Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-08 / 261. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. november 8., péntek 5 A nyomdászszakma látványos ünnepe Printexpo a vásárvárosban A START Nyírségi Nyomda néhány munkatársa szer­dán felkerekedett, hogy a kőbányai vásárvásorban megtekintse szokásos évi kiállítását, a Printexpót. Az évről évre megújuló bemutatót ezúttal a Budatranspack csomagolástechnikai kiállítással együtt rendezték meg, míg egy másik csarnokban a Medexpo, az egészégügyi és fogászati eszközök ki­állítása vonzotta az érdeklődőket. Erdélyi Tamás (Új Kelet) A Printexpo ’96 ezúttal nem csalogatott nagy látoga­tó tömegeket, úgyszólván a szakma belügye maradt, amit az is jelzett, hogy a viszony­lag kevés külföldi kiállító helyett a hazai cégek igye­keztek elsősorban eredmé­nyeiket, tudásukat egymás­nak bemutatni. Elálldogál­tunk a nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendel­kező gyomai Kner-nyomda régi kézisajtóját korhű ruhá­ban kezelő mestere előtt, vagy elismeréssel simítottuk meg a Pénzjegynyomda, az Állami Nyomda finommívű nyom­tatványait — nem csak pén­zeket! Mindenütt szakmabe­li ismerősök nyújtottak egy­másnak kezet, mint barátok vitatták meg gondjaikat-baja- ikat, dicsekedtek eredménye­ikkel. Ugyanezen a napon a szakmai egyesület is tanács­kozott. Mint egy nagy család volt együtt a magyar nyom­daipar a vásárban. Világrengető újdonságok­kal nem találkoztunk, hacsak nem számít csodának egy Heidelberg-nyomdagép, amely percenként 15 ezer ívet képes nyomtatni, hacsak nem csodálatos, hogy milyen pazar felbontóképességgel lehet posztert nyomtatni a számító­gépes-elektronikus rendsze­rekkel. A legkülönbözőbb bél­és külföldi cégek kínálják a lamináló- (fóliabevonó) gépe­iket és azzal készült termékei­ket. S végül itt is megjelent a információs robbanás nagy ta­lálmánya, a multimédia, azaz legalábbis az igény arra, hogy nyomdák máris készüljenek arra, mi lesz a szerepük a CD világban — amely sokak sze­rint előbb vagy utóbb fel fog­ja váltani a Guttenbcrg-gala- xist. A kiállítás veszteségének érzem, hogy két hét késéssel követte a számítástechnikai kiállítást, a Compfairt, ahol a nyomdai alkalmazások ezért háttérbe szorultak, s itt meg sem igen jelentek — kivéve néhány igen jó és drága kép- feldolgozó rendszert. Amíg tehát a kiállításon él és bizonyít a nyomdásszakma, elsősorban a benne dolgozók tudása, törekvései, mesterség- szeretete miatt, a külvilágban továbbra sem ez a meghatáro­zó. Minden ismeretet és ízlést nélkülöző, igénytelen, csúf plakátok, reklámok, szórólap­ok és más sajtótermékek ára­data önti el az utcát. Nemcsak szakmabelieknek, hanem a megrendelőknek és a befogadóknak, az olvasóknak is el kellene menniük a nyomdászszakma kiállításá­ra, hogy igényességet tanul­janak, s együtt ki tudjuk vívni ismét annak elismertségét, rangját! (Nyitva: szombatig) Külföldi tőkével működő vállalatok MTI Az idén háromnegyed év alatt 2848 új alapítású külföl­di érdekeltségű vállalkozást regisztráltak 34,8 milliárd fo­rint jegyzett, ezen belül 26,0 milliárd forint (170 millió USD) külföldi tőkével. Az új vállalkozások 54 százalékát kizárólag külföldi befektetők, magyar tőke nélkül alapítot­ták. Az új vállalkozások ren­delkeznek a hazánkba kerülő külföldi tőke állományának 67 százalékával. Az idén be­jegyzett vállalkozások jegy­zett tőkéjének 29, külföldi tőkéjének 15 százaléka nem pénzbeli, hanem tárgyi apport­ként került a vállalkozásokba — tájékoztatta az MTI-t a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Az újonnan alapított külföl­di érdekeltségű vállalatok kö­zös jellemzője, hogy lényege­sen kisebb méretűek, mint a privatizáltak, illetve régebbi alapításúak. A külföldi tőke aránya a jegyzett tőkéből évek óta növekvő tendenciát mutat, a háromnegyedévi adatok sze­rint ez már 75 százalék. Az új vállalkozásoknál a külföldi tőke elsősorban az in­gatlanügyleteket, a pénzügyi ágazatot, továbbá a feldolgo­zóipart preferálta. Á társasági adóbevallások adatai alapján 1995 végén esknem 25 ezer külföldi érde­keltségű vállalat működött ha­zánkban 1973 milliárd forint jegyzett tőkével, melynek 66 százaléka 1308 milliárd forint (8,7 milliárd USD ) külföldi tulajdonban volt. Az 1995. évi tőkenövekmény az 1994. év­hez viszonyítva meghárom­szorozódott, és a külföldi működőtőke állománya 57 százalékkal nőtt. Az adóbeval­lások további adatai alapján az egy vállalkozásra jutó átlagos jegyzett tőke 1995 végén 79 millió forint volt. Ugyanebben az évben az újonnan regiszt­ráltaké 9,5 millió forint volt. A külföldi tőke 62 százaléka vegyes tulajdonú, 38 százalé­ka kizárólag külföldi tulajdo­nú vállalkozásokban vett részt 1995 végén. A külföldi tőke 1995. évi növekményének 35 százalékát, 168 milliárd forin­tot a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás -ágazatba fek­tették be. így e terület részese­dése az összes beáramló kül­földi tőkéből az 1994. évi 0,5 százalékról 1995-re 13 száza­lékra emelkedett. Tavaly is a feldolgozóipar volt a preferált területe a külföldi befek­tetőknek, bár részesedésük az összes külföldi tőkéből 49 szá­zalékról 43 százalékra mér­séklődött egy év alatt. Emel­lett a vegyiparban voltak még számottevő befektetések, ahol a külföldi tőke állománya egy év alatt megkétszereződött, értéke 1995 végén meghalad­ta a 100 milliárd forintot. Földben a kény érnek való Szövetkezeti körkép Az utóbbi napok időjárása leginkább a verőfényes nyárutóra emlékeztet, a mezőgazdasági szakembe­reknek bizony tetszik ez a novemberi napfény. Ugyan­akkor keseregnek is, mert a szeptemberi esőzuha- tag alaposan meghiúsította a betakarítási szándékot, tervet. Néhány szövetkezet elnökét kérdeztük meg, hogyan állnak az őszi betakarítással, illetve a kalá­szosok vetésével. Letter György (Új Kelet) Katona János, kálmánházi Rákóczi szövetkezet: — A szeptemberi sár alaposan megfogott bennünket, volt két olyan szombat is, amikor 60-70 mm eső hullott le, összességében pedig közel 200 mm csapadék esett. Ez ugyan a földnek nagyon kel­lett, ám alighanem nagyobb lett volna az örömünk, ha mindezt az égi áldást a nyár folyamán kapjuk. De ezzel nekünk mindig számolni kell. A későn jött bőséges esőt hirtelen felszívta a fa, emiatt az alma nehezen tárolhatóvá vált, az ismert piaci tehetet­lenség pedig még mindig fej­törést okoz. A sok csapadék megdrágította a napraforgó és a kukorica betakarítását is, a szárítást nem lehet csupán a természetre bízni. Őszi búzá­ból 90, egyéb őszi kalászos­ból pedig 40 hektárt vetet­tünk, a munkákat lényegében már befejeztük. Tavasszal 100 hektárnyi területet akarunk még silókukoricával bevetni. Leitner István, Nyugat- Nyíregyháza Szövetkezet: — Október 30-án végeztünk a kukorica betakarításával, az 500 hektáron 44 mázsás át­lagtermés ^blt, amellyel nem lehet igazán dicsekedni. Az őszi búza vetését október 31- én fejeztük be, 396 hektáron, a rozsot — ettől jóval koráb­ban — október 10-én, 365 hektáron. Most az őszi mély­szántást végezzük, 750-80Ö hektáron, amelynek a felén túl vagyunk. Három kombáj­nunk és négy traktorunk je­lenleg bérmunkában dolgo­zik Bujon, ezt követően Pol­gárra veszik az irányt. Gulácsi Mihály, Csenger Mezőgazdasági Szövetkezet: — Az esős idő minőségrom­lást okozott az almánál, a katasztrofálisnak mondható piaci helyzet miatt bizony je­lentős készlet van még a nya­kunkon. Kukoricából 500 hektárnyi területen 50 mázsás volt az átlagtermés, ez a mi talajadottságunkon jónak mondható. E növényből az integrátori szerepkört is fel­vállaltuk a térségben, a mű­velés mellett a felvásárlásban is segítségükre vagyunk a ter­melőknek. Gabonaféléből 500 hektárnyit vetettünk, amelyből 120 hektár az őszi árpa, a többi őszi búza. Jövö évi agrártámogatási elképzelések Integrátori ösztönzés Lakos László földművelésügyi miniszter aláírása sze­repel azon a nemrégiben elfogadott javaslatterveze­ten, amely a jövő évi arártámogatási alapelképzelé­seket tartalmazza. A négy fő pontba foglalt —■ piacrajutási, beruházási, kedvezőtlen térségi, illetve újdonságként agrárintegrációs — támogatási javas­latok többnyire a már — kormányzati vélemények sze­rint — bevált módszereket tartalmazza, de emellett számos változtatást is magában foglal. Vitéz Péter (Új Kelet) A piacrajutási esélyek ja­vítását célzó elképzelés sze­rint az eddigiektől eltérően többcsatornássá változna a támogatás. így például a közvetlen exporttámogatás­ban részesülő termékek köre szűkülne alacsonyabb álla­mi hozzájárulással. Emellett bővülne az exporthitelek ka­mattámogatása a feldol­gozóipari termékekre. A ga­bonapiaci egyensúly érde­kében várható lesz felvásár­lási, tárolási költségtérítés, illetve a hitelkedvezmény. Külön központi hozzájáru­lásra számíthatnak a regio­nális fejlesztési tervekhez csa­tolt tevékenységek és az ag­rármarketing koordinációs működési költségek. A min­denkori, kialakult agrárhely­zettől függően a közvetlen szabályozású termékek egye­di támogatást kaphatnak. A tervek szerint differenci­álódik a beruházási támoga­tási rendszer. A decentralizált fejlesztési támogatások elbí­rálása a megyei FM hivatalok vezetésével, az agrárkamara, az érdekképviseleti szervek és a megyei fejlesztési taná­csok bevonásával történne. A géppark bővítésnél háttérbe szorul a használteszköz-vá- sárlás dotálása. A tervek sze­rint pályázati rendszerben lehet majd épület- és ültet­vénytámogatáshoz jutni a térségi beruházáspolitika elvei alapján. A kedvezőtlen térségek támogatási rendszerében szeremé elérni a tárca, hogy legfeljebb 17 aranykorona földminőségig lehessen hozzájutni földhasznosítá­si hozzájáruláshoz. A ren­delkezésre álló forrásokból lehetőség lesz a megvaló­suló agrárfejlesztésekhez kiegészítő támogatást sze­rezni a területfejlesztési ta­nácsokon keresztül. Új elemként került a ter­vezetbe az agrárintegrációs tevékenységek ösztönzése. Ezen belül a napvilágot lá­tott javaslat külön kiemeli a termelési hitel, az integ­rációs finanszírozási kamat- támogatásokat, a termény­biztosítási visszatérítéseket és az állami beruházási ga­ranciavállalást. Agrárkamara MTI A Magyar Agrárkamara fordulatot sürget az ágazat­ban. Szakértői szerint ugyan­is a hazai agrámövekedés nélkül nem lehet a nemzet- gazdaságot sem stabilizálni, sem növekedési pályára ál­lítani. Ennek megvalósítása érdekében az agrárkamara és az érintett érdekképviseleti szervezetek kidolgoztak egy munkaanyagot. Ezt a későbbiekben szeretnék az érdekeltekkel megvitatni. Mindezt Csikói Miklós, a Magyar Agrárkamara elnö­ke közölte. Fejlesztési tervek Hírháttér _________ A m eghirdetett miniszté­riumi mezőgazdasági támo­gatási alapelképzelések hí­ven tükrözik a tárca jövő­beni elképzeléseit: az Eu­rópai Unióhoz való köze­ledést fokozza, az egyelő­re pozitív agrárkülkereske­delmi mérlegarány megtar­tását, javítását célozza meg, s a korábban szétvert szövetkezeti integrátöri hálózat felélesztését segíti elő a tervezet. A szektor nem miniszté­riumi prominens személyi­ségei aggódva figyelmez­tetnek arra, hogy a kor- mányzatilag beígért 88 milliárd forintos támogatás helyett szükégesnek ítélt 130 milliárddal szemben a beruházásokra fordítható 200 milliárd forintos tér­ségfejlesztési keretből leg­kevesebbet majd a mező- gazdasági tárca fog kapni. Bár a miniszteri elképze­lési tervet jobbnak minősí­tik, mint a tavalyit, de arra figyelmeztetnek, hogy a mennyiségi termeléssel szembeni minőségirányú törekvés nem az elaprózó­dott birtokokon, rendezet­len földtulajdoni viszo­nyok között dolgozó kis­termelőknek kedvez, akik­nek negyven év alatt ele­gük lett a szövetkezésből. A nagy cégek még nagyob- bakká, piacképesebbé vál­nak, s az új támogatási elemként beépítendő agrár­integrátori költség támoga­tással talán magukhoz lán­colhatják a magántermelő­ket. A cél ez lenne, mert így nagyságrendekkel megnö­vekedhetne a mezőgazda- sági szektor gazdaság ko­ordinálhatósága, ami ma a kamarai gazdajegyzők ál­tal begyűjtött termelési adatokon nyugszik, ame­lyek az adatszolgáltatók csekély száma miatt pon­tatlanok. A vélemények szerint az FM tárca tervezetének sú­lyos hiányosságaként róha­tó fel, hogy a szektorban nemhogy megszüntetné, de különböző kilátásba he­lyezett támogatásokkal még erősíti is — a koráb­ban elsorvasztott területi FM hivatalok feladat és apparátus bővítésével — a gazdaságkoordinálás több­pólusú széttagoltságát. I Kálmánháza határában vetik az őszi búzát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents