezett 48 M ké­zigránátot, amelyet a budapesti robbantásoknál használtak. Az MTI más forrásból úgy ér­tesült, nem kizárt, hogy a most őrizetbe vett P. Gyula büntetett előéletű, R. Kálmán és P. Lász­ló egyúttal a budapesti robban­tássorozatban is jelentős szere­pet játszott. A Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányság je­lenleg robbanóanyaggal, lő­fegyverrel és lőszerrel való visz- szaéléssel gyanúsítja a három személyt, akik mint kiderült, is­mét egy helyi vállalkozó sze­mélygépkocsijának felrobban­tására készültek. Balázs Ágnes elmondta: a Magyar Hitel Bank privatizálá­sára kiírt tenderre jó nevű ban­kok jelentkeztek. A pályázatot zárt körűnek hirdették meg, de a hazai pénzintézet iránt való­ban érdeklődő összes vevő szá­mára nyitott volt. Az előkészítő munkát a tulajdonosi jogokat gyakorló Pénzügyminisztérium megbízásából az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. végezte el. A pályázatok beér­kezését követően egy, az ÁPV Rt., az MNB, az Állami Bank- felügyelet és a privatizációs ta­nácsadó szakembereiből álló bizottság vizsgálta meg a véte­li ajánlatokat. Ezután a testület javaslatot fogalmazott meg az ÁPV Rt. igazgatóságának arról, melyik ajánlatot tartják a leg­jobbnak. Az ÁPV Rt. igazgató­sága tett végül is javaslatot a tu­lajdonos Pénzügyminisztéri­umnak. A végső döntést Med­gyessy Péter pénzügyminiszter hozta meg, miután tájékoztatta a kormányt a tervezett privati­zációról. Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke alá­húzta: példásan rövid idő alatt döntöttek a pályázat kiírását követően az MHB eladásáról. Ez az ÁPV Rt. újonnan kine­vezett igazgatóságának első döntése. Az ÁPV Rt. új igazga­tósága egységesen támogatta, hogy az Abn-Amro Bank vásá­rolhassa meg az MHB-t. Előző munkahelyére utalva hangsú­lyozta: az Állami Számvevő- szék a közelmúltban nyilvá­nosságra hozta a bankkonszo­lidációról szóló jelentését. Ak­kor többen felvetették, hogy a számvevőszéki jelentés publi­kálása akadálya lesz a bank jó áron való értékesítésének. E gyors eladás ennek ellenke­zőjét bizonyítja. Koalíciós egyeztetés MTI A következő hetekben to­vábbi egyeztetések várhatóak a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsé­ge különböző testületéi között. Az MSZP Országos Elnökségé­nek és az SZDSZ Ügyvivői Testületének pénteki — most első ízben megtartott — együt­tes ülésén ugyanis idő hiányá­ban csupán érintettek több olyan problémát, amelyekről további eszmecsere szükséges — hangzott el a koalíciós partnerek délelőtti találkozója utáni sajtótájékoztatón. Pető Iván, az SZDSZ elnöke elmondta, hogy a két párt vezető testületéi mostani meg­beszélésükön megállapodtak abban, hogy a megfelelő kon­zultációk után a kormányzati ciklus feladatairól egy közös állásfoglalást dolgoznak ki. Döntöttek arról is, hogy a szo­cialista'elnökség és a szabad- demokrata ügyvivők felkérik pártjuk parlamenti frakcióve­zetőségét: kezdjenek egyezte­tést az összeférhetetlenségi tör­vényjavaslat azon pontjairól, amelyekben még eltér a két párt véleménye. Ezzel kapcsolat­ban Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: az MSZP is egyetért az SZDSZ-szel abban, hogy lehetőleg december 15- ig szülessen meg a parlamenti képviselők összeférhetetlensé­géről szóló törvény. A pénteki megbeszélést Pető Iván egy további konzultációs folyamat kezdő lépésének ne­vezte, Kósáné Kovács Magda pedig azt hangsúlyozta, hogy a jó koalíciós együttműködés az ország érdeke. A cigány kultúráról MTI A magyarországi cigányság kultúrájának eddigi legátfo­góbb összefoglalója CD-ROM- on látott napvilágot a közel­múltban. A Kurt Lewin Alapít­vány és a 4 Kéz Stúdió által összeállított anyag pénteki be­mutatóján jelen volt Magyar Bálint művelődési miniszter, a projekt védnöke is. A miniszter beszédében remé­nyét fejezte ki, hogy a Beveze­tés a magyarországi cigányság kultúrájába című anyag egya­ránt hozzájárul a cigány kultú­rával szembeni idegenkedés le­küzdéséhez és az újszerű tech­nika elfogadásához. Magyar Bálint szólt arról is, hogy a tár­ca feladatának tekinti az infor­matikai kultúra terjesztését, ezen belül az iskolák folyama­tos bekapcsolását az Internet hálózatába, valamint egy komp­lex tanártovábbképzési projekt kidolgozását. Elhangzott: az oktatási anyag elsősorban középisko­lásoknak és egyetemistáknak készült, de a pedagógusok és a kutatók számára is fontos se­gédeszköz lehet. Az újszerű adathordozó csaknem 1400 képet, 3 órányi hanganyagot, 100 térképet és 3000 oldalnyi írott szöveget tartalmaz. „Ol­dalai” a magyarországi cigány­ság történetének, népzenéjé­nek, nyelvének, képzőművé­szetének és a téma szociológi­ai, illetve antropológiai vetü- letének páratlan összefoglalá­sát adják. A készítők reményei szerint a projekt egyes részei hamarosan az Interneten is elérhetők lesznek. Gyár­avató MTI Az IBM új székesfehérvá­ri gyárának avatása nagy jelentőségű a magyar gazda­ság életében: a világcég ugyanis nemcsak tőkét ho­zott, s új munkahelyeket te­remtett nálunk, hanem vi­lágszínvonalú technológiát honosított meg, s egy kor­szerű termék gyártását kezd­te meg; tette ezt azért, mert bizalommal van országunk iránt, s úgy látja, Magyaror­szág képes számára biztosí­tani az itteni eredményes működéséhez szükséges fel­tételeket. Mindezt Fazakas Szabolcs ipari, kereskedel­mi és idegenforgalmi mi­niszter hangsúlyozta pénte­ken Székesfehérvárott, a „kék óriás” — az IBM Sto­rage Products Kft. — új, 110 millió dolláros költséggel felépített gyárának az átadá­sán. Az üzem mobil számí­tógépek (laptopok) szívé­nek számító, merevlemez- táróló-egység évi 4 milliós szériájának előállítására al­kalmas. Az ipari tárca vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a másfél éve megkez­dett stabilizációs program eredményeként sikerült megtartani és javítani az or­szág gazdasági egyensúlyát, s főként az exportorientált fejlesztések révén növelni a nemzeti összterméket. Az ország jövője szempontjá­ból továbbra is fontosak a kivitelt célzó beruházások és a külföldi tőke bizalmá­nak a megnyerése. A 100 százalékosan csúcstechno­lógiával felszerelt IBM tu­lajdonú, 24 és félezer négy­zetméter alapterületű, mind­össze hét hónap alatt tető alá hozott gyár avatóünnepsé­gén a világcég jelenlevő vezetői elsősorban azt hang­súlyozták, hogy a beruházást — amely már a második vál- lalkozásuk Székesfehér­várott — azért itt valósítot­ták meg, mert Magyarorszá­gon, illetve a dunántúli nagyvárosban találták meg azokat a feltételeket, ame­lyek szükségesek a verseny- képes termeléshez, a feltéte­lek megteremtésében pedig a Videotonban és a helyi ön- kormányzatban találták segítőkész partnereket. Az új gyár máris 1500 em­bernek ad munkát, s a jövő év végére 2500-ra növelik a létszámot. Termékeik — melyek teljes egészében ex­portra kerülnek — a magyar kivitel mitegy 10 százalékát adják. A világcég tavaly egy 10 ezer négyzetméter alap- területű, az asztali számító­gépekhez merevlemeztáro- ló-egységet gyártó csarnok­ban kezdte meg a termelést Székesfehérvárott. Az újabb üzemben jövőre már várha­tóan 3 millió ilyen merevle­mez-meghajtót gyártanak, s mielőbb szeretnék kihasz­nálni a két üzem teljes ka­pacitását. A beruházás meg­valósításában része volt a Videoton Holding Rt.-nek is: részint ingatlanokat adott bérbe az IBM-nek, részint pedig a holding egyik vál­lalata — a Videoton Mec­hatronika Kft. — alkalma­zásában van a dolgozók mintegy 70 százaléka.

Next

/
Thumbnails
Contents