Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-08 / 261. szám
U J KELET Megyei krónika 1996. november 8., péntek 3 Egészségügyi központ Máriapócson Mariapocs főterén, nem messze a polgármesteri hivataltól kapott helyet az egészségügyi központ. Az épületben nem csak háziorvosi rendelés működik. Nem kell messze menniük azoknak sem, akiknek fogorvosra, laboratóriumi vizsgálatra, esetleg anya- és gyermekvédelmi tanácsokra vagy fizikoterápiás kezelésre van szükségük. Ez utóbbi vezetőjét, Linzenbold Sándornét arról kérdeztük, mekkora a járóbetegforgalmuk. Sikli Tímea (Új Kelet) — Rendelőintézetünkben elsősorban máriapócsi és pócspetri betegeket fogadunk. Leggyakrabban reumás és ízületi panaszokkal jönnek el hozzánk. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha valakinek megfájdul a dereka, akkor nem kell mást tennie, csak eljön egy-két kezelésre. Előtte mindenképpen fel kell keresnie a szakorvost, aki megvizsgálva a beteget, eldönti mennyi és milyen fajta kezelésre van szükség. Ennek tudatában ultrahangos, diadinamikus, rövidhullámú vagy galván gyógymódot alkalmazunk. A fizikoterápiás kezelés időratama rendszerint öt perc és fél óra között lehet, mert van, akinek egyszerre csak egy, de van, akinek több kezelést irányoz elő az orvos. r M Azt igazán nem lehet meghatározni, hogy melyik korosztálynak van nagyobb szüksége a kezelésekre, hiszen járnak ide fiatalok és idősebbek egyaránt. Bár Má- riapócs város, azért az emberek többsége itt is a mező- gazdaságból él. Könnyen nyomon követhető, hogy mikor van a vetések vagy betakarítások ideje, mert akkor kevesebben jönnek hozzánk. Tavasszal és ősszel ezek az emberek „nem érnek rá” betegeskedni. Egyébként mindennap reggel nyolctól déli tizenkét óráig lehet eljönni fizikoterápiára. Ezek a kezelések nagy körültekintést igényelnek, például azt is figyelembe kell vennünk, ha valakinek magas a vérnyomása, és azt is, ha bőrsérülése van, mert ezekben az esetekben más gyógymódra van szükség. Hiteles? Bürget Lajos V an egy kamara itt a megyében, mely pocsék nyilvántartásának köszönhetően egyre-más- ra küldözgeti a leveleket. Hol felszólít, hol meg megint felszólít. Mert rend nincs, a fél, aki fizet egyébként is a nagy semmiért, nem győz reklamálni. Szóval ez is egy kamara a sok közül, melybe be kellett lépni, melynek vezetőit az isten tudja, ki választotta, és amely a jó ég talán sejti, mivel foglalkozik a felszólítások küldözgetésén kívül. Nos, ez a kamara, mint minden más cég, számítógépen írogat, és ami az egészben az érdekes: a levelek, illetve a fizetési felszólítások végén közli: bélyegző és aláírás nélkül is hiteles. Mi a fene—gondolom, ez a jó üzlet, küldözgethet bárki bárkinek bármit, hiszen ha ezt a varázsigét aláírja, akkor már minden világos, és főleg hiteles. Már akinek. Mert én bizony sosem fogok számítógépes fecniket elfogadni, hiszen sosem tudom, hogy ki a küldő, hiszen a papír mindent kibír, írhatja bárki. Tehát kell egy csekkszámlaszám, egy számítógép, egy szöveg, miszerint se aláírás, se bélyegző nem kell, hiszen így is hiteles, és máris lehet sok pénzt keresni. Csak ki kell választani mondjuk egy jó kamarát, és akkor folyik a pénz. fiába, mégis jó ez a kamarai rendszer, valamit csak nyújt, ha mást nem, a szélhámosnak ötletet. Viszont ezért kár volt létrehozni az egész sóhivatalt, így aztán a legutolsó felszólítást nagy ívben eldobtam. Ha annyira nem méltat ez a spájz, illetve kamara, hogy a vezető, de legalább Rozika aláírja a nevét, akkor én se méltatom semmire. Ez a véleményem, s miután nem vagyok kamara, így alá is írom, bár pecsétet minden lapszámra nem üthetek. A Szarvas utcán talán így is hitelesnek tekintik. Hl Kodály-évforduló NagykáNóban Az a híres Kállai Kettős... Nagykálló város kulturális bizottsága, a Kodály Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csoportja, valamint a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ tegnap közös szervezésű ünnepségen emlékezett meg Kodály Zoltán nagykállói gyűjtőútjának 70. évfordulójáról. Palotai István (Új Kelet) A művelődési központban megrendezett jeles eseményt Fodor János, Nagykálló polgármestere nyitotta meg, köszöntvén a résztvevőket, méltatva a rangos évforduló jelentőségét a magyar nemzeti zenekultúra tekintetében. Ezt követően Harsányi Katalin énekszólója következett, majd Tárcái Zoltán nyugalmazott tanszékvezető tanár, a Kodály Társaság megyei csoportjának vezetője emlékezett meg Kodály gyűjtőútjáról Nagykállóban és a megyében. Kodály Zoltán 1921-ben jött először Nagykállóba, hogy lejegyezze a Kállai Kettős dallamait. Mivel előzetes forrása Farkas Lajos református lelkész 1895-ös leírása volt, a zenetudós a lelkészi hivatalba kopogtatott. Farkas Lajost nem találta, a dallamot lejegyezni nem tudta, ám nem ment el üres kézzel, ugyanis Klein Abrahám káliói rabbi éneklése után lejegyezte a Szól a kakas már kezdetű régi szép hajnalozó dalt héber kiegészítésével együtt, sőt a dalhoz fűződő legendát is. Persze attól, hogy Kodály nem „találta”, a Kállai Kettős még létezett és el-eljárták a lakodalmakban, disznótorok és családi összejövetelek alkalmával. 1924. április 7-én a Nyírvidék beszámolt a Kállai Kettős felújításáról. A híres táncot Szabó Antal tanító rekonstruálta és tanította be öt fiatal párnak Toka Károly törvényszéki bíró segítségével. A táncospárok neve is fennmaradt: Imre János—Pelyvás Piroska, Erdőhegyi László—Borsy Karolina, Lőrinc Gábor—Torma Piri, Toka Menyhért—Borsy Ica, Vágó Lajos—Borsy Linuska. A bemutatóra a Pannónia vendéglő nagytermében került sor, és a jelentős eseményen részt vettek a Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum fővárosi munkatársai is. Természetesen Kodály is hivatalos volt, ám ő csak 1926 novemberében tudott eljönni, és hetedikén a balkányi úti református iskola udvarán megtekintette a híres táncot. A zenét Balázs Ferke zenekara szolgáltatta. A bemutató után hosszasan elbeszélgetett a résztvevőkkel, majd elragadtatással nyilatkozott: „ez olyan szép, hogy filmre kellene venni”. Az első hangrögzítés két év múlva, az első rádiófelvétel pedig 1933-ban készült. Kodály álma — a filmre rögzítés — 1939-ben vált valóra, amikor is az ítél a Balaton című alkotásban Aradi Nóra, Szabó Sándor és Imre Erzsébet káliói táncosok valamint Páger Antal, Medgyesy Mária és Csortos Gyula színművészek táncolták a Kállai Kettőst. A jeles évfordulóra emlékezvén a továbbiakban a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola Harsányi Gézáné karvezető betanításában a Szól a kakas című művet adta elő, majd dr. Misky László, Nagykálló város díszpolgára Kodályról és nagykállói kapcsolatairól beszélt. Ezt vers, majd néptánc követte — természetesen a Kállai Kettős. Az összkar a Nagyszalontai köszöntőt énekelte, majd Illyés Gyula Bevezetés egy Kodály- hangversenyhez című műve hangzott el. A „legfőbb” résztvevők természetesen az énekkarok voltak. Borosné Maczurka Edit a Korányi Frigyes Gimnázium, Molnárné Vasas Katalin a Szilágyi István Általános Iskola, Nagyné Forró Katalin a Budai Nagy Antal Középiskola, Harsányi Gézáné a már említett Körösi Csorna Általános iskola karvezetői, valamint Rimóczi Péter karnagy igazán kitettek magukért, és emlékezetes, szép műsort tanítottak be a remekelő kórusoknak! A hivatalos programot koszorúzás zárta. Az kérhet, aki fizet (Folytatás az 1. oldalról) A megye két intézménye, a nagykállói elme- és ideggyógyintézet, valamint a kisvárdai kórház igazgatóját sikerült elérnünk telefonon. Mindkettőjüktől arról érdeklődtünk, van-e tartozásuk a gyógyszergyáraknál, illetve van-e elég gyógyszer és vér az osztályokon. Dr. Vágvölgyi János (Nagykálló): — Nagyon egyszerűen, talán egyetlen mondatban is megfogalmazható válaszom. Talán sokan el sem hiszik, de szerencsére azon kevés kórházak közé tartozunk, melyeknek semmiféle tartozásuk sincs. Nem állnak sorba az ajtó előtt a hitelezők, és így bátran kijelenthetem, hogy a nálunk kezelt betegek mindig megkapják a szakorvos által előírt gyógyszereket és szükség esetén a vért. Harsányi Imre (Kisvárda): — Bár tartozásaink nincsenek, óriási árat fizetünk ezért. Borzalmas megszorításokra van szükség az intézeten belül, hogy tartható legyen ez az állapot. Ha valaki végigsétál a folyosókon, rögtön megérti, miről beszélek. Az egész épület lelakott, de nem tudjuk felvállalni a tatarozási költségeket. Sok helyen letörtek már a csaptelepek, szükség lenne az öltözők festésére és még számos újításra, de erre már nincs anyagi keretünk. Választani kell, vagy a felújítás, vagy a betegek teljes ellátása, tartozások felhalmozása nélkül. Ugye nem kérdéses, hogy mit választunk? Megkérdeztük a megye legnagyobb gyógyszert gyártó cégét, az Alkaloida Rt. vezér- igazgatóját is. Mint azt Dupcsák László kérésünkre elmondta, ők a kórházaknak közvetlenül nem szállítanak. A nagykereskedők egy-két napos késéssel, de rendszeresen fizetnek. A legutóbbi gyógyszerszállítási moratórium őket csak áttételesen érintheti. Gondok csak akkor lehetnek, ha a nagyszállítók a kórházak késedelmes számlakiegyenlítése miatt fizetés- képtelenné válnának, de ez egyelőre nem fenyeget. Közhasznúak a gátakon (Folytatás az 1. oldaról) A Szamoson megerősítettek egy 3 kilométeres töltés- szakaszt, javultak az infrastrukturális feltételek, a fehér- gyarmati védelmi központnál felújítottak több gátőrházat, kijavítottak több zsilipet, és vásároltak több korszerű gépet. Előkészítették a Túrbukó jövő évi rekonstrukcióját és megkezdték a Felső- Tisza árvízvédelmi rendszert fejlszető tanulmány kidolgozását. Az igazgatóság munkatársai új szivattyútelepet helyeztek üzembe Tiborszállásnál, és elkezdték a nyírségi tárolók rekonstrukcióját. Növelték a védelmi osztag létszámát, javították technikai felszereltségüket. Fazekas László a gondokról elmondta, hogy a töltéseken illegálisan közlekedők jelentős károkat okoznak a gátakon, sok a szándékos rongálás, és egyesek szemétlerakóhelynek használják a csatornákat. Új jelenség a közhasznú munkások foglalkoztatása. Sikeres pályázattal, 74 millió forint felhasználásával, 600-an tartják karban a védműve- ket. A jövő évben 600 millió forintra nyújtják be a pályázatokat közhasznú munkások alkalmazására. A jövő évben a vízügyi szakemberek tovább folytatják a Szamos töltéserősítését, a műtárgyak rekonstrukcióját, különös tekintettel a Túr-bukóra. Tovább javítják az őrtelepek, védelmi központok infrastrukturális feltételeit és megkezdik a Fel- ső-Tisza árvízvédelmi rendszerének a kiépítését. Európa te vagy! Gál Attila (Új Kelet) A közelmúltban a Külügyminisztérium — a magyar kormány európai kommunikációs stratégiája keretében — egy merőben új versenyt indított útjára az Euro Info Service közreműködésével. Az Európa te vagy! Robert Schuman középiskolai tanulmányi verseny az Európai Unióról, és a magyar integrációról elnevezésű háromfordulós országos megmérettetésre 633, egyenként háromfős csapat nevezett. A megyei fordulót október 12—13-án tartják meg 21 helyszínen, ahonnan harminchat team jutott tovább. A regoinális szóbeli mérkőzést november 16—17-én, — a résztvevők kérésére, az előre hirdetettnél egy héttel később — hat különböző városban rendezik meg. A keleti I. régióban a szabolcsi versenyzők a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban adnak számot a tudásukról. A győztesek a kétrészes országos döntőben mérik majd össze erejüket különleges értékes díjakért, december 7-én és 8-án a küzdelem második részét felvételről közvetíti a Magyar Televízió. A vetélkedőn szereplő kérdések az Európai Unióról, annak történetéről és a magyar integrációs folyamatokról szólnak.
